Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1913-08-03 / 61. szám
Békéscsaba 1913 aug. 3. BÉKÉSMEÖYEI KÖZLÖNY 3 A Balkánról áthurcolták már a kolerát magyar területre, Temess?igetre is, ahol számos megbetegedés történt. Temessziget Temesmegyóhez tartozván, nincsen nagyon messze a mi vármegyénkhöz, mert Temesmegyével élénk vasúti összeköttetésben vagyunk. Ennélfogva jogos a félelmünk a kolerától és jogosak a hatóságok szigorú intézkedései is a tőle való óvakodásra. A koleragócpont közelléte természetszerűleg izgatja az emberek fantáziáját. Csaknem minden rosszullétben a kolera fellépését lálják. Pedig képzelődni egyáltalában nem szabad, mert a kolera olyan veszedelmes járvány, hogy épen a képzelődőket támadja meg legelőször, akik tehát legjobban féln • k tőle. A kolerától való félelem okozta azt a riadalmat is, amely Köröstarcsán támadt a héten, kedden. Az egyik odavaló gazda Dobsa László ugyanis gyanús körülmények között megbetegedett. Hozzátartozói rémülten hivatták ' az orvost, aki tanácstalanul állott a beteg elől!. Nem tudta megállapítani, hogy kolerás-e a beteg, vagy nem. Az esetleges bajokért a felelősséget nem akarván magára vállalni, sürgősen telefonált a vármegyeházára, hogy Köröstarcsán koleragyanus megbetegedés történt. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos azonnal vonatra ült és kiutazott Köröstarcsára. Mikorra a beteghez érkezett, az már jobban érezte magát. Kiderült aztán, hogy az atyafi jóllakott szilvával és éltől támadt a rosszulléte. Most már semmi baja sincs. Ilyen volt a köröstarcsai koleraeset. De örüljünk, hogy ilyen volt ós nem komolyabb. Mert azt ugy hisszük, senkisem szeretné, ha a fekete rém csontlábával egyszerre csak Békésmegyébe toppanna. Gyilkos gádorosi asszony. A vonat elé lökte a férjét. Még most, a XX. században, az érzékek és érzések elfinomodásának idején is akadnak durva, bestiális emberek, akik képesek a legnagyobb kegyetlenkedések elkövetésére is. A bűnügyi krónika, sajnos, még mindig nagyon sok történettel igazolja ezt az állítást. Fenn a fénysugáros, parkettes palotákban, a középosztály egyszerűbb hajlékaiban és lenn, a nép szalmafödeles viskóiban úgyszólván napról-napra játszódnak le sötét tragédiák, amelyek az emberben levő állatiasság bizonyítékai és amelyek rég letűnt korok borzalmaira emlékeztetnek. A modern tragédiák között legmegrázóbb hatással az úgynevezett családi tragédiák vannak az érzékenyebb emberek kedélyére. A családi tragédiák változatasabbak is, mert többféle motívumok szerepelnek bennük, mint például a szerelmi tragédiákban. Maga a tragédiák lefolyása is sokkal változatosabb. A szerelmi tragédiák gyakoriak, a csa ládi tragédiák ritkábbak, de szomorúbbak. Az alábbi is családi tragédia. Egyszerű ember tragédiája. Da szerepel benne a démonná vált asszony, amilyenek csak ritkán találhatók a nép egyszerű gyermekei között. A történet a következő: 0 p e c z k i János gádorosi gazdálkodót a napokban borzalmasan összeroncsolt testtel, holtan találták Síentes ós Orosháza között a 177-ik sz. őrház közelében a vasuli töltésen. A Szentes és Orosháza között közlekedő vicinális Fábián-állomás közelében gázolta halálra a szerencsétlen embert, akit a reggeli vicinálissal beszállították Szentesre. Gádoros község csendőrsógét telefonon értesítették Szentesről, mivel a halálra gázolt zsebóban talált Írásokból megállapították, hogy az illető Opeczki