Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-07-11 / 56. szám

V B&KftSffEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1920 juIius 11 a fiatal lengyel állam életképességét másodsorban indokolni egy alkalmas pillanatban Teschen felé irányuló elónyomulást Erre a szándékra mutat a „NarodniPolitika*, a prágai cseh nacionalista újságcikke is amely többek között ezeket mondja: „Készüljünk elő nagy eseményekre és ezek szerint szabjuk meg belső és külső poli tikánkat Számolnunk kell vele, hogy most nem csupán a lengyel-orosz fronton hanem a technikai fronton is folyik a harc. Itt. valamint Szepes és Árva megyében napról napra veszedelme sebbé válik a helyzet". Ugyancsak az egyik prágai lap, a Vecser arról ad hirt hogy szétszórt lengyel diákcsapatok tömegesen lépik át a cseh határt s hogy ezek a fegyelmezetlen visszaözönlő töredékek könnyen megbomlaszthatják a cseh területek rendjét Ezért a lap intézkedéseket kér és követeli Teschen megszállását Láthatjuk ebből hogy a lengyelek veresége máris micsoda régi feszültség kitörését idézte elő A csehek, akiknek régi, a lengyelek iránt való ellenszenvét a tescheni kérdés gyűlöletté növelte, leplezetlen kárörömmel nézik a két ellenség, orosz és cseh közzé szorult vergődő bi rodalmat Amellett nem eszmélnek arra, hogy a maguk, jórészt túlzottan kommunista irányú szocialistái veszedelmes közelbe juthatnak az orosz szovjettel. A keletgaliciai előnyomulás komoly hely zetbe hozta a román északkeleti határt Egves külföldi hirek már is arról szólanak. hogy Ro mánia mozgósított Mindenesetre ezek az ese mények olyanok, hogy ránk nézve sem lehet nek teljesen közömbösek A bennünket körül vévő ellenséges államokban talán nagyon is je lentékeny területi és politikai változásoknak nézünk elébe és hogy az oroszok győzelme köny nyen felborithatja azt a varseillesi békét, amely két év után se tudott egyebet, csak békétlenséget teremteni. Érdekes a legújabban érkezett szikratávirat nek az a hire, hogy a Kelet Galíciában előre nyomuló hadsereg érzésében orosz nacionalista Azt, aki figyelemmel kisérte az oroszországi események alakulását, nem fogja meglepni a dolog Nem egyéb, mint az orosz integritás volt képes ezt a tömeget hat évi háború után olyan fegyelmezetté tenni, mint amilyenek magok a lengyel jelentések mondják és nem más ember, mint Brusszilow, ez a legkiválóbb otosz had vezér, akiről a berlini Lokalanzeiger tudósítója a minap irta hogy mint a vörös hadsereg pa rancsnoka régi cári uniformisában, teljes díszben, összes légi kitüutetéseivel a mellén jelent meg Leninékkel együtt egy moszkvai operai díszelőadáson. Felvételi vizsga a középiskolákban. Tudvalevő, hogy a közoktatásügyi minisz ter nemrég megjelent rendelete ugy intézkedik, hogy a középiskolába jelentkező tanulók előbb felvételi vizsgát tartoznak tenni annak bizonyi tásául, hogy az iskola anyagát követni birják. Nem tudjuk, mi indította a tanügyi kormányt ennek a rendeletnek a kiadására Az első és logikus gondolat az lehetne, hogy a törekvés az hogy a középiskolák nivóját meg felelő rostálással emelje A másik cél lehet az ifjúságnak a tudományos pályáktól való visszatartása. Mindkét célnak valóban megfelel ez a mó dozat Csakhogy azonkívül olyan hatása is van, amelyet ugy hisszük, semmiféle tanügyi kormány nem akarhat komolyan Tudniillik az, hogy nemcsak a tudományos pályáktól tartja távol a nem arra termett ifjúságot, hanem igen sokat egyáltalán elriaszt minden tanulástól Ha nálunk is, ugy, mint tőlünk nyugatra a legtöbb helyen kötelező lenne egy nyolc osztályos népiskola elvégzése, ugy a dolog nem volna annyira komoly. Minthogy azonban ilyen intézményünk niucs. a négy polgári vagy gymnasium helyettesíti és adja meg azt az elemi műveltséget, amely bármelyik praktikus, ipari, vagy kereskedelmi pályán is szükséges. Mint hogy pedig az elemi iskola bizonyítványai alapjában semmire se lesznek használhatók, a vizsgálatot tőlük idegen fórum előtt kell tenni, könnyen megtörténhetik, hogy a középiskolai nivó esetleges emelkedésével szemben