Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-12-07 / 97. szám

Békéscsaba^J913. XL-ik évfolyam. 97-ik szám. Vasárnap, december 7. BÉKÉSMEGYEIKÖZLÖNY POLITIKAI LAP Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELfOFIZBTÉSI Dl] : Egész évre 12 kor. Félévre 0 kor. Negyedévre 3 kor. ClSfizetnl bármikor lehet évneaveden belfil i«. Egyes szára ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: OULYÁS JÓZSEF. Az államháztartás és uj torvények. Békéscsaba, december 6. A képviselőházban és a minisztériumokban igen nagy horderejű munkálatok folynak. A Házban a sajtótörvény, félévi költségvetés megalkotása. A belügyben az általános választójogot kiegészítő, az igazságügyiben ujabb törvények, a meglevőknek javítása, pótlása fölött folyik a lázas munka. Az ország költségvetésénél az előadó igen szomorú közgazdasági és pénzügyi állapotot tárt az ország lakossága elé. Előadói beszédében három kérdést ajánlt a pénzügyminiszter és a Ház figyelmébe. Először azt, hogy a hadsereg és a haditengerészet terhei igen erősen növekedtek ; az elmúlt félévhez képest 16,221.000 koronával. A hadvezetőség legfőbb kötelessége, hogy a pénzügyminiszternek és adófizetőknek minél több időt engedjen a terhek megszűnésére. Teherviselési képességünk elérkezett végső határáig, de ezt a nemzetközi bonyodalmak idézték elő. A második igen fontos kérdés az államvasutak súlyos problémája. 1906 óta hatszáz milliót fektettünk bele az államvasutakba és dacára annak, hogy a teherdijszabást kétszer, a személydijszabást pedig egyszer emelték fel 1905 óta, semmiféle jövedelemnövekedés nem mutatkozik. Az államvasutak súlyos problémája egyúttal az ipari és a kereskedelmi élet legfontosabb kérdése is. A pénzügyi bizottság felhívta a minisztert arra, hogy ezzel a kérdéssel intenzivebben foglalkozzék. A harmadik fontos dolog az államadósság terheinek a növekedése. Ne tagadjuk ei, hogy gazdasági válságban élünk. Évek óta figyelmeztettük a városokat, hogy ne költekezzenek, mert a mint a külföldi tőke visszavonul, a katasztrófa be következik. A gazdasági válságnál ma nincsen fontosabb kérdés az országban. Középeurópa oly súlyos válságban van, amelyre, amióta a kapitalizmus kifejlődött, nincsen példa. Az ország minden polgára a legszigorúbb takarékosságot tartsa szem előtt, hogy megmenthesse magát, az országot egy súlyos gazdasági katasztrófától. Az egyesült ellenzék a költségvetés tárgyalását nem tartotta elég fontosnak arra, hogy annak tárgyalásán résztvegyen. A sajtótörvény tárgyalása kapcsán az igazságügyminisztériumot is bántó kritikában részesítették, hogy ott nem dolgoznak. Pedig azt egész sereg uj törvényjavaslat foglalkoztatja. Igy a polgári törvénykönyv megalkotásának előkészítése, amely valószínűleg 1917 szeptember 1-én életbe is lép, továbbá az igazságügyi szervezeti kódex előkészítése, a hatásköri biróság szervezése, valamint az ügyvédi díjszabás megállapítása. Előkészítés alatt van a csődtörvény revíziójának tervezete, amelyet a kereskedelemügyi minisztérium és a kereskedelmi szakkörök meghallgatása után fog elkészíteni. Természetesen a javaslatot oly nagy óvatossággal ké szitik elő, amelyet a dolog természete is megkövetel. A kezdetlegesség stádiumában van a tőzsdereformra vonatkozó javaslat tervezete, amely felett most folytat az érdekelt minisztériumokkal tárgyalásokat. Ezzel kapcsolatban készül a tőzsdebiróságokról szóló javaslat is. Elintézés alatt van a szerzői jog módosítására vonatkozó javaslat oly módon, hogy Magyarország is belépjen a berlini Unióba. Előkészítés alatt áll a Laptulajdonos: B55XHE£iS7iKY JÓZSEF. Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adolrtnk vissza. Mmm Közlöny tiimia Ködben. Ködben feküsznek a magas hegyek fiz apró oláh-viskók meglapulnak, 5 belevesznek a vastag szürke ködbe . . . fi sürgöny-dróton ázott verebek Csipogva, dideregve összebújnak. fiz ég s a föld nagy szürkeségbe olvad, fiz eső bús unalommal szitál, Mintha a földön már élet se volna Oly szent a csönd, mely mindent eltemet . . . Elült az élet . . . Köd alatt a táj . . . Kis ablakán át gyöngye lámpafény fiz utca friss, hideg bórára hull . . . Én idekünn a ködben mire várok? Hogy átszorítson két erős meleg kar . . . Ma minden szürkeségbe, ködbe fúl . . . Rácz Etus. A feleség barátnője. Irta : Mr. Levls Carnforlh gondolatokba merülve ült az irodaszobájában. Balkarjával az Íróasztalára támaszkodott s jobb kezével egy papirvágó késsel foglalatoskodott. Magas homlokán barázdák ráncolódtak össze. Nehéz volt az élete mindig. Volt ugyan vagyona, de az életnek igy is sok baja lehet. E'háritotta valamennyit s élt a maga utján. S most ujabb gond állott az útjába, amit bajosan tud csak ellökni. Megzavarta ez még a gondolkozását is s attól félt, hogy le fog zuhanni arról a magasságról, amit a saját keze munkájával ós becsületével szerzett a nevének. I Öt év előtt érte el élete leghőbb vágyát. Felesége lett a lpgayönyörübb teremtés, akit lelke minden erejével I imádott s ez az asszony most, öt év múlva megcsalta. Törte a fejét nagy bosszankodással, hogy hogyan is történhetett ez, nem is igen szerette volna elhinni. Amikor feleségül vette, nagyon jól tudta, hogy a szép nő szereti a társaséletet s e kívánságát teljes mértékben ki is elégítette. Elhalmozta a földi boldogság minden jelével. Bo dog volt, ha a feleséget megelégedettnek s jók* dvünek látta. Dolgozott a vagyonért, kizárólag azért, hogy feleségének semmi ellen panasza ne lehessen. — S most mindene ek vége van. Az asszony feldúlta családi boldogságát ős otthonát s a nevére rásütötte a közguny bélyegét. Ugy érezte, hogy nem is gondolhat többé erre az asszonyra; másé az már, nem az övé! Azon gondolkozott épp n, hogy ki lehetett a csábító, pedig csakis azok egyike lehetett, akik a házában fordultak meg, akik az ő vendégszeretetét élvezték olyan gyakran. Szinte ijedten rezzent föl, amidőn szolgája lépett be. — Forsythné óhajt a nagyságos úrral beszélni, ha pár percnyi ideje van. Carnforih elcsodátnózott. Forsythné felesége barátnője volt, ő neki is nagyon régi és kedves ismerőse. Ismerték egymást mint gyermekek. Együtt is nőttek fel. Sőt! talán még feleségül is vette volna . . . — Kéretem őnagyságát — mondta az inasnak, aki pár perc múlva Forsythnéval tért be, egyben egy frissen érkezett levelet nyujiott át urának. — Boy hozta ezt? — kérdezte az inastól. végrehajtási törvény revíziója és a végrehajtási jogsegély rendelkezése Ausztriát illetőleg is. Kilenc uj járásbíróság felállítása is tervbe van véve. Minthogy azonban uj