Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-12-18 / 100. szám

2 BÉKÉSMEGÍEI KÖZLÖNY ho^y az együttes működésre való tö­rekvést alig akarja most már valaki. A risgazdapártiak jelöltjük mellől nem tágítottak, az iparosok csak olyan je­löl;et támogatnának, ki a jelenlegi kor­mány esküdt ellensége, a függetlensé­giek is, mig a munkapárt a helyi kis­gazdapárti-jelölt támogatását vállalja. A határozat az lett: aludjunk erre még, majd kedden határozunk. — Szenzáció is volt ézen az értekezleten. A kis­gazdapárti jelölt, Bohus M. György, mint a parasztpártnak volt tagja, ki­jelentette, hogy azért vállalta a jelölést, mert szégyelli már, hogy a csabai man­dátumot a parasztpárt mindig áruba bo~ csájtja. Ha ad pénzt, mondották, őt is megválasztják. A közkereseti társaság üzelmeit akarja tehát lehetetlenné tenni. A hétfői nap estéje hozta meg a kavarodás kezdetét. A függetlenségi párt intózősége tartott értekezletet a Polgári Körben s erősen kifejezésre juttatta, hogy a Kisgazdák Egylete jelöltjét nem szerencsésen választotta meg, mert po­litikai hitvallása nem ellenzéki. Ugyanez a nézet még erősebben hangzott el az iparosok, mintegy kétszáz szavazóból álló 8 a Prófétában tartott értekezletén. A parlamentben a kisiparosság nincsen képviselve, állitson tehát jelöltet az ipa­rosság. Yógül megállapodtak abban, hogy Wagner József jelölése mellett tartanak ki. Kedden reggelre már a parasztpárt­nak is lett j^löltj", sőt a Nópegyleten az első választási zászlót lengette a szél, H a y p á 1 Benő budai ref. lelkész nevével, — Már kortestanyát, kocsit foglal­nak le, — terjedt szét az utcákon. Dél­felé azonban Yázsonyi sürgönye érke­zett, melyben tudatta, hogy Haypál nem akar jelölt lenni. Ez aztán tetézte a kavarodást. Á kis­gazdáknál még erősebb lett az önbiza­lom, különösen mikor tudomást szerez­tek arról, hogy a munkapárt nem állit jelöltet, hanem annak tagjai szavazatuk­kal támogatják Bohus M. Györgyöt, remélve ezzel a község békéjének elő­mozdítását. Kedden este 5 órakor mintegy 600 választó jelent meg a Fiume éttermében, hogy mint a munkapárt deferálva, egyet­értve, ejtse meg a jelölést. A széthúzás­nak igazán szánalmas jelenségét lehetett tapasztalni, olyannyira, hogy az érte­kezlet nagy zajban, határozat nélkül szótoszlott. A kisgazdák jelöltjük mel­lől, az önálló iparosok Wagner József mellől nem tágítottak. A kombináció a következő: A kis­gazdák Bohussal mennek a harcba, a munkapárt támogatására számítva; a Wagnerpárt a paraszt párttól remél támo­gatást. Ha azonban az utóbbiak jelölt­höz jutnak, akkor „szerencsénk" lesz a pótválasztáshoz. Mindezt azonban meg­döntheti, ha Szemere Miklóst jelö­lik. Csabán járt Pázmándy Dénes azzal a biztatással, hogy Szemere a je­löltséget el fogja fogadni. Most már sokan fájlalják, hogy a központi választmány hétfőre tűzte ki a választást. Akkor mindenki a békét akarta, ma pedig a harcot és igen sokan a pótválasztásórt dolgoznak. Különben tartsunk egy kis sor­rendet. A sok szűkebb- és nagyobbkörü értekezletről a következő tudósításban számolunk be : # Vasárnapi. A Fiume éttermében este 9 órakor vagy 300 