Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-19 / 83. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 okt. 2. tározatát. Mást nem is tehetett, mert az építkezés már javában folyik. Csaba képviselőtestülete Bodó József segédmérnök fizetését 2400 koronáról 3000 koronára emelte fel, ami megelégedést keltett városszerte. A határozatot azonban dr. Tarján Tibor megfelebbezte a vármegyéhez. De hiábavaló volt a felebbezós, mert a megye bizottság jóváhagyta a képviselőtestület határozatát Galli Mihály Csaba község főpénztárosa azt kérte a képviselőtestülettől, mégpedig egész jogosaD, hogy a tisztviselőknek juttatott lakbérben őt is részesítse. A képviselőtestület azonban abban a különös nózeiben van, hogy Galli Mihály előljáró, nem pedig tisztviselő, ennélfogva nem tarlhat igényt lakbérre. Ez következetlenség, mert mikor az elöljárók fizetésemeléséről volt szó, a képviselőtestület nem emelie Galli Mihály lakbérét azzal az indokolással, hogy tisztviselő. A képviselőtestületnek a lakbérre vonatkozó határozatát Galli Mihály megfelebbezte a vármegyéhez, de sikertelenül, mert a megyebizottság a képviselőtestületi határozatot hagytajóvá Ezekről a tárgyakról való megemlékezést tartottuk szükségesnek. A csabai uj szinház megnyitása. Vasbeton próba. A helyárak. — - Díszelőadás. A mozibérlet. Idestova mégis csak elkészül a csabai szinház. S most, hogy a szép, szubstilis és modern berendezésű színházat azok is látják, kik eddig csak rosszmájaskodtak, elül azoknak a gúnyolódása. A szinház belső berendezésével annyira haladtak, hogy november elsejére az rendeltetési céljának átadható lesz. M i k1 ó s y Gábor színigazgató, ki két éven át elesett a színikéiü'et legjobb városától : Csabától, nagyon is óhajtja, hogy társulatával minélelőbb bevonulhasson az uj színházba. A színigazgató e óhajának tett eleget a szinügyi bizottság, midőn elhatározta, hogy a színházat már november 8 án ünnepélyesen megnyitja, ha ugyanis október végére az teljesen elkészül. A Iszinházépitéssel, a képviselőtestületi közgyűlés által teljhatalmulag megbízott szinügyi bizottság nagy munkát végzett, különösen a bizottságnak elnöke, H a a n Béla. Mert nem az épület átalakítása, díszítése, volt a nagy munka, hanem az aprólékosok, a nézőtér, színpad, öltözők berendezési ós fűtési sokféleségéről gondoskodni, tárgyalni, megrendelni, különösen oly körülmények között, mikor eme szükségletekre alig állott pénz rendelkezésre. A bizottság szerencsésen leküzdötte a nehézségeket. Sokallani lehet a szinház átalakítására fordított összeget, azonban aki látni fogja az uj színházat, be kell, hogy ösmerje, miszerint az Csaba igényeinek 35—40 éven át teljesen meg fog felelni; a befogadó képessége 600 néző. Arra az ellenvetésre, hogy nem sokkal nagyobb összeggel teljesen uj színházat lehetett volna építeni, csak annyit, hogy Csaba közönsége egy 10—12 hetes sziníidényt elbír, bár akkor is több a közepes, mint a telt ház, miért fektessen be egy uj színházba 4—500 ezer koronát; annak a befogadó képessége pedig 7—800 néző. Ily nagy tőkét lekötni kamatozatlanul, mégis csak meggondolandó. A ku túrát, művészetet ós magyaro sodást eme kisebb hajlékban éppen ugy birjuk és fogjuk előmozdítani. A színházépítés végleges leszámolása előtt csütörtökön délután a szinügyi bizottság ismét ülést tartott s azon tette meg az utolsó megrendeléseket, megállapította a helyárakat és miképen történjék a szinház ünnepélyes megnyitása. A legulóbbi ülés jegyzőkönyve kapcsán jelentette H a a n Béla elnök, hogy a mozielőadás tarthatására engedélyt nyert Weisz Éliás és Weisz Lipót a bizottság által megállapított feltételeket elfogadták és a szerződés aláírását rövidesen teljesitik. — Ha az illetők ezt nein tennék három napon be üi, akkor ugyanilyen feltótelek és bérösszeg mellett az engedély S t o 1 á r Gyulával fog megköttetni. A színháznak mozielőadások tarthatására való bérbeadása, illetve mért