Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-18 / 74. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 rette-ónekesnő. Geszti Erzsike ónekesnaiva. Szabó Milike énekesnő. Lévay Margit énekesnő. Erdélyi Margit operette és népszinmü-komika. Timár Ilona társalgási ós drámai anyaszinésznő. Miklósy Juliska csitri szerepekre. Kovács Terus társalgási. Medgyesy Erzsi anya és komika. Antalfy Margit ós Timár Aranka segéd-, énekes- és táncosnők. Rónai Kató, Kovács Juci, Pászthóy Terus, Yágó Erzsi, Ürmónyi M., Jászay Juliska kar- és segédszinósznők. Férfiak : Miklósy Gábor jellem, operettebuffó, komikus. Sziklay JenÓ táncos, énekes, bonvivant ós szerelmes. Kiss Miklós hősszerelmes és jellemszinósz. Tóth Béla bariton-énekes. Miklósy Aladár szerelmes szinész. Ürmónyi Endre apa ós társalgási. Csáky Antal operette-tenor. Timár Béla buffó, komikus. Medgyésy József segédkomikus. Fóthy Károly segódszerelmes. Deák Lőrinc, Dévényi Géza, Gáspár Béla, Földes István. Cbúry József, Vadász János, Pászthóy Ferenc, Polgár Antal kar- ós segédszinészek. , Az igazgató a szinmü és operetteirodalom összes sikert aratott darabjait igóri szinrehozni, sőt még az ugyancsak kiállitásos: „Gyerünk csak"-ot is. A helyárakról nem szólhat még a jelentós, mert azokat a szinügyi bizottság állapítja meg majd az igazgatóval egyetemben. Az Orosházi Népbank hűtlen vezetői. Kétszázezer koronát elbörzéztek. A hirtelen való meggazdagodási vágy már nagyon sok embernek ásta meg korai sirját. Magyarországon pedig hirtelenül börzespakulációval akar nak meggazdagodni, de ugyanott lehet hirtelen tönkremenni is. Sok bőrzejátókos gazdagodott már meg egyik napról a másikra ós ezeknek a példája ösztönzi az ezreket, sőt tízezreket is arra, hogy szintén játszanak, kisórtgessók a szerencsét. Még gazdag ember csak játszhatik a börzén, de szegény embernek óvakodnia kell tőle. Különösen olyan szegény embernek, akinek sok idegen pénz fordul meg a kezén. Ha az ilyen ember játszik, szinte bizonyosra vehető, hogy beleesik a bűnbe. Igy járt a megye egyik virágzó pénzintézete, az Orosházi Népbank ügyvezető igazgatója, főkönyvelője ós termányosztályának vezetője is. Könyelmü bőrzespekulációik folytán 200,000 koronával károsították meg az intézetet, tönkretóve ezáltal saját exisztenciájukat is. Tudósításunk az ügyről a következő : Az orosházi Népbank részvénytársaság, mely mintegy 20 éve áll fenn, alaptőkéje 1 millió korona, tartaléka 500,000 korona: a banküzlet körébe termény- és áruosztályt is vont. Az áruosztályhoz került négy óv előtt ügyvezetőnek S t e i n e r Ármin, vagyonbukott orosházi terménykereskedő. Ugyiátszik, Steiner Ármin a börzén elveszett vagyonát vissza akarta nyerni az áruosztály vezetése mellett ugyancsak a börzén. Most azonban nem egyedül operált, hanem óriási nyereségek kecsegtetósóvel társultak vele a Népbank ügyvezető-igazgatója : K o v á c s i k János és a bank főkönyvelője: S z a 1 a y Lajos is. Steiner Ármin azonban roszszul spekulált a börzén, nyereség helyett folyton differenciákat kellett fizetniük ós a triumvirátus a Népbank pénzéből kétszázezer koronát elsikkasztott. A vezérigazgató és a főkönyvelő hamis tótelek beállításával sokáig tudták a nagy hiányt palástolni és talán még többet is sikkasztottak volna, ha a bank két igazgatósági tagja: dr. K ü 11 e y Pál ügyvéd ós dr. A d 1 e r György gyógyszerész állásukról le nem mondanak. A bank igazgatóságának többi tagjai tudni óhajtották az illetőktől a lemondás okát. Külley és Adler is azt felelték, hogy nem tudják tovább nézni a Népbanknál folyó gazdálkodást. Ezt mult szombaton mondották, mire