Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-07-17 / 56. szám

Békéscsaba 1913 julius 10. BÉKÉSJLEGYEI KÖZLÖNY 3 rendes napibórt ad a kirendelt munká­soknak. Csak a Sebes Körösi Ármente­sitő Társulat ragaszkodik mereven ah- ! hoz az álláspontjához, hogy a közerő­nek sem fizetés*, sem élelmet nem ad. A hatóság igyekszik érintkezésbe lépni azzal a társulattal is, hogy más elhatá­rozásra birja. Az alispán válaszát a bizottság tu­domásul vette. A békési polgári leányiskola tanerőinek szaporítása. A megpuhult Békés. Többször volt már alkalmunk fog­lalkozni a békési polgári leányiskola ügyével. E négy osztályú intézetnek mindössze négy tanerője van.'Ezek közül is csak három a rendes, a negyedik se­gédtanító. Ennyi tanerő egy középfokú iskolához kevés, azt mindenki belát­hatja. Belátta a hatóság is és évek óta folytonosan sürgette Békést, hogy rend­szeresítése az ötödik tanitói állást is. A sürgetés azonban hiába volt, mert a békésiek abban a szent meggyőződés­ben voltak, hogy négy tanerő tökéle­tesen elég a polgári iskolához. Sőt vol­tak, akik még ezt is sokallották és azt mondták, hogy egy tanitónő is eltudná végezni a polgári leányiskolánál a munkát, mert nincsen sok növendék. És Békés mereven ragaszkodott ehhez a meggyőződéséhez. Olyan me­reven, hogy szép szóval nem is lehetett más meggyőződésre téríteni. A tanfel­ügyelő, a közigazgatási bizottság, a tör­vényhatóság többször megkereste Bé­kést, az ötödik állás rendszeresítése ér­dekében. Először csak kérték ezek a fórumok, azután rendelkeztek. Hiába volt minden. A képviselőtestület tár­gyalás alá vette ugyan minden esetben a felsőbb hatóságok iratait, de a hatá­rozat mindig csak az volt, hogy nem létesiti az ötödik tanitói állást, nincsen rá szükség. Ez a helytelen, merev állásfoglalás természetesen nem esett jól a hatósá­goknak. Kénytelenek voltak más eszkö­zökhöz folyamodni. A mult óv végén például azzal fenyegette meg a vár­megye Békést, hogy ha nem rendszere­siti az ötödik tanitói állást és tovább is ragaszkodik antikultur meggyőződésé­hez, akkor hivatalból beilleszti a szük­séges összeget Békés költségvetésébe annak a tárgyalása alkalmával. Ez az erélyes fellépés hatott. A bé­késiek tisztában voltak azzal, hogy ha a megye beilleszti az összeget költség­vetésükbe, kénytelen kelletlen bele kell nyugodniok, nem rugkapálózhatnak el­lene, mert az olyasmit megtenni jogá­ban és hatalmában van a vármegyének. A megye be is állította az összeget a költségvetésbe, mert a békésiek csak nem szervezték az ötödik állást ós azt hitték, hogy a fenyegetés csak fenyege tós marad. Most már szerveznie kell az uj állást, még pedig már a jövő iskolai évtől kezdődőieg. De nem akarja az uj állás egész terhét viselni. Kérvénynyel fordul tehát most a vallás- ós közokta­tásügyi miniszterhez, hogy részesítse államsegélyben. A közigazgatási bizott­ság hétfőn tárgyalt ez ügyben ós meleg ' pártolással terjeszti fel a kérvényt a kul- 1 tuszminiszterhez, aki bizonyéra nem fog elzárkózni a kérelem teljesítése elől. i Éjszakai jelenet Gyulán. Véresre vertek egy rendőrt. , Gyula nyugodt város. A lakosai is nagyon szolidak, úgyhogy éjszakai élete csak akkor van annak a csöndes város­nak, mikor ott vannak a színészek. A ; színház csinál egy kis forgalmat az éj­szakában. Mikor aztán vége a szezon­nak, ismét ráborul a városra a csönd ós este 9 óra után már alig lehet em­bert látni nemcsak az utcákon, hanem még a korcsmákban és kávéházakban sem. Néha azért még Gyulán is megesik, hogy az éjszaka csendjót duhaj embe­rek lármája veri fel. No, mert hát Gyulán is vannak még sörszerető, bor­szerető emberek, akik ha egy kicsit felöntenek a garatra, bizony nem visel­kednek ugy, mintha szalonban lennének. Az emb.reknek ehhez a fajtájához tartozik Boros Péter