Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1913-09-07 / 71. szám

Békéscsaba 1913 szept. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 tött a kivándorlás, bány útlevelet álli- j arravalóságát bebizonyította, az előltottak ki? És nagy meglep atéssel hal- ! járóság állásában véglegesítette, lottuk, hogy az idén nem kellett kiálli- j Kerepeczki Mihály szegény elnyotani egyetlen útlevelet sem. — Ne tessék ám azt gondolni — világo?itott fel az iílető tisztviselő, — hogy (alán te j sen alább hagyott, lelohadt a kivándorlási láz. Szerelnének és szerettek volna kimenni az idén is sokan, de nem lehet Oka pedig ennek a balkáni háború miiít bonyodalmassá vált külpolitikai helyzet. Az épkézláb, katonai szolgálatra alkalmas embereknek nem lehet útlevelet adni. Csak 17 éven alul és 42 éven felül kaphatnak útlevelet. Tizenhét éven alul pedig még nem, 42 éven felül pedig már nem kívánkoznak elhagyni a hazát az emberek. E kettő év között van a legveszedelmesebb kor. A legéleterősebb, legmunkabiróbb emberek vándorolnak ki, akikre pedig legnagyobb szüksége van az országnak, különösen akkor, mikor minden percben attól lehet tartani, hogy a gyöngén összetákolt béke felborul és védeni kell a hazát. — De tudtommal Csabáról is mentek már ki az idén szintén katonaköteles férfiak. — Azok itt útlevelet nem kaptak. Azok szöktek. Sokan kiszöknek, mert a határrendőrség a legéberebb figyelem dacára sem tudja ezt megakadályozni. A fővárosi lapokban gyakran lehet olvasni, hogy a határrendőrség elfogott rosnak, aki egy műlábát szeretne szerezni ós aki családjával együtt nagy nyomorúságban van. A ma megnyíló tanonc munkakiállítás ügyével hosszasabban foglalkozott az elöljáróság. Mindenekelőtt a biráló bizottságokat választották meg szakcsoportok szerint. Biráló bizottsági tagok a következők lettek: A faipari csoportban : Simon Béla, Gulyás Mihály, Reísz Sándor, Csáky János, Dubraucsik János és Leelőssy Albert; a vas- és fémipari csoportban: Z'ehovszky János, Hadabás János, Dénes Bálint, Uhrin Ádám, Klein Vilmos, Hankó Mátyás és Horváth Sándor; a bőripari csoportban : Felber Sándor, Mayerhoffer István, Marik Pál, Gyucha János, Maulis Mihály, Kátyán Pát, Uhrin György ; a ruhaipari csoportban: Könyves T. Kálmán, Varga Mihály, Muzslay Gyula, Merk József, Lepény András, Góth László ; a vegyes ipari csoportban, ahova az és visszatoloncolt kivándorlókat, akik a j építőipari tanoncok szakrajzai is tartozlegfurfdngosabb módokon akartak át- ; nak :' Molnár János, Zámecsnik Sándor, szökni az ország határán. A szökési mó- ! Szellner Mihály, Hovorka Mátyás, Kerdokat természetesen akivándorlási ügy- j tész János, Gesmey Soma és Martincsek nökök eszelik ki. Kíséreltek már meg • András. szökést automobilon, különféle álruhák- ! A dijakra vonatkozólag akként állaban is. Legközelebb már a repülőgépet j podott meg az elöljáróság, Hogy minden miniszteri rendeletet, melyet annak idején lapunkban mi is ismertettünk. Az elöljáróság helyesléssel vette tudomámorodoit iparos számára gyűjtést indi- sul a rendeletet. tott a testület, amely azonban nem va- j Az aradi ipartestület azt az órtesílami fényes eredménnyel járt. Kivána • tést küldötte, hogy a csizmadia iparotos volna, ha a nagytársadalóm ós a ! sok október 6-án nagygyűlést tartanak jótékony egyletek is adakoznának a ! Aradon. A hódmezővásárhelyi iparteskönyörületre mindenképen méltó ipa- j tület viszont arról értesítette, hogy ott tis felhasználják erre a célra. És talán 'sikeresebben is. Békésmegyóből dacára