népok tatásunk esni fog. Ami pedig még nagyobb kár lenne, mint amilyen nyereség volna az előbbi. Ehelyett nagyon okos lenne, ha a már régóta megtámadott és ugy pedagógiailag értéktelen, mint fizikailag káros érettségi vizsgálatokat eltörülnék és csak azok, akik akadémiai műveltséget akarnak szerezni, csak azok volná nak kötelesek az egyetemen vagy az illető fő iskolán felvételi vizsgálatot tenni Minthogy ez Franciaországban dívik Azt hisszük hogy csak időleges reformról van szó és hogy végleges tanügyi reformunk el fogja törülni ezt a vizsgarendszert, amely nemcsak a középiskola színvonalának emelésére, de középiskoláink elnéptelenedésére is vezethet, feltéve, hogy valóban komoly jellege lesz ezeknek a szolgálatoknak KRÓNIKA Az olcsó ruha. Különösen most, a lehetetlen bojkottal kapcsolatban sok szó esik arról, hogy ha a szövött áruk drágasága még tovább tart, lassankint mindnyájan rongyokban fogunk járni Igy hát nem lesz érdektelen leközölni azt a cikket, melyet egy tekintélyes berlini lapban olvastunk s amely épületes tanácsokat nyújt az olcsó ruházkodást illetőleg Ádám és Eva boldog emberek voltak — mondja a cikk. — Nemcsak azért mert része sültek a paradicsom örömeiben de azért is mert egyáltalán nem kellett törődniök a ruhá zattal. Ma ez a kérdés : Ugyan mit vegyek fel ? — a lehető legsulyosabbá vált. Jóllehet 2000 márkáért már kapni férfiruhát, — a nőkről nem is szólva — de ez is szomorú vigasztalás an nak, akinek fogához kell vernie keservesen meg keresett pár garasát Másutt is nagy a hiány. De másutt tudnak segíteni rajta. (Es ezt a németek írják 1 Szerk) A praktikus amerikai pél dául nem türi hogy életét csempészek és uzso rások elkeserítsék Nálunk, ha el is szánják magukat, minden csak a papírnál marad Odaát nem szeretik ezt a módot. Ismeretes és a képes lapok eléggé szemléltették. hogyan jutatta kifejezésre tiltakozását az Egyesült Államok polgársága Ugy férfiak, mint nők. egyszerűen bojkottálják az utcai ru hát Úgynevezett őt dolláros ruhákban, vászon zubbonyokban járnak, olyanokban, amilyent mechanikusok és munkások szoktak volt hor danl. A hölgyek ebben a toiletteben korzóznak a Fifth Avenuen s a diákok ilyen munkásbluzban jelennek meg az egyetemen A mozgalom Délamerikára is átterjed Buenos Airesben a f

ltraje barato", a legolcsóbb ruha vált divattá Először a főiskolai hallgatók kezdték viselni s utánuk követték a többié* a példát Hadd tépjék a szabók a hajukat, ha ugyan maradt még nekik. Hogy pedig jelezzék, hogy itt tüntetésről van szó, a kék vagy szürke zubbonyon jelvényt hordanak, valami csillaghoz hasonlót Az ame rikai — mondja a német lap — a jobbik végé nél ragadja meg a dolgot és sikere is lesz A német ujságiró azután mé> kesereg is az eset felett Mikor lesznek ők, németek (!) ilyen okosak ? De a magyar ujságiró büszkén veri a mellét Lám mi még az amerikaiaknál is okosabbak vagyunk Nézzük csak meg például a pesti, vagy akármelyik vidéki divatos korzót A mi nőink azzal takarékoskodnak, hogy lassanként mind kisebbre és kisebbre szabják jaz

t a szövetet, ami a test befedésére szolgál fr&tittakorzón tiszteskom lányoknarirmég a ttárísnya kötőjét is látni és elöl is meg hí tál is ugy „ki vannak vágva", hogy a vőlegény számára igazán nem sok terra incognita, titokzatosság marad. Lassanként már a kötele^ fügefalevél is futni fogja fDe akkor ez x jö*r*b rongy kerül tízezrekbe, hiszen hogy flancolni hressen vele, csinálni fogják felyemből vagy arany brokátból, gyöngyökkel benriwa Mert hát az áldóját, a sok milliomosnak csak el kell költeni valamire azt a pénzt, amiért ugy ütik-verik, szidják és gyalázzák lépten nyomon a szegény gazdagokat. Tanárok a kaptafánál. Egyik kecskeméti lapból vesszük a következőket : A cipészmesterek és csizmadiamesterek kap tafájának vendégei akadtak, olyan vendégek, akik ott is akarnak maradni a kaptafánál. Kecs keméten tiz gimnáziumi tanár egy fél esztendő vei ezelőtt elhatározta, hogy megtanulja a cipészmesterséget. Hogy mi volt az oka a tanárok elhatározásának, nem tudom, de biztosan