nem vétetett az városi kezelésbe, felebbezés fdatott be. A szinügyi bizottság a legközelebb tartandó képviselőtestületi közgyűlés elé, az építés keresztülvitelére, a költségek miként és miből való fedezésére jelentést terjeszt, melyből látni fogja a képviselőtestület, hogy melyik megoldási mód lesz előnyös a városra. Bálint Imre államépitészeti főmérnök jelentést tett a csütörtökön délelőtt törtónt vasbston ^enyezet terhelési próbáról. A terhelés négyszögmóterenkint 600 kilogram volt ós elhajlás alig mutatkozott. Ugy a szinház, mint a nagyterem menyezete a terhelési próbát kitűnően állotta. Jelentette továbbá a főmérnök, hogy a szinház építkezési munkálatai e hő végére befejezést nyerhetnek. A szinház menyezetfestése elkészült, most az oldalfalak és a folyósókra kerül a sor. A világítási és mázoló munkák, az ülőhelyek lerögzitése e héten elkészülnek. A légfűtés is jól működik, de csekélyebb módosítást elrendelt. Az a hatá rozott véleménye, hogy november 8-ra a szinház rendeltetésének átadható. Jelenti az elnök, hogy a szinház mielőbbi megnyitásával nagy szolgálatot teszünk a színigazgatónak. Épen a csabai idényre nagyobb társulatot szervezett, köztük több elsőrendű erő. Ipy primadonnának szerződtette Y i d a Ilust, továbbá Baji Lajos baritonistát. A társulat titkárja is megérkezett bárleteszközlósre, szükségessé vált a helyárak megállapítása. A helyárakat a szinügyi bizottság következőképen állapította meg: Páholy (alsó és közép 22 van) 12-— K Páholy (felső 4 van) 10 — „ Zsölye (3 első sor) 3 — „ Támlásszék (5 sor) 2 40 „ Körszék (6 sor) 1 60 „ Páholy ülés első sor 3 — „ Páholy ülés 2. és 3-ik sor 2 40 Erkély első sor 1— Erkély második sor —80 Karzat ülő — 60 Karzat álló —-40 Ezek a napi árak; minden jegyhez fizetendő móg a színész nyugdijalapi fillér ; páholyoknál 20 fül, zsölye, támlásszók, páholy ülésnél 10 fillér, a többi helyeknél 6 fillér, Az igazgató 30 páros és 30 páratlan számú előadásokra hirdet bérletet. Páholy 30 előadásra 360 kor. Megrendelte a bizottság a rivaldát díszítő plüschdrapériát, Spanraft Ágost operaházi diszletfestőnól 870 koronáért erdő és park, továbbá egy polgári szobadiszletet. Az igazgató a többi diszletet már megfestette. A színháznál levő két kis üzlethelyiség: virág és szivar, ujságárusitásra, bérbevételére hirdetményt bocsájt ki. A színházi büffét Láng, Fiumeszállodás bérii a ruhatárral egyetemben. Ezek elintézése után rátért a bizottság a szinház ünnepélyes megnyitása kérdésére. H a a n Béla indítványozta, hogy az első ünnepélyes me nyitási előadáson, melynek programmja az est jelentősé góhez méltó lesz, a bizottság vendégül lássa a vármegye és Csaba közönségének színe-javát. ( A bizottság örömmel fogadta az elnök indítványát és a meghívandók névsorának -összeállítására az elnököt, V a r s á g h Bélát, K o r o s y László főjegyzőt ós dr. Székely Lajost kérte fel. Az ülésen jelen voltak: Haan Béla, Vasságh Béla, Korosy László, Áchim Gusztáv, Bálint Imre, dr. Székely Lajos, Szihelszky József, Tevan Adolf, dr. Tardos Dezső, Zahoran Pál. Tisztviselők a kofák ellen. A gyulai piac rendezése. Az állami tisztviselőknek van Gyulán egy körük, amelyik igen nagy tevékenységet fejt ki tagjainak boldogulása és sorsuknak könnyítése érdekében. BékésmBgyében ilyen kör csak Gyulán lehot, mert ott sok az állami tisztviselő. Ott van a törvényszék, a pénzügyigazgatóság, az államépitészeti hivatal, amelyekben igen sok a tisztviselő. A megye községeiben nem érdemes kört alakítani a tisztviselők számának csekély volta mi tt. Móg talán Csabán lehetne, mert itt például a főgimn,, po!g. fiúiskola nagyszámú tanári testülettel rendelkezik, aztán nagy a járásbíróság ós a vasutasok és postások száma is jelentékeny. Ha még a dohánybeváltóhivatalt, az állami elemi iskolákat és a földmivesiskoI'U megemlítjük, ezzel el is soroltuk mindazokat az intézményeket amelyekben állami tisztviselők működnek. A gyulai állami