Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-27 / 43. szám

Békéscsaba, 1920 május ájus 27 Csütörtök XLV1I. évfolyam/43, szám ¥ Egész évre — Félévre — — Kegyedévre — Egy hónapra — 120— korona 60 — korona 30.— korona 10-— korona Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKA! LAP Sswkeastőség és kiadóhiva­tal : II. kernlet, Ferenc Jó­ssef-tér (Bnzapiac) 20. si Megyei telefon: 7. szám. A hlrdetéil dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" tovatban egy sor közlési dija : 20'— K Kéziratok nem adatnak vissza. Újszegedet a magukénak követelik a szerbek és cserébe hajlandók volnának bizonyos területi enged­ményeket adni Szabadka irányában. A sze­rencsétlen béketákolmány még tető alá sem került és egyik „győztes" ellenségünk máris keítéhuzza a zöldasztal számításait, kijelenti, hogy Uj Szeged az övé, mert erre a hely­ségre stratégiai okokból szüksége van. Sok nagyképű, tudós-szinezeíü szájas­kodás és meghatni akaró szintszeskedés után végre az első őszinte szó. Eddig olá­hok, csehek, szerbek arról beszéltek, hogy magyarországi fajtestvéreikd fel kell szaba­dítani az elnyomó iga alól. Aztán jöttek a történeti hazug-ágok. Pozsony szerintük Szvatop.'uk birodalmához tartozott, a régi Dáciára a korcs római fattyuk kaptak vér­szemet. A szerbek most becsületesebbek, ha mindjárt a zsiványbecsület is beszél belő­lük, Megmondják nyíltan : az összetákolt uj birodalom mindaddig nem lehet nyugod­tan, mig a Tisza-Maros szögletére nem vigyázhatunk a rablott szerb ágyuk és a gyilkos Karagyergyovicsok zászlajá alá kényszeritett horvát, albán, mohamedán, sváb katonák. Az ujszegedi eset sok mindenre meg­tanít bennünket. Elsősoiban arra, hogy a legkisebb tekintélye ma éppen a békekon­ferenciának van, mert hiszen az őrzésére kirendelt disz-századon kivül nincs egy szál katona mögöíte, akivel rendelkezhetnék. Am hadd ontsa a szerződéseket magából ott, ahol erő van és hatalom, ahol a fegyverek jutnak szóhor, sutba dobják a papirost. Es amikor a szeibek ujszegedi lépésüket meg­tették, bizonyára sem Lloyd George, sem Millerand urakkal nem törődtek, hanem arra gondoltak, mit fog szólni ehhez Horthy Miklós? Hál Istennek, annyi sok hirtelenkedés és hevesvérüség után — ugy látszik — megtaláltuk a józan eszünket és nem va­gyunk hajlandók felésuhintani a betörőnek akkor, amikor tudjuk, hogy a kéz még erőtlen s hogy ezzel a csapással nem tud­juk egyszerre agyonnyomoritani. Várni kell itt, várni most a legokosabb — ezt mondja a kormányzó is legutóbbi bölcs nyilatko­zatában — és ha erőre kapunk, akkor olyan kicsiség, mint egy pár iv merített papiros, igazán nem fog bennünket megakadályozni abban, hogy ezt az erőnket célszerűen fel ne használjuk. Hogy mindezt ellenségeink épp olyan jól tudják, mint mi, ennek isjUj­Szeged a bizonyítéka. Belátjuk, ennek a vá­rosnak velóban nagy a stratégiai fontos­sága s érthető, ha a szerbek ilyen vállal­kozásba bocsátkoznak miatta. De ha olyan veszedelmes rájuk a Tisza-Maros szöglete, nem gondolják, hogy a Kőrös vagy a Zagyva vonala, vagy akármelyik útszéli árok is épp oly veszedelmes lehet ? Es ha egész Pestig jönnének is ijedtükben s egy szuronyos szerbet állítanának minden ma­gyar mögé, vájjon akadhatna-e olyan eszes hadvezér, aki számukra egy biztos straté­giai vonalat tudna megállapítani ? Bizony nem. Amiről itt szó van, az fölötte áll minden haditudománynak. Ez az ő tragi­kumuk s ez a mi gyönyörű vigasztalásunk. A kormány kész a békét aláírni. A békedelegáció lemondott. — Junius 4-én történik az aláirás. A Magyar Távirali Iroda Párisba kiküldött tudósítója jelenti a budapesti radlo állomás ut­ján. hogy Fraznovszkv Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter folji# hó. 21-én, pén teken délután Henry ezredesnek átnyujtotia a békedelegáció lemondásit. A lemondást beje lentő jegyzékben a békedelegáció kifejti, jiogy nem érzi magát hivataliak a béke aláírására minthogy már a legelső tárgyalás alkalmával kijelentették, hogy a szerződés lényes váltania tás nélkül nem fogadható el, már pedig a ja nuári szöveggel szemben a végleges szövegben nincsenek lenyeges módosítások. A mag/?r de­legáció a terüleu kérdések megoldásában, mel lőzve a történeti jogokat, az egyetlen lehelséges alapra, a népek önrendelkezési jogára helyezke. dett. Fájdalmas meglepetésére a szövetséges ha­talmak ridegen elzárkóztok attól, hogy az ér­dekelt nemzetiségek pártatlanul