Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-07-22 / 59. szám

Békéscsaba, 1920 julius 22 m Ara 1"5Ö Csütörtök N iMvnWH u-Í "V ílrtfi XLV1I. évfolyam, 59. szám fcgénz evre — Félévre — — Negyedévre — Egy hónapra — fm in 120'— korona 60--- korona 30.— korona 10'— korona Megjelenik hetenkéni kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel efe wm POLITIKAI LA P bt«í>rszt/.?tg és kiadóhivatal : n. terület, Ferenc Jótsef-iér (Búzapiac) 20. ss Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindfbkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20"— K Kéziratok nem adatnak vissza. Fontos pénzügyi javaslatok| elsősorban azok, melyek — jöjjön bármilyen kormány is — megoldásra várnak. A sokféle és sokirányú javaslatok között is bizonyára az érdeklődés középpontjában a kikerülhetetlen vagyonadó áll. Még ha nem is kívánná sürgetően az egész közvélemény és a parlament nagy többsége a súlyos állami terheknek a nagytőkékre való átruházását, akkor is hozzá kellene nyúlni feltétlenül, minthogy megköveteli az ország pénzügyi helyzete. Kénytelenek voltak ehhez a kényes problémához hozzányúlni más, nálunk sokkal teherképesebb országok is. Eddig Németországnak vagyondézsma törvénye és Olaszországnak, a Nitti kormánynak hasonló irányú javaslata ismeretesek. Amellett tudjuk, hogy a szocialisták és a radikálisok követelésére, meg főleg az egyre súlyosbodó pénzügyi helyzet folytán készülőben van a franciák vagyondézsma tervezete is, jóllehet ott egyelőre csupán az úgynevezett háborús vagyonokat érinti. Ugy Németországban, mint Olaszorországban, az eredeti javaslaton, mely jórészt a tömeg-hangulat hatása alatt készült, tudvalevőleg enyhíteni kellett. A probléma tudniillik korántsem oiyan könnyű, mint ahogy azt a nyomorgó többség méltán feljajduló indulata diktálná. A vagyonadónak bizonyára első feladata az ország pénzügyi helyzetének szanálása, utána es vele okozati összefüggésben a szociális nyomor enyhítése volna. Csakhogy a már emiitett külföldön mindjárt az első lépések megmutatták, hogy ez az erélyes operatív módszer meglehetősen veszedelmes és hacsak nem irányítja józan megfontolás és helyes közgazdasági érzék, nagyon kétes értékű. Mert tudni kell, hogy minden töke, legalább is minden produkfiv, vagyis becsülendő tőke az állam gazdasági életének egyik fontos tényezője, alapját alkotja valami vállalatnak, üzemnek, kereskedelemnek. Már mostan akár mezőgazdasági üzemet, akár ipari vagy kereskedelmi vállalatot képviseljen, ennek a tőkének jelentékeny megcsonkítása bénitólag hathat annak az egész tőkének az életképességére, megakaszthatja a vállalatot, vagyis az üzemet. Es a tőke megbénulásával egyformán lehetetlenné van téve a termelés másik tényezője, a munka is. Ha a gyár megszűnik, vagy a gazdaság stagnál, ugy kénytelen kevesebb munkaerőt foglalkoztatni, vagy végső esetben munkásait elbocsájtani. Igy tehát egy radikális vagyonadó az első pillanatra bármily tetszetősnek tűnjék is, pénzügyi szanálás helyett pénzügyi romlást jelentene, a nyomor enyhítése helyeit ellenkezőleg, éppen annak öregbedését idézné elő. Éppen azért nagy körültekintéssel kell árni a megoldásnál és nem szabad vérmes reményeket fűzni ehhez a módhoz. A vagyonadónál irányelvül kell hogy szolgáljon : a produktív, a hasznos tőkét csak annyira és olyan módon szabad megterhelni, hogy ez a megterhelés a tőkét meg ne fojtsa. Mint a külföldi példák mutatják, nem lehet a vagyonnak megcsonkításáról szó, csak annak megterheléséről. S a kötelezettségre lehetőleg olyan tekintélyes időt kell megszabni, hogy ez a teher zavarokat ne idézzen eiő a gazdasági életben. Ez a produktív, hasznos tőkéről. Ami azonban az improduktív, a közre értéktelen s a legtöbbször latens, megbúvó