Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-07-15 / 57. szám

4 2 íi£:KfiK«EG*Eí K0ZLÖN1 Békéscsaba 1920 julius 15 larnscimss a gpíai lérháibaa. iit mondott a csabai főkapitány? bünperi rendőrs lai kir hogy a lalkozhat adatai bírt lint lapunk legutóbbi számában mgfemli tettük,\lr. Hazay-Sternschass János főtőj^sorvos n az előzetes vizsgálatot # csabai lefolytatta és áttette az ügy#a gvu xyészséghez Ugyanakkor RÍíeitettük, iloggal érdemlegesen csakjl^kor íogik, ha ennek a vizsgálatnpk hiteles fkunkban lesznek. Ezzel Izemben az „Orosházi M'ss Újság" folyó hó (laké óta „hitelt érdemlőjpdatok alap ján hosszantfoglalkozik az üggv$ Mindehhez nincsen egysszavunk se, mert bijpnyára égve dül az illetővpnak kell érezniejí jogi felelősség rendkivüli horderejét, másjtszt egyedül ő hivatott annakl a megállapításra, mennyiben hitelt érdemlő^ avagy nem ;$ok az adatok, melyeknek birtokába jutott JfEllenben igenis rendkívül érdekéssé teszi szkunkra ezt a hoszszabb cikket anrwk egy pasífusa amely .Mit mond a csabai jqkapHány" leimmel a követ kezőket közli: „A gyilkossá^pkra vo$tkozó vádak egyéb ként ma már töbí^ek mitf vádak : megállapitáa s aki nem hisz netóink tíigyjen a csabai rend őrfőkapitánynak aki Vid&szkv Kálmánnak s csabai „Kőrösvidék^ciimi lap papfőszerkesztő jének kijelentette, h%yS Sternschuss előtte is könnyek kőzött ismemfbe a kétrendbeli gyil kosságban való részt Igy az Orosházi számában. Már most füzzük : Munkatársul; rendőrségen, egy alj&k fgét" :riss Újság julius 11 iki ii ehhez a következőket ibb izben benn járt a mai közvetlen Sternmeg kell várni a zlések tehetők An az-orosházi újság nak a birtokába schussnak Gyulára ifalófátkisérése után magá nál a rendőrség vegfetőjqiél is ahol és akitől semmi érdemleges felvihlzositást nem kaphatott. A főkapitány ur ajfkor eg«z helyesen és érthetőén ugy nyilatkozott, hog§| az ügy átkerült a gyulai ügyészséghez és e! vádtanács haf^rofatát, mig nál furcsábbnakltaláljuk tn cikkét. Egy ilyeffí fontos ; juthatott volna hivatalos szájal, egy másik lap nak a szerkesztője akkor, agakor ugyanezaz ajak a mi számunkra néma rrtijadt ? Nem tüntethetne e fel jbennünket ugy alídolog olvasóink és a nyilvánosig előtt, mintffflgyha hallgatni akarnánk asfügyről ? Nos hát, %gy nem ugy van, bizonymáK a rendőrségen látogatásaink és utánjárásunk. De nekünk aá pozitív adafok mert enélkül ilye erejű ügylpn félig=meddig lelkiis egy betütiem írhat Várjijc ebben a kérdésben a őrkapitáiwság nyilatkozatát ok kellenek, nagy hord retes ember Ibai rend HaJty-Sternschuss Jánost a vizsgi||ttal járó izgalmai annyira megviselték, hogy tw^get je lentett Is Kórházban való elhelyezés^ kérte. Az ügyészség a kérelemnek helyt adoíi Kiáltás, amelyet meg kell hallani. Kérő. panaszos feljajdulást haliunk. Olyan, mintha dermesztő sikolyként a szivünkbe süvítene. A hadirokkantak kérnek, a háború nyo inorultjai Néma. hangtalan, örökké vádló ár nyai egy tajtékzó világőrületnek. Mintha egész, hosszú évezredes kulturánkra, az emberi hala dásban való hitünkre, sorvasztó lehellet kábitó pörölyzuhanás gyanánt hatna a látása ezeknek a szerencsétleneknek, akiket idáig juttatott az emberi butaság és két konkurrens vállalatnak, az angolnak és a németnek egymás ellen indított kíméletlen harca És még valami ami ebben a megvilágításban szánalmas eltorzulást szenved Az emberi ész az értelem. Mert ennek a végtelent s az örökkévalót kisértő emberi észnek köszönhetjük a tudomány vívmányait, a technika kápráztató csodáit melyet ugyanaz az ember beállított a maga állati primitív ösz« töneinek szolgálatába Puskagolyó ágyú, srapnell, gáz, amelyen tudós fők álmatlan éjszakákon át koptatták agysejtjeiket mint a Goethe bűvészinasától életre keltett seprű működésbe jöttek és végig száguldottak rajtunk Az ered rnény: gyászbaborult házak, hadiözvegyek és hadiárváK, az utcán tétován, reszketegen tipegő emberi roncsok: a hadirokkantak Es