Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-14 / 73. szám

4 BÉKÉ81CE6TE1 KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 szept. 14. a kritizálókat. Az alföldi szinikerület, illetve annak elnöke: H a a n Béla a kerület színigazgatóját, M i k 1 ó s y Gá­bort kötelezte oly színtársulat szerződ­tetésére, hogy az Csaba igényeinek megfeleljen, ellenesetben kockáztatja azt, hogy továbbra is az övé legyen a szini­kerület. Az igazgató e körülménynek annál inkább is megfelelhetett, mert na­gyon sok elsőrendű erő maradt a szín­házi válság következtében szerződés nél­kül. Az igy támadt nagyobb kiadást az igazgató a saját érdekében szívesen vál­lalta, mert igen jó idénynek néz elébe. A közönség érdeklődése bérlet iránt már most nagy, pedig a színház csak két hónap múlva lesz kész. Páholy, pá­holyülés és körszékek bérlete iránt máris sok jelentkezés, illetve kérdezősködés történt A szinügyi bizottság szerdán, lehet mondani, az építkezés ós berendezés utolsó intézkedése miatt ülést tartott. Az építkezésre felügyelő E n g 1 e r t h mű­építész jelentette, hogy a színház no­vember 15 re teljesen elkészül és e napra a megnyitást ki is lehet tűzni. Elkészült teljesen a fütós és a villamos­világítás, a színpad, zsinórpadlás beren­dezése is. Hátra vannak még az aszta­los, kárpitos és a festési munkák, de ezeket csak a falak kiszáradása után le­het végrehajtani. A szinügyi bizottság intézkedett az iránt is, hogy a falak szárítására a fü­tósberendezóst használatba vegyék, sőt nyitott kokszkályhákkal eszközölhessék. A páholyok Rabitz-falainak pezsgő­színű selyemmel, mig a támlányok plüs­sel való bevonását szintén elhatározta. Felhívta az ülőszókeket szállító Kohn­cóget, hogy három héten belül azokat a földszinten megrögzítse. A bizottság felhívta továbbá M i k­1 ó s y igazgatót, hogy fáradjon Csabára a november 15-iki megnyitó díszelőadás programjának együttes megbeszélése és megállapítása végett. Izgalmas hajsza a gyula—kétegyházi uton. Lókötő cigányok üldözése. A kóbor cigányokkal még mindig sok baja van ugy a hatóságoknak, mint az egyes polgároknak. Ez a nyugtalan vórü, még mindig titokzatos és a roman­tika fátylába burkolt faj állandó vesze­delme az ország közbirtonságának. — Amerre egy karaván keresztülvonul, lába kel ott mindennek, ami mozgat­ható. A cigányok képesek a legóberebb őröket is kijátszani. Behatolnak az ud­varokba, a szobákba ablakon, vagy ha kell, a falon keresztül is és sokszor bizony nagyon is érzékeny károkat okoznak annak, akit kitüntetnek láto­gatásukkal. Mig a férfiak lopnak, az asszonyok különféle körmönfont csalá­sokkal boldogítják a hiszékeny embe­reket. A legveszedelmesebb kuruzslók a cigányasszonyok között vannak. Kü­lönösen veszedelmes azonban a cigá­nyok látogatása a magánosan álló há­zakban. Nem kell nekik csak egy kis ellenszegülés ós nem riadnak vissza a gyilkosságtól sem. Még élénk emléke­zetében van például mindenkinek a dánosi borzalmas rablógyilkosság. Békósmegyót mostanában nem igen , látogatják a kóbor cipányok. Ezelőtt sürün megfordultak itt és hol az egyik, hol a másik községet lopták végig. A szigorú hatósági intézkedések miatt azonban ugylátszik, rossz hire van ci­gánykörökben Békésmegyének ós azért lépnek olyan ritkán a területére. A héten is a gyulai rendőrség ke­zére került két cigány, Kolompár Mátyás és a leánya, Modor. Valamelyik karavántól szakadt el az öreg cigány és különös nevü leánya, aki valóságos j tipusa a cigánylányoknak. Fekete, vil- j logó szemű, kigyótermetü. Valósággal j szerelemre van teremtve. Kótegyházáról igyekeztek csütör­tökön Gyula felé. Amint az országúton 1 