is. Csak egy­szerű napszámos ember, tehát még józan állapotában sem lehet tőle valami szalonképes viselkedést várni. Hát még mikor berúg. Ezt csinálta Boros a na­pokban is. Kora délutántól kezdve a Scheibert-fóle korcsmában idogált. És sikerült neki be is csipni tisztességesen. Este 10 óra körül eszébe jutott mégis, hogy haza kellene menni. Felkelt ós ott is hagyta a társaságot, amely pedig váltig marasztalta. Haza ment. Otthon aztán más jutott az eszébe. Mindenáron beszélni akart a cimborájával Pap Ist­vánnal, aki a Vig-utcában lakott. Meg akarta kérdezni tőle, hogy mikor men­nek Sarkadra, a cukorgyárba dolgozni. Ezt ugyan megkérdezhette volna más­nap is, de hát ő még akkor este akarta tudni. Sötét este volt s a sötét esték még Gyulán sem barátságosak. A boros Boros erre va'ó tekintettel revolvert vett magához és ugy rándult komája felkeresésére. Mikor közel járt a Papók házához, hirtelen cudar kedve támadt. Elővetie a revolvert és egyet lőtt a levegőbe. Alig dördült el a revolver, egy rendőr termett Boros előtt: — Mórt lövöldöz kend ? — kérdezte — Mert nekem ugy tetszik. — Tudja, hogy nem szabad. — Bánom is én. Akkor lövöldözök, mikor nekem tetszik — válaszolta hety­kén Boros. A rendőrt módfelett bosszantotta a Boros viselkedése. Rászólott ismét. — Felszólítom, hogy adja ide a re­volverét. — Van eszembe. — Még egyszer mondom, adja ide és jöjjön velem a városházára. — Nem adom ón és nem is megyek. A rendőr erre meg akarta fogni Borost. De az nem engedte magát. Nagy dulakodás támadt mindenféle káromko­dásokkal fűszerezve. Különösen Boros kiabált. Nemsokára segítsége érkezett. A nagy lármára ugyanis felébredt a Boros cimborája, Pap István, meg a szom­szédja, Lázi Miklós is. Mindketten a verekedők felé futottak. — Mi van itt ? — kérdezte Pap. — Komám, be akar vinni — mondta Boros nagy lihegéssel. — Azt már nem engedjük — mon­dotta Pap. — Nem bizony — tódította Lázi. Erre nekiestek a rendőrnek, földre teperték ós agyba-főbe verték, úgyhogy elborította a vér. De nemsokára a rend­őrnek is érkezett segítsége. Ugyancsak a nagy zajra odafutott Tóth rendőr 03 egy V i 1 i c s nevü volt rendőr. EzeK aztán nekiestek a rendőr támadóinak ós sikerült is valamennyit hamarosan ártal­matlanná tenni. A három embert aztán bekísérték a városhazára és a rendőr­szobában „kihallgatták" őket. Tetszik tudni, már ahogy a rendőrök szokták a rendörfzobában. Alaposan kihallgatták mind a hármat és ráadásul még meg is indították ellenük az eljárást. ÚJDONSÁGOK. Államsegély a csabai szinház építéséhez. Bár lassú, de biztos tempóban ha­lad a csabai szinház építése. Azt már többször megirtuk, hogy az uj szinház nagyon szép, modern berendezésű lesz, 24 páholylya', 24 páholyülóssel, a föld­szinti ülőhelyek kényelmesek s a lég­fűtés ós vízvezetékkel berendezett szin­ház 600 személyen felüli befogadó ké­pességgel bir. Lesz mindkét oldalon ruhatár, továbbá buffet és dohányzó. E szubtilis és modern szinház épí­tése 130—140 ezer koronára volt költ­ségelve. Azonban egy régi épület át­építésénél, a szinház ós színpad be­rendezési munkálatai, a folyton emel­kedő anyag- és munkaáraknál teljesen reális költségvetést készíteni lehetetlen s ma a szinügyi bizottság, mely az építkezést intézi, ott ál 1, hogy 180—190 ezer korona költség fedezéséről kény­telen gondoskodni, mert az építkezésre csak 130 ezer korona állott rendelke­zésére a községtől felvett 60,000 kor. kölcsönnel egyetemben. Hogy a színházépítési költségek fedezést nyerjenek, H a a n Béla, a szin­ügyi bizottság elnöke azon kórelemmel ' fordult az országos szinészeti felügye­lőséghez, illetve a kultuszminiszterhez, hogy az építési kiadásokhoz némi se­géllyel támogassa Békéscsabát. Ez a kórelem régen felment a minisztériumba és bizonnyal nem nyer kedvező