János gádorosi lakos. A csendőrök a jelentés vétele után Op czki János feleségéhez siettek, aki holtra sápadt a csendőrök láttára. — Hol van a férje ? — kérdezték a csendőrök. — Mit tudom én, hol csatangol a bitang! - felelte félvállról az asszony. KróniKa, Varietas delectal Mondogatták régen, Gondnélküli boldogok Mesés idejében. Ha azok a régiek, Most föltámadnának, R gyönyörtől tán bizony Cl is ájulnának. Mert van változatosság, Van, hej de még mennyi I Rz embernek ki se kell fi szobából menni: Először lát az égen Gyönyörű kékséget, 5 pár perc múlva érte már Csak a hő vágy éget. Mert eltűnik az azúr, Jön helyébe felleg, Fekete is, barna is R fehérebb mellett. Hármat-négyet menydörög, Villámok cikáznak, Fenn a szelek, fellegek Egymással cicáznak. Hűvös idő, kikerül Überzieher, gallér, Vacogtatja a fogát Sok girhes gavallér. Mehány perc csak s a világ, Ismét meleggé lesz, R Nap bácsi mosolyán Száz alak sütkérez. És felsóhajt némelyik : Beh meleg van, haj, haj I Megint pár perc s jön az ég fl hűvös zuhannyal. Van hát elég változat CJgy-e e szép nyárban ? Hogy az ördög vigye el, Kívánjuk vagy százan I De ez még mind nem elég a Változatosságra: Nézzünk ki csak, nézzünk ki Kissé a határba. Egyik helyt a buza rosz, Másikon az árpa, Rmott meg a tengerit Szidják, de hiába. Sárga dinnye nem terem, Qörög meg még úgysem No, megverte a magyart R jóságos isten I — Tudja e, hogy elgázolta a vonat ? — volt az ujabb kérdés. — Nem tudom, felelte nyugodtan az asszony. Azt tudom, hogy szombat este elment hazulról — inni. Azóta nem ' láttam. | A csendőrök előtt gyanús volt az i asszony viselkedése, egykedvüsége, ér- i deklődni kezdtek, hol járt Opeczkiné j szombaton este ? Kiderült, hogy nem volt odahaza, hanem a férjével együtt távozott. A további nyomozás során az is kiderüli, hogy szombaton este Opeczkiék együtt jártak keltek a vicinális töltésén, sőt azt is megtudták a csendőrök, hogy a f 'rj és fe'eség között napirenden volt a perlekedés. Az asszony, aki jóval idősebb volt a férjénél, folytonosan féltékenykedett. Opeczki az utóbbi időben ivásra adta magát, ami nagy mórtékben növelte a családi háborúságot. A csendőrségnek az a gyanúja, hogy Opeczki Jánosné boszuból lökte az akkor is ittas embert szombaton este a robogó vicÍDális elé, amely agyongázolta a szerencsétlent. Aztán, hogy az esetnek az öngyilkosság színezetét adja, nyugodtan hazament, lefeküdt aludni. A csendőrök Opeczki Jáaosnót őrizet alá helyezték gyilkosság bűntettének a gyanúja miatt és vasárnap bekísérték a szentesi járásbíróság foghazába. Mivel pedig a bűntény Csongrádmegye területén történt, a szegedi királyi ügyészség illetékes a nyomozásban. Ezért értesítették a csendőrök hétfőn a szegedi ügyészséget, amely elrendelte a nyomozást. Opeczki János holttestét az ügyészség fölboncoltatt 1. A hitvesgyilkossággal gyanúsított asszonyt a vizsgálat után a szegcdi ügyészség fogházába szállítják. Én nekem most csak az fáj, Rz rosz kedvet szülő, Hogy uraim, hölgyeim Tönkrement a — szőlő. Tudják, hogy ez mit jelent? Nem lesz jó bor újra S tudják, hogy ez mit jelent? Nekem le van fújva. Nemcsak nekem, másnak is : Leszünk árvaságban, Busán élünk ezután Bus Magyarországban. S mint az angol utazó Néz a múmiára, ügy nézünk majd, hej, mi is fl — boros pohárra . . . Guy. Magyar bakából montenegrói kapitány. Egy gyomai tisztiszolga karrierje. Egy magyar baka nagyszerű leleményességéről