Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-10-16 / 82. szám

Békéscsaba 1913. okt. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 207 Dr. B e r t h ó t y Károly a törvénylatósági közutak állapotát teszi szóvá. L jelentés azt mondja, hogy kielégítők z állapotok. Pedig nem ugy van. Az irosházi járás közufainak egy része •éldául gyalázatosan rossz. Sok százezerbe vannak és vétek, ha nem fordianak rá gondot. Az utkaparók selyem•ogár dadák inkább és nem gondolnak z utakkal. Elakad a lélekzete az utaslak, mig végig megy rajtuk. K. Schriffert József a kótegylázi országútról szól hasonlóképen. Az iég rosszabb, mint az orosházi utak. Dr. H a v i á r Gyula : A szarvasi árásban kót ut épitése van folyamat>an. Bár elhatározta a megye, hogy az itat még az idén kiépiti, most látható iogy nem készülhet el sokáig. A vállal;ozó nem dolgoztat, bár az anyag már ;inn van ugy a szarvas endrődi, mint i szarvas-szentesi uton. Szigorú utasiását kéri az alispáanak arra nézve, íogy legalább a 3zentesi ut készüljön >1 minélha arabb. A megye pénzei. Dr. Martos József: Az orosházi Népbankban a vármegyének 100,000 coronája fekszik. Bür felmondta az al spán a betétet és igéret van arra, hogy 'isszakapja, mégis óvatosságra inti a örvényhatóságot ez a körülmény és ízért nézete szerint szabályrendeletet íell alkotni a megyei pénzek elhelye;éséről. Felkiáltások: Gyulán maradanak ? Dr. Martos: Nem mondja, hogy isak Gyulán helyeztessenek el a pén:ek, de Gyulán mégis könnyebben tudja jllenőrizni az alispán, hogy milyen íelyzetben vannak a pénzintézetek. Az Drosházi Népbink még most sa fizette ii a 100000 koronát. Indítványozza, hogy i jövő gvülésre készítsen egy szabály'endelet-tervezetet az alispán és teressze elő. Hivatkozik a Csabai Nópjankra is, ahol a betevők csak 20 szálatékát kapták meg pénzüknek. A me>yebizottság felelős a pénzek elhelyezéséért. Épen ezért a megye betéteit ugy iell elhelyezni, hogy az illető bankok gazgatói vállaljanak garanciát értük. Ennek benne kell lenni a szabályrenleletben, mert csak igy lehet elérni, íogy ne érje veszteség a vármegyét. Liska János nem teszi magáévá Martos felfogását. Nem áll, hogy a megye középpontjában biztosabb alapon pannak a megye pénzei. Tiltakozik az jllen, hogy a többi pénzintézet megaizhatóságát bárki kifogásolja. Ez a becsület dolga. Szabályrendeletekkel pedig i becsületet rendezni nem lehet. A 100000 torona is biztosítva van, csak muló veszedelem fenyegette. Dr. Martos: Nincs biztonságban. Liska: Egyszerre oly nagy öszszege; egy pénzintézet se tud kifizetni, tfóg egyszer nem helyesli Martos felszólalását. K o h n Ignác : Már a pénzek elheyezésekor mondta, hogy kellő biztosítékot kell szereznie a megyének. Amayik intézet 100000 koronát 3 nap alatt rifizetni nem tud, oda nem érdemes pénzt elhelyezni. Dr. Martos: Félreértett szavai helyreigazítása cimén kór szót. Fenntartja, hogy a megye középpontjában könnyebb az ellenőrzés. A megyebizott3ág felelős a pénzekért, de ezt a felelősséget át kell hárítani az igazgatóságokra, a vagyon biztosítása szempontjából. Ez nem becsületbeli kérdés. Maga a kereskedelmi törvény is azt mondja, hogy a felek akarata az irányadó bankügyleteknél. Dr László Elek (Orosháza). A pénzek decentralizációját hibául róják most már fel a Népbank baja miatt. Pedig teljesen helyes és jogos kívánság volt a decentralizáció. Nagyobb bankoknál is történtek bajok, nemcsak az orosházinál. Az mindenesetre szükséges, hogy kellő biztosítékot kapjon a megye. A múltkor kellő mérlegelés után ós jóhiszeműen helyezte el pénzét a vármegye. Hiszen az Orosházi Népbank kimutatott rrásfélmillió alap- ós tartalék tőkét. Azt elfogadja, hogy az alispán egy bizoltsággal szabályrendeletet alkosson a megyei pénzek elhelyezésére. Nagy József a szeghalmi főszolgabírónak a szövetkezeti közgyü'ésen tanúsított viselkedését tette szóvá. Dr. M a k a i Márton: Nem