Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-30 / 86. szám

Békéscsaba 1013 okt. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A d á m Gusztáv főmérnök nem tudja, hogy Lipták honnan vette az értesülését. Olyan Ígéretről, hogy 5 óv múlva leszállítják a villany árát, szó se volt annak idpjén, csak arról, hogy ipari célokra majd olcsóbb lesz. Ezt be is tartolta a bizottság. Abban nincs igaza Polláknak, hogy a színház építésénél használt áramért nem fizetnek. Fizet azért a vállalkozó. Korosy László főjegyző : Sokszor volt már szó arról, hogy a főmérnök két állást tölt be. Egyéni felfogás dolga, hogy helyes-e ez, vagy nem. Mikor Szeberényi eltávozott a villanytelep éléről, a bizottság Ádám Gusztávot bizta meg a vezetéssel egyrészt, mert arra valónak tartotta, másrészt, mert az gazdaságosabb is volt. Hogy ez az állapot továbbra is fenntartassak, vagy megszűnjön, az a képviselőtestületen áll. Ha gondolja, hogy jobb, ha a főmérnök távozik a villanytelep éléről, adja ki ezt véleményezés végett a bizottságnak. B o h u s M. György Pollák indítványát fogadja el. Dr. Tardos Dezső szintén elfogadja Pollák indítványát, bár pénzügyi nehézségek gördültek a kivitel elő. A főmérnököt ugyanis megfelelően kárpótolnia kell a képviselőtestületnek a villanytelepi igazgatói állásért. Erről meg kell nyugtatni a főmérnököt. Kiss László főszolgabíró szintén a kárpótlás mellett érvel. Ádám főmérnök már sok évet eltöltött a község szolgálatában becsülettel, tisztességgel, a képviselőtestületnek tehát vigyáznia kell, hogy méltánytalanul ne járjon el vele szemben a kárpótlás alkalmával. E felszólalások után a képviselőtestület elfogadta a villanytelepi költségvetést. Uj jegyző Gerendáson és egyebek, Most Kiss László főszolgabíró vette át az elnöklóst, mert K elemen László gerendási segédjegyzőnek a közpon ba való berendeléséről és helyettesítéséről volt szó. Kelemen László kérvényt is adott már be áthelyezése iránt, de meg a gerendási érdekeltség is régóta kívánja, hogy más ember legyen odakünn. Az elnöklő főszolgabíró szintén arról eyőződött meg, hogy teljesen indokolt Kelemennek más ügykörbe való áthelyezése. Erre vonatkozólag a tanács javaslatát Korosy László főjegyző terjesztette elő. A tanács javasolja, hogy Áchim Mihály rendőrségi irnok bízassák m°g Ke'emen helyettesítésével. Dr. H o 11 a n d e r Lipót arra való tekintettel, hogy Áchim már a rendőrirnoki egyenruhát is megcsináltatta és szegény fiu: javasolja, hogy a képviselőtestület utalja ki számára az egész ruhaátalányt. Dr. Székely Lajos szerint erről csak akkor l^het szó, ha Áchim Mihály kórelmeri. O más körülményre hívja fel a képviselőtestület figyelmét. Geren dás messzire van a várostól, indokolt tehát már csak az ottani lakosság érdekében is, hogy a jegyző magáamunkála»okat végezzen ós ezért némi dijat szedjen. A lakosságnak akkor nem kell befáradnia a városba ós drága ügyvó deket fogadnia. Kiss László főszolgabíró: A törvény értelmében dijat csak akkor szedhetne a magánmunkálatokórt Áchim Mihály, ha jegyző ós nem segódjegyző cime volna. Erre pedig szervezeti változás kellene. Most csak díjtalanul végezhet magánmunkálatokat a gerendási segódjegyző. Korosy László főjegyző szintén annak a nézetének ad kifejezést, hogy Gerendáson szükségesek a magánmunkálatok. Ezeket ingyen kell végeznie a segédjegyzőnek, a képviselőtestület azonban később, ha látja, hogy a magánmunkálatok felszaporodnak, kárpótolhatja a segédjegyzőt. A ruhaátalány ügyében is akkor határoz majd a képviselőtestület, ha majd kéri Áchim Mihály. A főjegyző előterjesztéséhez a képviselőtestület hozzájárult. Ezután ismét Z a h o r a n György biró elnökölt. Korosy László főjegyző bemutatta a községi választókerületek megalakításának tervezetét. E szerint 10 választókerületre oszlik a község a képviselőtestületi tagok választása alkalmával. A