Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-08-17 / 65. szám

Békéscsaba, i013 aug. 17. BÉKÉ8ME&TEI KÖZLÖNY 5 — Arató sztrájk. A mostoha időjárás következtében a gazdák csak nagyne­hezen, de sztrájk nélkül fejezték be az aratást. Baj csak a cgéplésnél keletke­zett. I y szerdán Gerendáson ifj. K o­c z i s z k y Mihálynál negyven felvidéki munkás szüntette be a cséplési munkát. Kiss László főszolgabíró hosszas tár­gyalás után rábírta őket arra, hogy dologba álljanak. Csak a végén mon­dották meg, hogy azért sztrájkoltak, mert a kikötött pálinkajárandóságot nem este, hanem csak reggel kapták meg. — Mezőberényben dr. R e i s z József gazdaságában pedig azért sztrájkoltak a köröstarcsai magyarok, mert az öreg­béres tótajku. — Nekik ne parancsoljon tót! — mondották. Óhajuk teljesítve lett. — Gyomán a Wodianer féle óhalmi major 35 román munkása szüntette be a mun­kát szombaton regge'. — Konkoly fő­szolgabíró intézte békésen el az ügyet. — Vésztő vadászati joga. Vésztő köz­ség képviselőtestülete a vadászati jogot 6 évre dr. Thury László nagyváradi ügyvédnek adta bérbe. És ezt nagyon helyesen cselekedte, mert dr. Thury 1035 koronát hajlandó a bérletért adni, mig az elmúlt ciklusban c?ak 510 ko­ronáért bérelték a 4760 holdas terüle­tet. A szenvedélyes nimródok hadd fi­zessenek. Afrikában vannak oroszlán­vadászterületek ingyen is. Mórt nem mennek oda? Ott egy kicsit lehűlne a szenvedélyük. — Öngyilkos orosházi esküdt. Sár­közi Mihály orosházi községi esküdt nagyon izgága természetű ember volt. Végtelenül szerette az alkoholt és akár volt rá alkalom, akár nem, mindig részegen dülöngött haza. A felesége természetesen nem va'ami szívesen fo­gadta. Örökös volt a Sárközi-portán a háborúság. Valóságos pokol volt az asszony élete, mert a részeg ember folytonosan azzal fenyegette, hogy le­szúrja. Szerdán délután ismét nagy veszekedést csapott, ugy hogy család­jának el kellett menekülnie a háztól. Sárközi ekkor elment inni tovább ós csak este került haza. A fészket azon­ban üresen találta. Kirepültek belőle a madarak. Dühösen kereste mindenfelé, meg akarta ölni a feleségét, a lányait, de nem akadt nyomukra. Ekkor haza­mént és csütörtökön reggel a szom­szédod felakasztva taláiták meg a gádor­ban. Ugylátszik, erőt vett rajta a leiki­ismeretfurdalás ós azért lett öngyilkossá. — A csabai hetipiac Sz^nt-István ün­nepe miatt a szerdai hetipiac kedden, augusztus 19-ón lesz. — Almalopás. A csabai öntözött ré­ten nagyon sok gyümölcsfája van a községnek. Különösen az almafák száma nagy. A péntekről szombatra virradó éjszakán az ottani cső z egy alakot vett észre, aki megrakott zsákkal a válán kifelé igyekezelt a rétről. Után« kiáltott ós utána is iramodott. Az idegen szin­tén futásnak eredt, de a futás a nehéz zsákkal nehezen ment. A csősz egyre jobban közeledett hozzá. Mikor a víz­zel telt árokhoz ért, jobbnak látta a zsákot beledobni az árokba és elfutni. A csŐ3z kihalászta az árokból a zsákot és D Gy. betűket fedezett fel rajta. Szombaton tehát a rendőrség beidézte az arra lakó Duna Györgyöt, mert a kezdőbetűk azon a környéken csak ő rá illettek. Duna a rendőrségen beis­merte, hogy a zsák az övé, a lopást azonban tagadja. Mégis inkább bizonyos, hogy ő