annak, hogy útlevelet nem adnak ki, bizonyára többen átkeltek már a határon. Intelligen sebb ember könnyen át is jut Ausztriába kirándulás cimén, egyszerűbb embernek azonban nehéz a szökés. Legutóbb egy orosházi embert is visszatoloncoltak a határról. Az is szökni akart. Nagyon helyes volna, ha a külpolitikai bonyodalmak miatt tett szigorú intézkedést állandósítaná a kormány. Talán e szigorú módszer meg tudná szüntetni a kivándorlást, amely oly nagy vérveszteséget okozott már szegény Magyarországnak. A csabai ipartestület köréből. Előljárósági ülés. Igen érdekes ülést tartott csütörtökön délután a csabai ipartestület elöljárósága. A szép számmal megjelent előljárósági tagokat főképen két ügy foglalkoztatja. Egyik a városháza nagy termében ma vasárnap délelőtt megnyitó tanoncmunkakiáliitás előkészítése, másik pedig az ipartestületi ház. Régi vágya már a csabai iparosságnak, hogy testülete saját házzal birjon. Egy 800 tagból álló, tehát igen jelentékeny társadalmi és gazdasági súllyal biró testületnél kissé különös is, hogy más házában kell néki meghúzódnia. Igaz, hogy ebben a mostani generáció egy általában nem hibás. Ha az alakulás kezdetén az öregek másként gondolkoztak ós gazdálkodtak volna, most a csabai ipartestület is a maga portáján uraskodnék, ahogy ezt jóval kisebb testületek, mint például az orosházi is, cselekszik, A csütörtöki ülésen ismét felmerült egy életrevaló terv, amelynek a végrehajtása ha sikerül, ugy nemsokára a csabai ipartestületnek is meg lesz a saját háza. Az ülésről egyébként az alábbi tudósításban számolunk ba: Jelen voltak Timár Endre elnöklete alatt Molnár János és Facsinay D?zső alelnökök, ifj. Horváth Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Hugyec J mos, Orvos Endre, Timkó András, Kvasz Pál, Dánes Bilint, Felber Sindor, Molnár Mihály, Offenwagner Pá

1, Varga Mihály, Zlehovszky György, Lipták P. János, Wieder Albert, Csuvarszky Mátyás, Uhrincsok János és Uhrin Ádám előljárósági tagok. Timár Eodre elnök a megjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván. Horváth Mihály jegyző bejelentette, hogy a mult ülés jegyzőkönyvében foglalt ügyek elintézést nyertek. Ezután Facsinay Zoltán az újonnan választott irodatiszt ügyére került a sor. Mivel a próbaidő alatt Facsinay sok ügyességnek adta tanujeleit, ós csoportban 10, 5 ós 2 koronás dijak, továbbá kitüntető, dicsérő 03 elismerő oklevelek lesznek. Huzamosabb vita indult meg a fölött a kérdés fölött, hogy legyen-e egy mindenek fölött álló első dij a legjobb kiállított munkáért. Mivel a különféle iparágak miatt az egész kiállítás legjobb munkáját megválasztani nagyon nehéz és az heves összetűzésekre adhatna könnyen alkalmat: az elpljáróság akként határozott, hogy első dij nem lesz. Az alapszabálymódositás céljából a testületi közgyüíós még régebben kiküldött egy bizottságot. Ez a bizottság azonban mindezideíg nem ült össze, a módosítások tárgyalását ennélfogva későbbre kellett halasztani. Jelentések. A ház ügye. Uhrin András pénztáros előterjeszj tette a julius és augusztus hónapok | pénztári forgalmáról szóló jelentést, | amely szerint a bevétel 1195 22 korona, ! a kiedás 73028 korona volt, a marad! vány tehit 464 94 korona. Horváth Mihály jegyző a tagforgalmi jelentést terjesztette elő. E szerint jui nius végén 786 volt a testület tagjainak | száma, augusztus végén pedig 796. Te| hát 2 hónap alatt 10-zel szaporodott. Tanonc volt junius végén 590, aug. végén 587, tehát 3-mal kevesebb. A jelentéseket tudomásul vette az elöljáróság. Az