Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-27 / 59. szám

Békéscsaba 1913 julius 10. BÉKÉSJLEGYEI KÖZLÖNY 3 A gyomai legelő vízellátása. Államsegélyt adott a miniszter. Békésmegye a földmivelésügyi minisztériumra egyáltalában nem panaszkodhatik amiatt, hogy nem törődik véle és kevés államsegélyt ad. A földmivelésügyi minisztérium tisztában van azzal, hogy Békésmegye egyik legagrikulturább vármegyéje az országnak, szükséges tehát, hogy ha kell, a minisztérium segítségére siessen az itteni gazdáknak. Ha kérnek a gazdák, nem is kapnak egyszer sem tagadó választ. Ugy a gazdasági egyesület, mint a vármegye utján jelentékeny pénzbeli, vetőmag, takarmány és műtrágya segélyt ad évente az állam, amely egyéb módon is kifejezést szokottf adni. Békésmegye iránt érzett jóindulatának. Csabán földmivesiskolát állított fel, méntelepet létesített, ugyanott létesítette a legmodernebb és országos hirü öntö zött rétet, Békésnek mükenderáztatót állami kosárfonó iskolát adott, Vésztőn halgazdaságot létesített, egyszóval minden tőle telhető módon igyekszik e vármegye mezőgazdasági viszonyait javítani és a gazdákat gyámolítani. Jelentékeny része van ebben annak, hogy az egyik államtitkára a minisztériumnak békésmegyei, csabai ember. A békésmegyei ügyek ezért találnak kedvező elintézésre a fö'dmivelésügyi minisztériumban. Legutóbb a gyomai gazdák érezhették a földmivelésügyi minisztérium jóindulatát. A gyomai tehéntartó gazdáknak ugyanis van egy legelőjük, amelynek a vízellátása nagyon hiányos volt eddig és az még ma is. A gémes kut nem valami mély és amellett kevés vizet is adott, úgyhogy gyakran alig lehetett megitatni belőle a legelésző és szomjas teheneket A szomjas jószág pedig nem sok tejet termel. A tehéntulajdonosok folyton tele voltak panaszszal, de a vizmizériákon nem akartak semmiképen segíteni. Csak tűrték a vízhiányt, sopánkodtak, panaszkodtak. Mert bizony nehéz mozdu ásu magyarok a gyomai gazdák is. Végre-valahára aztán összegyűlt a Gyomai Tehéntartó Gazdák Társulata és elhatározta, hogy más kutat furat, mélyebbet és bővebb vizűt is. Olyan kut azonban sokba Serül. Ekkor meg a költségek miatt volt baj. mert a gyomai gazdák szintén takarékos magyarok, akik fogukhoz verik a garast. Valakinek aztán eszébe jutott, hogy meg kellene próbálni és kérni kellene államsegélyt a földmivelésügyi minisztertől, hátha rajuk nézne és megkönyörülne rajtuk. Ugy is történt. A vármegye utján fo'yamodványt küldöttek a földmivelésügyi miniszterhez. A megye a kérvényt pártolással terjesztette fel és ennek a pártolásnak meg is lett az óhajtott eredménye. A miniszter ugyanis most arról értesítette a vármegyét, hogy hajlandó a gyomai tehéntartó gazdáknak 1200 órával szökött meg Stern Oszkár nevü könyvelőmmel. — Áh, áh! —• Nincs abban semmi, kérem. És most engedjék meg, hogy egyedül hagyjam önöket, de tarokkpartnereim oly idegesek . . . Adjő uraim, adjő . . . Elment, Láma dr. nagyot ugrott ós a levegőben kétszer összeütötte a bokáját. Kijelentette, hogy ennél boldogabb napja nem volt, — Oiyan pezsgős vacsorát fizetek ! — kiáltotta. — Helyes — bólintott Mágen, de előbb adja vissza a háromezer koronát. — Soha I — mondotta Láma felsöbbséggel — tekintse azt a pénzt foul perdunak, bak karatveszteségnek, bőrzedifferenciának, vagy ahogy jólesik. — Ezt nem értem. Miért ? Láma arca kigyulladt a diadaltól és égnek emelt ujjal harsogta : — Mert itt a lurpis causa esete forog fenn. — Mi az a turpis causa ? — kérdezte Mágen bambán meredezve. — Minthogy ma.