tervezetben fel van sorolva, hogy mely utcák alkotnak egy-egy kerületet. A képviselőtestület elfogadta a tervezetet. A községi ós árvapénzeket a négy helybeli pénzintézetben helyezi el a képviselőtestület az adófizetés arányában. E szerint a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület 51 százalékot, a Városi Takarók 21 százalékot, az Általános Takarók 18 százalékot, az Aradi Ipar- ós Népbank pedig 11 százalékot kap. Tekintettel a számvevőségnél fennálló nagy munkatorlódásra a képviselőtestület szükségesnek látta egy harmadik számvevői állás rendszeresítését, amelynek javadalma 2000 korona ós 200 koroa lakáspénz. , Korosy László főjegyző ezután a közvágóhíd átalakítására és az ott szükséges szenyvizlevezetőre vonatkozó tervet ós költségvetést terjesztette elő. E terv azonban addig nem kerülhet megvalósítás alá, mig a földmivelésügyi minisztérium szakközegei felül nem vizsgálják. Tehát fel kell terjeszteni. A költségvetés szerint az uj vágóhíd 160,278 koronába kerül. Ezt az összeget kolcsönképen veszi fel a község. Fedeze- J tül a vágóhídi jövedelem szolgál, amely- ' bői bőven kitelik az annuitásos törlesztés. Kiss László főszolgabíró szerint az volna helyes, ha az építkezés megkezdése előtt elkészülne a vágóhidhoz vezető ut. Akkor mindjárt könnyebb volna az anyagszállítás. L i p t á k L Pál: Muszáj bővíteni a vágóhidat ? Kiss László főszolgabíró: Arra szükség van nagyon. Már a fölöttes hatóságok is sürgették többször. Különben is nem kerül a községnek egy fillérjébe sem, mert a törvény értelmében a vágóhídi jövedelem tisztán a vágóhidak fejlesztésére fordítandók. Van tehát pénz bőven. A Kisréten szervezendő bolgárkertészet terveit és költségvetését elfogadta a képviselőtestület, egyben pedig államsegélyért felir a föld nivelósügyi miniszterhez. Elfogadta a közgyűlés a tanácsnak arra vonatkozó javaslatát, hogy mely ingatlanok jövedelme folyik be ezután a szabályozási pénztárba. Lőrinczy László gyógyszerész ajánlatot tett a községnek arra vonatkozólag, hogy hajlandó a „Zöidfa"-ven déglŐ épületét egészben vagy részben bérbe venni gyógyszertár céljaira. A tanács javaslata az volt, hogy a képviselőtestület adja bérbe Lőrinczynek az egész épületet 3500 koronáért 12 évre, da ugy, hogy az összes átalakítási költségek őt terhelik. Többek hozzászólása után a képviselőtestület kimondotta, hogy később fog ez ügyben érdemleges határozatot hozni. A vasúti alkalmazottak ismét telket kértek a községtől. A képviselőtestület most, igen helyesen, átengedte számukra a Szikesnek a szövőgyár fele eső egyik felét. A szociáldemokrata munkások kérelmére utasította a képviselőtestület a tanácsot, hogy a községi építkezések foganatba tételéről mielőbb gondoskodjék a munkanélküliség enyhítése céljából. Kvasz Sándor h. kiadónak a kiadói illetményt folyósították. A Kereskedelmi Csarnok által rendezett tanfolyam 300 korona segélyt kapott. A közigazgatási jegyzői állás ügyében kelt törvényhatósági határozat tudomásul szolgált. Néhány kisebb fontosságú ügy elintózese után Zahoran György biró a közgyűlést berekesztette. A esabai uj színház megnyitása. Egy kis aprehenzió. A díszelőadás és az első heti műsor. A csabai uj színházon a diszités utolsó simításait végzik s minden tényező azon van, hogy az idei sziniidényben és a további években is az uj hajlók Thália valódi temploma le^ gyen, abban a színművészet igazi papjai működjenek. Minden akadály elhárítva, az ava tási díszelőadás, mint már irtuk, szombaton, november 8-án fog megtartatni. Ez a díszelőadás, theatre paré féle, hat órakor kezdődik s azt a szinügyi bizottság rendezteti, hogy a színművészet uj hajlókát a vármegye vezetőségének ós Csaba társadalma, egyesüléseinek életében résztvevőinek bemutassa. Á szinügyi bizottság erre a megnyitó előadásra már szétküldötte a tisztelet-jegyeket. Tekintettel a színház