miután igy tönkretettük őket. most nem akarunk tudni róluk. A bűnös lelkiismeretet vagy a vezeklés, vagy csak a feledés nyugtatja meg Ezek az emberek nyomorognak, irgalmat lanul éheznek 1918 óta a forradalmak dúhö/igenek s a forradalmak zsivajában nem hallani az ő megtorpant, elhaló hangjukat Vannak olyan hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák, akik illetékeiket 1918 novembere óta nem kapták meg. Vannak, akik minden kis pén züket összeteszik, felutaznak Pestre utánanézni járulékaiknak és ott azzal küldik el őket várjanak türelemmel, majd a posta meghozza a pénzt. De ha ezeknek a csendes embereknek a türelme kifogyhatatlan is, az élet ridegen és pontosan követeli a magáét. Követsége vagvunk az éhezőknek - mondja a rokkantak felhívása „A mi számunkra nincs többé aratás a mi karjaink ernyedten hullanak ölünkbe és minden napi kenyerünk a gond. Mentsetek meg minket! Adjatok nekünk is annak a főidnek áldási ból, amelyért a mi vélünk hullott. Megfizetjük De tőlünk ne kár,etek piaci árat Számadástokban nyotnoruságunkkal és tehe tétlenségünkkel számoljatok. Alamizsnafilléreinkbői nem tudunk három, vagy ötszáz koronát adni egy mázsa búzáért Adiatok nekünk százért, vagy ahogy msitánj.o-i nak gondoljitok Adjatok a munkaképtelen rokkantaknak, a támasz nélkül maradt özvegyeknek és az éhező árváknak ! Ezzel a felhívással fordulnak a gazdákhoz és földbirtokosokhoz. De mi megtoldjuk ezt a felhívást. Nem elegendő, hogy itt egy társadalmi osztály, ha mindjárt a legtehetősebb is, lerójja kötelességét Elsősorban az állaninak kell intéz menyesen megfelelő módon cs megfelelő mértékben gondoskodni róluk. Erre nem lehet mon dani, hogy nem bírja a költségvetésünk Erre kell pénznek lenni Addig, amíg csak egy em bernek is meg van a falat kenyere, kell, hogy belőle ezeknek a szerencsétleneknek juttasson És addig is, amíg ez megtörténik, az egész táisidalomnak össze kell fogni támogatásukra. A csabai rokkantaknak egy csekély összeg már gyűlt össze társadalmi uton. De ez a pénz nagyon kevés ahhoz, hogy a teljesen rokkanttá vált és munkaképtelen tagjainak a közeidő télre szükséges faanyag egyrészét legalább beszerez hessék Nos hát adni kell! Senkisem kérhet jo gosabban, önérzetesebben náluk. S az ő kiáltá suk olyan, amelyet mindenkinek meg kell hallani A rokkantak egyesülete legközelebb gyűjtőiveket fog kibocsájtani. Adományokat elfogad és továbbit szerkesztőségünk is Csütörtöki levél. Nyaralás. Valamikor nem is olyan régen, ilyenkor julius közepe táján, a kánikula beköszöntésével elcsöndesedtek Békéscsaba utcái; a vezetőem berek, a tehetősebbek elmentek megszokott nya ralási helyeikre, részben azért, hogy a nagy munkában elfáradt szervezetüket kipihentessék és uj erőt gyűjtsenek a jövő küzdelmeire rész ben azért hogy feleslegessé vált sok pénzüket idegenben költsék el Akadtak azonban olyanok is, akik évről évre csak azéri mentek el, hogy egy pár hétre lerázzák magukról a házasélet súlyos rabláncait és ez idő alatt ugy éltek, mint valamikor régen . . . A kánikula az idén valamivel hamarabb kö szöntött ránk mint más években. A nap az el mult héten bőven ontotta sugarait. Perzselő tüz volt a hatása. Leolvasztott rólunk mindent Eb ben a kánikulai melegben aktuálissá vált a nyaralás kérdése. A kávéházakban hivatalokban, gyárakban, műhelyekben, zsurokon, piacon mindenütt csak a nyaralás problémájával foglal koztak Mindenki ceruzával a kezében a „Békésmegyei Közlöny" fehérfoltos lapján számot szám alá irt. de mire a végére értek és az összeadás egyszerű müveletét is elvégezték, mindenkinek az arca egy nagy kérdőjellé alakult át. Ilyen átváltozott arccal — természetesen — csaknem mindenki itthon maradt És most ezek a kérdő jelek Békéscsabán nyaralnak. A hivatalnokosztály már a kora reggeli órákban gyülekezik Fiume előtt — nem a tengerparton — és megállapítják az egész napi prog rammot. Kiránduló helyek hiányában berándul nak — nem