ának kissé nehéz a felfogása, példával fogom megmagya rázni: ha mi ketten betörésre szövet kezünk s ön nekem ezer koronát ad, hogy betörő szerszámokat vásároljak, azt a pénzt, akármit teszek vele, ön rajtam soha nem követelheti. Mert törvénytelen, erkölcstelen célra adta. A bíróság elutasítja. Engem is elutasított már a bíróság turpis causa alapján. És különben is a pénz sem önt, sem engemet nem illet. — Hát kit illet ? — Stern Oszkárt, aki megszöktette a nagyságát. — És ön odaadja neki ? Az ügyvéd szivére tette a kezét : -- E ívben — mindenesetre I korona államsegélyt adni a kut céljaira. Nem is sokat kell ehhez az összeghez tenniök a gyomaiaknak, hogy elegendő legyen. Igy lesz elegendő vizök a gyomai teheneknek is a miniszter jóvoltából. A békési „Dübögő" lebontása. Elhalasztották az építkezést. Annak idején bővebben megemlékeztünk a békésieknek arról az elhatározásáról, hogy lebontják a régi híres „Dübögő" csárdát és helyébe egy emeletes házat emelnek az adóhivatal és a fináncok számára Az épület földszintjén üzlethelyiségek lesznek majd, amikre az alkalmas üzlethelyiségekben oly szegény Békésen igazán nagy szükség van. Amikor a lebontás hire elterjedt, sokün sajnálták vármegyeszerte az öreg „Dübögőt", mert ismerte úgyszólván mindenki. üki Békésre ment, az nem kerülte el. Békésre menni ós a „Diibögő"ben nem lenni a képtelenséggel volt határos ezelőtt. A „Dübögő" körül azonban egy kis kavarodás támadt a lebontás elhatározása után. A község kiirta az uj épület elkészítésére az árlejtést, amelyen sokan vettek részt nemc3ak a békési, hanem a csabai vállalkozók közül is. Az ajánlattevők között lego'csóbb egy csabai mester, Okos György volt. Ennek dacára a képviselőtestületi tagok egy része tisztán lokálpatriotizmusból nem a lego'csóbb ajánlattevőnek akarta kiadni a munkát, hanem valamelyik békési vállalkozónak. A többségben azonban mégis felébredt a takarékossági hajiam és a lényegesen olcsóbb Okos mellett foglalt állást. A kisebbség azonban nem nyugodott belé a határozatba, hanem megfelebbezte a törvényhatósági bizottsághoz, de sikertelenül, mert a megytbizottság a felebbezés elutasításával jóváhagyta a képviselőtestület határozatát, tehát Okos Györgynek ítélte oda az építkezési munkálat elvégzését. Idáig rendben volna a do'og. Azonban mosi, meg az építkezés körül van baj. A szükséges összeget ugyanis kölcáönképan kell felvennie Békésnek. De a még mindig zavaros külpolitikai helyzet miatt a pénzviszonyok rosszak, a pénz drága ós Békés is bizonyára nagy százalók fizetése mellett juthatna köl csönhöz. A rossz pénzügyi helyzetre való tekintettel egyik-másik képviselőtestületi tagban az a gondolat támadt fel, hogy ne vegye fel most a pénzt a község, ne rakjon az utódok vállára olyan tehert, hanem halassza el 1—2 évre az építkezést. Két év múlva is jó lesz az adóhi vatalnak meg a fináncoknak az az épü let, a község pedig lényegesen olcsób ban jut hozzá. A mozgalom ólén dr. Török Gábor áll és az ő agitációja ! folytán mindig szaporodnak azelhalasz tás hivei. Bizonyosra is vehető, hogy az idén nem lesz Békésen pénzügyi palota az öreg „Dübögő" helyén és nem fognak adót fizetni, káromkodni, sírni az emberek azon a helyen, ahol ezelőtt sörért, borért fizettek és ahol vigadoztak. Szervezték az uj jegyzői állást. A nyári munkaidő dacára elég szép számmal jelentek meg a szombati közgyűlésen Csaba képvise'őtestületének tagjai. A közgyűlés legfontosabb tárgya, mint már mult számunkban is jeleztük, az egyik segédjegyzői állásnak jegyzői állássá való átszervezése volt. Ez az állás a Tóth Lászlóé. Örvendetes dolog, hogy a képviselőtestület nagy szótöbbséggel a tanács javaslatát fogadta el. Tóth László tehát a tegnapi naptól fogva önálló működési körrel biró közigazgatási jegyző. A képviselőtestület a legnagyobb dicséretre méltóan viselkedett, mikor ezt a határozatát meghozta. Tóth László értékes munkaerejénél fogva már régen rászolgált arra, hogy önálló munkakörrel birjon. A közgyűlésen vita is csak e körül a kérdés körül folyt. A többi tárgynál vita nélkül elfogadta a képviselőtestület a tanács javaslatait, úgyhogy a közgyűlés