L e i t n e r Zsigmond, a Népbank elnök-igazgatója vasárnapra igazgatósági ülést hívott egybe. Ezen az ülésen Kovács i k ügyvezető-igazgatót az igazgatóság tagjai, de különösen dr. Nagy Elemér intézeti ügyész ugyancsak sarokba szorították az ügykezelés tekintetében. K o v á c s i k egy darabig kertelt, bizonyítani szerette volna, hogy a banknál, az áruosztálynál baj nincsen, de végre megvallotta, hogy az áruosztálynál 200 ezer korona a hiány. Hárman a börzén terményben spekuláltak és ezt a nagy összeget differenciákban a bank pénzéből fizették. Az igazgatóság tagjait ugyancsak meglepte a két főtisztviselő hütlensége> ily nagyösszegü sikkasztása. Nyomban felfüggesztette állásuktól ós intézkedett a pénzintézet ós áruosztály ügykezelésének megvizsgálása iránt. L a u b n e r József, az Osztrák Magyar Bank csabai fiókjának főnöke Orosházára utazott, alaposan tájékozódott a hűtlen kezelés mibenállásáról s az ő ós a Népbank igazgatóságának kérelmére a vizsgálatot H o r o v i t z Mór, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatója eszközli. A hűtlen kezelés folytán a betevőket veszteség nem éri, mert a Népbanknak szép tartalékalapja van. Ami a pénzintézeti kezelést illeti, több hiány alig lesz, legfeljebb egyes kisebb összegű kétes v ltóhitelt kell majd leirni. Ugy magánál a hűtlenül kezelt Népbanknál, mint a többi orosházi pénzintézetnél a betevő közönség részéről alig történt betótMmondás, a mi helyes is, mert aggodalomra ok nincsen. A három börzóző tisztviselő ellen a Népbank igazgatósága eddig nem tette meg a bűnvádi följelentést. A szarvasi ág. ev. egyház a tanítók ellen. Nem ad kellő felszerelést. Az ág. ev. egyházaknai ujabban sajátságos tünet tapasztalható. Az nevezetesen, hogy a legnagyobbrészt gazdákból álló egyházi képviselőtestületek bnonyos ellenszenvet tanúsítanak a tanítók iránt. Bármit kórjenek is a tanítók, kérelmük legtöbbször süket fülekre talál Nemrégiben megirtuk, hogy Csabán is milyen kellemetlensége volt egy pár fiatal és szabadabb gondolkozású egyházi tanítónak a presbitériummal, különösen pedig a presbitérium által választott volt gondnokkal, aki valósággal a fösvénységig takarékoskodott és sajnálta a tanítóktól még a fizetést is. Ez az ellenszenv Csabán visszavezethető még a parasztkirály korszakára, aki valósággal gyűlölte a tanítókat. Nem a kultura fölkent papjait látta és tisztelte bennük, hanem a képzelt ellenséget gyűlölte azért, mert nem szavaztak rá képviselőválasztások alkalmával egyszer sem. A parasztkirály emiatt táplált ellenszenvét átplántálta elvbarátaiba is és ez az oka annak, hogy a presbitérium elutasítja a tanítók kérelmének legnagyobb részét. A csabai példa — ugy látszik — átragadt a szarvasiakra is. A szarvasi ág. ev. egyház képviseletének tagjai is ugy néznek a tanítókra, mintha valamennyi ellenség volna. Legalább erre enged következtetni az egyházi gazdabizottságának az az eljárása, hogy a tanítóknak egy igazán csekély kérelmét volt lelke elutasítani. A szarvasi ág. ev. egyház 35 tanítója nemrégiben értekezletet tartott, amelyen elhatározta, hogy az egyházközségtől a tanszeralap terhére tintát, papirt, írószereket kérnek. Siinte önkónt tolul a csudálko.