Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-12-11 / 98. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 nov. 13. táá körül a Népegylet, illetve a paraszt­párt nevében eljárjon. Eljárása ered­ményéről azonban jelentést kell tennie. A bizottság elnöke L i p t á k L. Pál, tagjai pedig a Népegylet ismert vezér­alakjai: Darabos János, Pollák Arnold és még kilenc szürke tagja a parasztpártnak. Nincs jelölt. Már elég közel van a választás napja, mert a központi választmány még ebben a hónapban meg akarja tar­tani. Mégpedig vagy Karácsony előtt, december 21-én vagy 22-én, vagy ün­nepek után, december 29 én. A válasz­tás közelsége dacára is még mindig csak a tapogatódzásnál, a kombinálga­tásnál tartunk. A parasztpárt nagy több­sége legjobban szeretné Szemere Miklóst, a nagy gavallért és őt szivesen látnák a többi pártok is, különösen, ha pártonkívüli programmal lépne fel. Sza­mere különben mindig pártonkívüli volt. Ezt az uri passziót megengedheti ma­gának. Pártkötelékek nélkül szabadon hirdetheti ideáljait a parla nentben is, amely ideálok a nemzet ideáljai is. Az ő képviselősége bizonyára hasznára válnék Csabának, mert semmi akciótól nem vonná meg az ő gavallérosan bő­kezű támogatását. A parasztpárthoz kü­lönben régi ismeretség fűzi, mert az emlékezetes köbölkuti választás idején a megboldogult Áchim L. Andrással az élükön, csabai férfiatc voltak a fő­kortesei. (Pollák stb.) Hétfőn délelőtt Csabán jirt dr. Nagy Mihály, a volt szegedi darabont kormánybiztos is ós Kiss László fő­szolgabírónál érdeklődött az itteni vi­szonyok felől. Bizonyosan azt gondolta, hogy ha Kristóffyt megválasztották, ak­kor őt, a kis Kristóffyt is meg fogják választani. Ez valamiképen a fülébe jutott a „Pesti Hirlap u-nak ós azt irta a keddi számában, hogy Nagy Mihályt a csabai nemzeti munkapárt akarja fel­léptetni. Nem tudjuk, kitől kaphatta a „Pesti Hirlap" ezt a teljesen alapnólküli híradását. A csabai munkapárt Kris­tóffyval se állott szóba, hogy állana hát. szóba fiók-Kristóffyakkal ? A demokrata párt szintón szeretné magának megnyerni a csabai kerületet, amely már egyszer, Pető Sándor ide­jében volt az övé. A mult héten, mint vasárnapi számunkban is irtuk, Csabán járt dr. Pető Sándor és érintkezésbe lépett a Népegylet vezetőivel. A kiszi­várgott hirek szerint dr. R á c z Dezső fővárosi ügyvédet, ismert szociologust ajánlotta a pártnak. De van ennél sok­kal kalandosabb kombináció is. E sze­rint maga Pető lépne fel Csabán és ha megválasztanák, ő az ó-budai mandátu­máról mondana le. A csabai mandátu mot e szerint Pető biztosabbnak tartja a jövő ciklusra, mint az ó-budait. E tervét azonban azért nem valósithatja meg, mert rövid egymásutánban P tő sem költhet 50 50 ezer koronát. Beszélgetnek helyi jelöltekről: Z e­lenyánszky Mihályról ós B o h u s M. Györgyről is. Azonban ez egyelőre csak szóbeszéd. Bohus M. György kü­lönben is biró akar lenni és megvá­lasztása biztosra vehető. Érdekes az iparosság állásfoglalása. Iparoskörökben azt hangoztatják, hogy ha a pártok alkalmas jelöltet nem tud­nak hozni, ismét felléptelik Wagner Józsefet és csinálnak egy teljesen tiszta, önzetlen választást. Móg az elmaradha­tatlan költségek (zászlók, tollak stb.) se kellene nekik. Wagner bizonyára sok szavazatot kapna a többi társadalmi rétegekből is. B e 1 i c z e y Gázának, a Gazdasági Egyesület érdemes elnökének a neve is felmerült ismét. Da mint értesülünk, ő csak abban az esetben volna hajlandó felk'pni, ha az összes pártok egyértel­müleg megállapodnának az ő szemé­lyében. Mikor lesz a választás ? A képviselőház elnökének leirata, melyben tudatja, hogy a csabai man­dátum lemondás folytán megüresedett s melyben az uj választást elrendeli, szombaton érkezeit Csabára a központi választmányhoz. A központi választmány már vasár­nap délelőtt is ülést tartott, de érdem­legeset csak szerdán délelőtt. A köz­ponti válssztmány ugy határozott, hogy a