Békésmegyei közlöny, 1920 (47. évfolyam) január-december • 2-104. szám

1920-04-11 / 30. szám

L Megjelenik hetenként kétsiet: Csütörtökön éa vasárnap reggel. Slfiflsetéal árak: figósr évié — 61 K Félévre 32 K Negyedévre — 16 K Egy hónapra— 0 K Mindennemű kéziratok Ferencz József-tér 20. alá kiildeuJők. POLITIKUS LAP Szerkesztőség s kiadóhivatal : II. kerület, Ferencz J.-tcr (Buzapiac) 20. szám ala#M'egyei telefon 7 szá» A hirdeiési dijak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők.— Nyílt-tér rova:ban*3JT?' sor ku2Íési dija : 3 K Kézííyot a szerkesctőség IfLCCD ad vissza. Az öröm, s mámor, a büszkeség kelf, hegy eliőltsőn mindéi magyar embert arra a gondolatra, hogy egy vesztett háború után a lenézett, mindenki által elvetett, agyonsanyargatott szerencsétlen magyar nemzetért és annak barátságáért. két nagyhatalom keit nemes versenyre és nap-nap után ujabb csalhatatlan Ígéretekkel és alakulásokkal igyekeznek biztosítani a maguk részére a magyarok barátságát. Azzal már sokan régebben is tisztában voitak, hogy Anglia — felismerve a magyarban rejlő nagyszerű értéket a munkára mindig kész magyar kezeket — minden tőle telhetőt elfog követni arra nézve, hogy ezt az országot ne engedje megsemmisíteni. . Lehet, sőt valószínű, hogy Angliának a békejobb nyújtása mögött a rideg üzleti számítás rejtőzik. Anglia utárT- most legújabban a francia keres qtaí és módot barátságának bebizonyítására. Valamikor — nem is olyan régen a, magyar államférfiak ál^ia volt, hógy a Duna egyenes ösázt köttet est nyerjen az Adriai tengerrel. Eitszáimot igyekeznek most megvalósítani a franciák. Es hogy kezdeményezésük komoly, s Jlárd alapokon nyugszik, legjobban bizohyitja az a körülmény, hogy e munkálatok keresztülvitelébe belevonták a Középeurópai és Keleieurópai Államokat is. A haladás terén olyan mértföides lépést jelent a franciáknak'ez a terve, ameiynek nagy hordár éjét ma még telegészében ne- lehet áttekinteni. Ha két nagyhstaloin ilyen körüJlyek között igyekszik a magyarok ét felkarolni és ezzel a magyarost ós barátságát biztosítani a magukrészére, mennyivel inkább kötelességünk nekünk magyaroknak az egymás iránti szeretetet megnyerni és egy örök életen át megtartani. Ragadja meg minden magyar ember ezt a ritka vendéget: az örömöt ts vegye körül az ősi magyar vendégszeretettel, • hogy költözzék bele minden magyar ember lel vébe és szivébe és ez az öröm űzze ki az emberek lelkéből a gyűlöletet, a viszálykodást, a kapzsiságot, az önérdeket. Ez az öröm legyen az a tisztítótűz, melynek fellángolása után ne maradjon más az emberi lélekben, mint egy tisztultabb érzés, meíy csak a nemes cselekedetekre bir fogékonysággal. Tartsuk meg ezt az örömöt, ezt a nemes ajándékot állandó barátunknak, bánjunk vele testvériesen, becézgessük, zeressük, mert: „Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt." Kulturharc. Rz/fay Sándor ev, püspök a .Szózat' cimü ujsᣠhúsvéti számában .Feltámadás" cimmel széleSköfben feltűnést keltő vezér cikket ;rt amelyben többek közt ezt mondja: — Feltámadt már a keresztény kurzus nagyobb dicsőségére., a kullurharc vihart igérő fuvalma is Mi szükség volt a keresztény egyházak ébredő 'megértését kölcsö nősen vágyott összesimulását ismét szét ütni a reverzális újból hirdetett kényszeré' vei? Hát nem látják be hogy békés együtt élés nélkül, csak puszta je!.«zó a keresztény kurzus, melynek .sem igazsága, sem tar talma nincsen ? És nem látják be akiknek be kellene látniok, hogy a protestánsok ismét kénytelenek ieszn^ft, hogy az öngyilkosság bűnét elkerüljék ís az élniakarás ösztönének engedelmeskedjenek, kénytele nek lesznek vagy magukra maradni, vagy ott keresni szövetségeseket, ahol támaszt és megértést találnak, Egy délutáni lap munkatársának a püs pök cikkéről a többi közi ezt mondta : — Felszólalásom kiinduló pontja az. / hogy velünk szemben ismét felébredt az egész ismert reverzális mo <jaIom és sora inkból soha olyan vehemensen nem igye keztek hiveket toborozni a katolikus vallásra való áttérés eszméjének, mint most v Ez a mozgalom kózöttü' k valóságos kon * sternáctft szül és a . «-.•. élkü! tűr heijük Nein mehetünk z)t«e abba hogy a keresztény kurzus tisztin katolikus kurzus legyen felborítva a felekezetek közötti bé két és ilyen agresszív tendenciát tanusitva velünk szemben Mi eddig nem szóltunk ezek ellen sz egyoldalú túlzások eilen, de éppen a húsvét alkalmas arra hacy figyelmeztető szavunkat hallassuk iwm azért, hogy zavart keltsünk hanem, hogy, a fenyegető komoly veszedelemre felhívjuk a figyelmet Mi ?zt akarjuk, hogy tovább is testvéri megértésben és együttműködésben maradhassunk, de eleve is elhárítjuk ma gunkról a felelösségrt azért ha ez a szán dékunk nem rajtunk muló okokból hajó törést szenvedne A Nemzeti Újság szerda reggeli szá mában Voss József újból nyilatkozik s a következőket mondja: — A politikai fegyverbarátságot meg kötöttük és őszintén mondhatom, hogy szinte túlzott aggodalommal kerültünk min dig minden szétválasztó mozzanatot a meg értés elvi kérdéseire nézve pedig a legkomolyabb akarat van meg bennünk Protes Hns testvéreink részéről is mindezideig ugyanezt tapasztaltam, Ilyen előzmények után nem énem Raffay fejtegetéseit Szoros érielemben vett kultúrharcról vagyis az ál Iamnak egyházpolitikai megmozdulásáról szó sem lehet se ellenünk sem pedig a pretestantizmus ellen, de a püspök a „harc" okát nem is az államban hanem a katho likus egyház házasságjogi intézkedéseiben látta. E kérdés nem uj Róma döntései és intézkedései L hosszibb idő óta ismeretesek és mig egyrészt a múltból a püspök ismerheti, hogy a magyav katolikus egyház főpapjai hasonló esetekben a legmesszebb menő megértést tanúsítottak másrészt az is ismeretes lehet előtte, hogy a házisságjog az egyetemes katolikus egyháznak, illetve a fejének, féltve őrzött terrénuma, amelyen kifejtett működéséről el l^eli is merni, hogy az őrizetére „bízott, kinyilatkoztatott igazságok értelmében és mindig a népek és az emberiség javára történt. A hitbeli meggyőződéssel kapcsolatos ügyek ben nézetünk szerint a „harc" fogalmával — vágy pláne jelszavával csak a legutolsó 'esetben szabad operálni Raf/ay Sándor püspök is nyilatkozik, egy reggeli újságban : — Teljesen igaza van - úgymond a többi közt Vass József képviselő urnák, hogy a reverzális szó a házasságoknál szokásos reverzáliso.kra vonatkozik. Azt tartjuk mi súlyos és fájó sérelemnek, hogy ezek a reverzálisok még ma, az u n ke resztény kurzusokban is szokásosak. Mert mi a keresztény kurzus lényege és alapja ? A hiresztény egyházak testvéries együttmunkálása a nemzeti élet uj felépítése ér« dekében Minden., ami ezt a testvéries együttműködést akadályozza, kockáztatja vagy felborítja, magát a keresztény kur zust és ezzel a nemzeti életet is veszedeK meitíti. — Mi protestánsok a reverzális követelését nem tekinthetjük egyszerűen a ka. tolikus egyház belső ügyének. Ez ránk nézve létkérdés. Mert minden egyes reverzális a jövendő nemzedék egy részét rabolja cl tőlünk. A jövendő nemzedékről pedig le nem mondiiaiur.k, mert akkor.az éleiről magáról mondunk le Róma kánonba vétette a vegyes házasságok tiltását és a reverzálisok követelését.. Ez nemcsak egyoldalú felekezeti tény, hanem nagy társadalmi és áilamjogi kérdés melynek egyoldalú megoldásába bele nem mehetünk. .Szerettük volna h^ a vörösök uralmának nemcsak szomcitf émlékei mafadtak volná -h«g iianem wjj komolynak "hitt testvéri közeledés is melyet akkor a viszonyok nyomása alatt megkezdtünk A testvér pe dig nem akarhatja úgyszólván naponként __ keseríteni s egészében előbb utóbbjkiirtani I a testvért A reverzális pedig ennek az u eszköze. Gabonabeszolgáltatás. A hosszú háború alatt évről-évre meggyőződést szerezhetett mindenki-arról hogy Békésmegye de különösen Békéscsaba Í