-ás kifejezése a tollúnk alá, hogy hát eddig az iskolák iiyen felszere ósót a tanítók a sajátjukból fedezték? Hát egy egyházközség megengedheti, hogy különben is gyöngén fizetett tanitói ilyesmi kiadásokkal is megterheltessenek ? Az egyházközségnek semmi az ilyesmire fordított kiadás, de egy szegeny néptanító bizony megérzi. Á tanítóságnak ezt a kérelmét az egyház iskolaszéke, amely jobban ismeri a tanítóság helyzetét, el is fogadta. De nem ugy tett ám a gazdasági bizottság. Az ezt a kórelmet, mint kicsinyes ós komikus dolgot, elvetette. Ez aztán nagyszerű ós a huszadik századba illő felfogás! Az egyház anyagi ügyeivel foglalkozó bizottság komikusnak tartja, mikor a szegény tanítók valamit kérnek. Pedig hát éppen a gazdasági bizottság állásfoglalása komikus. Sőt nemcsak komikus, hanem bosszantó is. Háromféle naplót kell vezetni minden tanítónak, ezenkívül füzeteket kell javítania, statisztikát háromfélét vezetni, nyugtát, mulasztási kimutatást s tananyag beosztást. Ez évenként 20—25 ív papiros s e csekély költséget csekély fizetésükből viselik. Ez irodai dolgok szorosan összefüggnek az iskola életével, kiegészítő részei a tánszereknek, ép olyanok, mint a kréta, a szivacs, a naplók, az iskola sepertetóse stb. Pedig ezek költségeit az egyház viseli. Mint komikus dolgot megemlítjük, hogy az egyház adott tentatartót az 1907. évi 27. törvénycikk alapján, de a belevaló tentát a tanítók veszik. Szarvas nagyközség ugy a mindennapi, az ismétlő, valamint az iparostanonciskola összes tanítóit a szükséges írószerekkel felszereli. Idáig még egyetlen egy iskolaszóki és képviseleti tagnak sem jutott eszébe a tanítóságot ettől a jogos dologtól elütni. A gazdasági bizottság máskép gondolkodik. Ez a gondolkozásmód egyáltalában nem a huszadik századba való ós reméljük is, hogy maga a presbitérium majd más álláspontra fog helyezkedni. Nyilt levél egy ismeretlen politikai szövetség ismeretlen szervének a békéscsabai nemzeti munkapárthoz intézett felhívására. E hó 16-án a következő levelet hozta hozzám a posta : ,,A békéscsabai Nemzeti Munkapárt tekintetes Elnökségének Békéscsaba. ki általános, egyenlő, titkos választójog országos szövetségének központja egy rendkívül fontos átiratot intézett hozzánk az uj politikai pártalakulás dolgában. Evégből szükségessé vált a választmány ujjá alakítása és sürgős összehívása Szíveskedjenek ennélfogva 5 választmányi tagot delegálni *ós delegáltjaik nevét 3 napon belül velünk közölni, hogy a választmányt a legrövidebb idő alatt összehívhassuk. Békéscsaba, 1913. szept. 12. Teljes tisztelettel dr. Herzog, h. elnök". Az „általános egyenlő titkos választójog országos szövetsége" alkalmasint csak a levélíró képzeletében létezik, — a fenti levélre tehát nem is válaszolnék, ha nem látnám azt, hogy ez a levél csak ráduplázás azokra a légből kapott absurdumokra, melyek a „Békósmegyei Függetlenség" folyó hó 14-iki számában a békéscsabai munkapárt forrongásáról közzótótettek. E cikk képtelen tartalma s a fent közölt levél gyanús eredete a kettőnek közös forrására mutatnak. A békéscsabai Nemzeti Munkapárt nobilis tagjait megsérteném azzal, ha a „Békósmegyei Függetlenség" cikkével polémiába bocsátkoznék s annak tartalmát cáfolgatnám s ha a levélíró felhi vására érdemben válaszolnék, mert ezzel róluk azt tételezném fel, hogy évtizedek óta vallott politikai meggyőződésüket egy naiv hírlapi cikk, vagy egy homályos eredetű felhívás is befolyá solhatja. Hogy mégis hirlapilag nyilatkozok, ezt azért teszem, mert mint a békéscsabai Nemzeti Munkapárt elnöke, a pártszervezet nevében akarom a levélíróját s a levéllel összefüggésben levő hírlapi cikk iróját egész tisztelettel arra kérni, hogy ilyen naivságokkal ne molesztáljon, de ha politikai pártot akar szervezni, nyilt arccal s okos programmal lépjen ki a politikai küzdőtérre és a meggyőződés fegyverével hódítson pártjának híveket. Békéscsaba, 1913 szept. 