Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-29 / 35. szám

Békéscsaba, 1920 április 29 y\ r ty Csütörtök urvrry/4 XLVII. évfolyam

r^szám Egész évre — Félévre — — Negyedévre — Egy hónapra — 64-— korom 32-— korona 16.— korona 6-— korona Megjelenik hetenként kétszeri Csütörtökön és vasárnap reggel POLITIKAI LAP Snrkesitőiég és kiadóhivatal : II. kerület, Ferenc Jóisef-tér (Búzapiac) 20. sz Megyei telefon: 7. szám. A hirdetési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyilt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 3 — K„ Kéziratok nem adatnak vissza. Ujabb száz hold adományról olvasunk a nemzeti hadsereg számára, A karcagi példa iskolát szült. A magyar földbii tokos társadalom nemes lendülettel főidet ad azoknak, akik a legdrágábbat teszik a haza oltárára: életüket és vérüket. A kormányzó bölcs és ennek a rögnek szeretetétől átizott szavaira megteremtik, helyesebben mondva uj életre keltik a magyar vitézség kultuszát. Meit nem mai keletű ez a kultusz. Ott szerepel a magyaiság öserényei között. A magyar vitézség szerezte meg nekünk ezt a földet s egyéb erények meiieU a termé szetes bástyák között ez tartotta meg ezer éven át. Sőt nemcsak a mi fennmaradásunkat tekintse, de európai szempontból is nagy volt a fontossága. Ez az ösi magyar erény, a magyar vitézség tartoth féken a maga vére hullásával az Izlám kegyetlen, vad, pogány hordáit és mentette meg a kereszlény, kultur Európát a keleti veszedelemtől. Ha nem lettünk volna mi itten hajthatatlan, acélos ütköző gyanánt, akkor most a Balkán nem kezdődne az Aldunánál, hanem jóvá' tu! volna a Lajtán is. A magyar vitézség nemcsak hatalmi tényező, de mindenkor egy eszmei megtestesülés is volt. Valahányszor nekilendült, a szabadság szolgálatában á'lott, mely a haladásnak alapfeltétele. Gondoljunk csak a Rákóczi korra, vagy a negyvennyolcas szabadságharcra. Célja sose volt a hóditás és elnyomás, csak egy megvédése annak, ami a mienk. Nemzeti hadseregünk zászlójára joggal Írhattuk volna minden alkalommal Zrinyi Miklós jeligéjét : „Ne bántsd a magyait !« Csak az, aki bántott bennünket, csak az érezhette ennek a szikrázó ökölnek a súlyát. Es soha nem bántottak annyian és anynyit, mint most. Egy szorító, ellenséges vasgyürü fog bennünket körül. Erdélyből, a Felvidékről agyonhajszoltan menekülnek véreink, akik pedig ottmaradtak, keservesen nyögik az idegen elnyomás igáját. Hányszor sikoltunk fel kétségbeesetten: »Ne bántsd a magyart !