akarta a zsák almát elszállítani a rétről. -- Jogorvoslat kinevezés ellen. A főispán 1 és miniszteri kinevezés utján betöltendő állások betöltése körül számtalanszor történik meg az, hogy a rég szolgáló, jó munkás tisztviselők háttérbe szorí­tásával, nagy protekcióval, sima mo­dorral ős gyakorta igen-igen ifjú élet­korral rendelkező kegyencek ülnek a megüresült jó pozicikóban. Ilyenkor az­tán keserűség tölti el a méltatlanul félre­tolt érdemes tisztviselőt, aki fühöz-fához kapkod, folyamodik, hogyan lehetne a rajta esett sérelemért elégtételt kapnia. Hát bizony szomorú dolog, hogy ilyen méltatlan mellőzések igen ritkán orvo­solhatók. A kinevezések az illető főispán, miniszteri diskrócionalis jogának folyó­mányai s ahol diskrécionális jog van, i ott jogorvoslat általában nem lehet. Mégis van egy eset, amikor kinevezés ellen is lehet jogorvoslattal élri, ez pedig akkor lehetséges, ha a kinevezettnek nincsen meg az állás batöltóséhez tör vény által megkívánt quslifikációja. Ilyen­kor p nasznak van helye a közigazga- | tási bírósághoz. amely a panasz beiga­zolt volta esetén megsemmisiti a kine­vezést. Más esetekben bizony bele Kell nyugodni a mellőzöttnek abba, hogy nem csak a türelem, de a protekció is rózsatermö növény . . . — Szülők figyelmébe ajínljuk a bu­dapesti R ő s e r tanintézetet, mely áll a) felső kereskedelmi iskolából 14 — 18 ó­ves ifjak részére, b) polgári iskolából 10 —14 éves fiuk reszere és c) nevelő internátusból bennlakó növendékek ré­szére Beiratások szep'ember 6 ig tarta­nak. Éresitőt küld: Rőser János, igaz­gató, Budap 8t, Aradi-utca 10. — A sertósvész ellen A foldmivelés­ügyi miniszter terjedelmes rendeletet küldött a vármegyéhez, amely a gya­korlati életben szerzett tapasztalatok és az állatorvost tudomány mai állása alapján igen sok üdvös intézkedést tar­talmaz a sertósvósztől való védekezésre vonatkozólag. Többek között megszükiti a forgalmi korlátozásokat is. Az uj ren delet 1913 október 1-ón fog életbe lépni. — Csaba egészségügye. Az egészség­ügyi viszonyok juliusban elég kedve­zők voltak; sz előző hónaphoz képest majdnem egyforma, most a halottak száma 2-vel volt keveseb és az újszü­löttek 1-el kevesebb, csakhogy a vör­heny-megbetegedósek és halálozások az utóbbi két hétben majdnem teljesen megszűnt. A legtöbb halálozás az agy­és idegbántalmakban (20) fordult elő, a légzési szervek bántalmaiban 16, halált okozó baleset 3 volt. A szaporulat e hónapban 60 volt. Született összesen 143, fi 73, leány 70, ezek közt volt hal­vaszületett 5, törvénytelen 3, ikrek 3 esetben. Házasult 5 pár. Meghalt össze­sen 83, finemü 37, nőnemű 46. Korra nézve: Halva született 5, 0—1 30, 1—5 8, 5-10 3,10-20 5, 20-30 2, 30-40 4, 40-50 2, 50 - 60 6, 60 -70 10, 70-80 4, 80-90 4. A kórnemeket tekintve: Agy­hártyalob 4, aggkori vógelgyengülés 4, agyszélhüdés 4 bélhurut; 10, bélelzáró­dás 1, bubor 1, czombtörós 1> csont­gümőkór 1, gyermekállgörcse 1, genyes­mellhártyalob 1, genyesagyhártyalob 1, gyomorbélhurut 1, gyomorrák 1, gü­mősagyhártyalob 1, 'halvaszületett 5, hörghurut 4, idült bélhurut 1, idült sziv­izomlob 2, idült veselob 3, kanyaró 1, móhrák 2, rángógörcs 9, szerviszivbaj 2, tüdőgyuladás 5, tüdőüszök 1, vógbél­rák 1, veleszületett