bandukoltak, megpillantottak az ut mel­lett az egyik legelőn hót lovat. Szép paripák voltak. A vén kolompárnak mindjárt szemet szúrtak. De szemet szúrt neki az is, hogy nem őrizte senki a lovakat. Mindjárt kész volt az elhatá­rozással. Ravaszul rákacsintott a lányra. Modor rögtön elértette, hogy mit akar ós csak annyit felelt: — Jól van. Megállították a kocsit. A belsejéből előszedtek egy csomó kötőféket, körül­néztek, aztán egy pillanat alatt a lovak­nál termettek. A paripák, mintha ismer­ték volna őket, engedelmeskedtek, mint a kezes bárányok ós pár perc alatt valamennyinek a fejében volt a kötő­fék. Aztán odavezették a kocsihoz a paripákat. Kettőt az ő girhes lovai mellé kötöttek, kettőt pedig a kocsi oldalához. Alig ültek azonban fel és alig csap­tak közé a lovaknak, mikor a szemközt levő tanyáról lélekszakadva futott felé­jük egy ember, Mihalik Mihály. Mi­kor hangtávolságra ért, rájuk kiáltott: — Megálljatok! — Van eszünkbe! — kiáltott vissza gúnyosan Kolompár. — Gyere utánunk, ha birsz — csu­fondároskodott a cigányleány. — Gazemberek, megálljatok 1 — ki­áltotta még mindig Mihalik. Előrántotta a revolverét ós a ko- í csira lőtt, amely most már gyors vág­tatással vitte az elkötött lovakat Gyula felé. Mihalik még két lövést tett a Ko­csira, de nem talált. Kolompárók vála­szoltak a lövésre, ők is visszalőttek, de szintén nem találtak. Mihalikot módfelett bántotta, hogy a lókötő cigányokat nem tudta meg­állásra birni. Bántotta az is, hogy az j elkötött lovak között az övéből is volt. Utána eredt tehát csakúgy gyalogosan a cigányoknak. Gondolta, hogy majd csak akad valaki, aki szembejön és el­fogja. Hol sietett, hol szaladt. Közben folytonosan integetett és kiáltozott: — Fogják meg 1 Tolvajok 1 Rablók! De bizony senki sem értette meg a kiáltozást és engedték maguk mellett elvágtatni a cigányfogatot. Csak egészen bent Gyulán sikerült elcsípni a lókötőket. Feltűnt a rendő­röknek a gyors vágtatás, a sok ló egy 1 cigányszekérhez kötve. Megállították ós igazolásra szólították fel Kolompárt. Közben holtra fáradtan megérkezett Mihálik is. Már messziről kiáltotta: — Ne eresszók el a gazembereket! Ekkor kiderült a dolog. A Fárao­ivadékokat befogták és megindították ellenük az eljárást. KróniKa. fimi rég nem történt: Ünnep volt a héten, ünnepet ült minden magyar Csöndes vármegyénkben. Hogy született Eötvös Százéve most annak, Olyan nagyok, amilyen 6 Hej, kevesen vannak I Hej, kevesen vannak, Züllik Magyarország Mintha csak az ördög vinné Szegény hazánk sorsát. Becstelenség, önzés, Uralkodnak máma, Nagy magyarok uj korszakát Lelkem régen várja Vagy tiz Eötvös József Beh elférne nálunk, Olyan magyar, arany-magyar fi mi ideálunk. De olyat, mint ő volt, Egyet szül a század Sirhatunk is, várhatunk is, fimig olyan támad. Ünnepelte őt most Békésmegye népe, Megmutatván, hogy nincs neki Lelki szegénységé. fi tanítók kezdték, Ugyanők rendezték, Buzgalmuk a krónikámban Ezért dicsértessék. Gyönyörű ünnep volt, Megcsinálták szépen, Eötvös neve, dicső neve Hangzott itt a héten Ez a hét hát szép volt, Nem lesz az a másik, Lesz részünk a zivatarban Ha tetszik rogyásig. Mert hát közgyűlés lesz Csaba városházán, fl szörnyű nagy felvonulást Mintha most is látnám. Vonulnak a hősök Hadvészülte képpel, Bizony isten ráz a hideg Mikor ottan mék el. Pedig hát én elmék, Nekem ott kell lennem Ágaskodik szörnyű mód' az Érdeklődes bennem. Mert hogy a kupakban Hogyan határoznak, Mi érezzük, csabaiak Javát, rosszát annak. Ezért érdeklődöm Olyan szörnyű módon S ez a szörnyű érdeklődés Nem is uj, mert ódon. Valamikor ottan Csúnya idők jártak Förgetegét hej, éreztük fi viharmadárnak. Most