befogadóképességére, ugyancsak nehéz doigot adott a meghívandók összeálli; tása, nem óhajtván bármily irányban is aprehenziót támasztani. És, aminthogy nem volt ember még, aki mindenkinek igényét ki tudta volna elégíteni, most is ez a nagyon régi dolog megismétlődött. Nagyon sokan éppen erre nem gondolnak és nem veszik azt sem tekintetbe, hogy nem az ülőhelyelhelyezés a lényeges, hanem a meghivottság. A bizottság a legjobb akarattal igyekezett megközelíteni a beosztás igazságosságát s ha ez némelyek szempontjából talán nem sikerült eléggé, nem a bizottság jóakaratán múlott. Ezúttal arra kéri a bizottság a meghívottakat, hogy mindazok, akik nem kívánnak részt venni a megnyitó előadáson, szíveskedjenek meghívójukat visszaküldeni minden észrevétel nélkül a szinügyi bizottság titkárának: dr. Székely Lajos ügyvédnek, viszont ugyancsak nála jelentkezzenek azok is, akik igényt tartanak tiszteletjegyre. A hat órakor kezdődő megnyitóelőadásnak műsora a következő : 1. Nyitány. Előadja a színházi zenekar. 2. Prolog : Templomavatás, a csabai színház megnyitása. Irta: G. Miklósy Ilona. 3. A cigánybáró operette első felvonása. Este nyolc órakor bérletszünetben a fenti műsor két első száma megismétlődik, mely után a „F a u n" világhírű angol vígjátéknak lesz bemutató-előadása, bórletszünetben. A Faun kitűnő szerepét Miklósi igazgató játsza. Ugyanitt emiitjük meg, hogy a társulat csabai idénye már biztosítva van, mert a bérlők szép számmal jelentkeznek. Bérelni lehet naponként délelőtt 10-12 ig, délután3—5 óráig Mi k1 ó s y Gyula titkárnál a szinház nappali pénztárában. A színigazgató már összeállította az első heti műsort is. Vasárnap két előadás : Délután Csizmadia mint kisértet, mérsékelt helyárakkal; este: Cigánybáró, operette, páratlan bérletben. Hétfőn ugyanaz, párosbérletben. Kedden: Faun, vígjáték, páratlan, szerdán párosbérletben. Csütörtökön: Cigányprímás, operette, bórletszünetben. Pénteken : Cigányprímás, páratlan, szombaton párosbérletben. Vasárnap: Cigányprímás, bórletszünetben. A esabai szinház átalakítása és a mozibérlet. Nagy vita a közgyűlésen. A képviselőtestület hétfői ülésén hosszú és hellyel-közzel szenvedélyes vita folyt le a szinház átalakítása és mozi céljaira történt bérbeadása ügyében. A vita különösen akörül folyt, hogy a szinügyi bizottságnak joga volt-e 10 éves szerződést kötni a bérbeadásra vonatkozólag, vagy nem volt ? Végeredményben mégis csak elfogadta a képviselőtestület a szerződést, mert másképen nem is tehetett. A színházépítésnél mutatkozó 37,000 korona hiányt ugyanis a községnek kellett volna megfizetnie a szerződós jóvá nem hagyása esetén. A vitáról egyébként az alábbi tudósításban számolunk be: Korosy László főjegyző bemutatta az érdekeltséggel kötött szerződést, amely szerint 10 évre 48,250 koronát kap a község a színházért — előre fizetve. A szinügyi bizottságnak a bérbeadás körül elkövetett eljárása ellen Pollák Arnold és Németh István lapszerkesztő felebbeztek a képviselőtestülethez. A tanács javaslatát a főjegyző terjesztette elő. Eszerint a képviselőtestület elismeri, hogy a szinügyi bizottság helytelenül járt el, hogy uj és nagy kiadásokba ment bele a szinház átalakításánál és hogy a képviselőtestület megkérdezése nélkül adta bérbe a színházat — azonban most már, mikor bevégzett tények előtt áll és a 37,000 korona több kiadás a község vállaira nehezedne: kénytelen jóváhagyni a szerződést ós figyelmen kivül hagyni a felebbezóseket. A szinügyi bizottság kérte ezenkívül, hogy a már régebben adott 120,009 korona kölcsön után fizetendő kamatokat engedje el a képviselőtestület. A tanács ennek a kórelemnek a teljesítését is javasolta. Pollák Arnold szerint helytelen volt már a kiindulópontja is az átalakításnak, amikor a bizottság suttyomban, kéz alatt adta ki a munkálatokat. A szinügyi bizottság önkényes, felelősségnólküli eljárása