járásbíróságokat igen sok helyről kérnek, e tekintetben nagy körültekintéssel kiván eljárni és igy csak a jövő év közepe felé lesz abban a helyzetben, hogy dönthessen. Az is tény, hogy uj büntetőtörvénykönyvet is készít, illetőleg a jelenlegi büntetőtörvénykönyv revíziójával is foglalkozik. Mielőtt ezt még megoldja, külön törvényjavaslatot fog a miniszter beterjeszteni a becsület fokozottabb védelméről. Ez a csomó igazságügyi törvény is bizonyítja, mily pörösködő természetű a magyar. Könnyebb a kivándorlás. A belügyminiszter a vármegyéhez. Mindenki tudja, hogy a magyarság legpusztítóbb betegsége a kivándorlás. Évente ezrek veszik kezükbe lelkiismeretlen ügynökök csábitó szavaira a vándorbotot és ezzel is gyöngítik e sok szenvedésen és csapáson átment nemzet amúgy sem nagy életerejét. Mondhatni, évről évre növekedik a kivándorlók száma, mert rengetegen hiszik még ma is, hogy Amerika valóságos E dorádó, ott van gazdagság, fény, az emberek vabmennyien demokraták stb. stb. Nem gondolják meg ezek a szerencsétlenek, hogy odakünn sem tejfel fenékig minden, az életfeltételek sokkal nehezebbek, mint idehaza, emellett a fizetés sem nagyobb. Ha meggondoljuk, hogy egy dol. árnak odakünn körülbelül akkora az értéke, mint nilunk 2 koronának, nem kell olyan sokra becsülnünk a 2—3 dolláros fizetéseket, különösen, ha tudjuk, hogy például nyáron, aratáskor itthon is kapnak a napgzámo— Igen! épp' ebben a pillanatban I — szólt az inas és távozott. I Oarnforth barátságosan kezet csókolt az asszonynak és hellyel kínálta. I — Nem tudok beletörődni a ti dolI gotokba — sopánkodott a csinos kis vendég. — Szóval te is tudod! Ugylátszik ezt mindenki meg fogja tudni. — Nem! — mondotta határozottan Forsythné. — Nínc3 arra szükség, hogy ezt más is megtudja. Nem volt könnyű az a feladat, amire a kis csinos asszony vállalkozott. S inte idegesen leste szavainak hatását. Carnforth egy ideig érdeklődve nézte gyermekkori pajtáfnőjének arcát, majd vigasztalanul tekintett maga elé az Íróasztalra. — Nem értesz te meg engem — mondotta deí-peráltan. — A mi életünk is épen ol.van volt, mint a tiétek, a tiéd meg a Gordoné. Semmi nézeteltérés, semmi gond. Ti nem tudjátok azt megérteni, hogy mit jelent az, ha az erős hit ilyen hirtelen inog meg. Fel és le kezdett járkálni az irodaszobában, majd megállott a látogatója előtt. — És ón szeretem még mindig Majoryt. Szeretem ós épen ez a tragikus a dologban. O y igazán, oly Őszintén szeretem őt most is, mint ahogy Gordon szeret téged, ahogy te őt szereted

1 Azt pedig tudom, hogy szereted. — Szeretem — volt a furcsa hangú válasz. — És mond kórlek őszintén, Dyugodt lelkiismerettel tanácsolhatod te azt nekem, hogy megboc^ássak neki ? Meg tudod te azt érteni, hogy mit jelent egy férfire nézve az, ha a felesége megcsalja? Én tudom, hogy ha megfordítva töriént volna a do'.og, akkor ő I sohasem bocsátott volna meg nekem .. | Kiadóhivatal: Telefon-síim 7 Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova » hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési diia 50 fillér. sok 7—8 korona napidijat, ?