háromnegyed 11 órakor már véget is ért. A közgyűlésről az alábbi tudósításban számolunk be: Z a h o r á n György biró a megjelentek üdvözlése után a közgyűlést megnyitván, Korusy László főjegyző ^terjesztette a belügyminiszternek az "yházak segélyezése ügyében érkezett leiratát, melyben a miniszter jóváhagyta az egyházaknak eddig nyujto't segélyek megvonására vonatkozó képviselőtes tületi határozatot. A leirat tudomásul szolgált. Ugyancsak tudomásul vette a képviselőtestület a törvényhatósági bizottság jóváhagyó határozatát az iskolai kertészet céljaira átengedett földterület ügyében. Ez a terület tudvalevőleg az állami elemi iskola mögött van, tehát a város középpontjában. Olt fogják az elemi iskola növendékei a kertészetet gyakorolni. Kiss László főszolgabíró értesítette a községet, hogy az Orosháza— Csorvás —csabai utat az állam kőuttá szándékozik átalakítani. A közgyűlés örvendetesen vette tudomásul az érte eitést. Mikor Trauttmannsdorff Gerendást megvásárolta a község, a szükséges 2.700,000 korona költséget az Anker biztosító társulattól vette fel. Most a kölcsön egy részét le kellene fizetni. Mivel a pénzviszonyok rosszak, a közgyűlés megbízta a birtokkezelő tanácsot, hogy lépjen érintkezésbe a társasággal ós kérjen tőle haladékot. Eljárásának eredményéről pedig tegyen jelentést az augusztus elején összehívandó rendkívüli közgyűlésen. Az uj jegyző állás. A képviselőtestület még a mult közgyűlésen, a katonaügyi nyilvántartó nyugdíjazásának ügyével kapcsolatban kimondotta, hogy a főjegyző mellett levő segédjegyzői állást, — amelyet most Tóth Lá3zló tölt be, önálló működési körű jegyzői állássá minősiti át, amelynek resszortjába tartoznak a katonaügy, szegónyügy, kórházügy stb. stb, amelyek most a főjegyző ügyköréhez tartoznak. Eiáltal a főjegyző válláról sok terhet sikerül levenni, úgyhogy az nyugodtan élhet ezután az ellenőrzés fontos munkájának. A tanács javasolta az állás átszervezését akként, hogy az uj jegyző helyettese a mindenkori anyakönyvvezető lesz és hogy a díjazása marad a mostani 2400 korona fizetés és 300 korona lakbér. Javasolta a tanács a szervezési szabályrendeletnek ilyen értelemben való módosítását is. Varga András elfogadja a tanács javaslatát, de kívánja a szervezési szabályrendelet kinyomatását ós szótosztását, mert annak tartalmával a legtöbb képviselőtestületi tag nincsen tisztában, nem ismeri. Reisz Hermán szintén elfogadja a tanács javaslatát. Mégpedig örömmel fogadja el, mert látja, hogy egy arra való ember megkapja a megérdemelt rangot. Kéri azokat, akik esetleg antagnizmussal vannak eltelve Tóth László iránt, hogy tegyék félre a személyi tekinteteket ós fogadják el a tanács javaslatát. B o h u s M. György szintén elfogadja a tanácsnak az állás átszervezésére vonatkozó javaslatát, de kívánja, hogy a közigazgatási jegyzői állást pályázat utján töltsék be. P o 11 á k Arnold : A mult képviselőtestületi közgyűlésen ő indítványozta az állás átszervezését, mert abban a meggyőződósben van, hogy a katonaügyek élére jegyző való. De már akkor is annak a nézetének adott kifejezést, hogy az átszervezés megtörténte után meg kell szüntetni a nyilvántartói állást, kiváló bór- és lithinmos ' gyógyforrás * Mlyafkajrtaál, kHzvénynél, czaktrtotestéffaél, vMmyoH, amé** tési ét tttofzéai tztrvefc kanrtjalaái Utfcf tatán, Umhatmntmmumujnk SCHVLTIS ÁCOST n. € mivel arra szükség ninc-*. A jezyző mellé elegendő e?y írnok is. Ezáltal a képviselőtestület jelentékeny összeget takarít meg a kö/ség számára. Évente legalább is 500 korona megtakarítás érh°tő el ezáltal. Ö mindenkor a közérdeket tartotta szem előtt és azt tartja mo&t is. A jelenlegi segédjegyzőt ő alkalmasnak tartja az állásra és épen abban a nézetben van, hogy fölösleges pályázatot hirdetni. Indítványozza, hogy a képviselőtestület minden