képviselőválasztás napját december 22 re, hétfőre tűzte ki. Választási elnök, miután H a a n Béla az elnökséget nem volt hajlandó elfo­gadni, dr. S a i 1 e r Vilmos lett, helyet­, tese dr. Kerényi Soma. Helyesen cselekedett a központi választmány a választás korai kitűzésé­vel, mert igy Csaba lakossága már nyu­galomban ülheti meg a szeretet ünnepét, menten a nagyon is bántó korteszajtól. zem, az imént kissé zavartan beszéltem róla . . . Nem ugy van ... az én sze gény anyám nem magáért tűri azt, hogy én egy nagy ur kitartottja vagyok . . . Nem, nem magáért, hanem gyermekei­ért, az én testvéreimért ... Az anyai szeretetnek nagy megtévelyedése csak­nem rosszá tette azt a tiszta, nemes lel­ket .. . És milyen szép negyvennégy évével ... A herceg egyszer évődve, de inkább komolyan, mint tréfásan, azt mondotta, hogy a mama jobban tetszik neki, mint én . . . Oh, ha látná, miiyen drága, jó lélek . . . Holnap ilyenkor már ott fogok ülni lábainál ós beszélni fogok neki önről . . . Megengedi ? Köny csillogott szemében . . . * Azután nem látták egymást nyolc évig. Akkor is véletlenül. Ugyanannak a marosmenli község nagyvendóglőjének éttermében találkoztunk egy szép szep­temberi estén. Nagyon megörültek és önkénytelenül oly bizalmasan üdvözöl­tók egymást, mintha férj és feleség let­tek voina. Pedig a nyolc óv alatt egy levelet nem váltottak, egy izenetet nem küldtek egymásnak. És most egymásra borultak ós megcsókolták egymást. — Sejtem — kezdette Erna — hogy mért van itt. Várjon csak . . . maga megakarja venni a kastély?, mely hol­nap kerül a községházánál árverésre. — Talán maga is Erna ? — kérdezte a mérnök. — Nekem is a szándékom, de ha maga . . . — Nem fogunk egymásra licitálni! Hahaha! Kacagtak . . . Aztán a mérnök azt indítványozta, hogy a vacsora előtt te­gyenek egy rövid sétát. — Ott künn gyönyörű holdvilág van. — Helyes. A holdvilág illik ehez a mi kis regényünkhöz — mondotta Erna, karját nyújtva. — Életemben ez az egyet­len romantikus epizód . . . Éppen nyolc éve, hogy elváltunk, barátom ... Ne szóljon, mind«nt tudok, ami magával törtónt . . . Ön megnősült, elvett egy gazdag asszonyt, aztán négy óv múlva elvált tőle . . . Pardon, azt is tudom, hogy volt oka reá . . . komoly oka .. . Ismerem a válópör titkos részleteit. . . Lássa, mennyire érdeklődtem maga iránt . . . Azt is tudom, hogy ön gaz­dag ember lett, nagyon gazdag . . . egy márványbánya-vállalat Isztriában milliomossá tette ... Mit szól értesült­sógemhez? Nem kacagni való? Pedig, hogy gyűlöltem, mikor megtudtam, hogy pénzért nősül . . . Ebben a gyűlöletben a féltésnek is volt része . . . Tudtam, hogy engem szeret . . . Ebben a leg­bambább nő sem szokott tévedni . . , Azt kérdaztem magamtól százszor és százszor . . . miért nem az én pénzemet fogadta el a vállalatokhoz ? . . . Hisz nekem talán több pénzem volt, mint annak az asszonynak, ki önt oly nyo­morullul megcsalta .. . Igen, igen, száz­szor kérdeztem magamtól ós most ma­gától kérdezem: Miért nősült meg a pénzért ? Miért ? A mérnök levette szemérő! az erős ; üvegü cvikkert ós elmélázó tekintettel, ­kissé keserűen igy válaszolt: — Mert hitvány voltam . . . mert kényelmesnek találtam azt az előítéletet j javamra kihasználni, hogy a hitves pán- > zét kockáztatni, esetleg egészen elvesz- j teni egészen tisztességes dolog . . . Igen | Erna . . . tisztességes akartam lenni, ! vagy ha nem is, de annak látszani . . . Azért nősültem . . . mig reád soha nem nyugvó vágygyal, epedéssel gondoltam folyton, folyton . . . Egy nagy hársfa árnyékában ajkuk összeforrt. A vármegyei közigazgatásból. A közigazgatási bizottság ülése. Nagyon is meglátszott a közigazga­tási bizottság keddi ülésén, hogy me­gyebizottsági tagválasztás van megye szerte. Egy-két választott bizottsági tag kivételével azok jelentek meg, akiknek, — hogy ugymondjuk — muszáj volt az ülésen megjelenni. A jelenlevőkben sem volt valami nagy vitázni való