jazdatársadalma minden hazafias mozgaombói kivette a részét Ha ezért r.em is jár dicséret minden esetre elismerés illeti őket azért hogy a hosszú háború alatt, amikor fiaik a harc téren teljesítették legszentebb kötelességüket amikor a mezei munkákhoz szükséges ksziercket csaknem nélkülözniük kellett, idegen foglyokkal művelték meg a drága naagyar földet és igy biztosították a mi mindennapi kenyerünket Szomorúan kell megállapítanunk hogy ez a mi mindennapi kenyerünk évről évre kisebb és kisebb adagokban kerültek az asztalunkra, sőt hosszú időn keresztül Békéscsabán, az Alföld szivében, kukorica' kenyeret is étiünk. Az 1919. évi terméshozam is csak kő zepesnek volt mondható. Sajnos azonban, hogy ennek a közepes termésnek is a jórésze kivándorolt Romániába. A megszállás szomorú napjai alatt száz meg száz ügynök jött' Csabára és vitték a mí iegna gyobb kincsünket: a drága acélos magyar büzát. Fájó szívvel láttuk nap nap után a búzával megrakoti kocsik távozását és ilyenkor mindig ugy éreztük, mintha az életünkből vittek volna el egy egy darabot . . . A megszállás keserű napjai után Bé késvármegye közélelmezési kormánybiztosa felhívással fordul Eékéscsaba gazdaközön, ségéhez, melyben figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy dpn'is 15-ig mindenki tartozik a gabonakészletét bejelenícr.L A felhívás szerint április 15 ig történt beje-