akart felszólalni, de most már kell. Kijelenii mindenekelőtt, hogy nem veszi tudomásul az alispáni jelentőst. A jelentősből hiányzik az, hogy a hatóságok a közszabadsággal szemben hogy viselkedtek. Szeghalmon például a Kossuth Lajos párt megalakulását sem engedte meg a főszolgabíró. Aztán a legutóbbi választás alkalmával zsandárokkal akarta a választókat szétugratni, de a csendőröknek több eszük volt és nem mentek a nép közé. Egy főszolgabírónak tárgyilagosnak, igazságosnak kell lennie, ez kelt iránta a népben tiszteletet. — C s á n k y ittas volt, mikor a csendőröket a népre vezényelte. Kéri az alispánt, hogy vessen véget ezeknek az állapotoknak. A hitelszövetkezet is felkérte a főbírót, hogy legyen felügyelő bizottsági tag és ő elfogadta, bár a takarékpénztárnál is az. Pedig azok ellentétes pénzintézetek. Izsák Lőrinc : Nagy József óriási változáson ment keresztül, hogy a főbírót a háta mögött akarja megvádolni. A szövetkezeti mérlegben való változtatást nem a főszolgabíró tette, hanem dr. Csánki Dezső ügyvéd. Dr. Makainak azt feleli, hogy ő kereste az alkalmat arra, hogy a másik párttal összetűzzön. A csendőrségre szükség volt a választás alkalmával épen ő miatta. U 1 m e r Tibor szerint ilyen haszontalanságokkal nem érdemes foglalkozni. Csánki működését ismeri a megyebizottság. Csak feltűnési viszketegből szó'al fel minden gyűlésen Makai. A drága időt hiábavalóságokkal rabolni nem szsbad. Dr. Makai szólni akar, de óriási tiltakozó zúgás fogadta. — Eláll! Eláll! — Ü jön le ! K é r y Gyula főispán : Ha a megyebizottság nem lesz csendben, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. A megyebizottság mellékvágányra ment. Csak személyeskedés folyik. Azt pedig nem fogom megengedni. Az alispán válasza. Ambrus Sándor alispán : A közutak állapota ellen emelt kifogásokat honorálja, mert igazak A jelentésben most ő is nem kitűnő, csak kielégítő állapotokról beszélt. Annak idején 4 méter széles utakat tervezett a megye, de Kossuth kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy 2 ós fél méter is elégséges. A keskeny utakon nagy a forgalom, egy vágány van csak rajtuk ós azért romlanak olyan nagyon. Fedezete nincs a megyének, csak államsegélyre számithat. Ennek a keretén belül lehet i csak az utak karbantartásáról gondoskodni. Az orosházi járás utai mentén levő keresztárkok eltüntetésére megteszi a kellő lépéseket. A szarva?, endrődi ós szentesi utak építése lassúságának a ' közigazgatási viszonyok az okai, to- í vábbá az is, hogy a MAY. nem ad kocsit anyagszállításra, Dr. Martosnak a megyei pénzek elhelyezésére vonatkozó felszólalására azt feleli, hogy nincs sehol szabályrendelet, mely a közpénzek elhelyezéséről szólna. A megyebizottság mindig megfelelő kautélakkal helyezi el a megye pénzét. Az Orosházi Népbanknál se veszett el a megye pénze, bár 900,000 korona vesztesége van az intézetnek. Hogy október 31 én fizetnek, az nem baj. Csak köeles gondosságból mondta fel a betétet, szabályrendeletre nincs szükség szerinte. Nagy József felszólalására az a válasza, hogy azon a szövetkezeti gyűlésen nem főszolgabíró volt Csánki, hanem felügyelő bizottsági tag. Az ő ellenőrzése alatt nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nem állanak, tehát ha van sérelem, forduljanak a pesti középponthoz, vagy a kereskedelmi törvényszékhez, mert ő nem tud segítségükre lenni. Dr. Makai nagyon kiszínezve adott elő egyes vélt sérelmeket, úgyhogy derültséget okozott. Nem tárgyilagosak a Makai felszólalásai. A szeghalmi községi fuvarozás ügyében is felszólalt például, aztán pör lett belőle és Makai elveszítette a pört minden fórum e'őtt. Mindig elárulja, hogy nem valami nagyon szereti a főszolgabírót, de ahhoz semmi köze a megyebizottságnak. Kéri, hogy igyekezzék felszólalásaiban tárgyilsgos lenni. Jogos kritikának van helye, de igazságtalan támadásoknak nincs, mert azok elkeserítik a