gyengeség 5, vizbe­fult baleset 2, vörheny 3. — Elájult a tanácsteremben. Valami h szonbór ügyből kifolyólag panaszra ment hétfőn D a n c s ó Mihálynó oros­házi asszony I v á n y i Antal albiróhoz. A panaszoltt M a g c z a 1 i Lajos volt, ki szintén eljött a menyecskével. Az al­biró előtt ékes hangon verekedni kezd­tek a pereskedő felek. Egyszer Mag­czali Lajos ma ából kikelve olyan na­gyot ordított, hogy Dancsó Mihálynó ijedtében elájult. M O L.L- F E LE E I D LI TZ-PORII Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztés zavarokban és az ülő életmód egyéb következ­ményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL kmitménya "MG L L-FÉ LÉ SOS - BORSZESZ íflf Bedörzsöld, elismert, régi jó hirnevü háziszer szaggatás és hűlésből származó min­dennemű betegségek ellen. v(®EJ Eredeti üveg ára K 2. Hte Kapható minden ipgyszartárlian ás drogená^an. Szétküld si hely : MOLL A., gyógyaaeréa császári és kir, udv. szállító, Pécs, I. Tuchlauben. Az elhagyott gyermekek tartásdíja. Egyszerűsíteni az eljárást. Egy kiváló közigazgatási szakember tollából közöljük az alábbi, megszívle­lésre méltó cikket: A gyermekvédelmi törvény, de a fiatalkorú bűnözők törvénye is a 7—15 év közötti gyermekek menhelyi tartási dijainak az illetőségi község terhére való átutalásával látszólag rengeteg terheket rakott a községekre. Nagy terheket, mert 50—80 gyer­meknek á 120 korona évi költsége 6—10.000 koronának a költségvetésbe való beállítását teszi szükségessé ós nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vá­ros vagy község vezetőinek működé­sét sokszor görbe szemmel néző kép­viselőtestület a vezetőket okolja a ma­gas pótadószázalékért. Azonban a teher csak látszólagos, mivel egyrósze megtérül a városnak a gyámpénztári tartalékalap kamatjövedel­méből ; másik részét pedig indokolt ké­relemre a belügyi tárca utólagosan meg­téríti. Az egyensúly tehát helyreáll; de mig ide érünk, igazán sok felesleges, idegölő és sok bosszúságot okozó tor­turán, munkán kell átesni . . . hiába. Bizony hiába ! Hisz amit a városok a gyermekmenhelyeknek fizetnek, a bel­ügyi tárca javára fizetik — és ha állam­segélyt kérnek, azt a belügyi tárca ter­hére kapják — két év múlva. Időközben pedig ebben a tárgyban a következő munkákat végzik: Az állami gyermekmenhely közli az illetékes község elöljáróságával, vagy városi tanácsosai, hogy X. Y. 7-ik élet­évét 1914 január 1-én fogja betölteni, tehát legyen elkészülve a fizetési köte­lezettségre. Küld csekklapokat, a hát­lapon kitöltve, amik javarészt elkallód­nak. Eltelik 3 hó, a pénz nem érkezik. Küldi a sürgetést egyszer — háromszor. A városnak a költségvetésbe felvett ösz­szege kimerült, a pótköltségvetés hosz­szasan húzódik. A tanács kéri a men­hely igazgatóságát, adjon félévi halasz­tást. A menhelynek nincs joga haladó kot üdni; tehát visszaír, hogy tessék a miniszterhez fordulni. A város, — mit csináljon — csomóstul adja be a kérel­met. A minisztérium nyakig van ugyan munkával, mégis intézkedik s enged a móltányos kórelemnek; megadja a hala­dékol, de erről nemcsak a várost érte­síti, hanem a menhely igazgatóságát s az alispánt is és jelentést vár, hogy a határidő elteltével megtörtént-e a fizetés. Az alispán leír a