Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-16 / 82. szám

Békéscsaba 1913. okt. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 209 avaez facér borbélylegény. És sikerült s neki, mert talán senki sem vonja érte elelőssógre, a becsapott fiuk pedig aesszi vannak. Az idegen ezredekhez beosztott ujon­:okkal vonultak be Csabára D é n i Béla, l a v a s z Sándor és Szenteczki íános újoncok. Még a bevonulás előtt 'aló napon bevonultak Csabára, hogy tellő időben ott lehessenek a kaszár­íyában. Az újoncok nagy része a ka­izárnyában van elszállásolva. A három ó cimbora is meghálhatott volna ott. )e még nagyon élt bennük az otthon. Visszariadtak a barakkoktól, meg aztán i zsebben is volt még egy pár hazulról íozott forint, elhatározták tehát, hogy irasan bérelnek a közelben egy szobát is ott alusznak. El is mentek a barak­kok szomszédságában eső „Fehér ló" :imü vendéglőbe. Ott volt is szoba, de rolt jó bor is, amelyet rögvest kínál­gatni kezdett a korcsmáros a fiatalem­jereknek. A fiuk nem riadíak vissza a bortól lem és nemsokára elkezdtek pityizálni. levés idő múlva két cibil telepedett le tz asztalukhoz. Az egyik szörnyű nagy­íangon beszélt. — Jónapot fiuk — üdvözölte Dá­liákét leereszkedőleg. Hát mi járatban ragytok ? — Most rukkoltunk be — válaszolta iz egyik fiu szerényen. — Ahá, hát katonák vagytok. Ez ó, mindjárt más szemmel nézek rátok. 3 a őrmester vagyok, 101 es őrmester, ;sak hát most civilruhát vettem ma­gamra. A fiuk majd leestek a székről erre i beszédre. Sohse gondolták, hogy ők valamikor ilyen nagy úrral ülnek egy asztalnál. Még alázatosabbak és sze­rényebbek lettek tehát és versenyezve teljpsitették az „őrmester ur« p irancsát, mikor kijelentette harsányan a korcs­márosra kacsintva: — Hozassatok már egy kis bort, hé ! — Mikor már eleget bevettek a jóból, a borbély a következő kérdéssel [ordult a fiukhoz : — Hát van e valami kívánságotok? Mert ón teljesíthetem. Nagy a befolyá­som a tiszt uraknál is. A fiuknak felragyogott a szeme. — Szeretnénk, ha Csabán hagyná­nak, nem vinnének el bennünket. — Csak ennyi ? — mondia kicsinylő kézlegyintéssel az ,,őrmester ur". — Hisz az a legkevesebb. Az meg lesz. Holnap már meglesz, ha ón mondom. A fiuk boldogan hozatták a bort a befolyásos nagy urnák, aki egysztrre felállott: — Na, mehetünk. Gyertek, elkísér­lek benneteket a kaszárnyáig. És mentek a kaszárnya felé. Útköz­ben megszólalt az „őrmester ur" : — De fiuk, a Krisztus koporsóját 3e őrizték ingyen. Ezért 5—5 koronát kell fizetnetek, mert másként nem megy a dolog. A fiuk fizettek. Csak másnap jöttek rá, hogy becsapta őket az előkelő ide­gjen, mikor kijelentették előttük, hogy nem maradnak Csabán, el kell menniök. Csak ekkor tettek jelentést az ügyeletes tisztnél, aki gondoskodott a szédelgő borbélylegény kinyomozásáról. Tarkaságok. A jó atyafiak. Dobozi asszony áll a biróság előtt 3 pergő nyelvvel védené az igazát. Fia­tal lány ? sértett, akit épsn a lánysága jsorbájával gyanúsított meg egy pár ráérő asszony — a rokonsága közül. Firtatja is a biró, hogy mi köze neki a Marcsa becsületéhez, nem