köztisztviselőket és »kkor belőlük elvész a jóindulat a polgárság iránt, aminek kárát csak a köz szenvedi, j E felszólalások után a megyebizottság tudomásul vette az alispáni jelentőst, úgyszintén a számonkórőszéknek a tisztviselők működéséről szóló jelentésót is. A kormány kinevezése és egyebek. A miniszterelnök leiratát a kormány kinevezéséről dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő, valamint az állandó választmánynak erre vonatkozó javaslatát is, mely a következő : „A törvényhatósági bizottság a leirat folytán kijelenti, hogy — különösen a jelenlegi nehéz viszonyok között' midőn az erők egyesítésére inkább van szükség, mint valaha — kötelességének ismeri, hogy az újonnan kinevezett kormányt készséggel támogassa azon feladatok teljesítésében, amelyek a magyar hazának az állami élet minden terén való fejlődósét, előhaladását és megerősítését vannak hivatva szolgálni ós biztosítani. Erről a m. kir. miniszterelnök ur és általa a kormány tagjai táviratilag értesíttetnek." A megyebizottság ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Moldoványi János másodfőjegyző a vármegye jövő évi háztartási ós pótadó költségvetését terjesztette elő, mely szerint a pótadó csak 1 százalékos marad ós amelyet már ismertettünk. Ambrus Sándor alispán elfogadásra ajánlja a költségvetéseket amelyek a mult évihez képest semmi ujat nem tartalmaznak. A törvényhatóság csak az 1 százalékos pótadóval járul a megye háztartási költségeihez. Más vármegyékben sokkal nagyobb a pótadó. Némelyikben már a törvény által engedélyezett 5 százalékot is meghaladja. Éz okoknál fogva még egyszer ajánlja elfogadásra a költségvetéseket. A törvényhatósági bizottság névszerinti szavazással egyhangúlag hozzájárult a költségvetésekhez. Moldoványi János másodfőjegyző a megyebizottsági tagok számának felemelése és a kerületek uj beosztása ügyében kelt állandó választmányi javaslatot terjesztette elő, amelyet mult számunkban már ismertettünk. A megyebizottság napirendre tért e kérdések fölött. A csabai „Fiume" bérletére vonatkozó képviselőtestületi határozat egyhangúlag elfogadásra talált. Arad és Kolozsvár városok köriratot küldöttek a vármegyéhez a munkásbiztositási törvény reformjáról. Az állandó választmány a köriratoknak hasonló szellemű felirattal való támogatását javasolta. Grünfeld Jakab itt felszólalt, Hangoztatta, hogy önkormányzatuk van a betegsególyző pénztáraknak, ennélfogva nem helyesli a választmány javaslatát, amely pártolja a pénztárak államosítását. Az önkormányzatra a pénztáraknak szükségük van, hiszen a külföldön is azzal rendelkeznek. Revideálni kell a törvényt, mert rossz, de ugy, hogy az önkormányzat még jobban kibővittessék. Most csak az iparos és munkás fizet, de az állam nem járul hozzá semmivel a pénztárak költségeihez. Csorbítani akarják az államosítással is a munkásság jogait. Javasolja, hogy inkább az önkormányzat kiszélesítése irányában írjon fel a vármegye a kormányhoz. Dr. Martos József Grünfeld végső konklúziójával egyet ért, de egyes állításaival nem. A munkásbiztositás nemcsak a munkások, hanem a munkaadók ügye is. Nagyfontosságú a törvény revíziója, mert sok hiánya van. A pénztárak adminisztrációja 36—40 százalékát emészti fel annak, amit a munkaadók befizetnek. A munkaképtelenek gyakran alig kapnak valami*. Revízió alá kell bocsátani a törvényt, de szerinte sem szabad csorbítani a pénztárak autonómiáját. Ehelyett inkább nagyobbfoku állami ellenőrzést kell követelni. A megyebizottság elfogadta az állandó választmány javaslatát dr. Martos József és Grünfeld módosításával együtt. A délelőtt folyamán még tárgyalásra került egy felebbezós orosházi irnokválasztás ügyében és a gyulai városházópités ügye. Délután nagyon megcsappant érdeklődés mellett tárgyalta le a megyebizottság a többi ügyeket, amelyekre vonatkozólag az állandó választmány javaslatai elfogadásra találtak. — Bizonyossá