tisztviselők köre legutóbb a piac rendezése érdekében indított erélyes akciót. A gyu'ai hetipiacokon szintón olyan infámis állapotok uralkodnak, mint például Csabán és ezek a tarthatatlan állapotok különösen érzékenyen sújtják azokat, akik fixfizetósre vannak utalva, vagyis a tisztviselőket. A mostani nehéz gazdasági viszonyok között a folyton növekedő drágaság korszakában a tisztviselők helyzete valósággal kétségbeejtő. A rendesen csekély fixfizetésből csak nagy nehézségek, sőt nélkülözések között tudnak megélni és ha ehhez a piacok állapotát is hozzávesszük, igazán nem lőhet csodálkozni azon, ha a tisztviselők a végsőkig elkeserednek. Mert mi történik például a gyulai és a csabai piacon. A termelőtől a kofák még a kora reggeli órákban, vagy pedig a vásár előtti estén megveszik az összes árukat, természetesen olcsó pénzért. Akkor aztán viszik a piacra és eladják a fogyasztónak drága pénzen. Mire a gazdasszonyok megjelennek a piacon, akármilyen koránkelők legyenek is, már minden a kofáknál ván és a fogyasztók csak tőlük vásárolhatnak. A termelőtől a fogyasztóközönség hermetics el van zárva. De különösen rosszul járnak rzok a gazdasszonyok, akik későn jelennek meg a piacon, Olyankor már alig van valami, vagy ha van is silány, mert a javát a korábban j kelők mór elvitték. Drága pénzen kell j tehát vásárolnia hitvány, silány áruciki keket a későn kelő fogyasztónak. Az elővásárlás korlátozása érdekében a vármegye már tett lépéseket. Ezek a lépések azonban nem vezettek a fogyasztóközönsóg által oly régen óhajtott eredményre, mert az elővásárlás folyik zavartalanul, ha nem is a piacon, hanem a városon kivül. A kofák már künn várják a rendesen hajnalban kocsizó áldozatokat az országutakon. Lecsapnak rájuk, mint a héjják a csirkékre, megadják azt az árat, amit kór, minden alku nélkül, úgyhogy már az uton megfordul, bemegy " a városba. A gyulai állami tisztviselők köre a mint Schubartot, Harpert, Guibalt metszette rézbe. Intim barátja volt az ifjú Schillernek és német földön minden emberfia ösmeri azt a képet, ahol egy regényes erdőben, a fehér plundrás, selyem strimflis, arany kosaru spádóval ékes ifjú költő először szavalja ól a „Rablók"-ját. Nagy elragadtatással hallgatja, bámulja őt legkedvesebb és legmegértőbb cimborája : Kapff, Heideloff, Daneckker von Haven és Schlotterbeck Krisztián Jakab . . . Meghalt 1811-ben a böblingeni várkastélyban. Fülöp Jakab geologus, Kriszlián Gottlieb és Vilmos Frigyes francia professzorok ós gramatikáik (1842—1858) nagyon keresettek. Ferdinánd Frigyes mint festő Münchenben ólt. Két gyönyörű portréját, — Luther ós Me'anchton — a rothenbergi templom kincses kamrája őrzi. Most sok tagja él a famíliának Würtenbergben, Badenban, a német Svájcban, Elszászban, Hannoverben, Mecklenburg-Schwerinben és elszórva Frankfurt, Köln, Berlin, München, Nürnberg és móg Innsbruckban is, Vannak francia földön is, sőt egy Julius Oitó az amerikai Michingorn egyetemen hires neves professzor. A magyarországi ág Dávid leszármazottjaiból került. Az apa a XVIII. század elején Strassburg mellett, tehát francia földön élt, később költözött Stuttgarthoz közel Stettenbe. Itt áll most is az ősi ház. Regényes, festői kis fészek, széles kő grádicsával, apró ablakos „dachstube"-jaival. Itt született Kristóf, Erzsébet ós Johanna. A fiu kereskedő lesz és egyszer Wienbe kerül. Megházasodik, lengyel lány — Szczarski Rozália — lett a felesége. A mi kpnyv a kezeügyébe kerül, elolvassa. Igy íalál rá valami földrajz könyvben, mint unikumra (1805 táján), hogy van Magyarországon egy tizerkótszáz lakossal biró község, ahol nincs bolt! Kapja magátésleköltözik Szarvasra. Megnyiija az első vaskereskedést. Majd földet bérel, kezeli a delizsánccal Szolnoknak járó postát. — Hogy nem hétköznapi ember, jellemzik azt naplójegyzetei, amelyek azóta mint érdekes kortörténeti adatok, nyomdafestéket láttak. Gyerekei magyar földön