elin­tézést, ha Kér y Gyula, vármegyénk | szeretett főispánja, minden igaz, a kul­tura és közgazdasági előhaladást célzó | ügy lelkes és odaadó pártfogója, nagy ! befolyásával nem szorgalmazza. K ó r y Gyula főispán a napokban j értesítette a szinügyi bizottság elnökét, hogy a közoktatásügyi miniszter a szin­ház ópitósi költségeihez 30,000 korona államsegélyt szíveskedett utalványozni. A szinügyi bizottság teljesen áthatva attól, hogy e segélyt csak a főispán hathatós támogatásának ós szorgalma zásának köszönheti, kedden délután tisztelgett nála. Korosy László főjegyző köszönte meg a kü'döttség élén Kéry főispánnak a tekintélyes segély kiesz­köziósót és kérte továbbra is, kegyes­kedjék Csaba kulturális ós közgazdasági fejlődését nagy tudásával, minden ne­mesért hevülő szivóvel, befolyásával előmozdítani ós támogatni. A főispán a tőle megszokott köz­vetlenséggel köszönte meg a szinügyi bizottság jóleső figyelmét, A kultusz­kormányt a szinügy támogatása tekin­tetében nagyon is igénybe veszik segély­ért az exponáltabb nemzetiségi helyek, mint Brassó, Fiume. Az e célra elő­irányzott csekély összeg következtében Csaba nem kaphatott nagyobb segélyt. Szívesen előmozdít, fárad kulturális ós közgazdasági előhaladásórt ós Csabának, mint hatalmas gócpontnak arra töre­kedni kell. E tekintetben mindig számit­hatnak munkásságára. — Többszöri él­jenzés szakította meg a főispán beszédét. A küldöttség tagjai voltak: Zahorán biró, Korosy főjegyző, Kiss László főszolgabíró, Haan Béla, dr. HolJander Lipót, Rosenthal Adolf, Tardos Dezső dr. ós lapunk kiadója. — A csabai állomás rendezése. Hála Kiss László főszolgabíró erélyes fellé­pésének, a MÁV. mégis csinál valame­lyes változtatást a csabai állomáson. A régi felvételi épületet, amely piszkos volt már nagyon, bemeszelték. Pedig inkább le kellene bontani az egészet ós teljesen uj felvételi épületet emelni. Ha az állam csak a szegedi pályaudvar rendezésére 16 milliót tud áldozni, ál­dozhatna legalább egy milliócskát a csabai állomásra is, amely két fővonal keresztezésében állva, van olyan fontos, mint a szegedi. Aztán rendezik, kövezik az állomás előtti teret is. Erre szintén nagy szükség van, mert azon a téren esős időben rengeteg nagy volt a pocsolya, száraz időhen pedig a por. Helyes volna, ha az ottani kertet is a térhez csatolnák. Sokkal nagyobb lenne akkor a tőr. A MÁV tehát csak kívülről tatarozza az öreg épületet ós csak a környékét rendezi, ahelyett, hogy ma­gát az épületet bontaná le és másikat emelne helyébe. De talán az is meg­történik. Majd valahogy kisürgeti Kiss László főszolgabíró . .. — Apad a Körös. A Maros és a Szamos mintájára a Körösök is garáz­dálkodni kezdtek a nagy esőzések miatt. Biharmegyében nágy károkat okaztak kiöntéseikkel. Bákésmegye több közsé­gét szintén fenyegette a veszedelem. Különösen Vésztőn volt nagy a veszély. Ott éjjel-nappal dolgoztak az emberek az árviz elhárításán. Rajtuk kivül két század katonaságot is rendelt oda Ambrus Sándor alispán. A nagy, fárad­ságos munkával sikerült is meggátolni a viz kiöntését. Most már rohamosan apad a Körös. Szerdán délutánig 120 ceniimétert apadt, A veszedelem tehát elmúlt Vésztő fölül. A többi községnél Szeghalmon, Dobozon, Mezőberónynól és Gyomán szintén nagy volt a viz, úgyhogy árvíztől lehetett tartani, de most már mindenütt apad. Dobozon szerda éjjel 2 órától délutánig 40 centi­métert apadt a viz. Lényegesen lejebb szállott Gyomán is. A fenyegetett köz­ségek lakosai tehát most már nyugod­tan hajthatják álomra fejüket. — Esküvő. Dr. Komi 98 Géza csa­bai tb. szolgabíró hétfőn kötött házas­ságot Neumann Manó csabai föld­birtokos (s az Árúforgalmi Részvény­társaság igazgatójának leányával, Neu­mann Margittal: — A Tótkomlósi munkásházak, Meg­írtuk legutóbb, hogy Tótkomlós