a kurszalonba — a kávéházba és megkezdik Piatnik lapjaival az ördögimádás nemes versenyét Mikor a nagytemplom érdemek ben megedződött órája elüti a tizenkettőt, akkor hazamennek — ebédelni. Étkezés után következik az üditő alvás, mely után folytatódik a dé! ben megszakított nemes verseny, a késő esti órákig. És ez igy megy nap nap után — a ki nap 20 ik napjáig. Teljes ellentétben osztják be nyaralásukat az asszonyok. Itt nem lehet a kora reggeli órákról beszélni, mert őnagyságáék még ekkor Mor* pheus isteni karjai között pihennek. A nap mii* nagyon magasan áll, amikor elhagyják az álmok boldogtanyáját. A délelőtt elszalad a toalett, kérdés megoldásával Délután hajfodrászat, marit • kürözés. Istenem I Olyan gyorsan röpül az idő, hogy mikor kijönnek Török szépitő-intézetéből akkor már este van De Éva dicső leányai nem esnek kétségbe arra a gondolatra hogy az egész nap eltelt — semmivel Nem ! Mert őnáluk az élet — este kezdődik. Kilenc óra után amikor katonáék már elfújták a takarodót, megkezdődik vándorlás a tengerpart, illetve a Körös pait faié. Szegény csabai Körös! Nem tudja elképzelni, mivel érdemelte meg a gyöngédebb nem |ily nagytokú ragaszkodását Festői látványt nyújt: szép holdas estén Éva leányainak a vizben való ugrándozásá. A Körös ugy tűnik elő mint valami mesebeli tündértó a benne ugrándozó höígyek meg mintha sellőkké változtak volna, akik «gy utoisó ölelésre csalogatják a földönjáró fér fiakat Sokkal egyszerűbb a munkásság nyaralása. Nem tvdom bizonyosan, Marx vagy Engete tanai szerint nyolc órát pihennek, nyolc órát szórakoznak és végűi nyolc órát alszanak. Az érettségizett ifjak akiknek jelenleg nincs kedvök fölvétetni magukat az egyetemre, szín tén nyaralnak. Az egész napot kint töltik i Széchenyi liget árnyas fái alatt és nemes vet sengés folyik közöttük abból a szempontból, hogy mielőbb elfelejtsék azt, amit csaknem egy évtizeden keresztül tanultak, hogy annak idején teljesen felkészülve vonuljanak be a magas tudomány csarnokaiba Nyaral a kereskedővilág is. Az egész napot azzal töltik el. hogy a külvilágtól visszavonultan, lefüggönyözött hűs szobában olvasgatják jól megérdemelt keresetüket és olvasás után szomorúan gondolnak azokra a gyönyörű napokra, amikor a konjunktura beszegődött hoz* zájuk és fejős tehén módjára áll rendelkezésükre A gazdák nem nyaralnak Részben azért mert a megélhetés gondjai súlyosan nehezednek vállaikra, részben pedig azért, mert ők olyanok, mint a jó katonák, akiknek a legnagyobb veszély idején is a helyükön kell maradni. Ok most is dolgoznak és nehéz munkájuk közepett is folyton a közre gondolnak Gondolataik leginkább arra irányulnak, hogy miként lehetne sl búzát 100 koronás árban forgalomba hozni, hogy igy mindenki hozzájuthasson a szükséges kenyérhez Egyedül az újságíró az aki sohasem nyaral, mert - hivatásánál fogva — víziszonyban szenved. Szemlélő. Hová kerülnek a magyar bútorok ? Egyik fontos házassági akadály a bútordrágaság. A bútordrágaság hihetetlen arányokat öltött A legegyszerűbb hálószoba bútor ma húszezer korona, jobb fajtáért 80-100 ezer koronát elkérnek, mig stilusos, szép hálószoba berendezés ára megüti a negyedmilliót. Ilyen körülmények között, eltekintve a folyton súlyosbodó megélhetési viszonyoktól, érthető, hogy a házasság tói mindinkább visszariadnak az emberek Hi szen még azok is akiknek meg volna hozzá a pénzük, inkább lemondanak a bútorvásárlásról, minthogy sajnálnak annyi pénzt beleölni esvalutánk javulásával az árak olcsóbbodására varnak. Annál inkább rávetették magukat butoripa runkra az ántánt államok, amelyek pénzük előnyös helyzete folytán potom áron vásárolhatják össze a magyar bútorokat Az a -berendezes például ami Magyarországon százezer koron*, francia frankban fizetve mindössze hétezer frank, ami még mindig jelentékenyen olcsóbb az ottani áraknál. Minthogy a butoreladás belföldön a rendkívüli árak miatt pang, körülbelül két három