Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-05-01 / 36. szám

2 KLMiÜAJiiUIfil AU/iiiUiU jutnak eszembe: Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs. Ehhez a tiszta erkölcshöz lettünk hűtlenek és engedtünk destruktív irány zatoknak, melyek a bomlás csiráit hordozták ma gokban Széchenyi szavai, a haza minden előtt, ez legyen a mindennapi imádságunk 1918 őszén forradalom viharzott át közöt tünk Akkor tényleg volt is forradalmi hangulat az országban, de ezt a hangulatot nem a fronton, nem a harcolók csinálták, hanem azok, akik idebent mindenkor a magyarság épsége ellen törtek, a lelketlen üzérek, a bakkancsgyár tók, a posztócsalók, akik mindenben csak a ma guk önző céljait keresték. Egy lelketlen társa* ság, Károlyival és Hoch Jánossal az élükön, megtévesztettek bennünket, megingatták sokak nak hitét a múltban és lelketlen játékuk addig ment hogy az országot a marxizmus sötét útvesztőjébe kergették. Csodálatos módon éppen a római faj korcs epigonjai, a románok dicse kednek azzal, hogy megmentettek bennünket a bolsevizmustól Holott nem ők, hanem a ma gyar nép józansága, a hagyományokhoz való törhetetlen ragaszkodása volt a megmentőnk Á magyar földmives sosem volt és nem is lesz forradalmár. A szegedi kormány 'érdeme az, hogy ezt a gondolatot kifejezésre juttatta Es ha ez a kormány nem tudott nagyobb eredménye ket elérni, csak annak tulajdonitható, mert ide bent intrikáltak ellene Elszánt lelkesedés dolgo zott ebben a kis csoportban. Nyolcvanan, közöttük sok bánáti sváb, megtámadták Szeged 5000 főnyi bolseviki megszálló csapatát és ki is verték őket A kommunista társaság szétugrasz« tása után augusztus elején megalakult az első nemzeti kormány, (Éljenzés) mely feladatául tűzte ki a reorganizációt. Már ekkor meg volt az első magyar nemzeti hadsereg (Éljenzés és tapst.) Létrehozásában , Horthy Miklósnak van legnagyobb érdeme. Indítványozom, hogy az ellenséges megszállás alól felszabadult vármegye hálája lerovása képen táviratilag üdvözölje a kormányzót. Az üdvözlő távirat. Ezután az üdvözlő távirat került előadásra, mely a következőkép hangzik: Főméltóságu Horthy Miklós urnák Magyarország kormányzójának Budapest Törhetetlen hittel és bizalommal Főméi tóságod iránt abból az alkalomból, hogy vír megyénk 17 hónapi interregnum után újra megkezdte alkotmányos munkáját, hódolattal üdvözöljük s a jó Isten áldását kérjük orszá gunknak felépítési magasztos munkájához. Fogadalmat tettünk mindannyian, hogy Fő méltóságod minden parancsát híven teljesítjük s mint a nemzet vezérét mindenben követjük Adja a magyarok Istene, hogy sokat szenve dett hazánk újra felvirágozzon régi határai között. A vármegye törvényhatósági bizottsága megbízásából Zilahi Kiss Jenő főitpán-kormánybiztos. Az indítványt a közgyűlés kitörő lelkesedés sel fogadta. Mint ismeretlen jöttem ide — folytaita ez után a főispán — de nem tekintem magam idegennek Minden magyarnak minden talpa'atnyi magyar hely hazája. Különös véletlen volt, hogy éppen születésem napján léptem át a magyar határt Ekkor szabadult fel Szarvas. Elmentem a templomba és imádkoztam Istenhez, virágoz* tassa fel ezt a megyét és ezt a nemzetet és fordítsa jóra sok szenvedését. Isten áldása nem fog elmaradni. Felszólalások A közgyűlés hosszas éljenzéssel fogadta a főispán magvas, gondolatokban gazdag székfog látóját Utána Török Gábor jelentkezett szólásra. Beszédében rámutat arra, hogy a háború után forradalom jött, melynek nem volt a nemzetben gyökere s amely a kommunizmushoz vezetett. Majd az idegen megszállás következett. De az ő lelkét nem annyira az elvesztett felett érzett fájdalom, mint inkább a jövőért való aggódás szorongatja. Ki lesz az az erős kéz, amely ben nünket biztos meglátással a helyes útra terel ? Ma már meg van ez az ember Horthy Miklós személyében. Nem támasztok vérmes reményeket a jövőre. Az egyedüli kivezető ut az