tőkét illeti, itt szabad keze kell hogy nyíljon az államnak. Valutaspekulánsok, láncosok tőkéjéből senkinek sincs haszna (az üzérkedőt kivéve) csak kára. Igaz, hogy ezek jórészt el is rejtik a vagyonukat. Ügyes és erélyes kézzel ezekre a rejtekhelyekre kell rábukkannia és rávetnie magát az államnak. Békéstnegyei Tiöztöny táviratai (Saját tudósítónktól.) TI minisztertanács első ülése. Budapest, julius 21. A négy hétig tartó kormányválság után ma végre összeült-a minisztertanács. A miniszter anács első ülésén a Teieky-kormány ' megbeszéli azokat a módozatokat, amely módozatokat a holnapi nemzetgyűlésen Teleki felszólalása, illetve bemutatása kapcsán fognak kifeje zésra jutni. A kormány bemutatkozása alkalmával egyébként felszólainak a pártok vezetői is. A felvidéki tótok helyzete ügyében Dovcsák Győző, Nyíregyházán megvelasztoít tót nemzetiségi képviselő fog felszólalni. 77 közélelmezési miniszter az ellátatlanokért. Budapest, julius 21. A közélelmezési minisztérium értesítette valamennyi törvényhatóság tisztviselőjét, hogy nagyatádi Szabó István közélelmezési n.iniszter rendelete értelmében, eddig is, mig az uj termés elosztására pontos adatok nincsenek birtokában, az ellátatlanok részére a havi fejadag 4 klgr. lisztben lett megállapítva. A nehéz testi munkát végző egyének részére a már előbb elkészült rendeletben megjelölt pótadag továbbra is érvényben marad. A közélelmezési minisztérium utasítja a törvényhatóságokat, hogy azoktól az egyénektől, akiknek évi jövedelmük a 25,000 koronát meghaladja, vonják meg az ellátatlanok részére szükséges liszt kiutalását. Hz a fölső felvonás. Nagyváradjulius 21. Annak a szomorú és véres tragédiának, melynek színjátszó helye Euróda, a romános most fognak hozzá az utolsó felvonáshoz. Nincs kétségünk aziránt, hogy még mielőtt legördülne a függöny, a románok bünösségük tudatában, észnélkül fognak megfutamodni. Csaknem négy hónapja, hogy a román önkény teljesen elzárt bennünket Nagyváradtól. Ez idő — ugy látszik — elegendő volt ahhoz, hogy az események ugy alakuljanak, amely maga után vonja a megszállott területen levő magyar testvéreink helyzetének javulását. Mint Nagyváradról Debrecenen keresztül jelentik, a román katonai parancsnokság betiltotta a „ Tiszántúl" és „Nagyvárad" megjelenését. Előbbit hazafias magatartása, utóbbit pedig a Nagyváradnak Oredea Mare-ra való megváltoztatás megtagadása miatt. Hetek óta napirenden van Nagyváradon a munkásság tüntetése. A hét elején ez a tüntetés olyan méreteket öltött, hogy a katonai parancsnokság katonaságot vezényelt ki a tüntetők leverésére. A kivezényelt katonaság azonban megtagadta az engedelmességet. TI kassai gyárak és magánvállalato k beszüntették a munkát. Kassa, julius 21. A kassai magánvállalatok és az összes gyárak, közöttük az országhirü hatalmas vas- és acélgyárak arra való tekintettel, hogy olyan helyzet előtt állanak, mint nálunk a szerencsétlen Károlyi kormányra jutásakor, beszüntették az üzemet és az összes munkásokat elbocsájtották. Jótékonysági akció a magyarok részére. Koppenhága, julius 20. Huszár Károly volt miniszterelnök Koppenhágába való érkezésekor több ezer főnyi hallgatóság előtt beszédet tartott. Beszédében élénken ecsetelte a magyarországi szomorú helyzetet. A beszéd hatása folytán New-Yorkban jótékonysági akciót indítottak a magyarok segélyezésére és már eddig is több ezer dollár gyűlt össze erre a célra. TI szegedi keresztényszo ciálisták zászlóavatása. Szeged, julius 21. A szegedi keresztényszociálisták julius 25.-én, vasárnap tartják meg zászlószentclési ünnepélyüket. Az ünnepélyen több képviselő társaságában részt vesznek Haller István közoktatásügyi és sokorópátkai Szabó István tárcanélküli kisgazdaminiszter.