Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-26 / 85. szám

Békéscsaba 1913. okt. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 róny, Gyoma és Endrőd együttesen állítanak fel egy villanytelepet, ez a gondolat azonban szépen elaludt, mielőtt a megvalósításához csak hozzá is foghattak volna. Mezőberény aztán Csabával próbált megállapodásra jutni, de ez sem sikerült. Már a gyomaiak is letettek arról, hogy rövidesen villanyvilágításhoz jutnak, mikor egyszerre, szinte egészen váratlanul olyan kedvezően alakultak a körülmények, hogy Gyom? még hamarabb fogja élvezni a villanyvilágítás áldásait, mint például Szarvas, amely pedig már régebben vágyakozik és harcol érte. Kovács Lajos postamester és gőzmalomtulajdonos ugyanis — mint már megírtuk — gőzmalmát villamos üzemre alakította át és olyan nagy dinamót vásárolt, hogy az nemcsak a malomnak szükséges áramot szolgáltathatja, hanem képes Gyoma köz- és magánfogyasztását is ellátni. Sőt ez sem meriti ki teljesen a gépet, úgyhogy még Endrődnek is képes áramot juttatni. Ennek a tudatában Kovács Lajos ajánlatot tett Gyoma községnek a közvilágításra vonatkozólag. A képviselőtestület nagy örömmel karolta fel az eszmét és kiküldött mindjárt első alkalommal egy bizottságot, hogy bocsátkozzék tárgyalásokba Kovács Lajossal. A tárgyalások nagy körültekintéssel folytak ós eredményre is vezettek. E héten, szerdán délelőtt ült össze a képviselőtestület, hogy e nagyfontosságú kórdósben határozatot hozzon, illetve, hogy a villanyvilágítás ügyében kiküldött bizottság jelentésével foglalkozzék. És a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a Kovács Lajossal kötött szerződés tervezetét, ami örvendetes jele annak, hogy Gyoma képviselőtestülete barátja a haladásnak és a község fejlődése érdekében áldozatoktól sem riad vtssza. A szerződés 50 évre szól. Kovács Lajos ez időn át évi 10,000 korona pausál árért tartozik Gyoma közvilágítását, benne a középületek világítását is ellátni. Ezek legfontosabb pontjai a szerződésnek, amely ezeken kivül tartalmaz még kisebb-nagyobb kikötéseket is, amelyek azonban csak a szerződő feleket érdeklik. A magánvilágitás a Kovács Lajos dolga, a magánfelekkel külön megállapodásokat hoz létre, azokhoz a községnek semmi köze. Mint értesülünk, Gyoma példáján felbuzdulva, nemsokára Endrőd község is megállapodást köt Kovács Lajossal, akinek a gépje tehát két község közvilágítását fogja ellátni nemsokára. Gyomához hasonlóan akarja Kondoros községe is a villamos-világitás kérdését megoldani. Tárgyalást folytat Fejér Imre földbirtokos ós gőzmalomtulajdonossal, az áramszolgáltatás iránt. halt mee Nógrádmegyóben, Ebieken, Handze Pál, ki 12 esztendős korától fogva juhászkodott. Halála napjáig friss egészsége volt, emlékezete teljes épségben megmaradt ós ami különös, még ősz haja sem volt. Bars vármegyében, melyet a régi magyarok kies fekvéso ós termékeny földje miatt, továbbá mert itt minden időben igen hosszú életű emberek találkoztak „Kis betlehem" nek is hivtak, Kissalló ntvü faluban 1755-b

un ólt még egy ember, aki 1630 ban született és igy már akkor 125 esztendős volt. Az ember neve Berka (Be'rthold.) A rendkívüli hosszú életnek azonban kótségkivül legnevezetesebb példái hazánkban Rovin (Robin) János ós Zárt Péter. Robin János és az ő felesége, Sára a Temesvári bánátban, Szaladon születtek és laktak. 1781 ben még életben voltak, amikor is a férfi 172, a felesége pedig 164 éves volt ós 147 esztendő óta éltek együtt oly bzerencsével, hogy még unokáiknak is nagy korban láthatták az unokáit. Két fiuk ós két lányuk a nevezett évben még szintén élt s a fiuk közül a legifjabb ekkor 116 éves volt, akinek két unokája közül az egyik 27, a másik pedig 35 ik életévében volt. Azonban még nagyobb kort ért el Zárt Péter, aki 1724 ben N.