ország termelő munkája Es mindebben egy gondolatnak kell vezetnie bennünket. A magyar nemzeti és keresztény eszmének. A keresztény eszme jel szava a szeretet. De ha kell, tudjon korbácsot is ragadni kezébe, hogy kiverje a kufárokat Ma félre kell tenni minden pártoskodást. A kor mányt és bizalmi férfiát a főispánt szeretettel kell támogatni honmentő munkájában. Kéri őméltóságát, hogy ő is ajándékozza meg bizal mával és szeretetével a bizottságot (Éljenzés). } Faragó László felszólalásában megemléke zik az utolsó közgyűlésről, amikor itt ebben a teremben súlyos támadások érték a tisztikart Szólónak akkor sikerült elérnie hogy nem bé lyegezték meg őket jegyzőkönyvileg A tisztviselők önmegtagadáss.:! viselték sorsukat és fél revonultak A megszállás alatt az ő magatartásuknak köszönhető hogy az idegenek nem ra boltak el mindent. A mi tisztviselőinket nem tudta megmételyezni a román korrupció Dr Daimel Sándor a tisztviselői kar r.evé ben megköszöni a másfél év előtti bátor be szédet és a mostani, meleg szép szavakat. Hogy közülük ki hogyan állotta meg a helyét, afölött igazoló bizottság fogja kimondani az utolsó szót Kéri a közgyűlést, hogy támogatását továbbra se tagadja meg. Miután a főispán indítványára a közgyűlés és a közönség elénekelte a Himnuszt, az elnök felfüggesztette az ülést Küldöttségek. Szünet alatt a főispán küldöttségeket fogadott Közöltük kedvesen rikitott a gyulai urilányok magyarruhás csapata, Békéscsabáról a kisgazdák tisztelegtek. Előttük igen érdekes politikai közléseket tett a főispán, melyeket azonban szigorúan bizalmas jellegüknél fogva nem közölhetünk Figyelemre méltóak a szavak me lyeket a gyulai kereskedők küldöttségéhez in tézett. Teljesen átérti és tudja — úgymond — a kereskedelem fontosságát A múltban ezen a téren nagy hibákat követtünk el A kereskedelmi pálya lenézett volt. a kereskedőt nem tekintet ték uri embernek Ma a tisztességes kereskede lem válságos helyzetben van. Termelés hiáryá ban meg van bénitva. Mert a láncolást nem sorolhatja ide. A főispán szívesen elbeszélgetett minden egyes küldöttséggel Hangsúlyozta hogy nem ragaszkodik hivatalos órákhoz ajtaja mindig nyitva áll és ha csak tehet valamit, mindenkor kész örömmel áll a megye polgárainak rendelkezésére. Egyébb ügyek Az egy órás szünet letelte után a közgyűlés letárgyalt még néhány ügyet. A vármegye alispánjának jelentését a forradalmi, proletár diktatúra és a román megszállás ideje alatt elő fordult eseményekről megküldték az elöljáróságoknak ezzel a tárggyal kapcsolatban dr. Bert hóty Károly említést tett a katonai hatóságok* nak a polgáriakkal való parallel működéséről. Ez a ténykedés zavarokat idézhet elő a jogszolgáltatásban Dr Daimel Sándor alispán indit ványára a közgyűlés elhatározza, hogy ebben az ügyben felirattal él a törvényhozáshoz Zádor Mór volt pénzügyigazgató viselkedé sét a közgyűlés, mint hazaárulás bélyegezte meg, mig Martos József vm főügyész magatartását elitélte és lemondását elfogadta. Lukács Endre főszolgabírót, kit a román kormánybiztos nyugdíjazott, állásába visszahe lyezte, dr. Szondi Lajos járási orvos nyugdíjazását tudomásul vette. Ezután az elnök a gyü« lést délután négy óráig elhalasztotta. A tárgy sorozat további részéről legközelebbi számunkban emlékezünk meg. Értesítés. A belügyminiszter rendelete alapján értesit«m Békéscsaba város közönségét, hogy május 1. és 2 napjaira általános szesztilalom rendeltetett el A rendelet szerint mindennemű sze szes italok eladása, kiszolgálása vagy bárminemű fo