személyi tekintet nélkül fogadja el a tanács javaslatát egész terjedelmében azzal a módosítással, hogy a katonaügyi nyilvántartói állás helyett csak írnoki állás legyen a jegyző mellett. ' Dr. Székely Lajos a tanác3 javaslatát ajánlja elfogadásra. K r a s z k ó Mihály szerint nincs szükség az átszervezésre sem. Úgyis rendezett tanácsú város lesz Csaba nemsokára, gondoskodjék majd az akkori képviselőtestület a katonaügyek ellátásáról. Maradjon minden ugy, ahogy volt. Hrabovszky Pál a Bohus M. György indítványa mellett érvel és szintén kívánja a pályázat kiírásátK o r o s y László főjegyző hosszabb beszédben kél a tanácsi javaslat védelmére. Helyesnek tartja azonban Pollák Arno'd indítványát is. Nézete szerint akkor cselekedne leghelyesebben a képviselőtestület, ha a tanácsi javaslatot fogadná el a Pollák Arnold módosításával. É felszólalások után a kórdós szavazás alá került, amelynek eredménye az le t, hogy a közgyűlés 27 szavazattal 9 ellenében, tehát nagy szótöbbséggel elfogadta a tanác3 javaslatát. A többi tárgy. A gyámpónztári vizsgálatról, az iparos és kereskedelmi tanonciskolákról szóló jelentések, továbbá az iparos tanonciskola számadása ós költségvetése tudomásul szolgáltak. A belügyminiszter körrendeletileg utasította a városokat ós községeket, hogy szervezzenek közegészségügyi rendőri állásokat. Csabán már van egy közegészségügyi rendőr, csak az a baj, hogy az a rendőrlegónysógtől van elvonva, pedig a rendőrlegónysóg létszáma anélkül is nagyon csekély Csabán. A tanács dr. Reisz Miksa ügyvezető orvos előterjesztése alapján ázt javasolta a közgyűlésnek, hogy rendszeresítsen két, 1000 koronával javadalmazott közegészségügyi rendőri állást. Dr. Reisz Miksa elfogadásra ajánlotta a javaslatot. A két uj rendőri állábra szükség van. Ha a belügyminiszteri utasitást követné Csaba, még több egészségügyi rendőri állást kellene szervezni, mert a rendelet szerint minden 4000 lakosra kellene esnie egy közegészségügyi rendőrnek. Ha nem fogadná el a képviselőtestület a tanács javaslatát, ugy az állásokat rendeleti uton lenne kénytelen szervezni. E felszólalás után a közgyűlés elfogadta a tanácsi javaslatot. A temesvári hadtestparancsnokság azzal a kérelemmel fordult a községhez, hogy a katonák élelmezésének megjavítása céljából bocsásson a 101-ik gyalogezred csabai zászlóaljának rendelkezésére egy területet, ahol zöldséget lehetne termelni. A tanács javasolta, hogy a községnek a körgát mellett fekvő földjéből 2 holdnyi területet engedjen át a képviselőtestület. Varga András : Nem ingyen kell átengedni. Fizessen valami bért érte a katonaság. Van annak pénze. Reisz Hermán elfogadja a tanács javaslatát. Ezzel kapcsolatban indítványozza, hogy a község is létesítsen házi konyhakertószetet, mert az egyrészt jövedelmező a községnek, másrészt a lakosságon is segít, mert olcsóbbá teszi a piacot. Sehol sinc3 olyan drága a zöldség, mint Csabán. Korosy László főjegyző nem tartja helyesnek a Varga felfogását. Mindössze 68 koronáról van szó. Annyit csak áldozhat a község — a saját fiainak, hiszen azok élelmezési viszonyain javítanak a zöldségtermelés által. Reisz Hermannak azt feleli, hogy a községi konyhakertészet létesülni fog a községi oktaföldeken nemsokára. Az ügy most a kulturmérnökségnól van. E felszólalások után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. A Schreyer József-céggel a jégszállítási szerződóst ujabb 3 évre meghosszabbította a képviselőtestület. Két tartalékos katona szegény családjának a község adott segélyt. A képviselőtestület elhatározta, hogy felir a honvédelmi miniszterhez pótsegély utalványozása céljából. Sok szegény család van ugyanis, amely utólag jelentkezik, mert az általános jelentkezéskor nem bírt tudomással a segélyről. A katonaügyi nyilvántartó teendőit helyettesi minőségben jelenleg Bor-