kész­ség, bár egyik-másik tárgynál felfért volna egy kis szószaporítás. Az egész ülésről az az áltaiános benyomás, hogy ott mindenki sietett. Sietve adfák elő szokásos jelentéseiket az előadók, a bi­zottság sietett tudomásul venni, úgy­hogy jóval 11 óra előtt már befejezést nyert minden. Csak a tanfelügyelő elő­admányai között volt egy, amely egy kis élénkséget hozott a máskülönben csöndes, nyugalmas ülésre. Erről azon­ban lapunk más helyén külön cikkben számolunk be. Az ülésről részletes tudósításunk a következő: Jelen voltak Ambrus Sándor al­ispán elnöklete alatt dr. D a i m e 1 Sán­dor főjegyző, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, dr. Zöldy János tiszti főor­vos, Z á d o r Mór kir. pónzügyigazgató, dr. H o r v á t}h Dezső kir. segédtanfel­ügyelő, Horváth Béla, az államépi­tészeti hivatal főnöke, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, K o r b u 1 y Lajos gaz­dasági s. felügyelő, V a r s á g h Béla, Domby Lajos ós dr. Ladics László bi­zottsági tagok. Ambrus Sándor alispán a meg­jelentek üdvözlése után az ülést meg­nyitván, dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző felolvasta a vármegye mult havi közál­lapotairól szóló alispáni jelentést, amely­nek érdekesebb adatai a következők: A személybiztonság 32 esetben ve­szélyeztetett, ezek közül 6 könnyű, 1 súlyos testisértés, 9 verekedés, 6 ön­gyilkosság, 1 öngyilkossági kísérlet, 3 könnyű, 4 súlyos és 1 halálos baleset s végül 1 életveszélyes fenyegetés volt. A vagyonbiztonság 79 esetben zavar­tatott meg, 47 kisebb-nagyobb lopás, 1. csalás, 29 tüzeset és 2 betörés által. A kisebb gazdaságokban a mezőgazdasági munkák november hóban szüneteltek, nagyobb gazdaságokban a cukorrépa szállítással és dohánysimitással foglal­koztak. Az őszi vetések, eső hiányában, igen gyengék, nagyon kívánatos volna már az eső vagy hó. Napszámbérek kö­zepesek, 2—3 korona. E i 1 e r Péter szarvasi járási szám­vevő november 16 án állásától felmen­tetvén, helyébe H e g y m e g i Béla temesvári központi számvizsgáló nevez­tetett ki. — Csorváson segédjegyzővó P á 1 János, pénztári ellenőrré Német Mihály, végrehajtóvá Moldoványi Ferenc választatott meg. — Korcsok János andrődi jegyzőt a gyomai járás főszolgabirája 5 korona rendbirsággal sújtotta. Az alispáni jelentós meghallgatása és tudomásul vétele után dr. Daimel főjegyző a főállatorvos jelentésót ter­jesztette elő, amelyet vita nélkül tudo­másul vett a bizottság. A Vasúti- és Hajózási Főfelügyelő­ség, mint lapunkban már jeleztük, pa­naszos iratot intézett a vármegyéhez az iránt, hogy a közönség a vasúti alkal­mazottakkal gorombán bánik ós kéri a hatóságok támogatását a vasutasok ré­szére a közönséggel szemben. Már ki­fejeztük e furcsa iratról való ós nem éppen hizalgő véleményünket. A köz­igazgatási bizottság akként határozott, hogy az iratot kiadja további eljárás céljából a főszolgabíróknak és Gyula város rendőrfőkapitányának. Az alispán nemrégiben megvizs­gálta a vármegyei árvaszók és a tiszti főügyészi hivatal ügykezelését, A ta­pasztaltak fölött teljes megeléged sének adott kifejezést. Az erről szóló jelentés tudomásul szolgált. K a c z k a y Zoltán szentetornyai főjegyző nemrégiben konfliktusba ke­veredett Rencsisovszky Ferenc orosházi ujságiróval. Einek az lett a következménye, hogy Rencsisovszky a lapjában heves támadást intézett Kuckay ellen. A válasszal Kuckay sem maradt adós ós egy másik lapban ugy össze­teremtette Rencsisovszkyt, hogy az kény­telen volt ellene sajtópört indítani. A gyulai törvényszók 40 korona fő-, és 10 korona mellékbüntetésre itóite Kuckayt, aki megfelebbezte az ítéletet a nagy­váradi kir. táblához. A tábla némi mó­dosítással helybenhagyta az ítéletet. Kuckay ekkor semmisógi panaszszal ólt a Kúriához, amely szintón helyben­hagyla az alsó bíróságok ítéletét. Kuckay ekkor az orosházi járás főszolgabirájá­nál fegyelmi eljárást kért maga ellen, azonban a főszolgabíró, tekintettel