-Kövóres falujában halt meg 185 éves korában. 1539-ben született, görög keleti vallású volt; halála előtt még kevéssel járkálni és alamizsnát kéregetni is tudott. Szemei kissé vörösek voltak, de valamit még látott velők. Haja ós szakálla a penészhez hasonlított, de volt még néhány foga; akkor még élő fia 95 éves volt. A esabai uj színházról. Az első előadás. — A helyárak. Még a legutóbbi szinügyi bizottsági ülésen nem volt egészen bizonyos, vájjon az uj színház el készül-e november elsejére, most azonban a színház befejező munkálatai ugy állanak, hogy a színházba akár november 1-én is bevonulhatna a színtársulat. A munkálatok közül egyedül a kárpitozás nincsen teljesen kész. Azonban ez is szerdára befejezést nyer. Az utolsó simítási ós tisztogatási munkák nagyrósze, az előcsarnok ós folyosók festése, a falak teljes kiszárítása szintén elkészültek ; az ülőhelyek elhelyezése és lerögzitése megtörtónt, a menyezet, a nézőtér díszítése, a páholy falak, chamoir-szövettel bevoása, aranyozott léccel szegélyezése, a világítási testek pompás elhelyezése, harmonikus, finom és igen ízléses színház benyomását teszi a nézőre. A tervező műépítészek : S p i e g e ljós E n g 1 e r t h a szűk helyhez mérve, feladatukat valóban művészi módon oldották meg. A színház befogadó képessége nagy ós a közönség az összes helyekhez kényelmesen jut; a színpad a nézőtér akármelyik részéről jól látható. A nézőtér a padozatot és székeket kivéve teljesen famentes és minden tekintetben tűzbiztos ; a folyosók szólesek, több kijárat van és zsúfolt ház esetén kényelmes a távozás, öt perc alatt kiürül a szinház. A karzati ós erkély közönség teljesen elkülönítve a földszinttől jut fel és ki a színházból. A Miklósi-szintársulatra a szinház korábbi megnyitása igen előnyösen jön. Ugyanis az alföldi szinikerületben nincsen város, hol a társulat, a csabai sziniidónyt elveszítvén, kénytelen ne lett volna két ízben is visszatérni. Az igazgató ugy segített magán, hogy a személyzet-gázsi némileg is megtérüljön, a társulatot előbb Battonyán, most pedig Lippán játszatja, még pedig jó ideje. Miklósi színigazgató éppen a csabai szini idényre, de különösen azért is, mert ez évben jár le az alföldi szini kerületi igazgatói megbízása, utóbb teljesen ós igen előnyösen átszervezte társulatát. Több elsőrendű tagja van. Ilyen V i d a I us, a kiváló szubrette, méltó társa P á 1 f i Mariska, S p ó n e r Ilona, L ő r i n c z y Erzsi ismert kiváló színjátszó. A férfiak közül S z i k 1 a y, C s á k y, előbbi a fővárosi színpadokon, utóbbi Debrecenben ért el művészi sikereket, mig Miklósi igazgatónak, ha organumának hibája nem lenne, a főváros első színpadin volna helye. De az igazgató nemcsak társulata jeles szervezéséről, hanem ruhatárról, díszletekről is gondoskodott. Segítségére volt a szinügyi bizottság is e tekintetben, Spanraftnál igen szép díszleteket rendelt. És kell is még díszletekről gondoskodni, még pedig olyanokról, hogy a zsinórpadláshoz alkalmasak legyenek, mert most már elesik az a kifogás, hogy lenne disziet, de a kicsiny színpadhoz nem lehet alkalmazni. A színpad olyan ma, akár az aradi, vagy váradi színházé. A színtársulatnak négy rendezője van, majd látni fogjuk, melyik fog legtöbb gondot és izlést a színpad rendezésére fordítani. Mint már irtu'í, az első díszelőadás november 8 án lesz. Ezt a szinügyi-bizoltság rendezi a vármegye előkelőségei és Csaba társadalma részére. Az uj szinház bemutatása lesz ez az előadás, ünnepi program keretében : egy prológ és két kitűnő színdarab egy-egy felvonásának előadásával. Az ünnepi előadásra a meghívók most küldetnek szét a szinügyi bizottság által. Ez az előadás hat órakor kezdődik. A színigazgató ugy tervezi, hogy 8-án két díszelőadás legyen. A második előadás a bérlők és a nagyközönség részére a prológgal 8 órakor kezdődnék s szinre kerülne: „A cigánybáró" cimü kitűnő operett. A közönség körében nagyon sok panasz hangzik a színházi helyárak magas volta miatt. A rossz pónzviszonyokat, meg azt is tekintve, hogy Aradon, Nagyváradon se drágábbak a helyárak mint a C3abai színháznál, azt pedig koncedálni kell, hogy más előadást kap a közönség pénzóért, — méltánytalan, sőt az igazgatóra károsak is a magas helyárak. A páholy 10 kor., a zsölyók és a páholyülósek 2 50 koronában való megállapítása elég emelés lenne. E panasz jogos is. A páholy és ülőhelyek bérlete azonban azt látszik bizonyítani, hogy az igazgatónak igen jó idénye lesz, sőt kitűnő, ha a társulat beváltja, amit a közönség joggal remól. Repülő nap Gyulán. Egy kis botrány meg nem árt. Az ál-Székely Mihály. No, a gyulaiaknak sokáig emlékezetükben fog maradni a csütörtöki re pülő nap, amelyet Dobos István, a kiváló pilóta rendezett Székely Mihály „Bübü" nevü monoplánján. A repülőnapnak a tulajdonképani lényege, a repülés, kitűnően sikerült, az ellen senkinek sem lehetett kifogása, mert Gyula kiváló szülötte, Dobos, határozottan gyönyörű légi produkciókat végzett, úgyhogy a repülőtéren összegyűlt, de még a város belsejében szemlélődő közönséget is teljesen elragadta. Azonban a mellékkörülmények voltak olyanok, hogy a közönségnek különösen az érzékenyebb részét valósággal megbotránkoztatták. Az ilyen dolgok semmiképen sem emelik a közönség szimpátiáját, nem serkentik áldozatkészségét a ko'dus magyar aviatika iránt. E szomoritó, mikor Gyulának különben rendkívül higgadt ós udvaris főkapitánya is, kénytelen az aviatiknsok eljárása fölött igy kifakadni: — Ugy kell ezekkel bánni, mint az artistákkal. Nem érdemelnek más bánásmódot ! Különösen három dolog az, ami nem jó vért szült a gyulaiakban. Mind a három a leghatározottabban elitélendő. Repülőtérnek Gyulán tudvalevőleg a katonai gyakorlóteret lehet legjobban felhasználni. Szókelyék ott is rendezték a repülő napot. Hogy a katonaságnak némikópen rekompenzálják a gyakorlótér átengedését, meg szerdán meghívták a tisztikart csütörtök délelőttre azzal, hogy Dobos produkálni fogja magát előt'ük a Székely gépjén. Másnap délelőtt az egész tisztikar künn volt a gyakorlótéren V inc z ezredes vezetése aiatt, sőt még a legénység is pihenőt kapott. Váriák-várták a pilótákat félóráig, egy óráig, két óráig, de bizony azok nem jöttek. Eszük ágában sem volt ígéretüket beváltani. Vincz ezredes annyira megharagudott ezen eljárás miatt, hogy méltó felháborodásában a repülőgépét ki akarta vitetni a gyakorlótérről. A másik szintén cifra dolog. A repülőtéren egy társasághoz, amelyben dr. B u c s k ó Koriolán városi főjegyző és T a n c z i k Lajos rendőrkapitány is jelenvoltak: odament egy fiatal, köpcös ember és bemutatkozott: — Székely Mihály vagyok. A társaság a hires pilótát megillető udvariassággal viszonozta a bemutatkozást. Hamarosan élénk diskurzus fejlődött ki. — Hogy érezte Székely ur magát Szent István napján, mikor lezuhant? — Borzasztó érzés az — adta elő nagy páthosszal a fiatalember. — Arra még emlékszem, hogy motorom felmondta a szolgálatot és gépem felfordult. Többre nem emlékszem. Elveszitettnm az eszméletemet és csak a Pajorszanatóriumban ébredtem fel. Mikor a gépem felfordult, egy pillanatra keresztül villant a lelkemen, hogy most én meghalok. Az a pillanat rettenetes volt. kiváló bór- és lithiumos t gyógyforrás * Mlyiafcajtluál, kfazvtayaél, ertait«ta«sé|aél, rirMayail, ménSCHVLTIS ÁCOST — És nagyon megütötte magát? — Szerencsére nem. Csak a lábamon volt egy súlyosabb ütődé?. — Mórt van a Székely ur gépjének „Bübü" neve. Furcsa név. — Az