őt még 9 korona napszám s^ ritkaság. D ^ idehaza olcsóbbak a megélhetés feltótelei is. Itt nem kell 200 koronákat fizetni egy közönséges ruháért, amelyet egy magyar szabómester 70-80 koronáért megcsinál. Idehaza 3-4 koronás napidíj is több mint ugyanannyi dollár tul a „nagy vizén." Ht aztán még hozzászámítjuk a nagy lelki bánatot, a vágyakozást a hütlenül elhagyott ó haza iránt: igazán egy C3Öpp irigyelni valót se találunk a kivándoroltak sorsában. C-sakis sajnálni lehet őket. Akad közöttük igaz, egynehány, aki meggazdagodott, sőt meglehetősen tisztes pozíciót vivott ki magának, — de az ilyen emberek olyan ritkák, mint a fehér holló. A legtöbben baromi munka mellett is koldusok maradnak, megalázva, nyomorultul kell letengetniök életüket, vagy pedig testben, lélekben összetörve kell egy pár korona haszonnal hazatórniök. Eíek aztán igyekszenek gyöngyiteni az amerikai Eidorédóba vetett hitet. Mégis akadnak évről-évre sok ezren, akik átvitorláznak szerencsét próbálni. A kivándorlási ügynökökre rossz idő járt a balkáni háború idején. Mivel nagyon puskaporos volt a levegő ós minden pillanatban lehetett várni a harcra hívó riadót, a belügyi kormány elrendelte, hogy a férfiaknak 42 éves korukig nem szabad kivándorolniok. E tiltó rendelkezés dacára is sokan jutottak át az ország határán. Különféle módokat használtak fel a kivándorlási ügynökök a határőrök becsapására. Álruhába öltöztették az áldozatokat, automobilszöktetóst csináltak, sőt még — a repülőgép3t is igénybe vették volna, ha nem volna olyan szegény a magyar aviatika s megfelelő mennyiségű ós minőségű repülőgépeink volnának. Békésmegyóben, bizonyosan a tiltó rendelet miatt, nagyon megfogyatkozott a balkáni haboru alatt a kivándorlók száma. Volt olyan hónap is, amelyikben egy utievelet sem adtak ki a vármegyeházán, mert nem kérte senki. A fiatalabb, életerős, katonaköteles férfiak nem merészeltek még lépést se tenni az útlevél megkeritóse érdekében. Pedig hát ők adják a kivándorlók zömét. Az — D.'hogy! , . . — De igen ! Fiam I az én számomra már megszűnt a házasélet lenni. Forsythné nem tántorodott el a céljától, ami nem állott másból, minthogy két szerető lényt ismét egymáshoz kapcsoljon. — Neked mátra is gondolnod kell — magyarázta a férfinek. — Hiszen a feleséged a te nevedet viseli. Jól van 1 Egy önfeledt pillanatban eldobta ezt mpgától. De azért nem kell ezt a nevet min dia a szennyben tartani. — Kérlek édes Dick, bocsásd ezt meg neki most egyszer. Engedd meg neki, hogy ismét elfoglalhassa helyét a te házadban. Meglátod, hogy nem bánod meg soha. Én nagyon jól ismerem Majoryt s téged is ismerlek jobban, mint te önmagad. Carnforth tagadólag intett. — Nem ! — mondotta komolyan ós határozottan. — Mindent megadtam neki, amit csak a szeme-szája kivánt. De neki más kellett Megtudod azt érteni, hogy mit jelent ez ? Hiszen ezt neked be kell látnod, hiszen te is szeretsz, még pedig nagyon szeretsz. — Ertem ós ér?em a jelentőségét annak, amit mondasz. Ami az ón szerelmemet illeti, ha Gordon megfeltdkezne magáról... Ugyan ! . . . — Nos, nos? — Akkor is meg tudnék neki bocsátani . . . — Hiszen ez egészen más volna. Forsythné nem válaszolt. Hallgatott egy ideig, majd ismét kérlelni próbálta. — Dick kórlek, enged meg, hogy még egyszer . . . Ugy beszélek, mint egy asszony a másikért . . . Majory szeret téged I — Nem igaz! Nem szeret! — De igen I Mindig szeretett téged | — addig, amig kezdtél vele nem törődni.