17. Dr. Sailer Vilmos, a békéscsabai Nemzeti Munkapárt elnöke. Rendőrök és legények harca Csabán. Verekedés sebesülésekkel. Igy ősz felé, mikor a mezőn elmúlik „dandárja a munkának", a békósmegyei legényekben szörnyű nagy az indulat. Mig nyáron csönd ós béke uralkodik vármegyeszerte, ilyenkor a megye minden részéből érkeznek a híradások arró', hogy a legények a vasárnapi mulatozás alkalmával összeverekedtek, meglékelték egymás koponyáját, sőt a rendőröknek is nekitámadtak ós azokat is elagyabugyálták. Mert a sürü vórü legényeknek, mikor benne vannak a duhaj kodásban, a rendőrök nem nagyon imponálnak, mert tudják, hogy azoknak nem szabad mindjárt az első percben fegyverhez nyulniok. Már a csendőröket még berúgott állapotban is jobban respektálják, mert tudják, hogy azokkal nem igen lehet tréfálni. A csabai legények is kezdenek életjelt adni magukról a nyári munka után. Vasárnap este már három helyen is történt verekedés. A legnagyobb Volt ezek közölt az erzsébethelyi, ahol a nagyotmerŐ legények még a rendőröknek is nekik támadtak. Ugy törtónt a dolog, hogy vasárnap késő este lóháton igyekezett haza a tanyáról négy legény: Kvasz Pál, Gajdács Mátyás, A n d ó Mihály, G r i e c s F. János. Nem voltak becsípve, mert a tanyán nem igen lehetett módjukban az ivás. Mégis olyan lármát csaptak az orosházi uton, hogy felzavarták a békés alvókat. Mindenki megbotránkozott a viselkedésükön. Ordítottak, kurjongattak, mintha legalább is száz liter bor lett volna bennük. Mikor a községháza közelébe értek, e'óbük állott két rendőr: G á 1 i k János és Bottá János. Rájuk kiáltottak : — Fiuk, csendesebben! A figyelmeztetés azonban nem használt semmit. Legszájasabb volt a legények között Kvasz, aki elől lovagolt. Csakúgy félvállról szólt oda a rendőröknek : — Nekünk nem parancsoltok | És természetesen megfelelő káromkodással is fűszerezte a beszédét. A többiek zabolátlanul ordítottak tovább. A rendőrök ekkor erélyesebben léptek fel. — Szálljatok le a lóról! — hangzott a parancs. — Majd ha fT*y 1 — volt a válasz. Bottá rendőr ekkor megragadta a Kvasz lova zaboláját ós nem engedte tovább. A legény dühösen leugrott a lóról ós neki esett a rendőrnek. Olyan hatalmasan hasba rúgta, hogy az megtántorodott ós hanyat esett volna, ha nem fogja a ló zaboláját. Gálik rendőr látva társa durva inzultálását, kardot rántott és lapjával hatalmasan fejbe vágta a legényt, aki az ütés következ tében elszédült. Erre a fellépésre elszaladtak a legények. Bottá rendőr meglehetősen súlyos sérülést szenvedett, amennyiben az orvosi vizsgálat megállapította, hogy sérülése 14—16 nap alatt gyógyulhat be. A legény tehát hatóság elleni erőszakkal és súlyos testisórtóssel vádolva fog majd nemsokára a bíróság elé állani. Hogy mennyire józanok voltak a legények ós mennyire öntudatosan cselekedtek a verekedés alkalmával is, mutatja az, hogy másnap Kvasz a cimborái tanácsára lefeküdt, mintha a kardvágás következtében súlyosan megsérült volna. Ezzel azonban nem sokat ér el, mert beigazolást nyert, hogy az öszszetüzós után bejöttek a városba ós átmulatták az éjszakát. Betegen pedig nem igen lehet mulatni. Előreláthatólag példás tüntetést szab a legényekre, főképen pedig Kvaszra a gyulai törvényszók. ÚJDONSÁGOK. — Ülés a Gazdasági Egyesületben. A Békésvarmegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya szeptember hó 2Ó-án, szombaton, délelőtt 10 órakor az Egyesület szókházában B e 1 i cze y Géza elnöklete alatt ülést tart. Ezen az ülésen jelenti be az elnökség, hogy a titkári állásra 23 pályázati kérvény érkezett megalakítják a fegyelmi választmányt is. Az ülós tárgysorozata különben a következő : 1. Elnöki jelentések. 2. Vármegyei alispán megkeresése, melyben