választópolgár gyűlt egybe, hogy a választás ügyével foglalkozzék. Azoknak, akik ezt az értekezletet össze­terelték, az volt a szándékuk, hogy az egyes frakciókat egyöntetű eljárásra birják. Az értekezleten Szalay Líjo3 el­nökölt, ki röviden vázolta annak a cél­ját: az egyöntetű állásfoglalást a jelö­lésnél. EÍsőnek Gálik András állott fel és a kisgazdák jelöltje, Bohus M. György támogatását kérte, ki arravaló, becsü­letes múlttal bir. — Dorn József vi­szont az önálló iparosság véleményét olykópen tolmácsolta, hogy ők csak oly jelöltet támogatnának, ki a kormány ellensége. Dr. Sailer Vilmos a jelöltnél nemcsak a becsületes multat nézi, de pnnak politikai hitvallását is. Dr. Hol­lánder Lipót e választásnál nem óhajtja az éles politikai harcot. Ne ez vezesse i a választókat, hanem a község érdeke, társadalmi békéje. Helyi jelöltet állítana, j Korosy László a mesterségesen szított ellentéteket nem óhajtja a széthúzással fokozni. A kisgazdák óhaja méltányo­landó. Ne engedjük a csabai mandá- ! tumot továbbra is egyesek anyagi elő- ' nyeiért prédaképen odadobni. A jelö- ! lést ne ejtsék, meg. Dr. Vértes Andor , szerint a legszélsőbb politikai párt (a függetlenségit értette) csak oly jelöltet támogatna, aki a sajtószabadságot ós más jogot elrabló kormányt nem tá­mogatná. Végre mégis odáig jutott az érte­kezlet, hogy a kisgazdák jelöltjét is szóhoz engedte. Bejött a terembe Bo­hus M. György, hogy pártállását ki­nyilvánítsa. Meg van lepve, programm­adásra nem gondolt, különösen nehéz neki, ki politikával nem foglalko ott. Mint kisgazda, a kisgazdák ügyeit, ér­dekeit fogja szivén viselni, tehát kis­gazdapárti. Miért ne lehessen kisgazda is képviselő. O nem kereste a jelölést; nem hiu, tudja, hogy van nálánál is alkalmasabb ember a képviselőségre. Ha a kisgazdáknak van jobb, félreáll. Éppen ezért, ne ejtsék meg most a je­lölést. A parasztpártnak volt tagja ós nem akarja azt mocskolni. De megvallja, azért engedett a kisgazdák óhajának, mert elég volt a gyámságból, melyet a parasztpárt, gyakorolt Csabára. Nem akarja, hogy egyesek Csaba mandátu­mát anyagi előnyökért áruba bocsájt­sák. A parasztpárt a csabai mandátumot eddig annak adta, aki többet fizetett érte. Most neki is ajánlták ; mondották, ha fizet, megválasztják. Az a kis va­gyon, ami neki van, kell a családjának. A szép számban jeíea volt paraszt­pártiakra Kínosan hatott e leleplezés. Az értekezlet pedig azt határozta, hogy majd két nap múlva határoz. Hétfő. Hétfőn délután és este a független­ségi párt ós az iparosság tartottak ér­tekezletet. A függetlenségi érzelmű vá­lasztópolgárok a „Polgári Kör"-ben, az iparosok pedig a „Prófétá"-ban, tehát a szomszédban gyülekeztek. A függetlenségi párt értekezletét F á b r y Károly volt országgyűlési kép­viselő vezette, a jegyzői tisztet pedig dr. R e 1 1 Lajos főgimnáziumi tanár látta el. Az értekezleten több felszólalás történt Beszéltek többek között B a­1 á z s Ádám, dr. Tarján Tibor, dr. Vértes Andor ós S a j b e n Pal is. Végeredményben abban állapodott meg az értekezlet, hogy ő külön, önállóan jelöltet nem állit, hogy pedig melyik jelöltet