Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-23 / 42. szám

ram k n B'késcsabu, 1920 május 23 Vasárna

p d XLVII. évfolyam, 42. szám w Kiilt Iái á^jyujM Sj?«sz ívre — — — 120— *orong Megjelenik hetenként Ifogyedévrl I = I 3o°-Mtaer, Csütörtökön így hónapra — — — 10— korons és vasárnap fíggfl P l POLITIKAI IjAP I p fii # ¥ ¥ ah fin U m H $ Kfpl iS* • I # rí f í|B !H Ifi ft 5*erke»zt6ség és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc Jóssef-tér (Búzapiac) 20. s* Megye: telefon : 7. »*áic. A hirdetési dijai helyben, mindcnfcof készpénzzel fizetendők. — A „Nyi!l '.ér

1* rovatban egy sor közlési dija 20— K kéiirntok nem adatnak vissza. Piros Pünkösd napján — az evangelista szerint — a n?agukra maradt tanítványok gyülekezetére kettős tüzes nyelvek alakjában leszállott a Szentlélek és eltőiíé őket isteni ihlettel. Es amikor megszólaltrk, nem ugy szólottak, mint előbb, mert most már a Szentlélek beszélt beiő'ük. Soha vallásos és hivő magyart nem ragadhatott meg ugy ez a mé yértelmü, gyönyörű újszövetségi legenda, mint ma. Öt háborús év, forradalom, kegyetlen zűrzavar, anarchia áll mögöttünk. Odaveszett a nemzet szine-virága, a daliáik, a reménységünk, a dolgozni akarók és dolgozni tudók. Akik megmaradtak, azok is vagy testben vagy lélekben megrokkantak és átviharzott, pokoli évek után pokoli kin és nyomorúság terhét kell cipelniök. Kiáltani szeretnék

) könnyek közt felkiáltani: „Uram, a mérték betelt, vedd el tőlünk ezt a keserű poharat". Es most, éppen piros Pünkösd beköszöntévei, amikor a Természet tobzódó ujjongása, a zöldelő kalásztenger a megtermékenyült élet diadalát zengik, éppen moít talán kényszerülve leszünk összeszorított fogakksl s a kétségbeesett dühtől villámló szemekkel egy megszégyenítő, halálos okmányra odaadni a becsületes kezűnk irását, azét a kézét, mely legszívesebben zúzni szeretne. Nem voltunk dúsgazdagok, de jómódban éltünk s most szegényebbek vagyunk azokná