rga!omba hozatala tilos Ugyanezen rendelet szerint április hó 30, május 1. és 2 napjain az esti záróra tiz órában állapíttatott meg. E rendelkezés alapján figyelmeztetem az italmérő, vendéglő, kávéház, általában véve oly helyiségek tulajdonosait, akik szeszes italok kimérésével s eladásával foglalkoznak s zárórát tartanak a rendelkezések szigorú betartására, mert azok áthágása esetén két hónapi elzárás és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek büntetve Békéscsaba, 1920. évi április 28. án. Dr. Debreczeny Lajos, «nd6rfők»pitrny. MGUJABB. A „Békésmegyti közlöny" távirati tudósilójától Kisgazdák Békésmegyében. Budapest, ápr. 30. Az Országos Kiskazdapárt elhatározta, hogy legközelebbi agitációs útját nem Debrecenbe, hanem Békéscsabára, Gyulára, Hódmezővásárhelyre intézi. Bajban a csehek. Budapest, ápr. 30. A galíciai ruthének elkeseredetten tiltakoznak az ellen, hogy magyarországi fajtestvéreiket a csehek beolvassák. Ónálló államot követelnek maguknak s közös ha« tárt Magyar és Lengyelországgal. Határozatukat tudatták a békekonferenciával Viszik a katonákat Romániába. Kolozsvár, ápr. 30. A sorozás, melyet a románok ápr. 24-ére rendeltek el, csúnya kudarccal végződött Az állításra kötelezetteknek csupán 4 százaléka jelentkezett. Azokat a ma« gyarokat, akiket sikerült katonaruhába bujtatni, részben Besszarábiába szállították az orosz frontra részben pedig hadimunkára vitték őket. Pár szó a drágaságról. Csaknem unalmassá válik az olvasó előtt ez a szomnru rovat, amely rovatokban oly sok szó hangzott el már a drágaságról a háború alatt ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtóban. Ezek a cikkek többé kevésbbé mindenkor rámutattak arra a borzalmas áltapotokra, amely a fővárosi és vidéki piacokon uralkodik. A vidéki közönségnek ugyanis 90 százaléka a piacról él ; a piacokon szerzi be élelmiszük ségletét. A közönségnek ez a nagy százaléka teljesen ki van szolgáltatva a lelketlen közvetítők spekulációjának, akik a kora reggeli órák« ban összevásárolják a termelőktől a felhozott készletet és azután háromszoros áron fizettetik meg áruikat a szerencsétlen fogyasztóval A főváros vezetősége már segített ezen a siralmas állapoton és ennek tudható be az. hogy Budapesten - bármily nevetségesen is hangzik ez — egyes élelmicikkek lényegesen olcsóbbak, mint a békéscsabai piacokan Hogy mást ne említsek ennek bizonyságára, a paraj kilója Budapesten 8 korona, Békéscsabán — ahol nem kilóval, hanem lelkiismerettel mérnek — éppen 20 koronát kell ezért a zöldségféléért fizetni A sóska budapesti kilónkénti ára 10 ko< rona, nálunk ellenben 20 koronát kérnek érte. Es ez igy van a többi zöldségféléknél is. Még szomorúbb az állapot a szárnyas piacon, ahol a legelképzelhetetlenebb uzsoraárakat fizetik meg azok, akik elég meggondolatlanul a fiatal csirke húsára, avagy más szárnyas jószágra éheztek meg. Fokozza ezt a rettenetes drágaságot az a körülmény is hogy a tiszántúliak a szó szoros értelmében ellepik a békéscsabai piacot és nem létezik oly magas ár, amit ők meg ne adnának. Sőt volt már olyan számtalan eset, amikor jóval többet ajánlottak fel a kimondott árért, csakhogy ők kaphassák meg a csirkét, vagy más jószágot. Mindezek olyan dolgok amelyet elhallgatni: bűn, tétlenül nézni: lelkiismeietlenség, segíteni rajta: kötelesség. De hogyan, mi módon? Óriási kérdőjel gyanánt mered szemem elé ennek a fontos kérdésnek a megoldása. Talán a hatóságok segítségével lehetne eredményes munkát elérni ezen a téren ? Nem I A hatóság soha nem fog rendelkezni annyi ellenőrző közeggel, hogy a békéscsabai piacon kellően meg tudja védeni a nagyközönség érdekeit. Egyetlen egy mód van, amely észre térítené ezeket a piaci hiénákat és egyszersmind le is törné az uzsora árakat. A közönségnek kell segíteni önmagán. Helyezkedjék a közönség a passziv álláspontra és 3—4 héten keresztül ne is menjenek ki a piacra. Erős a reményem, hogy ez esetben elmaradhatatlan lesz a siker és már a második héten házról-házra fognak járni az asszonyok, áruikat féláron kínálva, csakhogy a nyakukra ne romoljon. Es ehez nem kell egyéb, mint erős akarat; véd- és dacszövetség a piaci uzsora letörésére, amely egyforma arányban sújtja a középosztályt és munkásosztályt. Szemléié.