támogatja, azt a keddi nagy ál­talános értekezlet halározatától teszi függővé. Mindenesetre az a jelölt szá­míthat a függetlenségi párt támogatá­sára, amelvik legmesszebb áll a kor­mánytól. Végül egy 16 tagu intéző­bizottságot választott az értekezlet. A függetlenségi párt értekezleténél sokkal népesebb volt az iparosoké a „Prófétá "ban. Azt az értekezletet T i­m á r Endre ipartestületi elnök nyitotta meg. Itt is többen felszólaltak, de min­den felszólalás végén az a lelkes kiál­tás hangzott fel, hogy: Éljen Wagne*­József. 8 Csupán S a j b e n Pál hangsúlyozta, hogy az iparosságnak olyan jelöltet kell támogatni, amelyik a kormánytól távol áll. Ekkor felállott Wagner József, e népszerű iparos és mindenki nagy megiepetesére kijelentette, hogy helyesli, ha az iparosság kormányellenes jelöltet támogat. Pártonkívüli jeiött kell, de az ellenzeki legyen. E', a kijelentés zugó helyesléssel találkozott az iparosság ré­széről, mert most már kiviláglott, hogy az ellenzéki érzelmi iparosok is bátran leszavazhatnak Wagnerre. Kedd este. A kedden délutáni nagy értekezlet kudarcba fult. Mindjárt a kezdetnél ki­domborodott, hogy fene nagy az egyet­értés a tekintetben, hosy egy jelölt sze nólyében megállapodjanak. Alighogy Szalay Lajos megnyitottnak nyilvá­nította az értekezletet, a kisgazdák, az ; iparosok éljenezték jelöltjüket, majd Fábry Károly jelentette ki, hogy b függetlenségi érzelmű választók csak kormányellenes jelöltet fognak támo­gatni. Folytonos éljenzés, kiabálás végre azt eredményezte, hogy az értekezlet, egyértelmű megállapodás lehetetlenné válván, határozat nóiKül szétoszlott. Te­gyen mindenki, ahogyan akar. Most a nagy „értekezlet" után ki­alakult helyzet kópét igyekszünk meg­rajzolni. Az „értekezlet" után az iparo­sok és függetlenségi pártiak nagy ré­sze a „Prófétá"-ba vonult, ahol később a kisgazdapárt és parasztpárt képviselői is megjelentek, úgyhogy zsúfolásig meg­telt hamarosan a tágas helyiség. Arra voit kíváncsi mindenki, hogy milyen lesz a függetlenségi párt állásfoglalása most. A párt tagjai este 8 órakor ismét összejöttek a „Polgári Kör"-ben. Azzal a kérdéssel foglalkozott most már ez az értekezlet, hogy melyik jelöltet támo­gassa. Bohus M. György támogatá­sát elejtették teljesen, mert köztudo­mású róla, hogy Tisza-párti és hogy je­löltségét a munkapárt is támogatja. Hosszas vitára adott alkalmat az a kér­dés, hogy Wagner Józsefet támogassa-e a függetlenségi párt, vagy sem ? Mivel hétfőn este Wagner kijelentette, hogy nem támogatja a jelenlegi kormányt, az értekezlet tagjai közül sokan annak a nézetüknek edtak kifejezést, hogy a párt Wagnerhoz csatlakozzék. Mások azonban nem hiltek Wagner ellenzéki voltában. Komplikálta a helyzetet az is, hogy Szemere Miklós neve újból felmerült. Végeredményben hosszas eszmecsere után az értekezlet egy kombinált hatá­rozatot hozott, kimondván, hogy ha Szemere fellép, akkor ő mellé csatlako­zik a függetlenségi párt, de ha nem lép fel, akkor Wagnert támogatja, de csak abban az esetben, ha teljes bizonyos­sággal kijelenti, hogy a jelenlegi kor­mányt soha támogatni nem fogja. Odaát a „Prófétádban