miatt nem volt elég a pénz. A mozi céljaira való bérbeadás sem állott jogában a bizottságnak. A hiányzó 37,000 koronát inkább kérelmezni kellett volna a képviselőtestülettől. Javasolja, hogy a képviselőtestület semmisítse meg a szerződést, adja meg a 37,000 koronát, a színházat pedig csak 3 vagy 6 évre adja bérbe. Dr. Hollánder Lipót: A szinügyi bizottság azért terjesztette a bérleti szerződóst a képviselőtestület elé, mert nem akarja miatta a felelősséget viselni. E őnyösnek tartja a szerződést ós javasolja is a jóváhagyását, mert a 48,000 korona 10 ev alatt 60,000 koronával is nagyobb összeget tesz ki. A bizottság előtt a község érdekei lebegtek, mikor a szerződést megkötötte. B o h u s M. György szerint szintén nem volt joga a bizottságnak a szinház bérbeadására. Az a bizottság minden alapszabály nélkül dolgozik. Nem érti, hogy minden községi épitkózésre ráfizetnek. A színháznál is folytonosan több pénz kellett. Pollák indítványát helyesli ós még azzal toldja meg, hogy a képviselőtestület ne engedje el a ka* matot a 120,000 korona kölcsön után. ' Hadd fizessen a szinügyi bizottság. Dr. Tardos Dezső: A községet és a szinügyi bizottságot nem lehet külön jogalanyoknak tekinteni, mert a bizottságot á képviselőtestület választja. Ha tehát a község a móg hiányzó 370C0 koronát kö csön adná a bizottságnak, csak egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt. Ajánlja elfogadásra a szerződóst. Ádám Gusztáv főmérnök szintén a szerződés mellett érvel. Lehet, hogy többet is kapna a színházért a község, de akkor hol marad a biztosíték arra, hogy a másik bérlő megfelelő-e, vagy sem? Pollák Arnold: A szinügyi bizottság Ígéretet tett, hogy kamatot fizet a 120,000 korona kölcsön után. De miből fizeti, ha 10 évre leköti a szinnázat ? Éppen ezért helyesebb, ha a 37,000 koronát a község fizetné ki. A színházat akkor jóval magasabb árért lehetne bórbeadni és több jövedelme volna a szinügyi bizottságnak. Kiss Lészló főszolgabíró fölöslegesnek tartja a további vitát. Mivel a kérdés fontos, ajánlja, hogy névszerinti szavazással döntsön fölötte a képviselőtestület. R e i s z Hermann a magas színházi helyárakat teszi szóvá, amelyek miatt zugoiódás van a közönség körében. Az olyan rohamos áremelés indokolatlan, különösen mikor nyilvánvaló, hogy a szinház befogadóképessége is nagyobb lett. A színigazgatónak már csak emiatt is nagyobb lesz a bevétele. Kár a közönséget annyira megterhelni, csak azért, hogy a színigazgatónak nagyobb legyen a haszna. Dr. K e r é n y i Soma igazat ad PolláknaK abban, hogy helytelen volt a srinház építési munkálatainak kiadása és Reisz Hermán felszólalását is helyesli a magas helyárak ügyében. Nézete szerint leghelyesbb, ha felerészben elfogadja a tanács javaslatát a képviselőtestület, vagyis jóváhagyja a bérleti szerződést, de a kölcsön kamatait nem engedi el. Mikor pénz kell neki, akkor hangoztatja különállását a szinügyi bizottság, ilyenkor pedig egynek tartja magát a képviselőtestülettel. Fizesse a kamatot, mert közvagyonnal könnyelműen bánni nem szabad. Pollák Arnold: Ki garantál azért, hogy a bizottság megfizeti a kamatot ? Dr Székely Lajos: A bizottság 6 százalék mellett nem képes megfizetni | a kamatot, csak akkor, ha a képviselőtestület mérsékeli 5 százalékra. A helyárakra vonatkozólag meg kell jegyeznie, hogy azok nem magasak. Fel kellett emelni a helyárakat, mert az igazgató csak ilyen feltétel mellett volt hajlandó elsőrendű társulatot hozni. Korosy László főjegyző a Kerényi indítványát ajánlja elfogadásra azzal, hogy a határozat ellen csak birtokon kivül lehet felebbezni. Kiss László főszolgabíró szerint ilyen ügyekben nem lehet birtokon kivül felebbezni. E felszólalások után névszerinti szavazásra kerülvén a dolog, a képviselőtestület Pollák nem szavazata ellenében az összes szavazatokkal elfogadta a dr. Kerényi indítványát.