sokat beszélnek a boszniai határon. Valósággal operettbe illő történet szereplője lett egy tiszti szolga, aki szokatlan, érdekes trükköt eszelt ki arra, hogy a szomszédos Montenegróban fényes katonai karriért csinálhasson. Az eset, amelyet az illetékes katonai hatóságok a legnagyobb titokban tartanak, azzal a siralmas állapottal hozható vonatkozásba, amelyben a határszélen lévő magyar bakáknak részük van. A hosszú kínszenvedést egyesek nem birják elviselni, megszöknek inkább, minthogy tovább hordják a keresztet, amelyet hiába próbálnak érdemkereszttel enyhíteni. November óta a déli határon összpontosított haderőből kétszáznyolcvanan szöktek meg. Ezek között a szökevények között van Balogh András 101-ik gyalogezredbeli közlegény, aki 1910 óta a Trebinjében állomásozó zászlóaljnál szolgált. Szolgálata nem volt terhes, mert a csapattól elvezényelték. Molnár Géza hadnagynál tisztiszolga lett. A csinos gyomai gyerek nem érezte jól magát az idegen országban, szabadulni akart minden áron. Furcsa dolgot eszelt hát ki. Néhány héttel ezelőtt egy koromsötét éjszaka felöltözött gazdájának, a hadnagynak tiszti uniformisába és ki sétált a kaszárnyából. Az őrség feszesen tisztelgett előtte s ő ment egyenesen Montenegróba. Kétórai gyaloglás után átlépte a határt. Útjában nem szólította meg senki, az álhadnagy akadálytalanul jutott át a gránicon. Ott a montenegrói határőröknek átadta fegyvezetét s bejelentette, hogy a crnagorc hadseregbe kiván belépni. A jó kardnak, a nagyszerű szolgálati revolvernek igen megörültek a montenegróiak, rögtön át is vették kapitányi rangban. ÚJDONSÁGOK. A csabai postapalotáról. Á főszolgabíró felterjesztése a miniszterhez. A postapalota telkének ügye már teljesen rendben van. A megegyezés létre jött Csaba és a postakincstár, illetve a kereskedelmi miniszter között ós most már csak az építkezés van hátra. Az építkezést azonban huzza-halasztja a kereskedelmi miniszter arra való hivatkozással, hogy rosszak a pénzviszonyok, nincsen pénz. Pedig már égetően szükség volna a postapalotára, mert a jelenlegi postahelyiség célszerütlensége mindinkább nyomasztóvá válik és örökös ellene a panasz a közönség részéről. Különösen a telefon miatt merül fel sok panasz. Kiss László főszolgabíró, akinek figyelme mindenre kiterjed, először táviratilag tett jelentést a telefonmizóriákról, most felterjesztést küldött, melyben az összes postamizériak leghelyesebb orvoslásaképen sürgeti a postapalota mielőbbi felépítését. Az érdekes felterjesztés a következő: kiváló bór- és , lithiumos £ gyógyforrás m§- éi hélyaibajtluál, kNzvéoyiél, cakirtottiséiBél, vCrfcMyiél, eaiét* tU H Iééhi éti m rwfc Iwnrtfrkál ttfcrf Irtát 1 SCHVLTIS ÁCOST --- . T „A folyó évi augusztus hó 1 én a helybeli pósta- ós távirdahivatalnál észlelt távbeszélő mizériák miatt tett távirati feljelentésemre való hivatkozással az ügy érdemére vonatkozólag a következőket jelentem: A pósta- és távírda főnöksége részéről — tudomást szerezvén feljelentésemről — olyan információt nyertem, amely szerint nem a távbeszélő szolgálatot teljesítő póstai alkalmazottak magatartása, mulasztása, avagy a szolgálat hanyag teljesítése ad okot a panaszra, hanem a békéscsabai pósta- és távírda hivatal jelenlegi elhelyezése, helyiségeinek szük volta, a távbeszélő központok avult berendezése. Békéscsaba már azok közé a vidéki központok közé tartozik, ahol a távbeszélések száma egyre