Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-06-24 / 51. szám

1 i, 1920 jtínius 24 Ara l"50 K Csütörtök Egísz évre Félévre — Kegyedévre Egy hónapra 120— korona 60 - korona 30.— korona 10*\— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP XLMI. évfolyam, 51. szám Sfá 11 ** Fi Ci •• \ ] p "M H i-ifi # !á '1 1 Sn i (i i j»i « i rí f i i i M i , 15 }•j.4 ' - ? fes&i ^g v.;.y tó. • Sserkeüztóség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc Jóssef-tér (Búzapiac) 20. sz Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. A botról / szóló vi'a immár vége felé közeledik s a parlameut eddigi állásfoglalásából Ítélve a javaslat megszavazása befejezett ténynek tekinthető. Nyilvánvaló, hogy a képviselők jó része a közvéiemény (eljesen indokolt és jogos felháborodásának engedett akkor, amikor jogi, kulturális és emberi aggodalmait legyűrve, a botbüntetés behozatala mellett nyilatkozott. Es az árdrágítás, a fogyasztó elem lelketlen kiszipolyozása olyan rákfenéje nemcsak a mi, de az egész világ gazdasági életének, hogy annak kiirtása érdekében semmi eszköztől sem szabad visszariadni. Tehát jóllehet mi is érezzük, hogy a botbüntetés micáoda nivóbeli visszaesést jelent igazságszolgáltatásunkban, mégis tétovázás nélkül kapva-kapnánk ezen az eszközön is, ha valóban i élravezetőnek tartanok. De engedjék meg, hogy azokhoz a parlamentben elhangzott aggodalmakhoz csatlakozzunk, amelyek ugy vélik, hogy ez az árdrágitási törvény a deressel, mint büntetéssel nem fogja kiirtani az árdrágítókat. Nagyon helyesen jegyezte meg egyikmásik felszólaló, hogy nehéz magának az árdrágilás tényének a megállapítása. Ma az egész világkereskedelem többé-kevésbbé árdrágítókból áll és élükön, mint fő példaadók, vezetnek az államok. Hogy mást ne említsünk, ott van a cseheknek velünk szemben követett eljárása. Kényszerhelyzetünket kihasználva, a fát, a papirt, a sót kétszer olyan drágán adják nekünk, mint másoknak. Igaz, hogy ennek az egyéni kapzsiság helyett egészen mások a rugói, de mégis — ugy hisszük — a lényegnek, az egész világon dühöngő drágaságnak itt lehetne az alapját keresni. De saját polgáraival szemben is maga az állam is követ el néha árdrágítást, amint arra az egyik képviselő helyesen rámuhtott. Néha maga a hatóság hajtja fel indokolatlanul az árakat, amint az a csabai piacon a tejjel történt s amellyel a ma közölt .»Csütörtöki levél" bővebben foglalkozik. Es itt nincs is sem kapzsiságról, sem üzérkedésről szó, csak kapitális, goromba tévedésről. De tegyük fel, hogy valóban az árdrágítót és valóban a bűnöst éri a törvény keze. Mi történik vele? Miután elitélték a jól megérdemelt huszonötre, egy szép napon jelentkezik a bíróságnál, vagy ha kell, előállitják és ráfektetik a deresre. Csakhogy ez a deres még a bírói ítélet után is egy csomó, láthatatlan biztosító őrszemmel van körülvéve. A botozásnál ott kell lennie a bírónak, az ügyésznek, az orvodnak. Es ezt a három embert lehet-e egykönnyen minden ilyen alkalommal össze lozni ? Addig pedig a megkönnyebbülésre • áró pácienst tartani kell és etetni. A végén még ezen is nyer az árdrágító. Aztán azt is kimondja a javaslat, hogyha valaki orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a botbüntetés egészségi állapotára súlyos I

következményekkel járhat, ugy annak végrehajtását fel kell függeszteni. Igy hát csak orvosi bizonyítvány kell és lehet drágítani. Különben is a világ szipolyozol', ha tárcájuk duzzadt is, rendesen nem atléta termetűek. Félünk, együtt félünk Schlaehta Margittal, hogy éppen a legraffináltabb láncosok fognak kibújni a büntetés aíói. Viszont azt a kijelentést, hogy még a haldoklóra is rá kellene verni a huszonötöt, csak az az elkeseredés magyarázza, melyet az élet telhetetlen piócái fakasztottak. Nem ugy van. Mi azt hisszük, rosszabbik végén fogIák meg a botot és rossz helyre ütnek vele. Ezeknek az emberi szörnyeknek nem az az érzékeny helyük. A zsebükre kell ütni, a pénzt kell kihasítani belőlük, a vágyukat, a levegőjüket, az éltető elemüket kell elragadni, hogy belepusztuljanak Aki szipolyozza embertársát, elkobozni a vagyonát! Először a felét, aztán az egészet. Börtönbe velük, hogy elvegyük tőlük a teret és az időt, ami ehhez a vérsziváshoz kell. Kényszermunkára vetni, hogy megízlelje azt a kenyeret is, amelyet a munka nyújt az embernek. Elvenni iparengedélyét, hogy ne élhessen vissza a kereskedő, az iparos, vagy a termelő becsületes nevével. Pénzbírság, vagyonelkobzás, kényszermunka — ezek lettek volna a hatásos eszközök. Az árdrágító nem lelki gyönyörűségből drágít, hanem a mindenható pénzért. őrült kánkánt jár az egész világ a pénz körül. Vegyétek el tőlük és nemcsak mi rajtunk, az uzsorázoUakon, de ezeken a szerencsétlen nyomorultakon is segítettek. Ami eddig a polgári erények egyik legszebbike volt, a becsületes, kitartó munka alapján való ekzisztencia-aíapitás, a családról való gondoskodás, a tisztességes vagyonszerzés, az most őrjöngő bacchanália lett, amely felejtet hazát, Istent, vallást, felebaráti szeretetet, mindent, ami szép és nemes, ami a társadalom minden egyes tagjának boldogulására irányult. Annyi, annyi rengeteg meggazdagodott. De, Istenem, micsoda rémitő lelki elszegényedés ! Ezt a szegénységet nem lehetne semmiféle valutában kifejezni. A megyei közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága c hó 14 én elhalasztott ülését szombaton, folyó hó 19-én tartotta meg. A bizottság elhatározta, hogy a megyében megszervezett es megszervezendő államrendőr' ségi kapitányságoknaK a bizottsághoz való jogviszonya rendezésének ügyében felir a belügyminisztériumhoz. A kisiparosok munkájának megvédése céljából nyersanyagot kér a kereskedelemügyi minisztériumtól. A közélelmezési minisztert kérni fogja, hogy a megye ellátatlanjai részére ne drága fehérhsztet, hanem olcsóbb kenyérlisztet utaljon ki. Végül távirati uton megsürgette a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól a nem állami tanerők hátralékos hábo» rus illetményeinek kiutalását. A bizottság jelentést küldött a belügymi • niszteriumnak arról hogy a megyében több helyen olyan beszédeket mondottak egyes képviselőjelöltek, amelyek alkalmasak voltak a társadalmi béke megbontására s amelyek igy a békés konszolidáció munkáját veszélyeztetik. Megállapította a közigazgatási bizottság az úgynevezett tanácskormány alatt működő direktóriumok anyagi felelőssegét Vagy

:s az okozott károk megtérítésére a d'rektóriumi tagok eset' leges vagyona is felhasználható. Egyúttal utasították a pénzügyigazgatóságot, kutassa ki, kik hajtoUák végre a káros utalványozásokat. A Purgly féle birtok eladása ügyében a gazdasági albizottság ugy döntött, hogy az adásvételi szerződést csak ugy hagyja jóvá, ha abból a vevő 1200 holdat parcelláz 100 holdat pedig a hadirokkantaknak ajánl fel Ezután megalakították a különféle albizott ságokat Végül dr Házi Imre szarvasi szolgabíró ügyében ugy határoztak hogy meg kell ellene indítani a fegyelmi eljárást. Hirek a rendőrségről. Rendelkezési állapotba helyezték a rendőrfőkapitányt. Az egész város társadalma élénk megdöbbenéssel tárgyalja a csabai rendőrség főkapitá nyának, dr. Debreczeny Lajosnak az ügyét Különféle, sok tekintetben túlzott hirek keringenek és ép azért

; hogy ezeknek továbbterjedését megakadályozzuk, szükségesnek tartjuk a valóságot, olyan mértékben, ahogy tudomásunkra jutott és amilyen mértékben a közlés lehetséges, nyilvánosságra hozni. Zilahi Kiss Jer.ő főispán, mint kormánybiztos, törvényadta jogánál fogva dr. Debreczeni Lajost, a békéscsabai államrendőrség vezetőjét rendelkezési állapotba helyezte. Az intézkedés följelentés alapján történt s ennek a feljelentésnek magva értesülésünk szerint az a mindenesetre sajnálatos esemény volt, mely a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával, a mandátum átadásakor lejátszódott. Ugyanis a nagy néptömeggel együtt megjelent az erzsébethelyi fúvószenekar, rázendített a francia forradalmi indulóra, a Marseillesre. Ezt a mondottuk sajnálatos incidenst használták fel a főkapitány ellen azok, akiknek sze