köz­ségben sem a község, sem a vármegye nem kiván munkásházakat építeni. Pa­lecska András és társai tótkomlósi la­kosok kórelmére, akik a munkásházak építését forszírozzák, a földművelésügyi miniszter leküldte megbízottját a hely­színére, akinek előterjesztése alapján a miniszter megkérte a földhitelintézetek országos szövetségét, hogy a munkás­házak megépítését finanszírozza. Ez az intézet azonban hivatkozva arra, hogy alapszabályai értelmében ilyen kölcsö­nöket csak a községeknek, a vármegyék­nek adhat, nem tehetett eleget a mi­niszter felhívásának. Most a miniszter azt a tanácsot adja a kérvényezőknek, hogy alkossanak munkásház épitő szö­vetséget ós mint ilyen k legyenek tagjai az országos központi hitelszövetke­zetnek és ha igy a szükséges köl­csönt megkapják, az esetben a minisz­ter hajlandó less a törvényben megen­gedett állami segélyt folyósítani. — Eljegyzések. Mi ko 1 a y Bözskét, néhai M i k o 1 a y Mihály, volt szarvasi kir. közjegyző leányát eljegyezte V i d a Ferencz hódmezővárhelyi bank-főköny­velő. P a n v i t z János őrnagy, a csabai 101 ik gyalogezred zászlóaljparancsnoka Anna leányát eljegyezte Fischer Brúnó, a zászlóalj számvevő főhad­nagya. Z i n n e r Sándor csabai baromfi­kereskedő eljegyezte Strassburger Emánuel leányát, Esztikét. — Orvosválasztás. Mezőberóny köz­ség képviselőtestülete legutóbb tartott közgyülóse alkalmával az elhalt Kric h Imi-ó helyébe községi ügyvezető or­vossá dr. Karay Gusztávólt és ennek helyébe községi orvosnak dr. B e r ó n y i Károlyt választotta meg. — Repülőnap Szarvason és Gyulán. Két országos hirü aviatikus az elmúlt va­sárnap repülőnapot akart tartani. Szé­kely Mihály Szarvast, Lányi Antal a hadnagy-pilóta pedig Gyulát látogatta meg, hogy bemutassa a kíváncsi em­bereknek a repülés művészetét. Székely Mihály Budapestről repülőgépen akart Szarvasra érkezni, de később letett erről a tervéről, amelynek kiviele köny­nyen végzetessé vállhatott volna. A Biarvasi repülő napból nem lett külön­ben vasárnap semmi, mert rossz volt az idő. Viharos, esős időben repülést végezni lehetetlenség. Pedig a szarvasiak nagyon is kíváncsiak vo'tak a földiükre, aki az úttörő aviatikusok kőzó tartozik. Gyulán Lányi Antal hadnagy megtar­totta a repülőnapot. Különben Gyulára is repülőgépen érkezett Szalontáról. A közönség lelkesen ünnepelte a bátor hadnagy-pilótát. Gyuláról Lányi hadnagy valószínűleg Orosházára repül, ahol szintén tart repülőnapot; Székely Mi­hály az elmúlt vasárnap helyett a jövő vasárnap tartja meg szarvason a repülő napot. Lányi hadnagy repülését kétezer főnyi közönség nézte végig. A pilóta meglehetős szélben négyszer emelke­dett a levegőbe, 80—100 méter magas­ságba. Harmadik felszállásnál magával vitte Gyöngy össy Terézt, a szegedi j színtársulat naiváját és husz méter ma­| gasságban kört irt le vele. — Angol nyelvmester a csabai polgári fiúiskolánál Dr. Varjas István, a pol­gári iskolák miniszteri referense Békés­csaba iránt érzett rokonszenvének ismét , jelét adta. P a t a k y János állami pol­gári fiúiskolái igazgató kérelmére Ré­vész János kiváió német szaktanárt Nagykárolyból a békéscsabai állami pol­gári fiúiskolához disponálta. Révész Já­nos középiskoláit Amerikában végezte és igy Békéscsaba Révészben perfekt angol nyelvmestert is nyert. — Jubiláló tűzoltó egylet. A Békési Önkéntes Tűzoltó Egylet augusztus 3-án 30 éves fennállása ós H e n c z Antal parancsnok 40 óves működése megün­neplésére jubileumi ünnepélyt rendez. Az ünnepély sorrendjéből a következő­ket közöljük : D. e. 9 órakor hálaadó ! isteni tisztelet aróin. kath. templomban; 1 10 órakor díszközgyűlés a városháza dísztermében. Délután fél három órakor népünnepély az Erzsébet sétatéren, este 8 órakor zártkörű táncmulatság ugyanott.

Next

/
Thumbnails
Contents