nem maguktól hagyták ott a katedrát. A tiz tanár felkereste Szabó Lajos és Szabó Ferenc kecskeméti cipészmestereket és megkérték őket hogy vállalják el a tanárcsoportot — inasoknak Hat hónapig dolgoztak szorgalmasan inas sorban, inas munkát a derék kecskeméti tanárok, akik julius elseje óta felszabadult cipészlegények Most kiállítást rendeztek hathónapos munkájuk ból a kecskeméti tanár cipészek, akiknek száznál is több pár cipője és cipőalkatrésze napokon át ott diszlett és ott ékeskedett a kecskeméti Iparos Otthon dísztermében Tiz kiállító tanár cipész minden müve. szakszerű rajzok, szabásminták, tervezetek, kész cipők, felsőrészek, kaptafák tornyosodtak egy más mellett és a legjelesebb kecskeméti cipész mesterek sem találhattak semmi hibát az uj legények munkájában A szabászati rajzok olyan precízen voltak megszerkesztve, mint még soha Ezeket egy matematika —fizika szakos tanár készítette. A szabásmintákat a különböző színű, bőrutánzatu papirosokból gyakorlott kézzel vágta ki a mértan tanár és a történelem szakos professzor ma'í gyáros kivitelű orrboriték tervezetekkel szerepelt, szebbnél szebb változatokban. A lyukasztás-di szitésekben a szabadkézi rajz tanárának kezére lehetett ráismerni, a sok szines cipőtervezet pedig a természetrajz és földrajztanár kombinációja. A kiállításon egész csomó fekete bőrcipő és fehér női és gyermek vászoncipő tűnt fel. Ezeket a latin görögszakos készítette. Különösen feltűnt egy magasszáru, női, sárga, fűzős szín tén a latintanár munkája. A kiállítás felsőrészdarabjai valóságos műremekek Egy magyaros kaplival készített magasszáru, női drap szövet felsőrész direkt felszabadulási remekbe készült. Éppen ugy egy fekete selyem, magyaros motívumokkal hímzett női cipőfelsőrész is Erről a kettőről a mester zsűri a legnagybbb elismeréssel emlékezett meg A kiállítás fényes ünnepséggel együtt folyt le. Ott volt a kormánybiztos, a polgármester és a város egész társadalma A felszabadult tanárcipészlegények nevében Sztankay Lajos hálás szavakkal köszönte meg a két Szabó mester fáradságos és odaadó munkáját Legvégül a két mesternek átnyújtottak egy díszoklevelet, amit Balázs Sándor most felszabadult tanár cipész tervezett, aki a szabadkézi rajz tanára. Az uj cipészlegények is mind mesteri oklevelet kaptak Mindkét fél büszke lehet a saját okle veiére. És mégis . . . nehéz, könnytelen, száraz szemmel végignézni az ünnepséget Közönség köréből. Kaptuk és szó szerint közöljük az alábbi köj érdekű levelet: Igen t Szerkesztő Ur I j A „Körösvidék" julius ő iki számiban „®uk rot kap a város" cím alatt egy rövid hiifccske látott napvilágot. Amilyen örömet váltott!" ki ez rövid hir a közönség soraiból ép oly furcsának és helytelennek találta a hozzáfűzött pár szóból ó kommentárt Szokásához híven azt a „sze kívánságát fejezi ki" a „Körösvidék" szerkesztője, hogy a kiosztandó cukojmennyiséget klzárílag keresztény kereskedők, kapják meg. Hifea város a fentiek szerinffog intézkedni, ez esetoWi még semmi vesztesig nem érte a zsidókereskedőket, annál kevéfbbé mert a cukor kimérje jegyre történik, de meg a beszer zési ára oly» horribilis összegbe kerül, hogy hasznot, „nagjt rebachot" éférni teljes lehetetlen, úgyannyira, hogv sok esetben az elért haszon naf még a kiméréssel járó fáradtság sincs megfizetve A zsidó kqteskpdők tehát csak köszönet tel tartoznak a mefifctésért. Annál sulyosabJHjm érinti ez a mellőzés a közönséget Mert tjtránEükellene a .Körösvidék" szerkesztőjének azt is, höjgy Békéscsabán vannak olyan kerületek iá, ahof%paJt zsidókereskedők vannak. E mellőzéssel kapdsolatban elő fog állani az az esefc" hogy a negyínik kerületben lakó nép kénytelerf lesz befáradnimásodik, vagy harmadik kÁületbe, hogy a cul%adagját beszerezhesse. / \ Nenf gondalja Szerkesztő ur.'Viogy most, aratás idején a népnek sokkal fontabb teendője/tfan, semhogy óraszámra járkálrai és egy máfik órát várjon, csak azért, mert %i talán nyugodtabban alszik akkor. ha Békéscsabán a cukrot kizárólag keresztény kereskedők rn^ik ki? Egy olvásd.