1, akik a mi asztalunkról lekerült morzsákból éldegéltek. Nem voltunk kevélyek, nem néztünk le másokat, de büszkék voltunk a magunk otthonára s most megaláztattunk. Maroknyi nép voltunk idegenek, turániak a nagy szláv, germán és latin tülekedésben, dn erősek és egyek, mert ezer év óta egy szent, nagy akarat fűzött egybe b^nnünkat. Es most majdnem négy millió testvérünket kiragadták közü'ünk s a mi otthonunkban, az édes magyar földön leiáncolt kézzel, elnémított ajakkal húzzák a keserű igát. Keserűbb és fájóbb ez a rabság minden Szibériánál ! De ha nincs is semmi öröm a jelenünkben, mindannyiunkban megvan a remény a jövőben. Remény, mely a múltból táplálkozik. A magyarság élt át sok súlyos válságot és mindegyiket ugy úszta meg, hogy annál erősebben, frissebben, élettől duzzadóbban került ki belőle. Nagy időink mindenkor nagy embere- j ket is teremtettek, akik a hitük erejével, ér- | telmük bölcsességével, a lelkük isteni ihletével, gyújtó és világító szikrájával felrázták a nemzetet aléltságából s biztos kézzel vezették a kavargó hullámok kőzött. Ez az, amit kétségbeesetten nélkülözünk. A tragikusan fenséges időkhöz nincsenek fenségesen nagy embereink. A nemzetgyűlés k«mMpfl|HNÉ társasága. Sok jószándék, akarat, még erő is hozzá, de nincs fej, nincs meg a parancsoló lángész, aki vezesse. Es ami a politika terén, ugyanaz a művészetben, az irodalomban. Hol vannak a költők, a festők, a szobrászok, az irók, akik a magyar Géniusz erejétől megihletve, megihlessenek bennünket js, hatalmas időknek csenevész, satnyé hajtáját ? Vájjon akad-e gyújtó szavú Kossuthunk, bölcs és mérlegelő Deákunk, lángeszű Széchenyink, Petőfink, Vörösmartynk, Arany Jánosunk ? Vájjon elhagyatottságunkban elkü!di-e a magyarok Istene az ő Szentlelkét, hogy áthatva tőle, miként a másképpen szóljunk, előtt ? Mikor lesz a mi piros Pünkösdünk? Azért hallatszik ma harsogób:an az ének az Egek Urához, mint vaíaha. Egy meghurcolt, balsorstól tépett nemzet mélységes fájdalma zokog: ,Veni Sancte Spiritus ! Jöjj el Szentlélek Úristen!" gazdapárti programmal fellépett dr Kató József, a szép multu és nagy reményekre jogosító költő, akit olvasóink régóta ismernek lapunk hasábjairól. ^z ő lágyan zengő formában és tartalomban kiváló versei, amelyek hétről hétre megje lentek a Közlönyben, sok embernek a lelkében hagytak mély nyomot Mult vasárnap több ezer főnyi közönség előtt tartott programmbeszédje arról tett tanúságot hogy Kató József nemcsak kiváló poéta és szónok de elsőrangú, józan és okcs fejű politikus is Lelkes tábora nem szűnik meg a pünkösdi ünnepek alatt sem tevékenységét folytatni. A választókerület többi községeiben, ^Kondoroson, Endrődön rendez népgyűlési Le eánygymnasium Csabán. / bibliai tanítványok, mint szólottunk az Választások a környéken. Békésen még nincs kisgazda jelölt. Dr. Kató József zászlóbontása Gyomán. A hirtelen nagy meleg, a sürgős mezei munkák és főleg a választás időpontjának elő relátható kitolódása bénitólag hat a nagy gar ral megindult választási mozgalmakra Ami vég bemegy csak szükkörben folyik le, nagy titok ban a színfalak mögött játszódik Olyan, mint a csend a vihar előtt „Vajúdnak a hegyek és megszületik a nevetséges egér" — mondja a klasszikus Es ugy érezzük, hogy hos«zu és ki nos vajúdások után még sok torzszülölt jelölt ben rész részünk, Folyó hó 2 án Balla Aladár a Vicián és soproni tanyákon hirdetett gyűlést, melyen programmját akaita kifejteni A gyűlést azonban az utolsó pillanatban elhalasztották, ami érthetően bosszantja azokat a gazdákat és föld míveseket akik erre a napra fontos mezei munkájokat félbeszakították. A helyi és idegen jelölt kérdésében vivott elvi harcoK érdekes helyzetet teremtettek Bé> késen, ahol pedig a kisgazdapárt a legerősebb nek Ígérkezett. A békésiek helyi jelöltben nem tudnak megegyezni. A kisgazda szót nagyon is szószé* rint értelmezik s a földmivesek között keresnek követnek valót. Faragó László, a volt jelölt visszalépett Moldoványi főszolgabíró viszont nem fogadta el. Sokan Morvay Mihály földbir tokost szeretnék látni. Kolozsi Endre mezőbe rényiek jelöltjét hiúságból nem akarják elismerni, minthogy Békés kétszerannyi szavazóval bir. Ezt a zavart természetesen ügyesen kihasználja a keresztény egyesülés pártja, amelynek dr. Székely György a jelöltje. örömmel vettük a hirt, hogy Oyomán kisHétfőn délután lesz a szülök értekezlete. A mai gazdasági válságban egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági probléma a nők pályaválasztása. Abban mindenki és bizonyára elsősorban a nők egyet fognak érteni hogy a számukra legszebb és legmegfelelőbb pálya a család és az anyaság. De manapság a család alapítás olyan nagy nehézségekbe ütközik, hogy csak igen kevés leány bizhatik rendületlenül ebben a törekvésében s igy kénytelen más kenyérkereseti pályára gondolniEzért és főleg a háború miatt, láthatjuk az egész világon, hogy ujabban a nők elözönlik a köz és magánhivatalokat, a technikus üzeme ket és jóformán minden íog'alkozási ágat. Kényszerülve vannak rá Ezzel a kényszerhelyzettel szorosan össze* függ a nőnevelés kérdése. Mindeddig megelé gedhettünk olyan iskolákkal, melyek leányainknak megadták az átlagmüveltséget amelyben a feltétlenül szükséges és hasznos mellett elsősor ban a szép volt az uralkodó Tanultak irodai mat, nyelveket, zenét, rajzot, művészi ízlést Ezt a célt szolgálták a felsőbb leányiskolák. Ezek talán bizonyos mértékben megfelelhettek a fe leség és a családanya értelmiségi és lelki köve telményeir.ek de korántsem szolgálhatnak ele gendő fegyverül azokkal szemben melyeket az élet ujabban támaszt. A mai nőnevelésnek első sorban praktikus, gyakorlati értékének kell lenne. Kenyeret kell, hogy nyujtion A szülök ezért ugy segítettek a dolgon, hogy elvégeztették leányaikkal a középiskolát. Ma pedig lányok részére csak egy középiskola van: a humanisztikus gymnasium, a klasszikus nyelvek és műveltség — latin görcg — tanú lásával, amely főiskolai továbbképzésre nyújt ugyan alapot, de magában véve kevés gyakorlati értékkel bir Ezt a bajt igyekszik kiküszöbölni a közoktatásügyi minisztérium tervezete, mely - tudomásunk szerint — a német reformgimnáziumok mintájára meghagyja ugyan a klasszikus műveltséget alapgyanánt, de több teret szőrit a gyakorlati természettudományoknak. Mindezt abból az alkalomból tartottuk szükségesnek elmondani, hogy a csabai szülőknek nagy tömege mozgalmat indított egy kérés tárgyában, melyet a kultuszminiszterhez akarnak intézni egy Csabán létesítendő leánygimnázium érdekében. Az ügyben folyó hő 24 én, pünkösd héttőjén délután 3 ővakor értekezlet lesz az áll. felsőbb leányiskolában amelyre ezúton hivnak meg minden érdekelt szülőt. A lányok középiskolai oktatását eddig a Rudolf-fő gymnasium látta el A csabai gimnázium különálló jelenség abban a tekintetben, egnyilt az Elité fűző szalon! Tátra-utca 4. (városi zenede mellett) Mérték után készít füzöt, haskötőt, melltartót, egyenestartót stb. Megrendeléseket pontosan eszközöl.