illik épen a rokonnak bántani az atyafit, mire megszólal a pargő nyelvű vádlott: — Hát mán, kézit csókolom, ha az ember atyafi, meg oszt egy házba is la­kik, tán csak méltó a másikra mondani valamit. A „politika mesterségek." Békési paraszt állit be Véghez egész családostól s iskolakönyveket kér. Ol­vasókönyv, hittan, meg számtankönyv, no meg rajzfüzet szükséges a legidő­sebb csemetének. Oda adják, meghallja ' az árát, megvakarja a fületövót és in­dignálódva fordul felénk kezében a most { vett rajzfüzetet tartva: — Hát bizony rossz világot élünk ; tekóntetes urak. Az én időmben is meg- 1 tanultunk betűt vetni, meg számolni, pedig nekünk mé? nem kellett ilyen „politika mesterségek." Hát még ezeket a magyarokat akarja Tisza István a politikai tudományokról felvilágosítani ? SPORT. Bajnoki mérkőzések. A MTE-CsAK 4 : 0. Vasárnap, e hó 12-ón a CsAK Ara­don játszott a MTE.-vel s a mérkőzés a fenti nem várt eredménnyel végző dött. A bajnoki mérkőzést, mely az AAC pályáján folyt le — még a csabai vi­szonyokhoz képest is kisszámú, mint­egy ezer főnyi közönség nézte végig. Pedig az idő kedvező volt: a délelőtti szél elállott s az izzó hangulatott kissé mérsékelte a hűvös levegő. A munká­sok elég helytelenül 4 órára tűzték ki a mérkőzést, de mert előre látható volt, hogy igy a már korán beálló sötétség miatt a második félidőt nem lehetett volna végig játszani, Imre biró 3 óra 36 perckor a kezdéshez fütyült. A CsAK választ, ez azonban mit sem jelent, mert szélcsend van s a nap sem süt. Arad mindjárt erős tempót diktál s az izgatott Csak id« oda kap­kod, úgyhogy már a 2. percben a biró hands miatt szabad-ugást iH Arad ja­vára. Ezután a MTE megkezdi ismert durva játékukat s egy fou íjuk miatt a biró büntető rúgást ítél, meiyet azon­ban a CsAK érvényesíteni nem tud. Arad az iramot tovább folytatja s most már a játék javarészt a Csak tér felén folyik. A 8. percben már Közvet­len a kapu előtt vannak s Fekete egy erős sútjukat csak korner árán tudja kivédeni. Az elhibázott korner rugás gól-kichet hoz. Azonban ez sem sike­rült s a MTE ismét bombázzák a csa­bai kaput s egy erős súttot Szuümán kornerre véd. (11 p rc.) A korner-ru­gást a CsAK ism*t kornerre fejeli, Arad azonban a harmadik kornert sem bírja góllá érvényesíteni. E«után a Csak vé­delme a középvonal felé szorítja a MTE, de ezek ismét előre nyomulnak s egy erős lövésüket Fekete kiejti s gyors jobb összekötőjük közvetlenül a gól­vonalról megszerzi Aradnak a vezető gólt a 24. percben. A Csak kezdés után fokozódó lelkesedéssel támad, de a gyönge half-sor a csatárokat nem tá­mogatja s igy mindössze egy korner­rugáshoz jutnak (29 p), melyet azonban érvényesíteni nem tudnak. E után a já­ték váltakozó szerencsével folyik, anél­kül, hogy a C<AK kiegyenlíteni tudna s igy a félidő 1 : 0 eredménnyel vég­ződik Arad javára. (Korner-arány 3 : 1 Arad javára.) A második félidőt a CsAK már ked­vetlenül kezdi. A biztosra remélt győ­zelem sánszait az első félidő eredmé­nye kétségessé tette. Megint Arad van fölényben s már az 5. percben a cen­terhalf lövését az indiszponált kapus