városnak; az igazgató is átir, hogy megvan a halasztás adva. Természetes, a határidő lejártával vagy még nem, vagy már nem lévén pénz, megindulnak a sürgetések újra. Végre mégis csak elmegy a pénz. De a város sajnálja, hogy fizetett. Megcsinálja a kérvényt, felszereli hiteles kiadási okmányokkal; kimuta­tásokat kószit ós a vármegye mellé ren­delt számvevőséggel igazoltatja, hogy igen is sokat fizetett, — többet, mint az ereje engedné s küldi fel a minisz­tériumba. Ott újra számfejtik, boncolják s — ugy másfél, két év múlva vissza­utalják a kifizetett összeget egészben vagy részben. Az ötven gyermek ügyében pedig keletkezett ezalatt a városnál 1000 iktat­vány, a menhelynél 500, az alispánnál 500, a minisztériumban '500, vagyis összesen 2500. Esetleg keletkezett egy­két fegyelmi is. De előállott a legnagyobb hátrány. Még pedig az, hogy a gyermekmenhe lyek tömve vannak, pénz nem folyik be s emiatt az ujabbi segélyre szorultak nem vehetők fel, mert a menhely nem tudja a tápszülőket fizetni, a kihelyezett gyermekeket rendes ruhával ellátni. Mennyivel könnyebb megoldása volna a dolognak az, hogyha minden városi ós megyei gyámpónztár a tarta­lékalap kamatjövedelmét beszolgáltatná az illetékes kir. adóhivatalba, valamint az állami adó 1% át a költségvetésbe beállítaná minden község s ezt is be­fizetné ugyan az adóhivatalba s az állam viselné az összes ápolási dijak terhét. A fizetőképes hozzátartozóktól befo­lyandó összegeket mint fölös jövedel­meket, a gyermekvédelmi intézetek fej­lesztésére lehetne fordítani. A munkával túlterhelt közigazgatási adminisztráció nagy nyűgtől szabadulna meg ezáltal; különösen ha azt is hozzá­vesszük, hogy egyik község sem ismeri el szívesen odavaló illetőségűnek azt, akiért fizetnie kell, hanem untalan feleb­bezósekkel, panaszokkal tömi az illetőség megállapítására hivatott hatóságokat, — mig ha a gyermekmentési ügy a fentebb javasolt módon rendeztetnék, — az illetőségi ügyek száma is feléreolvadna le gummHsarkdf az egész világ ismeri és di­cséri ! Cipészétől határozót, tan csak a valódi uj BERS0N­gunisarkot kérje, aranydobozban s utasítson minden utánzatot vissza 10303 Bersonmüvek, Budapest, VII N EST * LE 1 FÉLE nmrn gyermekuszi a letíjobb és legolcsóbb* 00B0ZA K1.80 MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ÉS DROGÉRIÁBAN Próbadobozt ingyen küld: HENRI NESTLÉ,WienJ.Biberstr. 17 Tarkaságok. Hasonlóság. Egy lopási esetet tárgyal a bíró­ság. A vádlott természetesen erősen tagadja, hogy bármi része lett volna a FOCr húzások és gyökerek eltávolítása teljesen órzóstelenül 2 korona. Vajda Sndrc fogteMai műterme Bifócsaba 5zent-J5tVán-lér 5., Welsz jYíár palotájában. Készít a legmodernebb teknika szerint teljes és részletes fogsorokat, szájpad­lással és anélkül; platina és arany koronákat, hidalásokat, csapos fogakat a legjutányosabb árakon. FOG Arany koronák vagy fogak darabja 20 korona. Szájpadtásos fogművek fogan­ként 4 korona, 5 fogon felül 3 koronáért. Arany tömések 10 korona, ezüst tömések 4 kor. és cement tömések 3 koronáért. Idegölésnél 2 koronával több. l^ogiiuzás ! Mntogak ! F*og tömés ! tömések platina, arany, ezüst, réz, porcellán ós cementből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents