Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-06-03 / 45. szám

Békéscsaba, 1920 junius 3 Ara i'5ü k Csütörtök XLVII. évfolyam, 45. szám Egész évre — Félévre — — Kegyedévi* — Egy hónapra — 120— korona ŐO— korona 30.— korona 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POL1TXKAI LAP SMtkcsitfiség és kiadóhlvaHs): D. kernlet, Ferenc Jóuef-tér (Búzapiac) 20. m Megyei telelőn: 7. teám. A hirdetési dijak helyben, mindenkot készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20— K Kéziratok nem adatnak vissza. Hazafiúi önfeláldozással vállalta a leghálátlanabb szerepet, a ránkkényszeritett Neuilly béke aláírását, Bénárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter. Átkos az a kéz, mely a Magyárországot feldaraboló békét aláírja - hangzott mindenütt a magyarság körében. De mostan, a felháborodás kitörése után, a haza fiúi fájda'omtól marcangolt tépelődő lélekben annak a gondolatnak kell a Varseillesba küldött miniszter és honfitárs előtt hálás elismeréssel adóznia: micsoda lelkierő, micsoda önmegtagadás, micsoda áldozat szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen őrökké szomorú emlékű szerepre vállalkozzék. Bénárd miniszter a kormány utasítására teszi. A kormány a neuilly-i vésztörvényszék paranc»ára. A békeszerződés aláírásával lelkünkben nem mondottunk le semmiről, ami örök jussunk, csak engedtünk a kényszerítő helyzetnek. Még rossz hiszemüséggel sem vádolhatnak. Igenis megtartunk és megakarunk tartani mindent, ami csak lehetséges. Hogy egy csomó anyagi és erkölcsi lehetetlenségre kényszeritett bennünket, ám azon joggal száradjon a zsaroló lelki'smerete. Ezt a lehetetlen békét azért írjuk alá, mert nem agarunk meghalni. Teleky és Apponyi elég világosan kilejtették a gondolatét a nemzetgyűlésen. De az utóbbi egyúttal megjelölte az utat is, amelyen haladnunk kell, ha élni akarunk és erőre óhajtunk kapni. Ez csak a teljes belső harmónia, a gyors konszolidáció, a megfeszített, békés munka lehet. Rajtunk áll, mondotta, hogy ez uj Magyarország igazolja Széchenyi szavait. De ebből következik, hogy ránk háruí a felelősség is, ha a tragikus sorsú magyar jóslása nem válik valóra. A mostani idők hazánkban két nagy eszmét keltettek uj életre. A nemzeti gondolatot, amely mindvégig kísér ezer éves történetünkön keresztül s amely befelé anynyit jelent, tartsunk össze mindannyian, akik magyaroknak valljuk és érezzük magunkat, kifelé pedig egyszerűen Zrinyi Miklós jelszavát: „Ne bántsd a magyart!« A másik eszme a majdnem kétszer olyan idős, egyetemes keresztény gondolat, amely nem jelenthet egyebet, mint a krisztusi erkölcsöt, a krisztusi szeretetet, egyszerűen a krisztusi filozófiát. Aki vétkezett és vétkezik bűnhődjék, aki őszintén megtért, annak bocsátassék meg hibája s akik ártatlanok, azok forrjanak egybe uj életre kelt magyar falaux gyanánt, Apponyi szavait kövessük, hogy valóra váltsuk Széchenyi mondását. Rajtunk áll! | A vármegye közgyűlése. Az alispáni jelentés. Választások. A megyei közkórház helyzete. Átiratok. Hétfőn, junius hó 3l-én tartotta a vármegye közgyűlését, amelyen — a sürgős mezei munkák és a nagy hőség következtében — gyér számban jelentek meg a tagok Ezek is csupán a közigazgatási bizottság és az állandó választ' mány megválasztását várták meg. Utána jórészt csak a kötelességtudó tisztviselői kar segédlete mellett pergett le a hosszú tárgysorozat Az ülést délelőtt féltíz 'órakor nyitotta meg Zilahi Kiss Jenő elnök. Fegyvert kérnek a gazdák. Elsőnek az alispáni jelentést olvasta fel dr. Konkoly Tihamér h vármegyei főjegyző. A je lentésben az alispin beszámolt a megye közgazdasági. egészségügyi és közbiztonsági állapo tárói. Tudatta a törvényhatósági bizottsággal, hogy a tisztviselőknek a kommün és a román megszállás alatt tanúsított magatartásának felülvizsgálására háromtagú igazoló, bizottság alakult. A jelentéshez elsőnek Morvay Mihály szólt hozzá Vázolja a megye főleg a periferiák közbiztonsági állapotát, örömmel vette hirét, hogy Gerendásra 9 tagból álló c.-?ndőrörsöt rendeltek ki. Élénken festi a demarkációs vonal közelében lakó tanyai gazdák lehetetlen helyzetét, akik fegyver nélkül csupán furkós bottal a kezükben tehetetlenek minden rabló, betörő, vagy tolvaj társasággal szemben Különösen a ló és igásállat lopások szadorodnak s a tettesek átcsempészik a jószágot a demarkációs vonalon. Azért kéri az alispánt, hasson oda hogy a kormány ezt a vonalat katonailag jobban megerősítse, hogy a csempészésnek elejét vegyék A gazdáknak pedig adjanak fegyvertartásra "ngedélyt Hasonló értelemben szólalt fel tíohus MGyörgy, aki egyúttal azt is kérte, hogy a gazdák a fegyverhez hozzá is juthassanak. Moldo• ványi János békési főszolgabíró hangsúlyozta, hogy Békésen az államrendőrség felállítása — tekintettel a község nagy lélekszámára — első rendű, sürgős közbiztonsági szükséglet. A felszólalásokra dr. Daimel Sándor alis pán válaszolt A rendőrség államosítása érdekében felirattal éltek a vármegyéhez Békésen ki vül Szarvas és Orosháza Szóló beszélt a kerü leti főkapitánnyal, akinek kijelentése szerint az államosítás csak lassan helyről helyre, történhetik Elsősorban Orosháza kerül sorra Ami a demarkációs vonalnak szigorúbb őrzését illeti, ebben az ügyben indítványára a törvényható ság felír a kormányhoz. Ezután megemlékezett még az alispán a i.agy papirhiányról és papírdrágaságról, amely lehetetlenné tette, hogy je lentését nyomtatásban bocsássa a megyegyülés tagjai részére. Felirat a nemzetgyűléshez a tisztviselők érdekében. A számonkérőszék jelentésével kapcsolat ban az állandó választmány határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a törvényhatósági bízott ság írjon fel a nemzetgyűléshez a közigazgatási tisztviselők fizetésének emelése érdekében, hogy a hivatalnok anyagi gondtól ment, tiszta agy* gyal megfelelhessen súlyos és felelősségteljes hivatásának A javaslatot egyhangúlag elfogad ják Dr. Daimel Sándor alispán kötelességének tartja megállapítani, hogy önfeláldozó kötelességét nemcsak a központi hivatalnokok, de a vármegye egész tisztikara megteszi. Hét százalékra emelték a megyei pótadót. Ezután a vármegyei háztartási pénztár 1920. évi költségelőirányzatát terjesztették elő, melyet a törvényhatóság jóváhagyólag tudomásul vett A három és félszázalékos vármegyei pótadót a reudkivüli viszonyokra való tekintettel a tör> vényhatóság felemelte 7 százalékra. Ebből 2—2 közigazgatási és jótékonysági célokra, 3 százalék a tiszti nyugdijalap hiányainak fedezésére for ditandó. Választások. Miután a Területvédó Liga megkeresésére a vármegye egyhangúlag tiltakozott a meggya Iázó békeszerződés ellen, áttértek a választások megejtésére. A közigazgatási bizottság tagjainak megbízatása lejárván, mind a tiz tag választását megejtették, még pedig azzal a kikötéssel, hogy közü'ök ez év végén öten, kiket sorsolás utján jelölnek ki, lemondanak A megválasztott tagok a következők (a zár jelben levő számok a szavazatokat jelölik): Beliczey Géza (51) dr. Márky János (51). dr. Török Gábor (51). gróf Wenckheim Dénes (51). dr Ladics László (49) Ambrus Sándor (43). Morvay Mihály (32). Korosy László (31) dr. Haviár Ödön (27) Szavazatot kaptak még gróf Széchenyi Antal (26), Wieland (15), Czinczir (11), Bohus (8), Faragó, Moldoványi (1—1). Ezután a főispán az állandó választmány tagjainak választását rendelte el. A szavazatok összeszámlálása sok időt vett igénybe, miért is a gyűlés közben áttért egyébb ügyek tárgyalására. A megyei közkórház államosítása. A v/rmegyei közkórházi bizottságban meg* üresedett három helyre megválasztották Scherer Benedeket. Sal Józsefet és Dobay Ferencet. Majd a vármegyei tiszti nyugdijváíasztmány, a munkaképtelenséget megállapító orvosi bizottság, továbbá a vármegyei árlejtező és építkezési bizottság alakult meg Egy kis élénkséget vitt bele a gyűlésnek egyhangú menetébe az alispán előterjesztése a vármegyei közkórház állami kezelésbe való átvétele ügyében. Az előterjesztés elmondja, hogy a közkorház olyan súlyos anyagi helyzetbe sodródott a rendkívüli viszonyoK folytán, amely már már az intézet működését veszélyezteti Kötelességei* nek csak bankkölcsönök utján tudott eleget tenni, minthogy az országos betegápolási alap. pal nem volt érintkezése. Dr. Daimel Sándor ehhez még hozzáfűzi, hogy nem munkától és gondtól akar szabadulni, de a kórháznál az anyagi nehézségek olyanná váltak, amelyeket a megye a maga erejéből leküzdeni nem tud. Ep ezért kapóra jött a megjelent kormányrendelet a megyei kórházak átvételéről Már maga a rendelet megjelenése is azt mutatja, hogy ezek az állapotok országosak, A megye különben sem veszít a lemondással egyebst mint néhány orvos kinevezésének a jogát. Mindenki megnyugtatása végett kösse ki az átvételnél feltétlenül a törvényhatóság azt. hogy ?eisosörban megyei illetőségűek jussanak benge^lyhez Dr Ladics László felszólalás^ majd az alispán viszontválasza után a kpjgvüles áz előterjesztést egy szó ellenében elfdgaata.' v. Átiratok. Ezután Veszprém vármegye, köriratát olvas, ták fel, melyben Károlyi Mihály és .Hoch Já-