Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-19 / 83. szám

Békéscsaba, 1913. XL-ik évfolyam. 83-ik szám. Vasárnap, október 19. BEEESMIEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP feiefon-szám; 7. Szerkesztőség: -erenc József-tér, 20. sz. ház, bova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kézipatok nem adatnak vissza. Megjelenik heíenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EbOFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül U. Egyes szára ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos ; 8ZITKEX.8ZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési diia 50 fillér. Nincs fedezet.,. Békéscsaba, október 18. Nehéz volna kiszámítani, hogy vajion hány ambiciózus államférfiunak, különösen miniszternek a pályája tört derékban ketté emiatt az ártatlannak látszó két szó miatt: nincs fedezet. Amint tudjuk, az államférfiúi pályafutás métermázsás Ígéretekből kirakott pompás sik uton kezdődik s rendszerint a teljesithetlen Ígéretek kátyújában vész el. Még az a miniszter is, aki nem igér semmit, vagy legalább igen keveset, szomorúan tapasztalja azt, hogy ez a két szó : nincs fedezet, a legtöbbször olyan kerékkötő, a ely százával termi a legközvetlenebb tisztelői közül a halálos ellenséget, o'yan bacillus, amely elsorvaszthatja a legnagyobb munkakedvet s megőrölheti a legerősebb munkabírást. Nincs fedezet: ez a két szó annyit jelent, hogy a legégetőbb napiszükségletek betöltéséhez, a leglogo abb kívánságok teljesítéséhez, a legcélszerűbb reformok keresztü iteiéhez n; ics az államnak pénze. Mindenkr azt k idézi amikor valami jo^os kérelmet felsőbb helyen elutasítanak, hát vájjon miért nincs? Hiszen a dolgozó nép teher viselése a végsőkig van feszítve, joggal ellehet e várni tehát, hogy amit a nép az ái^amélet fentartására áldoz, az megfelelő formában visszakerüljön hozzá éppen azért, hogy a teherviselő képessége fokoztassék. Nálunk a legtöbb terhet éppen a föld népe, a mezőgazda osztály viseli, a legtöbb pénzt tehát közgazdasági életünknek az az ága izzadja ki, amelyik máig is leginkább rászorul a fejlesztésre. Végtelenül szomorú dolog tehát, hogy éppen a kultusz és a magyar földmivelésügy legfőbb állami intézőjétől kell a legsűrűbben hallanunk azt, hogy ennek és ennek a fontos dolognak a megvalósítására nincs fedezet. Hova lesz hát az a töméntelen pénz, amit a magyar gazdaközönség az' államélet fentartására áldoz abban a reményben, hogy az állam valahára gondol az ő elemi szükségleteivel is. Nehéz erre a kérdésre választ adni, előttünk csak az a szomorú valóság lebeg, hogy amint már évek óta, ugy a közeljövőben is a földmivelésügyi tárca fokozottabb javadalmazására nem fog jutni elegendő pénz. Erre a kérdésre igazán sok százezer ember várja szívszorongva a feleletet. Szomorúan látjuk, hogy az ármentesítésnek, az árvízvédelemnek az \ a nagyszabású munkája, melyről az ) volt a meggyőződésünk, hogy annak egész vi ágon párja nincs, az idei rendellenes időjárási viszonyok közepette j mennyire kisszerűnek mutatkozott. Száz és százmilliókat ölt be ebbe a munkába az állam és ime kisült, hogy nemcsak vidékek, hanem egész vármegyék vannak, amelyeket a nagyszabásúnak híresztelt árvédelmi müvek egyáltalán nem tudnak megvédeni az árviz pusztításaitól. Folytathatnók ezt a lamentációt tovább is, bár tudjuk, hogy szavunk j csak amolyan pusztába kiáltó szó, mert ; hiszen ma lamentál mindenki, mégpedig sokkal hangosabban, mint azok, akik a mezőgazdasági érdekek szolgálatában állnak. Minden lamentáció helyett elegendő az, ha rámutatunk arra, hogy a magyar földmivelésügy hanyatlása, amely természetszerű következménye lesz annak, ha a mezőgazdaság fejlesztésére szolgáló összegeket más célra elvonják, minden eddiginél nagyobb veszedelmet idézhet fel. Békésvármegye közgyűlése. Néhány fontosabb ügy. Mult számunkban részletesen beszámoltunk a Békésvármegye közgyűlésén szerdán délelőtt történt eseményekről. Az egész közgyűlésről az idő rövidsége miatt nem volt alkalmunk megemlékezni. Éppen ezért, most pótoljuk utána ős alább közölni fogjuk a törvényhatósági bizottságnak néhány fontosabb tárgyra vonatkozó határozatát. A hatalmas tárgysorozatban sok fontos ügy akad. Ezek az ügyek természetesen az illető községekre nézve fontos elsősorban, de egynémelyik olyan természetű, hogy az egész vármegyét érdekelheti. Az alábbiakban az ilyen természmészetü tárgyakról fogunk megemlékezni: A megyebizottság még a déli órákban megkezdette a - gyulai városháza ügyének tárgyalását. Ezzel az üggyel lapunkban számtalanszor volt már alkalmunk foglalkozni. Tudvalevő, hogy Gyula 348,000 koronát szavazott meg a városháza átalakításának céljaira és olyan feltétellel adta ki az épitési munkálatokat Szabados, Pfaff és Schneid^r vállalkozóknak, hogy annak a 348,000 koronának elegendőnek kell lennie, mert a képviselőtestület egy krajcárral sem hajlandó többet adni erre a célra. A képviselőtestületnek e határozata ellen több rendbeli felebbezés érkezett be a törvényhatósághoz. Schriffert József és társai az egész építkezési ügy ellen felebbeztek. Nekik nem tetszik már maga az átalakítás terve sem, mert célszerűtlennek, elhibázottnak tartják. Sal István ós társai a vállalatbaadást felebbeztók meg. A felebbezés kifogásolja azt, hogy a város N. Szabadosóknak adta vállalatba az építkezést, pedig volt az övékónéi olcsóbb ajánlat is. A város több garanciát látott S/.abadosékban és ezért adta ki nekik az építkezést, A megyegyűlésen élénk vita támadt a felebbezések körül. A vita eredménye az lett, hogy a megyebizottság jóváhagyta a képviselőtestület határozatait. A gyulai városháza ennélfogva épülni fog nemsokára. A rendkivü'i szolgálatra behívott tartalékos katonák egy része tudvalevőleg a csabai katonai barakkokban lakott. A tél folyamán a barakkokat fűteni kellett, m^rt hideg volt ós mert ugy rendelkezett Kiss László főszolgabíró. E miatt 1422 korona fűtési kiadás merült fel, amely összeg megtóritósót kérte a vármegyétől Csaba község A megyebizottság az összeg kifizetését határozta el a katonai beszállásolási alap terhére. A szarvasi ág. ev. főgimnázium a uinneuma segélyért folyamodott. A megyebizottság a szokásos 200 korona segélyt ez alkalommal is megszavazta. Bajcsy Gusztáv csabai állatorvossal nem móltányos a képviselőtestület. Annak egy része megmagyarázhatatlan unszimpátiával viseltetik iránta. A legutolsó megyegyűlésen ismét szerepelt egy felebbezése, melyet a képviselőtestületi határozat ellen nyújtott be. Abban a határozatban ugyanis a képviselőtestület kimondotta, hogy Bajcsy Gusztávtól megvonja az eddig élvezett 800 korona husvizsgálati dijat. Ezzel szemben nem hajlandó a fizetését sem felemelni. Marad tebát a régi 1400 korona, dacára annak, hogy a földmivelósügyi miniszter rendelete alapján készített szabályrendelet szerint az állatorvosok minimális fizetése 1800 korona ós 400 korona lakbér lehet. A megyebizottság meg is változtatta a méltánytalan képviselőtestületi határozatot ós kimondotta, hogy a község tartozik Bajcsy Gusztáv fizetését a szabályrendelet szerint megállapítani és fizetni. Békés község tudvalevőleg elhatározta a „Dübögő" lebontását és újjáépítését. A felépítés, amely körül — mint már több izben emiitettük — sok zavar van, összesen 70000 koronába kerül. Ennek az összegnek kölcsön gyanánt való felvételét elhatározta a képviselőtestület és e határozatot jóváhagyás végett beküldötte a törvényhatósághoz. A megyebizottság természetesen jóváhagyta a képviselőtestület hafl Kis szonettek Könyvéből A halálomra. flz ég se sír, ha én majd meghalok; Ha én már nem leszek, mező se gyászol, Levél se hull le szomorún a fáról; R nap, a hold is csak tovább ragyog. Szem sem könyezik, szív se dobban értem .. . Halkan és csöndben, ahogy elmegyek, fiki még ismert, az is elfeled; Rzt sem tudják majd, hogy valaha éltem ... Olyan nehéz lesz igy majd a halál . . . Ha néha-néha valaki még jőne, Kinek hosszú álmom elmondanám . . . És míg a két szemében könny ragyog, Elmesélné, — hogy ki a szeretője flzóta már, hogy idekünn vagyok . . . Domokos József. A Rétby család. Egy finom kis füzetet holott nekem ma a posia. Laci bátyára nemes munkáját. És ón forgatom nagy érdeklődéssel és atyafiságos érzülettel. A Réthy család históriájának adatait gyűjtötte össze. A Réihyekét, akiknek túlnyomó része Békésben ólt és ól, néhányan pedig Aradmegyóben. A szerző a legérdekesebb emberek egyike. Tudós a javából. Országokon át nagyhírű mumizmatikus. Becsült büszkesége a Nemzeti Muzeum vezető gárdájának. — Da ismerik őt másnak is. A fehér asztalnál, vigan poharazó, nótázó, anekdotázó emberek. Még Wienben is meg van a kompániája : ott nemes Thalloczy Lajos uram prezidiál amikor zen*? a külön szála a kacagástól. Lőwy Árpid veszi elő fekete bőr cekkerjóből a három manuskriptumos verskötetét. Malacságok egytől-egyik. Da már azt lehet mondani, klasszikus malacságok. Amiket a ma felmentett régi és kedves barátom Bayros márki megrajzolt, azokat irta m«g ékes rigmusokban Lőwy Árpid De most egy kegyeletes munkájáról essék szó. Kutatta a Réthyek nemzetiségét. Nem vo

!t elég neki a családi szájhagyományok pár meséje, amit Schweizer néni és éd s apja r.'vén tudóit, nagy világjárásáb n mindig kutatott a famiiia eredete, szétszórtan ó Ó tayjai iránt. És a íok adat, amely kis könyvében fel vagyon j gyezve, fényes bizonyítéka, hogy nem vala hiába való a fáradsága. A család indigéna Első nyomokra svábf dÖD, a Rajna vidékén, Alemániában akad a XIV. száz dban, amiKor ott a c aládi nevek alakulnak. Az első ős valami derék pékmester volt: akin a „B c " név ragadt. Később műhelyét a ,,'íiod rn igényeknek" fejlesztve, valami újdonságot: füs.vezető kéményt épií ít, ami olyan feliünésí keltett, hogy az ial mint va ami magyarázó melléknévvé i'It; ék ós „Schiotterbeck"-kónt lettek ösmeretesek. ' A famiia mesterember polgárság köréből mindjobban kiemelkedett ós a tudományos pályákon látjuk azok legtöbb tagját. Papok, orvosok, patikusok és később magasabbrendü szellemi életet élő^ férfiak : irók, költők, művészek. Az első Schlotterbeck, akiről egész pontos edatok vannak, József a „magister" 1592 ben született Lienzingben, Würtembergában. Marbachi pap, később fő szuperindentes ós végül a maulbronni kolostor apátja. A szent ős négyszer házasodolt I Emlékét két könyve őrzi, az egyik 1631-ben S uttgartban, a másik Tübingában 1645-ban jelent meg. Halotti prédikációit gyűjtötte össze. A gyermekei közül kettő pap, egy doktor 03 egy, már a ranglétrán nagyot ugoiva: baden durlachi udvari tanácsos. Az unokák megint papok, orvosok ós azokhoz mennek férjhez a lányok is. János Vilmos 1661 ben neves épitő művész, János György (1675) Bottwarban hivatalt visel, később Tübingiában j városi tanácsos és nagy e őkelő voltát bizonyítja, hogy János Lőrinc fia, már a Hohenlohe ház udvarmesterének lányát : Gonradi Mária Magdolnát veszi hitvestársul. János (1698) jogludományi író, Fü'öp Jakab pedig polgármester, akinek bűbájos unokaja Katalina Magdolna Uhland Gotthold Manuel orvosdoktor házastársa lesz és igy a költő Uhland — J^nos Lajosnak — nagynénje János Mihály (<z. 1693) megint p^p. Három fia közziit az egyik János Frigyes poéta és a stuttgarti udvari színház s/.ekretáriusa. Mint diákot ösmeri meg és protegalja a talentumos leventét Karo y wártemberg uralkodó hercege, akin: k udvari költője lett. Töméntelen alkarai versezetet fabrikált össze az udvari események — születések, menynyegzők, temetések — alkalmára. De irt opera szövegeket, több prologu3t ós epilógust. Stuttgartban, majd Uimban balványoztás. Sok humora volt és csodásan mesélt. Egy könyvét Schubart előszava ajánlja be. Különösen növelték hirót a sváb dialektusban irt ós az egész svábok lakta földön népszerű katonadalai. Ludwig Eugen herceg direkt eldaloltatja magának a „Jörgie unter den Lan miiiz"-t és a költőt lépten-nyomon ünneplik, kitüntetik. Még ma is közismert és népszerű egy versezete: „Dar Würtembergische Rekrut". Nyomtatásban 15 müve maradt meg. Sok közötte a szentimentális hódolat, a görög nevekkel ós erényekkel felruházott „Puglis"eknek Franziska, Friderika, Zsófia, Dorottya hercegnők : fenségeinek, akik bizonyára alaposan megtermett sváb nőszemólyek voltak, tenyeres-talpas bájakkal. Vilmos Frigyes ismét művész. Rézmetsző. A higyonány szerint papnak szánták. Megszökik a gymnasiumból (1790) ós Bázelbe megy egy neves műhelybe : von Mechel-hez. Később meleg barátságba kerül Haldenwanggal, aki már híres ember és vezeti ifjú barátját, aki Bartolozzi, R

ambrand remekeit vési rézlapjain. Később egész a tájkép zsánere köti le. Svájci képei szenzációt keltenek. Majd Wienbe igyekezik, de a francia háborúk (1800) miatt megreked Prágában, ahol Tranguillo Mollo wieni műkereskedő látja el munkával. A leghíresebb Kupferstich kabinettel? féltve őrzött mülapjai a Salzburg 03 Wí^nben készült, majdnem száz müve. Járt Magyarországon is és egy regényes tutaj utat tett a Vágón a nemes báró Mednyánszky A'ajossal, akinek könyvéhez, melyben ezt a szép kirándulást irta meg, tizenkét gyönyörű képet rajzolt. A'ig volt 42 esztendős miKor meghalt Wienben, mint a képzőművészeti akadémia tagja. Krisztián Jakab (1755) előzte őt meg a müvó3zi pályán. Szintén festő ós rézmetsző. Apja szobrász volt ós a fiából orvost akart csinálni. Másként lett. Egy szarvasos kópét meglátta Károly hercag ós a gyereket bairatta a festő akadémiára. Kedvenc festője lett a würtembergi udvarnak, megörökítette protektorát ós Frigyes királyt is, vala-