az ügy jelentéktelen voltára, nem látta helyét a fegyelmi vizsgálat elrendelésé­nek. A keddi gyűlés hasonló álláspontra helyezkedett a közigazgatási bizottság is, tehát Kuckay ellen nem rendelte el a fegyelmi eljárást. Kiss László a csabai járás főszol­gabirája olyan értelmű javaslatot ter­jesztett be a vármegyéhez, hogy az ara­tási szerződések a jövő évben is a fe­lek között köttessenek meg, de ne az elöljáróság előtt, hanem csak láttamozás céljából terjesztessenek az elöljáróság elé. A többi főszolgabirák fölöslegesnek mondotlák a törvény e kedvezményé­nek igénybevételét, azonban a véle­ménynyilvánításra felkért Gazdasági Egyesület a C3abai főszolgabíró helyes álláspontjára helyezkedett ós javasolta, hogy a vármegye intézzen felterjesztést a földmivelésügyi miniszterhez, hogy azt a kedvezményt a jövő évre is adja meg. A bizottság elfogadta a csabai fő­szo'gabiró és Gazdasági Egyesület ja­vaslatát. Szakáll János szeghalmi állat­orvos különféle szabálytalanságokat kö­vetett el. Ezek a szabálytalanságok az állategészségügyi főfelügyelő elé is ke­rültek, aki azt javasolta, hogy 3 esetért az állatorvos a közigazgatási hatóság részéről 20—20 korona rendbirsággal sujtassék. A földmivelésügyi miniszter azonban kevésnek találta ezt a bünte­tést és utasította a vármegyét, hogy Szakáll ellen fegyelmi eljárást folytas­son le, mert a szabálytalanságok ezt involválják. A közigazgatási bizottság a miniszteri leirat értelmében elrendelte Szakáll ellen a fegyelmi vizsgálatot ós annak lefolytatásával dr. Daimel Sándor főjegyzőt bízta meg. Dr. Zöldy János tiszti főorvos je­lentése szerint novemberben a köz­egészségügyi viszonyok általában véve kedvezőtlenek voltak. A ragadós beteg­ségek közül különösen a kanyaró grasz­szált a vármegye legtöbb községében, uayhogy miatta sok elemi iskolát be kellett zárni. A hatóságok egyébként a kellő óvóintózkedóseket mindenütt meg­tették. A jelentés tudomásul szolgált. Zádor Mór pónzügyigazgató jelen­tése szerint a mult hónapban 567,000 korona állami egyenes adó folyt be a vármegyében, ami körülbelül 160,000 koronával kedvezőtlenebb a mult év hasonló szakának eredményénél. Az illetékek közül fogyasztási adókban be­fo'yt 30,409 korona, szeszadóban 24 000 korona, bólyegilletókekben 191,000 ko­rona, dohányjövedókben padig 189,992 korona 19 fillér. Tehát mint ez utóbbi számadat mutalja, a rossz gazdasági viszonyok dacára is elég szép summát elfüstölünk egy hónap alatt. Dr. Horváth Dezső segédtanfel­ügyelő az iskolalátogatásokról és a tan­felügyelőség egyéb utazásairól tett je­lentést. Eiőadmányai között érdekes volt a körösladányi rossz iskolaviszo­nyok vázolása. Javaslatára elhatározta a bizottság, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez a negyedik róm. kath. iskola felállítása érdekében. A többi jelentések fontosabb köz­érdekű adatokat nem tartalmaztak. Á békéscsabai állatorvosok javadalmazása. Fontos miniszteri leirat. Lapunkban sokszor kellett már foglalkoznunk különösen a csabai állat­orvoskérdós kapcsán a községi állat­orvosok javadalmazásával. — Mindenki tudja, hogy Csabán mekkora nagy her­cehurcát, tanácskozást, veszekedést és ellenségeskedést okozott ez a javada­lomkérdés. A képviselőtestület szám­talanszor foglalkozott vele ós mégsem oldotta meg ugy, hogy mindegyik állat­orvos megelégedhetett volna vele. En­nélfogva felebbezósek repültek a vár­megyéhez. Olt szintén volt a törvény­hatósági közgyűlések alkalmával egy kis veszekedés. Aztán felment az ügy a miniszterig, sőt a közigazgatási bíró­ságig is. Csaba képviselőtestülete a legutóbbi közgyűlésen is foglalkozott a javada­lomkórdéssel. A legidősebb állatorvos, Bajcsy Gusztáv javadalmának megálla­pításáról volt szó. Bajcsy Gusztáv már régen panaszkodik amiatt, hogy a fize­tése csak 1400 korona, holott már csak­nem két évtized óla áll a község szol­gálatában. A vármegye utasította a kép-

Next

/
Thumbnails
Contents