ezalatt, a je­lenvoltak lelkesen ünnepelték Wagner Józsefet, aki végre kijelentette, hogy el­vállalja a jelöltséget es belemegy a vá­lasztási küzdelembe. Ez a kijelentés nagy lelkesedést keltett. A szerdai események. A szerdai nap várakozással telt el. Ugy a parasztpárt, mint a függetlenségi párt kíváncsian várta Szem ere Miklós, vagy Csabán járt kebelbarátja, az öreg P á z m á n d y Dénes sürgönyét. Sze­mere fellépése ugyanis nagyot változ­tatna azon a bizonytalan helyzeten, amely Csabán még mindig uralkodik. A parasztpárt is, a függetlenségi párt is szeretné, ha Szemere Miklós elfo­gadná a jelöltséget. És rajtuk kivül is szeretnék sokan. Ha azonban nem lép fel, arra az esetre már a parasztpártnak is megvan az állásfoglalása. Egyes pa­rasztpárti korifeusok ugyanis még ked­den este hangoztatták, hogy Szemere fel nem lép íse esetén Wagner Józsefet fogják szavazataikkal támogatni, nem Bohus M. Györgyöt, akire megha­ragudtak. Szerdán, a délelőtti órákban az a hir volt Csabaszerte elterjedve, hogy Bohus M. György visszalépett a jelölt­ségtől. Este 6 órakor értekezlet volt a Kisgazdák Egyletében. A Népagyletben és a Prófétában is volt összejövetel. Ugy volt, hogy a bizonytalanság Szemere jelölése körül estig el fog oszolni. Azonban eddig csak annyi tör­tént, hogy tudatták Szemerének most már kedvezőbb álláspontját a jelöltség elfogadása körül. Bár akkor még Páz­mándy, ki a csabai helyzetet ismeri, még nem beszélhetett Szemeróvel, mert csak este érkezett B'csbe. Szemere ked­vezőbb álláspontjából arra következtet­nek, hogy ő is jelölt lesz Csabán. Kezeink közé került szerdán egy körlevél is, amelyet dr. M a k a i Már­ton, az ismert szeghalmi fiskális intézett néhány csabai választóhoz. Az van ab­ban a körlevélben, hogy ő is fellép Kossuth Lajos párti, alias köztársasági párti programmal és programmbeszédót szombaton délután fél 2 órakor mondja el a Kossuth-tóren. Van tehát jelölt mindenféle fajta. L c»het válogatni. dig ez nagyon is lényeges különbség különösen azoknál az ügyes-bajos em­bareknól, aki a megye távol bbi ré­szein : a szarvasi, vagy a szeghalmi já­jásban laknak. Egy bókésszentandrási, öcsödi, vagy füzesgyarmati magyarnak egy egész örökkévalóságba kerül, mig megjárja Gyulát. A gyulaiak természetesen mindent elkövettek, hogy a pénztárnak Csabára való áthelyezését megakadályozzák. Az áthelyezést pedig a megye legnagyobb része szerette volna. Minden rendelke­zésre álló befolyást, protektort igénybe vettek a gyulaiak ós sikerült is nékik az Állami Hivatalt akként hangolni, hogy az az áthelyezést kimondó közgyűlési határozatot nem hagyta jóvá, meglehe tősen furcsa, sőt "lehetetlen indokokkal megsemmisítette és elrendelte, hogy a Pénztárnak továbbra is Gyulán kell ma­radnia. A csabaiak ugyan panaszt emel­ték az Állami Hivatal ellen a kereske­delmi miniszternél, de azért bizonyosra vehető, hogy a kereskedelmi miniszter se fogja a Hivatal döntését megmásítani. Már annyira biztosak a dolgukban a gyulaiak, hogy vasárnap délelőttre közgyűlést hivtak össze a székház épí­tése ügyében. Gyula város ugyanis, Csabához hasonlóan megfelelő telket