kivédeni nem tudja. Ettől kezdve a mérkőzés egyhangúvá lesz. Arad foly­I tonosan támad, úgyhogy Demeter és : B tlázs is a védelem segítségére men­j nek, de Arad mindinkább erősbödő tá­madásait igy sem birják visszaverni s a 7. percben Arad a 3 gólt lövi. Most már a vereség bizonyos s a CsAK in­kább a góldiiferencia megjavítására tö­rekszik. A játék még durvábbá válik, az aradi balösszekötő Szulimánt kétszer buktatja, úgyhogy a biró kiállítja. A büntető rúgás után a CsAK az aradi kapuig nyomul, de csak kornert tud elérni. (40. p.) A korner-rugás nem si­kerül, újra Arad támad s a következő percben az utolsó gólt lövi. Kezdés után a CsAK lerohan, de korner-rugás­nál egyebet nem ér el. A 45. percbsn még Arad rug kornerről, de szintén eredménytelenül. A csúfos vereség meg­lepte nemcsak a csabaiakat, de az ara­diakat is, kik bizonyosra vették a CsAK győzelmét, ami helyes csapatösszeállí­tás esetén be is következett volna. — Láttuk Bruckernek egy szép lerohaná­sát, melyet azonban már beadni nem tudott s Balázsnak egy gyönyörű rúgá­sát, egyebekben mindnyájan gyöngén szerepeltek. Különösen rossz volt a half-sor. Maréknak a beállítása teljesen elhibázott volt. Az ő jövőjét a csatár­sorban látjuk, különben sincs még meg a kellő gyakorlata, hogy bajnoki mér­kőzésen játszhassék. Bayer szintén hasz­navehetetlen volt. Fekete pedig nemrég gyógyult föl betegségéből s igy indisz­poziciója érthető. A csapat egyik leg­agilisabb tagjának: Pipisnek a negligá­lása padig egyenesen könnyelműség. A Gyomai Kner Sport Club nak sze­rencséje vnn a bajnoki mérkőzésekkel. A Zsombolyai AC bal kellet volna most vasárnap mórkőznie, a zsombolyaiak azonban a mérkőzést lemondották s igy a KSC pontszáma kettővel megint gyarapodott. Érdekes, hogy ez már a harmadik csspat, mely a gyomaiak ja­vára a mérkőzést lemondotta. Előre MTE—Nagyszalontai AC I : I. A CsAK vasárnap Aradon játszott s igy a vásártéri pályát a csabai mun­kások foglalták el, kik a Nigyszalontai AC-bot látták vendégül. Durva játék, kevés tudás, ez jellemezte mindkét rész­ről a mérkőzést, melyet mintegy 600 főnyi közönség nézett v gig. Bírót a vendégcsapat hozott magával, ki azon­ban minden tudás nélkül vezette a mérkőzést a közönség élénk tüntetése mellett. — A maich után csúnya bot­rány is volt, úgyhogy a rendőrségnek is közbi kellett lépnie. — Sportegylet Gyulán. A Gyu'ai A. C., mint hal juk, most van alakulóban s igen örvendetes, hogy végre a vár­megye székh-lyén is van egy kis sport mozgalom. Reméljük, hogy a gyulai sportemberek legközelebbi szezonban már határozott életjelt fognak adni ma­gukról. Megbízható lapkihordó la­punk kiadóhivatalában fel­vétetik. TÜÜVÉ4YKEZÉ3. § A fiatalkorú bűnös. Bajusz Já­nos, 16 éves csabai kereskedő inas, az a siheder, aki mintája a mai gyerme­keknek. Már tudja, hogy milyen a helyzet a javítóintézetben és milyen a fogházban, mert mikor többféle rossz cselekedeteiért a törvényszók javitó­nevelésre ítélte, kézzel-lábbal ellenezte, hogy javító intézetbe tegyék s ezért felebbezett is, mert azt kívánta, hogy fogházra ítéljék. Hogy e romlásra hajló