4 — de hiába, szavunk nyomtalanul hangzik el, ijedtség helyett csak kárörömet vált ki, mert nincs, mert eddig nem volt a karban erő, amely szent haraggal a martalócok közzé vágott volna. Soha nrm volt olyan szükségünk egy erős hadseregre, mint ma. Horthy Miklós volt az első magyar, aki ennek az erőtlenségnek végzetes voltát átlátta, aki lángra lobbantotta a magyar vitézség erényét s aki megalkotta a nemzeti hadsereget. A bárgyú és lelkiismeretlenül könnyelmű kijelentés után: „Nem akarok többé katonát látni" - az ő ajkáról harsog a jelszó: „Ápolni kell a katonai erényeket, az ősi vitézséget". Es a magyar társadalom lelkesen veri vissza a hangot. Pénz, föld, élelem jut a nemzeti hadseregnek. | Ennek a hadseregnek pedig valóban j nemzetinek is kell lennie, magában kell foglalnia a nemzet összességét. L.egyen olyan, a.nilyennek Kossuth akarta a honvédelmet. Legyen tagja minden polgár. Ha a valóságban nem is lehetünk valamenynyien soraik között, mert a honnal szemben való kötelességünk más térre szólítanak, de szivben, lélekben, lelkesedésben, lendületben egybe kell forrnunk velük. Es akkor is, amikor adunk'nekik, min dig az lebegjen szemünk előtt: önmagunknak adunk. L£GUJABE. A „Békésmegy ti Közlöny" íávirali tudósítójától Elnapolták a nemzetgyűlést. Budapest, ápr. 28. A tegnapi ülésen har madszori felolvasásban elfogadták az indemni« tást Utána elhatározták, hogy a nemzetgyűlés üléseit május tizedikéig elnapolják, minthogy a miniszterelnök több fontos törvényjavaslat elő. készítésére időre van szükségük. Tárgyaiéi szeretnének a németekkel. Budap^t, ápr 28 San Remebol táviratozzák, hogy a békekoníerfeirdán elhatározták, hogy a közeljövőben a szövetségesek kormányelnökei gyűlésre jönnek össze, amelyre a német kancellárt is meghívják Ezeknek a megbeszéléseknek legfontosabb tárgya a pénzkérdés lesz. Meghalt tudós. Budapest, ápr. 28 Tegnap az itteni budai Vöröskereszt kórházban meghait dr. Oerő (Kuriczán^ János egyetemi tanár világhírű tudós, a szláv fiiologia müvelője. Razzia a Teleki-téren Budapest, ápr. 28. A pesti városparancsnokság védelmi osztálya tegnap körülfogta a Teleky-teret és razziát tartott. Elkoboztak 170 000 korona sima pénzt, 130 egyén letartóztatásával. Közöttük 71 üzérre találtak. A keresztény keresztyén kisgazdák és a zsidók. Budapest, ápr. 28. Tegnap egy gyűlésen sokorópátkai Szabó István a keresztény keresztyén kisgazdapárt nevében kijelentette, hogy nem akarnak sem zsidóhecceket, sem pogrom mokat rendezni, hanem munkával, fogyasztási és termelő szövetkezetek alakításával akaroak a zsidóság ellen dolgozni. Ez az egyedüli mód amellyel a kereskedelmi és közélet terén való illetéktelen fölényüket le lehet küzdeni. A Lőw-eset. Budapest, ápr. 28. Lőw Immánuelnek, a szegedi főrabbinak védelmét dr. Baracs Marcel fővárosi ügyvéd vállalt* el. Szegeden indítványt készülnek benyújtani, hogy a Lőw utcát Páterutcának kereszteljék el. A szegedi felsőbb leány, iskolát nem látogatják a zsidók A minap ugyanis egy Szekszárdi nevü tanár előadást tartva a Zrinyiászról, megemlítette, hogy már ekkor is voltak árulók. Állitó'ag az egyik zsidó leány nevetett, mire a tanár megdorgálta. Az eset óta a zsidé leányok elmaradtak az iskolából. Készülődnek a választásra. Propaganda a kisgazdák érdekében. Vasárnap délután 3 órakor nagyrészt kisgazda és iparos hallgatóság előtt a városháza nagytermében dr. Balla Aladár ny. miniszter kifejtette a kisgazdapárt programmját Ez az előadás már csak azért is üdvös volt, mert bizonyos tekintetben felvilágosítással szolgált a jelenlegi irányzatokat és pártküzdelmeket illetőleg, amelyekben a mi közönségünk nagyrészt tájé. kozatlan, tekintve, hogy tizenegy hónapon át el volt szakítva a fővárostól Az előadó beszéde elején röviden visszapillantott a közelmúlt időkre. Mint a volt szegedi kormány tagja érdekes dolgokat mondott el ennek a kormánynak a működéséről, amelynek rendkívül fontos szerepe abban állott, hogy a kommün alatt a magyar nemzet tiltakozasának megtestesülése volt a proletárdiktatúra ellen. Az a helyreállító munka, amelynek köszönhetjük, hogy az ország a békés fejlődés útjára lépett, ott Szegeden, ennek a kormánynak kebelében indult meg. Különös érdekessége volt beszédének az, mikor a keresztény egyesülés pártjának egy ré» szét, a volt néppártiakat, támadta Simonyi Semadam, Haller, Huszár mondotta — mindig Ausztria mellett voltak s most is a Habsburgok felé kacsintanak. Azt szeretnék, ha a régi Monarchia régi uraival újból helyreállhatna Holott ebbe a szerencsétlen világháborúba való belekeveredésünket, rengeteg vér és vágyónáldozatunkat elsősorban a Habsburg politikának köszönhetjük. Sőt még most is ártanak nekünk. Az ántánt előtt gyűlöletes a Habsburg név és ezt a gyűlöletet miránk is átviszik, mert még mindig Habsburg puccstól tartanak. Ezután rátért a kisgazdapárt programmjára. A párt céljául tűzte ki a kisipar fejlesztését. A nagy gyáraknak nem adnak többé szubvenciót, hogy abból a részvényesek tőkéjét gyarapítsák. Az iparengedélyeket felül kell vizsgálni és aki nem tanulta azt az iparágat vagy kereskedést, melyet tőkéje révén folytat, annak iparengedé lyét be kell vonni. Végül kijelentette, hogy a párt követeli a háború alatt szerzett vagyonok megállapítását és 80 százalékig az állam részére való lefoglalását. Utána Tímár Endre és Dorn József adták elő az iparosság kívánságait melyekre Balla megnyugtató választ adott Utána dr. Rell Lajos elnök, ki az egész megbeszélést vezette, berekesztette a gyűlést _ Este hat órakor ujabb, bizalmas jellegű ér. tekezlet volt a városházán, amelyen dr. Rell Lajos számolt be a Budapestre felutazott küldöttség utjának eredményéről. A küldöttség megkereste Raftay Sándor ág ev. püspököt, aki arra való hivatkozással, hogy ő pártálláson kivül akar maradni, visszautasította a jelöltséget A kisgazdapártban azután érdeklődtek, vájjon a központ támogatná-e dr. Pollner Ödön pozsonyi egyetemi tanár jelöltségét ? A párt válaszában a küldöttség értésére adta, hogy a jelölést csak abban az esetben támogathatnák, ha Pollner belép a pártba. Szóba került még Emlch Gusztáv jelöltsége is. Fdbry Károly indítványára azonban elhatározták, hogy ez alkalommal még nem dön' tenek a jelölt személyét illetőleg, hanem azt egy pártközi konferenciára halasszák Ennek az érte. kezletnek előkészítése végett 4-4 tagu bízottságot választottak, hogy érintkezésbe lépjenek a Népegylettel és a Kisgazdák Egyletevei.