a menyasszonyom becéző neve. Ezzel vége volt a diskurzusnak. Pár óra múlva Tanczik főkapitány épen a hivatalában foglalatoskodott, mikor egyszerre csak nyilik az ajtó és belép rajta Dobos kíséretében egy nyúlánk, nyirott bajuszu fiatalember, és bemutatkozik : — Székely Mihály vagyok. Tanczik főkapitány csodálkozva csapta össze a kezét. — Hát,hányan vannak az urak? Nem értem a dolgot. Székely Mihály Dobossal is bizonyította, hogy ő a hamisítatlan Székely Mihály, a másik lódított, mikor annak adta ki magát. Kiderült aztán, hogy az ál Székely Mihály Székely gépjének a — montőrje volt. A „jó vidókiek"-et igy ültetik fel az ilyen ál Székely Mihályok A harmadik, ami szintén nem szült valami jó véleményt a közönségben, az volt, hogy a p'akátok ülő helyeket is hirdettek. És egyetlen egy ülőhely se volt a repülőtéren. A meglehetősen nagy és előkelő publikumnak állva kellett végigélvezni Dobos szép produkcióit. Ilyen épületes kis bosszantó epizódokkal volt tarkítva a gyulai repülőnap. Ráadásul még Dobos a város fölé is repült, dacára annak, hogy megtiltotta neki a főkapttány. Tanczik azonban nem büntette meg, nem ugy, mint az eperjesi főkapitány Kvasz Andrást, aki 300 korona pénzbírságot kapott a város feletti repülésért. Dobos István különben pénteken fél 10 órakor Gyuláról Aradra repült. Dobos az egyenes iránytól eltért Ötvenes és Zimándköz között 600 méter magasságban észrevette, hogy a motor kihagy, mire leszállott. A gyújtót Aradon kijavították ós szombaton reggel 8 óra után Arad fölött a Csálai erdőhöz szállott. Aradon vasárnap dólután tart felszállást s reméljük fényes sikerrel. ii n gyűlései. Négy népgyűlés Békésmegyében. Mult vasárnapi számunkban ismertettük már a Nemzeti Népszövetség programmját. Hatalmas arányú mozgalom ez, amelyet felkarolni, támogatni ós amelybe belépni minden magyarul érző és gondolkozó embernek kötelessége. A Nemzeti Népszövetség programmja teljesen modern. Nem szalad megvalósíthatatlan politikai ideák után, nem hangoztat mindenféle üres, puffogó jelszavakat ; hanem az egyedüli helyes alapon, gazdasági népjóléti alapon akarja egy hatalmas erejű szövetségbe tömöríteni a magyarságot. Különböző gazdasági kérdésekről előadásokat tart, ingyenes füzetei által oktatja a népet, a szegényebbeknek ingyenes jogvédelmet, ingyenes jogi tanácsokat ád, egyszóval a szövetségnek egyetlen magasztos célja a magyarsás; gazdasági megerősítése. Nagy gondolat, nagy cél ez, ame ynek a megvalósításán dolgoznia kell minden tényezőnek, mert csak egy gazdaságilag erős magyar nemzet tud megállani szilárdul a nemsokára feltétlenül bekövetkező külpolitikai bonyodalmak, világháborúk közepette, amelyek államokat söpörnek el és államokat teremtenek. A Nemzeti Népszövetséghez hasonló Szövetségek még a nyelvileg egységes országokban is vannak. Behálózzák ezek a szövetségek az egész országod Nálunk Magyarországon pedig, ahol a magyarsagnak oly sok az ellensége, kétszeresen szükség van ilyen tömörítő szövetségre, amelynek tagjai szent kötelességüknek tartják a rendes mindennapi munkán kivül is intenzív, tartalmas munkát kifejteni a magyarság megerősödése érdekeben. Felekezeti jellegű szövetségek már vannak Magyarországon. Ilyen a Katholikus Népszövetség is, amely egy évtized alatt a virágzásnak magas fokára jutott. Most már ha egy felekezeti jellegű szövetség felvirágozhatott, menynyivel inkább fel kell virágoznia a Nemzeti Népszövetségnek, amely szeretettel fogad kebelébe mindea magyar, vagy magyar órzelmü embert felekezeti különbség nélkül. A Nemzeti Népszövetség most bontotta ki zászlaját ólén báró Prónay Gáborral, aki aktiv politikával egyáltatában nem foglalkozik, de lelkesedik mindenért, ami magyar. A Szövetség Bókésmegyóben is tartani fog nópgyü-