ott minden békés, Csönd és nyugalom van fi vészmadári tudjuk jól már, Kirepítik onnan. Most oda galambok És — kappanok járnak fizért nincsen oly nagy hire fi városházának . . . Ouy. A magas kőfal és a vagy: Mire képes egy zsarnok apa. Bájos kis történet az alább?. A ro­mantika holdsugarakból szőtt fátyola borítja be. A fátyol mögött látszik egy szerelmes szívű fiu, meg egy ínég sze­relmesebb szivü kis leány, akik epedve nézik egymást, a tekintetük csupa oda­adás, csupa szerelem, mégpedig méla­bús szomorú, reménytelen szerelem. A történet egy bókósmegyei köz­ségben játszik. Nem áruljuk el, hogy melyikben, csak annyit, hogy a Eármas­Körös mentén van. Nos, hát odakerült nemrégiben egy fiatal káplán. Csinos, leányarcu gyerek, aki nemcsak a szent­séges zsolozsmákat tudja énekelni, nem­csak az egyedül üdvözítő Szent írást olvasgatja, hanem szeret élni is. Sőt, ami nagy vétek a papoknál, azt is meri tudni a Sátán fajzatja, hogy ő férfi, sőt még a szive is meg mert dobbanni egy­egy rózsás arcú, meleg, forró tekintetű leányka láttára. A katholikus káplánok mostanában nagyon is lobbanékony szivüek, csak nem régen kellett két Békésmegyében is ismert káplán sze­relmi esetéről megemlékeznünk. A leányos arcú káplán szive is ha­marosan tüzet fogott a körösparti köz­ségben. Lángralobbantotta egy édes kis lány, a jegyzőkisasszony. A plébánia, ahol a káplán lakott, épen szembe volt a jegyzői lakkal. És a tisztelendő káp­lán ur, ahelyett, hogy szent ós istennek tetsző dolgokkal foglalkozott volna, órák hosszáig ült az ablaknál ós nézett sóvá­rogva, vágyva, epedőn a szemközti ház ablakára. Ott is megjelent időnként az, akit várt, messzi környék egyik leg­szebb leánya, ringó rózsabimbó, akit ő szeretett s aki őt szerette, a jegyzőkis­asszony. És nézték egymást hosszan, sokáig, lágy, simogató, szerelmes tekin­tettel. Ez a bájos kis idill azonban nem tartott soká. Észrevette a zsarnok apa. És módnólkül felháborodott. Mit ? Még \ egy pap meri az ő lányára vetni a sze­mét? Voltak azután családi jelenetek. A kis leány gyakran jelent meg halo­ványan kisirt szemekkel az ablakban ós a káplán még forróbb szerelemmel né­zett reá. Tekintetében biztatás, vigasz­talás volt ós a kis leány abból merített erőt . . . A zsarnok apa nem tudta, mit csi­náljon már mérgében. Egyszer aztán jó gondolata támadt. Kőmivest hoza­tott és magas kőfalat emeltetett épen a kis lány ablaka elé. És elégedetten dör­zsölte a kezét. — Na most bámuljátok egymást 1 De még mást is tett. Elhelyeztette onnan a fiatal szerelmes szivü káplánt. Igy vetett véget a zsarnok apa a bájos szerelmi idillnek, amelynek csak egy emlóke van már: a kőfal a jegyző­kisasszony ablaka előtt ós talán a káp­lán képe a jegyzőkisasszony szivében. ff « Csak direkt! — fekete, fehér és színes, K 4 35-től kezdve méterenkint, blousok és ruháknak. Frankó, már vám­mentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték azonnal. SELYEMGYÁROS HENNEBERG, ZÜRICH. Fog­Húzások és gyökerek eltávolítása teljesen órzóstelenül 2 korona. Vajda Endre fogtetytiHai műterme BWscsata Szent-jjWán-tlr 5., Weisz jWór palotájában. Készít a legmodernebb teknika szerint teljes és részletes fogsorokat, szájpad­lással és anélkül; platina és arany koronákat, hidalásokat, csapos fogakat a legjutányosabb árakon. Arany koronák vagy fogak darabja 20 korona. Szájpadtásos fogművek fogan­ként 4 korona, 5 fogon felül 3 koronáért. Arany tömések 10 korona, ezüst tömések 4 kor. és cement tömések 3 koronáért. Idegölésnél 2 koronával több. foghúzás! Mníogak ! Foltoméi ! Fog tömések platina, arany, ezüst, réz, porcellán és cementből.

Next

/
Thumbnails
Contents