nő, különösen a kereskedelmi érdek kielégítése mindinkább fokozódik ugy, hogy a távbeszélő iránti igények ki nem elógitése nagy közgazdasági hátrányt jelent. A pósta- és távirdafőnöksóg értesítése szerint Békéscsabán tervbe van véve a pósta és távírda elhelyezésére szolgáló póstakincstári épület létesítése s a község részéről erre a célra megfelelő beltelek már biztosítva is van, ennélfogva azzal a kérelemmel fordulok Nagymóltóságodhoz, hogy az uj postapalota építésének ügyét, tekintve, hogy a jelenlegi elhelyezéstől eredő mizériák a közönség körében állandó panasz tárgyát képezik, a lehető legsürgősebben megoldani s ez által a mizériák megszüntetését foganatosítani méltóztassék. Békéscsabán, 1913. évi augusztus hó 2-án. Kiss László s. k. főszolgabíró-" — Kik építik a gyulai városházát ? Mult számunkban leközöltük azoknak az ipari vállalkozóknak a hosszú névsorát, akik a gyulai városháza épitÓ3i munkálataira pályáztak. A képviselőtestület által kiküldött építkezési bizottságnak bizony nagy munkájába került a beérkezett ajánlatok utánszámitása és összehasonlítása. Mégis elkészült véle és a csütörtöki képviselőtestületi közgyűlésnek jelentést tett az árlejtés eredményéről. A képviselőtestület az összes munkálatokat kiadta Szabados, Pfaff ós Schneider építőmestereknek, akik a tervet el is készítették és akik együtt pályáztak. Szabadosék az építkezést 348,000 koronáért hajlandók végrehajtani. Az építkezésre szánt 300,000 koronát tehát mégis C3ak tul kell lépnie 48,000 koronával a városnak. Ilyen nagyobbszabásu építkezésnél ekkora öszszegre nem is kell tekinteni. Kimondotta azonban a képviselőtestület, hogy ebből az összegből a mestereknek az összes munkálatokat el kell vógezniök, mert az esetleg felmerülő pótmunkákért a város egyáltalában nem lesz hajlandó fizetni. — Tanácsülés Csabán. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülésén a következő nevezetesebb ügyek kerültek elintézés alá: A Vigadó födeme fölött szükséges beton-salak munkálatokat a tanács L i p t á k János építőmesternek adta ki, mint legolcsóbb ajánlattevőnek. — Az Álsófehórkörösi Ármentesitő Társulat közgyűléséről felvett jegyzőkönyv tudomásul szolgált. — A mult évi hadgyakorlatok alkalmával tudvalevőleg sok katona volt elszállásolva Csabán. A katonatartó házigazdák bizonyos összegre tarthattak számot. Az elszámolás sok huzavona után megtörtént olyanformán, hogy az összegeket az illető gazdák adókönyvóbe irták be. Most pótlólag még jött 1350 korona. Ezt az összeget a tanács átadta a katonai ügyosztálynak szétosztás céljából. — Horváth István rendőrfőbiztos e hó közepétől 13 napi fegyvergyakorlatra van behiva. Helyettese ez idő ala;t Valentinyi Márton albiztos lesz. — Somlai Zsigmondnó felajánlotta a Luther utcán szabályozási vonalba eső házát a községnek 25,000 koronáért. A tanács azonban csak 15,000 koronát hajlandó adni a házért. — G a 11 i Mihály főpánztárosnak augusztus 15-től kezdődőleg 4 heti szabadságot engedélyezett a tanács, amelynek ülése ezzel véget órt.J — A békéssámsoni fiókgyógyszertár. A belügyminiszter nem engedélyezte Bókéesámsonban a fiókgyógyszertár felállítását azzal az indokolással, hogy az ottani orvosnak kézigyógyszertára van, amelyből jövedelmének egy lényeges részét kapja, ha padig kózigyógyszertárát elveszik tőle, nem tud megélni ós ott hagyja Békéssámsont. Akkor pedig a község leshet, várhat, mig másik orvost kap !
