Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám
1920-06-10 / 47. szám
J .1141 1 J | ' ' , I Vjf : ^ f > 1-50 §t B^kés^saba, 1Q20 juml&4ö mm mrp mm rm m P iá PPI ú U r íj93 VK jin^ fÉl f f 1.4 MJ j Ppj fSSÖra te-SL. XLV1L évfolyam, 47. szám 80 WW * rvj? TŰ" f ; í- VH .3 II ÍWl Ijjlaw ÉÁ H M M 0 fcj N iPi 1 IS i «ani«Q3 tsk«» ÍSSVAJÍ (yy Juíá -ii WW «H % mm Egész avte — — — 120 — korona Félévre — — — — 60 korona Negyedévre — — — 30 — korona Egy h -uapra — — - 10 — korons Megjelenik hetenként kétszer; Csütörtökön és va s á r n a p reggel POLITIKAI LAP szerkesztőség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc Jó(sef-tér (Búzapiac; 20. sz Megyei telefon : 7. szám. y A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt tér" rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. Követelem, hogy a jogrend te'jes 'le'yreálsitása, ajogbiz osság egyenlősége a haza minden polgárára nézve .egy napig se késsen — mondotta Apponyi történelmi nevezetességű jászberényi bebédébehi jogom van hozzá, mint magyarn^c -- folytatta - és jogom van hoz;:á, mira kere-ztényuek, kit közelről érint minden, ami a nemzet és a kereszt zászlajának* a bee ü étét érinti. Mintha a kikéből beszelt volna Apponyi mindazoknak a keresmény magyaroknak, akik elálmélkodó döbbenettel, a nemzet jövője iránti tépe ődőt, hazsfiui aggodalommal, igazi keresztény ielkünk borzadásával néztünk olyan jelenségeket, hallottunk felelőtlen elemektől ^lyan a tömegbe dobott jelszavakat, melyek fájó villanássá! sújtottak ránk úgyis -mint magyarokra, úgyis mint keresztényékre. Magyarország ma'élö legnagyobb államférfia minden kételyt kizáró világossággal mutatott rá, hogy a keresztény gondolat csók akkor .érdemli meo ezt a nevet, ha vtJlóban á kfisztiisi ríiorál érvényesülései jelenti a magán és a közéletben, a kuiturában és az/üzletben, a politikai és a társadalmi alakulatokban. Ei' a nemes, filizófiai gondolat ?nem emel akadályt, nem torlaszt kirekesztő korlátoLa magyarság egyetlen rétege ellen sem/A magyar n.rnzeti eszme és a keresztény yrkölcs egybeforrasztHafja azokatj'is, akik t*>m áilanafí a keresztény világnézet aFapjafi, de akifó egy, a hagyományok és a tölténeti muítáital kialakított érzelmi kazösség alapon magyarok, akiknek működésé a nemátti életben és munkában \péitfilözhetet!en s^akiknek kirekesztése — ísilint Apponyi íérfiasan és a hazafi tiltakAásávai kijelenti; - valóban képtelen gon#oIát>> í. Fedhetetan^jo magyar és jó keresztény létére igenisfezé^ perhor^esíkálja, tízért riad vissza azokjil az\ele;mektőlis azoltól á ki rivó 4g^kyáekt§l,\rtelyék J^na^arságba, a magyarul Beszélő. éji magyanSzivvel érző l^zö^égbeBket^ká^iak verni s azért itéli el a lehelő Sgélésebben azokat a komolytó töredékeket, akik a lege hangoztatásával, de a leggkevesebb emberiesség köve'zembehetyezkedve megtámadártársaink|zemély és vagyonel a fehíelő talan, felf szgpfebb e tgyszerüb telményei ják egyes biztonság, MeF meg jól egymást. Ami üldözni és elitélni való vak közéletünkben, ami fekély van az amuÉv is'kelevényes társadalomban, ajfii csak ^omlasztó csira az egészséges $agyar tes%n, azt eltüntetni, kivágni, megfojtani, lehketlenné tenni nemcsak hogyjlenki ellenszeg|lésével nem találkozhat, df még az is suly%s bünt követ e!, aki nem tön. • szik erre minden erejével. Igenis, üldő • : k, mégpedig a törvény hatalmával ül&uzü az uzsorásokat, a láhcoiokat, a lelketlen üzérekeí, fékezzék meg azokat, akik a'.nissok keserves muíikáját szipolyozzák kiía rpaguk kényelmére és te hetetlenségéreivr .ük ki magunk közül mindazokat, akt? iomlást akarnak kelteni közöttünk. Da scV< íiesetre se engedjük, hogy ez a tiszt^r önvédelmi, em :en és nemzeti törekvés d§yan mederbe terelődjék és olyan sekélyes c"vekre bi'lenjnn, amely elvek nemcsak hogy a magyarra károsak, a keresztényre meg ?pgyenitők, az emberi méltóságra megalázrMde amelyek uralomra juttatása kiközösité. t ik)n maga után a müveit népek családjápól\ Városatyák rliunkábaíi. Gazdák sérelme. — Kétszázötven százalék a városi pótadó. Hétfőn, folyó hó" 7 én délelőtt 9 órakor tartotta meg tett' ot-i István polgármester el nöVieii' A': 't -Péi tfrs juniur. havi rendes közgyűlését a képvibelótestületi tagok szép számú érdeklődése mellett A közgyü'ésre három inter pellációt jegyeztek be Már ez a körülmény is sok városatyát kész tetett a megjelenésre különösen a gazdák kö réből. Interpellációk. Elsőnek dr Medovarszkv Mátyás főjegyző olvasta fel a lefolyt negyedévről szóló polgár mesteri jelentést, amely beszámol a közbizton sági közegészségügyi és gazdasági állapotokról Egyúttal tudatja a közgyűléssel, hogy Qécs Já nos elhalálozott virilis tag helyébe Zahorán György póttapot, Hörniss Géza tanácsnok helyett pedig, ki hivata'ból tagja a testületnek, Molnár p János póttagot hivták be. A jelentéssel kapcsolatosan Bohus M.'.Oyörgy az erzsébethelyi főút rendbehozását kéri mig Madarász György azért szólal fel, hogy az őr lési igazolványok kiadása miatt az emberek tö megesen állanak a városháza előtt, munkájukban néha napokig akadályozva vannak ami ugy nekik, mint a köznek tekintélyes károkat okoz Kéri ennek az állapotnak a megszüntetését A polgármester válaszában kijelenti, hogy az utcák javítása végett megteszi a most lehet séges intézkedéseket, mig az őrlési igazolványok kiadásához több munkaerőt fog kirendelni, eset« leg, ha lehetséges, ennek kerületenkint való elvégzsséről gondoskodni fog. A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után áttértek az interpellációkra. Madarász György a Rosenthal malom r. t. iparvasutjának kiépítése tárgyában interpellál. | A félbenmaradt iparvágány miatt sok helyen tócsákban áll a viz az úttesten, ugy hogy a közlekedést reudkivül megnehezíti Az épitke zést azzal vádolja, hogy több helyen nem volt tekintettel a kocsiút szabadon hagyására, másutt viszont a magánérdekeket is sérti. A polgármester kijelenti, hogy annak ide jén még mint megyei tisztviselő részt vett az engedélyezési tárgyaláson, ahol az összes érde kelteket felhívták, hogy kifogásaikat adják elő. Az építkezés megindítása s a vizlevezetésről való intézkedés végett érintkezésbe lép a részvénytársasággal is Kraszkó Mihály azzal vádolja a malmi iparvasutat, hogy a Kun féle fadepónál kisajátít egy darabot a város földjéből Az ügy megvizsgálására egy bizottságot küld ki a képviselőtestület a polgármester elnöklete alatt, amely nek tagjai lettek még a főmérnök, Madarász György és Kraszkó Mihály Ugyancsak Madarász György interpellált a Hunyadi téren uralkodó köztisztasági állapotok miatt. Kéri nyilvános illemhelyek felállítását a város forgalmasabb pontjain. Kraszkó Mihály a fogatoknak a katonaság és a hatóság részére való szolgáltatása miatt intéz kérdést a város vezetőihez Beszél arról, hogy ez a közteher csupán egy osztályt súlyt A gazdaképviselők zajos helyeslése között kéri a polgármestert, hasson oda, hogy ez a.?, állapot megszűnjön A polgármester válaszában kije lenti, hogy már is átiratot intézett az álianr rendőrséghez, hogy az előfogatoknak kötelező szolgáltatása vagy szűnjön meg, vagy a minimumra csökkentsék Ha mégis fogatok előállítása szükséges ugy az közköltségen bérlés utján fog történni. Állások betöltése. Ezután az üresedésben levő irattárnoki és és irnokj állásodat töltötték iie Irattárnok lett Such Kálmán, mig Írnokká Varga K. Mihályt, Kun Józsefet, Ottlakán Tódort és Kiszeiy Má • tyást választották meg, Két kerületi orvost, dr. Donner Lászlót és dr Szalay Dezsőt még a tanácskormány alatt a városi tanács megbízott az orvosi teendők ellátásával A polgármester kéri ennek a két orvosnak állásukban való véglegesítését, mégpedig 1919 április elseji szolgálati kezdettel Nóvák György ellene van a véglegesítésnek Szerinte ez nélkülözi a törvényes alapot. Kéri pályázat kiirását. A kérdés körül parázs vita fejlődött ki amely azzal végződött, hogy a képviselőtestület tisztán azért, hogy jogi aggályait megnyugtassa, a két orvost állásától felmentette s a polgármestert utasította, hogy minél előbb gondosnodjék a pályázat kiírásáról. Ezután elfogadta a képviselőtestület a főszámvevő jelentését a városi pénztárak 1918 évi számadásáról, majd a közpénztár 1920 évi költségelőirányzatát A városi pótadó az 1920. évre kétszázötven százalék. Utána megalakították az iparos és kereskedő tanonciskolái bizottságot, kiegészítették a pénzügyi szakosztályt és egy bizottságot küldöttek ki, amely arra legyen hivatva, hogy a város jövedelmi forrásainak gyarapításáról gondoskodjék. Egyébb ügyek. A délutáni ülésen a polgármester javaslatát a szervezési szabályrendelet átdolgozása tárgyában azzal a különbséggel fogadja el a közgyűlés, hogy hogy második alszámvevői állást, nem létesít A képviselőtestület ugy határoz hogy a Falu Szövetség alapító tagjai közé nem lép be és a Nemzeti Hitelintézet r. t alapításában, tekintettel a súlyos pénzügyi viszonyokra, nem vesz részt Dr. Rosenthal József kerületi orvos lemondását a közgyűlés elfogadja Igy két orvosnak, dr Donnernek és dr. Szalaynak délelőtt történt felmentésével egyszerre három orvosát vesztette el a város. (Erről az ügyről még külön cikkben is megemlékezünk. A közgyűlés kimondotta, hogy hivatalos kiküldetések alkab mával az összes felmerülő, tényleges és indokolt költségek felszámithatók kiutalandók. szati iskolámban angol és francia szabászatat a legtökéletesebben és legújabb módszer szerint tanuok. Növendékedet állandóan felveszek és mtnkűt a legkényesebb Illésnek is kielégítően készhek. Ugyanitt 2-3 perfekt francia munkás feivéteilK. KENDE GIZELLA Békéscsaba, Ferenc József-tér 1. sz. >I