ajánlott fel még régebben a szókház számára. A székház építése ügyében kellett dönteni a vasárnapi közgyűlésnek. A gyulaiak nagy apparátussal készültek a gyűlésre. Behívták a vidékiek közül is azokat, akikről tudták, hogy nem Csaba, hanem ő mellettük vannak. Mert még ilyen egyének is a.adtak például Orosházán szép számmal. Ren­desen azokból a községekből akadtak, amelyek irigykedve, féltékenyen nézik Csaba rohamos fejlődósét. Összesen 66 munkáltató- ós 82 munkás-kiküldött je­lent meg a nagyfontosságú közgyűlésen. D u n d 1 e r Károly elnök nyitotta meg a közgyűlést és röviden jellemezte annak a célját. Ma;d Martos igazgató ismertette az Állami Hivatalnak Csabára nézve oly kedvezőtlen döntését, aztán a szókház építésének szükséges voltát fejtegette. Ezzel kapcsolatosan megem­lékezett Gyula város képviselőtestületé­nek határozatáról, amellyel telket aján­lott fel a székház számára. Indítvá­nyozta végül, hogy a székház építését mondja ki a közgyűlés. Az indítvány ellen sokan szólaltak fel Csaba barátai közül. Végre is sza­vazásra kellett a kérdést bocsátani. A szavazás eredménye az lett, hogy 99 szavazattal 56 ellenében a közgyűlés elhatározta a székháznak Gyulán való felépítését, ami körülbelül 80,000 ko­ronába fog kerülni. A munkásnénztár székháza. A vármegyének különösen az ipa­ros közvéleményét már régen izgatta valami kérdés annyira, mint a Kerületi Munkásbiztositó- ós Betegsegélyző Pénz­tár szókhelykórdése. Több mint egy óv óta folyik már az elkeseredett harc Gyula ós Csaba között a székhelyért. Gyula mellett mindössze az szólott, hogy megyeszókhely, Csaba mellett pe­dig az összes más ós nem kevésbbó fontos tényezők. Ezek között nem ki­csinylendő például az sem, hogy Csaba nagy vasúti gócpont, a megye minden részéből gyorsabban ós kevesebb pénz­zel megközelíthető mint Gyula. Már pe­ÚJDONSÁGOK. A gyomai ref. templom fennállá­sának 100 éves ünneplése. Az elmúlt vasárnapon lólekeme'ő és nagy jelentőségű ünnepség volt Gyo­mán. Mint már jeleztük is, ekkor ünne­pelte ott a nagy református eklézsia ősi szép templomának 100 éves dicsőséges múltját. A három-négy ezer embert ma­gába fogadó hatalmas hnjlék zsúfolásig megtelt s a boldogságnak öröm köny­nyüi csilloglak a szemekben, mikor megzendült az ének : lm bé jöttünk nagy örömmel .. . D o m b y Bela lelkész költői imád­sága s a dalárda szép énekkara után Futó Zoltán békésbánáti esperes való­ban ihletett ajakkal hirdette a szent igé­ket. E vezetett a küzdelmes, a szenve­déstől jes muitba s onnan reámutatott a , kötelességek, a magasztos feladatok tel­jesítésének nemes jövőjére. Beszéde áhí­tatos buzgóságot , nemes lelkesedóst, megihletettséget keltett minden szava által, — a prófétai lélek megtelitve a krisztusi szeretet erejével mélységes ós maradandó hatással ragadta meg a több ezer áhítatos lelket. Utána D o m b y Lajos békósbánáti , tb. esperes esketett a tőle megszokott szeretettel és bölcseséggel, majd Tóth József egyházmegyei főjegyző keresz­telt 7 ujszütetett gyermeket, lekötelez­vén őket s keresztszülőiket a nagy múlt­nak nemes megőrizésére. Harsányi

Next

/
Thumbnails
Contents