végrehajtóit népszavazás utján döntsenek sorsuk felett Az a feltevés, mintha a kérdéses népek már előzete sen nyilatkoztak volna az uj állami alakulatok mellett, ténybeli tévedés. Elsősorban soha semmi ilyen nyilatkozatot nem tettek a magyar és né met ajkúak, akik pedig az összes érdekelteknek majdnem a felét alkotják. A más nemzetiségek körében lefolyt gyűlések és tüntetések pedig nem birf?': képviseleti jelleggel és ilyen erejű megbízatással „Különben is — mondja a jegy­zék — bármilyen loyalitással fogunk is alkal mazkodni szerződésileg vállalt minden köteles ségünkhöz. az a kötelék, mely minket Jarna né­pekhez köt, soha meg nem szikadhat; soha nem lehetünk közömbösek sorsuk iránt és ha, mint félő, a kisebbségek védelmére lét'sitett, szerintünk elégtelen, minden megállapodás da cára is, az ülnözések, melyeket szenved tiök kell, tovább tartanak, mi szüntelenül a nemzetek szövetségéhez fogunk fordulni panaszunkkal ad­dig a napig, amelyen a dolgok természetes fej lődése békés hatásaival győzedelmeskedni fog. Ezután a delegáció annak az elismerése mellett, hogy a végleges szövegben vannak bi­zonyos pénzügyi és gazdasági engedmények, kijelenti, hogy a népszavazás kérdésében történt elutasítása miatt kénytelen megbízását a kor­mánynak visszaadni és a kormányra bizza, hogy a helyzet mérlegelése után az aláirás felől döntsön. Minthogy az a határidő, melyet az antant a május 6-iki jegyzékre való válaszadásra meg­szabott, folyó hó 21-én lejárt, Henry ezredes felszólítására Prasnovszky követ átadta a magyar kormány jegyzékét is. A jegyzékben a kormány a lemondott békedelegációval egyértelműen tíl­a népek önrendelkezési jogának nyilt megsér* tése ellen, de egyúttal a kisérő levélre hivatkozva annak a reménységének ad kifejezést, hogy a hatlrmegállapitó bizottságok mihamarabb elfog­ják tüntetni a kirívó területi igazságtalanságo­kat Örömmel etne'i ki a rutének számára meg­ígért autonomiát, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép minden befolyástól menten dönthes­sen sorsa és hovatartozandósága felett. A kor< mány megállapítja, hogy a kisérő levél kilátásba helyezi, hogy Magyarországot a Népszövetségbe egyenrangú tag gyanánt felveszik azzal a felté­tellel, ha hiven teljesiti a békeszerződésben magára vállalt kötelezettségeket Magyarország jóhiszeműségét ebben a tekintetben nem is le­het kétségbe vonni, jóllehet egyes feltételek teljesítése lehetetlenségekbe ütközik A kormány abban a feltevésben, hogy a megértés szellemé" ben fogják megoldani a még vitás kérdéseket és hogy ez a szellem fogja megszüntetni az igazságtalanságokat is, egyúttal teljes tudatában az ország súlyos helyzetének, ugy véli, hogy nem térhet ki a békeszerződés aláírása elől. Ezért tehát értesiti az antant békebizottság el­nökét hogy mihelyt a béke a'áirásának időpontja a magyar kormánynak tudomására jut haladék• talanul el fogja küldeni kellő felhatalmazással ellátott megb'-otlait, hogv aláírják, a békeszer« ződést. A kormányt erre a döntésre azoknak a kül­politikai, gazdasági és katonai következmények • nek a mérlegelése bírta, melyek a békeszerző­dés aláírásának a megtagadásából országra háromolnának. A kormány nem akarhatta, hogy közvetlen az aratás előtt az országot kalandokoa vigye bele De még ha el is maradt volna min­den katonai akció ellenségeink részéről, akkor is a hosszabb ideig tartó blokádot nem tudná az ország elviselni, minthogy híjával van számos nélkülözhetetlen közszükségleti cikkeknek, mint pl. a sónak Néhány heti blokád elég lenne arra, hogy az ország lakosságát türhetetlenjhelyzetbe sodorja, Minthogy időközben a nagykövetek értekez­lete junius 4 ére már kitűzte a szerződés aláirá • sának időpontját, a magyar kormány uj meg­hatalmazott képviselője Versaillesba fog utazni, hogy ott a Nagy Trianon palotában ünnepélyes formák között kezeirásával megpecsételje a világ leggyászosabb és leggaládabb békéjét. Jégárnsitást kellő pártolás hiányában kény­telenek voltunk beszüntetr.i. BÉKÉSCSABAI JÉGMÜVEK Schreyer József és Társai. Csabán, III., Szentmiklósi-utca 11. szám alatt egy fatuepttnfiáWgty, egy szalagfürész, egy 3 lóerős villany­motor és 100 méter sárga villany­drót eladó. Bővebbet ugyanott. Megnyílt az Elité füze szalon! Tátra-utca 4. (városi zenede melleit) Mérték után készít fűzőt, haskötőt, melltartót, egyenestartót stb. Megrendeléseket pontosan eszközöl

Next

/
Thumbnails
Contents