cigányok — volt a válasz. Lopjak valahol és befogták őket. — Da nem ugy néznek ki, nagyon fehér az arcuk. — Hát akkor fehér cigányok. Mert olyanok is vannak. A legtöbben megelégedtek ezzel a magyarázattal ós napirendre tértek a karaván fölött, amely a rendőrök és gyerekek kisóretóban bevonult a városháza hátsó udvarára. Gyötört a kíváncsiság ós én is utánuk mentem. Az udvaron hamarosan leugráltak szekereikről az idegenek. Első tekintetre meg lehetett állapítani, hogy zsidók. Álmatag szemű férfiak, buja tekintetű nők. Valamennyinek arcán azonban valami különös nagy szomorúság kifejezése ült. Olyan kifejezés, mint mikor valaki nagyon, kimondhatatlanul vágyakozik valami szép, elérhetetlen ideál után ós egyszerre megtudja, hogy azt az ideált nem érheti el, sohasem. És nagy szegénység nyomait viselte a zsidókaraván. Kopott, rongyos, piszkos volt legtöbbnek a ruhája. Halkan beszélgettek egymással a jellegzetes lengyel-zsidó zsargonban. A körülöttük álló kíváncsiakat egykedvűen nóztó^ mintha nem érdekelné őket senki sem. Ugyanúgy feleltek a rendőrök kérdezősködéseire is azok, akik tudtak magyarul. Legjobban egy 30—32 évesnek látszó ós elég kellemes arcú asszony tudott magyarul, az vitte tehát a szót. Beszédbe elegyedtem vele. — Én magyarorszagi vagyok, máramarosi, hát azérl beszélek jól magyarul. A többiek lengyelek. — Honnan valók ? — Kolomaeából, Lemberg mellett. — Mért jöttek Magyarországba? — Nem ide igyekeztünk mi uram — mondotta nehéz sóhajjal, fájdalmas arccal az asszony. — Messzire, Palesztinába akartunk menni, mert Galíciában nagyon rosszul megy a sorsunk. Majd elpusztulunk éhen. Hogy Kevesebbe kerüljön az ut, kocsikkal akartunk elmenni Triesztig és ott hajóra szállani. De Hódmezővásárhelyen feltartóztattak bennünket ós most visznek, kísérnek a határig. Azt mondták, hogy Triesztbe nem szabad mennünk, mert ott kolera dühöng. Hódmezővásárhelyről Orosházáig, onnan Csabáig kisérték őket a rendőrök, innen pedig a mezőberónyi rendőrségnek adták át a modern, bolygó Ahasvórokat. Zsidókaraván Békésmegyében. Lengyelzsidók tolonouton. Hétfőn délután különös karaván érkezett Csabára. Az Andrássy-uton vonult végig nagy sátoros kocsi, hasonló azokhoz, amelyeken az oláhok szoktak a megyénkbeli hetivásárokra ellátogatni. Még a lovak is hasonlók voltak. Különösek, kicsik, mokányok, amelyek szent türelemmel vonszolták maguk után a különféle holmikkal, gyerekekkel és felnőttekkel megrakott, rozoga, nyikorgós kerekű kocsikat. A négy sátoros kocsi után hivatalos fogat ügetett, rajta két jól megtermett orosházi csendőrrel. Megnézte mindenki a különös karavánt. — Mifélék lehetnek ezek ? — kérdezgették. A csabai uj jegyzői állás. Vita a megyegyűlésen. A szerdai megyegyűlésen elég terjedelmes vitára adott alkalmat Csaba képviselőtestületének egy nemrég hozott határozeta, amelyben kimondotta a képviselőtestület, hogy a főjegyző mellé beosztott segédjegyzői állást önálló hatáskörű jegyzői állássá szervezi át „Közigazgatási jegyző" cimmel ós ennek resszortjába teszi át a főjegyző resszortjának nagy részét. Ez a határozat több szempontból is üdvösnek mondható. Üdvös azért, mert a főjegyző felszabadul sok, őt lenyűgöző munkától ós jobban teljesítheti az ellenőrzés ós reprezentálás fontos feladatait. De más szempontból üdvösnek mondható azért is, mert a községnek egy régi,'kipróbált, vasszorgalmu és kiváló tisztviselőjét, Tóth Lászlót juttatja önálló hatáskörhöz, aki ezt már régen kiérdemelte. A határozat azonban nem emelkedhetett hamarosan jogerőre, mert egyesek személyi okokból megfelebbezték. A felebbezósben nincsenek feltüntetve I a személyi okok, hanam az ellen van kifogásuk a felebbezőknek, hogy a képj viseiőtestület a személyt is átminősítette | az állással ós nem irta ki a pályázati hirdetményt. A megyebizottság elég nagy szó' többséggel a képviselőtestületi határozatot hagyta jóvá. A megyegyűlésen dr. Daimel