születtek, izig-vórig magyarok lettek és 1849-bín királyi engedelemmel vették fel a „Réthy" nevet, amely nemcsak megyénkben, de országszerte becsült lett. Legöregebb gyermeke Johanna Gyulára ment férjhez, Schweitzer Ferenchez. Utódai ma is élnek. Pál neve Csabán közismert, köztisztelt. Egész életét ott élte le, főorvos volt. Nagy irodalmi munkásságot fejteit ki. Magyarul és németül irt. Ivadékai a Sztraka, illetve Tarján, Jung és Igaz famíliák. A legérdekesebb ember a családbn az őt követő fiu, Lipót. Móg a mezőberényi gimnázium alsó osztályát járta, mikor árván maradt. Pali bátyja, aki Pesten volt orvosnövendék, felvitte magával és Beimel József nyomdájába adta inasnak. Helmeczy „Jelenkor"-ját szedte. Ahogy remekelt ós felszabadult, mint legény átvándorol Ausztrián, Bajor- és Németországon, felkeresi az ősi pátriában Stettenben az atyafiságot, onnan Hamburgba megy ós hajón átkél Koppenhágába. Rostockon át Weimarba, ahol két évig élt, de a klima ártott neki ós a doktor kergette haza — meghalni. Be/linen, Lipcsén, Prágán át 1843 telén megint Pesten van ós beszegődik L-andererhez ós szedi Kossuth „Pesti Hirlap"-ját. (Kossuth 1888 ban, mikor Laci bátyám felkeresi Itáliában, móg emlékszik rá, hisz ott volt ő is, mikor a Landerer ház kapu boltjában kicsomagolták az ánglius földről jött első gyorssajtót!) 1846-ban V. Ferdinándtól aláirt ós függő pecsétes levél en edi meg, hogy ő is nyomdát állítson. Haza megy Szarvasra, megnyílik a műhelye. A művelt, derék iparos a tiszántul hires szarvasi gimnázium tanári karában találja meg benső barátait. Meleg érzések fűzik Greguss Ágosthoz. Eiső produktumai műhelyének az ő röpiratai. Majd jönnek a zavaros, lelkes, históriai idők! Az ő gépe ontja a röpiratok, szózatok ezreit négv vármegyének. G TŐ Ákos (Greguss, Á^ost) röpirata a „Futár" Petőfi mint poéta ellen, Robespierre ovációja a „Szabadságról", a Marseillaise fordítása, Kossuth szózata, proklamációja, a függetlenségi nyilatkozat, melyet Haan Lajos csabai pap fordított tótra, egy toborzó nóta, a szolnoki, iszaszeghi, bicskei, szenttamási harcok históriája, Kossuth imája a legérdekesebb kiadványai. 0 maga is részt vesz a szabadságharcban a békési nemzetőrök csapatával. Világos után a haditörvényszék elité li forradalmi nyomtatványaiért és a váradi kazamaták rabja lesz Mikor kiszabadul, újra munkához fog. 1850 ben jelenik meg először a „Magyar Alföldi Kalendáriumba. És ez a vállalat móg ma is él, utódai kezében. Az elnyomatás szomorú éveiben, egy kukkot se lehet irni a nemzet fájdalmas szenvedéseiről, derengő reménységéről. Egy egy rejtett szó, belemagyarázott allegória biztos ut Kufstein felé. A kalendárium rigmusait Greguss irta. Minden hónaphoz vagy nyolc sort. Ártatlan, paraszu észnek való dolgok. De a kezdő betűk soraiban a figyelmes ember kedves biztatásokra lel : „A. forradalom győzni ésbodogitani fog!" Egy rövid mondat és lázba hajtja a sziveket. Greguss asszonytársaságban kibökkenti ezt jó maga. Spion volt köztük és beárul ta A bezirker és poücáj tüstént a nyomdába rohan. Jó emberei értesi tik RMhyt és a még meglévő példányokkal nagyhirtelen befütik a műhely hatalmas banyakemencéjét. Nyomára se lelnek a jó osztrákok és Ríthy megmenekül, mert Greguss is — aki fogházba került — azt vallja, hogy a nyomdász a csínyről mit se tudott. Viszonzásul Réthy Gregusst húzza ki a csávából, meri kijelenti, hogy a nálla nyomtatott forradalmi dolgoknak nem ö vo't a szerzője. Gyulára költözik ezután, 1858-ban Aradra, 1861 ben a vidék legjobb lapját, az „Alföld -et adja ki ós ez a család kezében maradt harminchat esztendőkön át, a mig meg nem szűnt. A magyar zsurnalisztika legjelesebbjeinek volt az iskolája a jó öreg „Alföld". — Kö.ben pár évig pesti lakos lett, de vissza tért Aradra, ahol a legelőkelőbb, legtiszteltebb férfiak első sorában állott. I 86 éves korában halt meg. Hitvese, atyám nővére, a hét határI ban hires szép Hoschke Jozefin volt