fickó tetteiről is megemlékezzünk, elő­adjuk, hogy ő Fekete Mihálynál Csabán volt alkalmazva s V^res Béla szeghalmi lakoshoz beállítva, Fekete Mihály ne­vében egy pár cipőt kórt tőle s így 10 korona erejéig megkárosította. Majd Kaba Elektől kért gazdája nevében 10 koronát kölcsön, majd a gazdáját is meglopta, f. év szeptembar havában pedig csavargás közben Kis Sándor békési lakos tanyájára állított be, hol szállást kórt és^az éj folyamán a gazda zsebéből 90 koronát ellopott. A tör­vényszék helyesen javitóintézetbe küldi a romlott fiút, hol lehet, hogy embert faragnak belőle. § A csibészek. Nem nagyvárosi csi­bészekről, hanem endrődi magyarokról kell megemlékeznünk és p dig Nagy Gáborról ós N e m e s Pál endrődi em­berekről, kik arra vetemedtek mint meg­lett emberek, hogy a Nagylaposi ta­nyákról f. év márciusában a gazdáktól aprójószágot lopkodtak össze. A tör­vényszék ezen tettükért N gy Gábort — ki már lopásért több izb^n biyjtetve volt — 7 hónapi börtönre, Nemes Pá't pedig lopásért 1 hónapi fogházra ítélte, mely jogerős. § Az orosházi dohányt és disznó hust kedvelök. K a b ó d i Lnjos, Tóth István, özv. H á r i Istvárnó és Kocsis Já­nos már nem a csirkehúst, hanem a disznóhúst pártolták s a jóféle magyar dohányt. Mind a kettőből volt bőven Miszlai András uram padlásán. Ide özv. Hárinó nénémasszony utasította a tol­vajokat, kik vállalkozó szellemű embe­rek lóvén, alaposan meg is dézsmálták a dohányt, meg a disznóhusfóléket f. óv tavaszán. Ezen dicső tetiükórt, lopás bűntettért kaptak: Kabódi 3 hónapi, fogházat, mint főmester a lopásban. Tóth István és özv. Hárinó — utóbbi mint felbujtó 8—8 napi fogházat. Kocsis János pedig, ki már veterán a lopás­ban, 8 hónapi börtönt. Dr. Szamek Uszkár fogorvosi rendeléseit Andrássy-ut (Vasut-utca) 11. sz. Vidovszky-féle emeletes házban, a jövö hét folyamán kezdi meg. "V O • GAZbASAG. babona «Pak. Békéscsaba, okt. 15. A budap9sti gabonatő?sdón megle­hetősen csekély volt a vételkedv és a kinálat se volt nagyon élénk, csak dél felé volt emelkedőben a kinálat. A csabai hetipiacon cspkély volt a hozatal. Buza 19-20-20-40 Tengeri csöves . . 7-20 *— Budapest, okt. 15. Készbuza 10 fillér­rel magasabb; októberi buza 20'78, áp ­rilisi buza 22 48, tengeri 12 74. egy utcai és egy udvari azonnal kiadó Tímár Eadrénénél Jókai-u. 19. sz. EGY UTCAI SZOBA bútorozva vagy anélkül kiadó, Csabán, IY., Teleky-utca 27. sz. Fo s­huzások és gyökerek eltávolítása teljesen órzóstelenül 2 korona. Vajda Endre fogteMai műterme B^íscsaba Szent-JjtVáti-tfr 5., Wíisz jYíír palotájában. Készít a legmodernebb teknika szerint teljes és részletes fogsorokat, szájpad­lással és anélkül; platina és arany koronákat, hidalásokat, csapos fogakat a legjutányosabb árakon. Arany koronák vagy fogak darabja 20 korona. Szájpadtásos fogművek fogan­ként 4 korona, 5 fogon felül 3 koronáért. Arany tömések 10 korona, ezüst tömések 4 kor. és cement tömések 3 koronáért. Idegölésnél 2 koronával több. foghuiáis! Múfogak ! Foktőméi ! F o g tömések platina, arany, ezüst, réz, porcellán ós cementből.

Next

/
Thumbnails
Contents