érkezett ügyiratok közül nevezetesebbek a következők voltak: Az Ipartestületek Országos Szövetsége a városi törvény revíziójával kapcsolatosan felhívta a csabai ipartestület figyelmét is arra, hogy az iparosságnak a városi és községi képviselőtestületekben nagyobb befolyást kellene kivívni. Ez a mozgalom helyes és móltányos is. Például Csaba képviselőtestületében sincs az iparosság ugy képviselve, ahogy azt tekintélyénél ós súlyánál fogva megérdemelné. Még az a szerencse, hogy a képviselőtestület sok jóakaratot tanúsít az iparosság iránt és törekvésében támogatja. Az elöljáróság felkéri az Országos Szövetséget, hogy a városi törvény revízióját végző miniszteri kiküldöttek előtt szálljon sikra az iparosság jogaiért ós igyekezzék kivívni azt, hogy az iparosság arányosan vegyen ezután részt a képviselőtestületekben. Ugyancsak az Országos Szövetség véleményt kér a revíziós törvény módosítására vonatkozólag is. A véleményt ez év végéig lehet benyújtani. Az elöljáróság a S övettég megkeresését javaslattétel céljából kiadta Felber Sándornak és Zlehovszky Györgynek. Ambrus Sándor alispán megküldötte a testületnek a tanoncok idő előtti felszabadítására vonatkozó kereskedelmi szeptember 20-án a kovácsok tartanak országos kongresszust. Mindkét gyűlésre szóló meghívókat kiadta az elöljáróság az érdekelt iparosoknak. A munkásközvetitő mindig megküldi néhány példányban az ipartesületnek is a „Vasárnapi Könyvek" című népszerű és tanulságos füzeteket. Az elöljáróság köszönetet szavazott érte. Az indítványok során Facsinay Dezső alelnök felhívta az elöljáróság figyelmét arra, hogy van a testületi helyiség számára egy alkalmas ház, amelyik eladó. Ez az özv. Filipinyi Albertnó háza a Luther-utcában, a majd valamikor felépülő tanoncotthonnal szemben. Most ott van a kisgazdák egylete. Ezenkívül italmórési jog is van. Helyesnek tartaná, ha a testület informálódnék a házeladás felől. Timár Endre elnök megjegyzi, hogy tudomása szerint a ház 70,000 koronáért eladó. Tehát nagyon drága. Nem is éri meg azt a pénzt. A< testület megfelelő anyagi erővel nem is rendelkezik. Ennek dacára helyesnek tartja, ha a testület lépéseket tesz. Talán lehetne a Polgári Körrel ós az Iparos Olvasókörrel társulva belemenni a vételbe. Azoknak a vezetőségével is érintkezésbe kell tehát lépni. Á ház mindenesetre alkalmas. Újonnan épült tágas épület, amelyben lenne minden számára hely. Többek hozzászólása után az elöljáróság egy bizottságot küldött ki a minden irányban való puhatolódzás céljából. Ezek után Timár Endre elnök az ülést berekesztette. A megyei tanítók Eötvös-ünnepe Száz évvel ezelőtt, 1813-ban látta meg a napvilágot Magyarország egyik leghatalmasabb géniusza, báró Eötvös József. Csodálatos sziv, csodálotos szellemi erő lakozott ebben a testileg kicsi emberben. Államfórfiunak elsőrangú volt. Mint állambölcsósz, a mult század közepe Európájának élén állott „A XIX. század uralkodó eszméi" c. müvével, úgyhogy világhírű nagy nevek kérték ki véleményét. Igazi „europaer" volt, amilyen manapság nem is létezik. Mint regényíró ós mint költő a magyar irodalom legjelesebb művelői közé tartozik még ma is. „Karthauzi"-ja örökbecsű alkotás. Mint ember, a legjobbak egyike volt. Szerény, ideálisan rajongó minden nagyért, szépért. A magyar közoktatásügy, különösen pedig annak derék katonái, a tanítók vezérüket szerették, tisztelték benne életben, azt gyászolták halálában ós azt ünnepelik most, mikor elmúlt a gyász, mikor már megdicsőülve nyugszik ez a nagy ember a magyar nemzet Pantheonjában. Bókésmegye tanítói nagyszabású emlékünnepet rendeznek báró Eötvös József emlékére szeptember 13-án Gyulán a vármegyeháza nagytermében. Az ünnepség díszközgyűlésből, hangversenyből és táncvigalomból fog állani. A műsor a következő: Délután 5 órakor díszközgyűlés a vármegye szókházának dísztermében M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő diszelnöklete mellett. TÁRGYAI : 1. Himnusz. Énekli: a Gyulai Tanitók Egyesületének „Erkel Ferenc dalárdája" Székely Lajos vezetésével. 2. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja: Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, mint diszelnök. 3. Emlékbeszéd. Előadja: dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő. 4. „Mi Eötvöst ünnepeljük'. Alkalmi óda. Irta : Ábrányi Emil. Szavalja : Nickmann Reziő a Gyulai Tanitói Járáskör elnöke. 5. Zárszó. Tartja: Uhrin Károly egyesületi elnök. kiváló bór- és lithiumos £ gyógyforrás * WytftaJilMál, kfezvénynéi, enktrtotagségiéi, vlrhMyaél, ené**m * IHi

g

iiil titnwfc tanrtfrlaál tthl fcnáw. ftnfcHtananitosivaijOTfe SCHVLTIS ÁtOST «L C 6. Szózat. Énekli: az »Erkel Ferenc dalárda" Székely Lajos vezetésével. Este fél 9 órakor hangverseny a „Royal Mozgószinház

u-ban. MŰSOR: 1. Ünnepi dal. Thern Károlytól. Előadja : az »Erkel Ferenc dalárda" Székely Lajos vezetésével. 2. Eötvös a költő. Irta és felolvassa : Csura Miklós főgimnáziumi tanár. 3. a) Beethoven: Prometheus nyitánya, b) Chovan : Magyar táncok. Négykézre játszak : dr. Kovalszky Róbert és dr. Horváth Dezső. 4. Á zászlótartó. Irta : Eötvös József. Szavalja : Nickmann Rezső. 5. Magyar dalok. Cigányzene kísérettel. Hegedűn előadja : dr. Major Simon. 6. „Vár és kunyhó". Melodráma. Irta: Eötvös József. Szavalja : Bagdy Dániel ev. ref. lelkész. Zongorán kiséri: dr. Kovalszky Róbert. Hangverseny után táncvigalom a „Komló Szálloda" nagytermében. A zenét Rácz Tóni zenekara szolgáltatja. Belépti-díj — a hangversenyre és táncvigalomra — személyenként 2 korona. Páholy-jegy 12 korona. Az ünnepély tiszta jövedelmét az Eötvös emlékére alapított „Eötvös-alap" javára fordilják s e célra felülfizetóseket köszönettel e.fogadnak. KróniKa. Sóhajos a levegő, (Jgy teli van véle, Hogy azt hiszem semmisem Férne már beléje. Teli van a levegő Diáksóhajtással : Hej csak futna ez az év Rémes rohanással. Hogy a drága junius Itt volna már újra, Nem rémitne folyton a Tanár s a szekunda I Sóhajtoznak a szülők Ha zsebükbe néznek: Kárörvendőn vigyorog Hült helye a pénznek. Elvitték az iskolák, Meg a könyvesboltok, De azért ám sok szülő Boldog, nagyon boldog. Csakis azok boldogok, Kik a beiráskor Csak két bordát törtek el Nem annyit, mint máskor. R balkáni háború Egy a beírással, R testvér, a jó barát Ha kell, fel is nyárssal. Öklözik és könyököl, Rug is ha kell épen, Arra bizony nem mondod, Hogy köszönöm szépen, Mikor aztán vége van fl nagy hadjáratnak S a testvér, a jó barát Egymásra akadnak : Tört karokkal, véresen Összeölelkeznek : „Beirták a gyermekünk I" Sirnak s örvendeznek. — Ilyen ez a mi hazánk, Higyjék el azt nékem S mindjárt rá is vágom én, Hogy halálos szégyen I Mindenfelé iskola Kéne tiz-százszámra 5 nincs. Mutatja B.-Csaba, R mellékelt ábra. Ötszász, hatszáz kis gyerek Van iskola nélkül, Csudálom az államot, Hogy bele nem szédül. Olyan, mint a kis leány: Katona kell néki, Rááldozza mindenét, R többit nem nézi. Csúnya kor a mai kor, Ezt mondom én váltig S amit mondok rendesen, vagy Mindig be is válik: R kultura hervatag, Mint a fák most — nyáron, Ébredését ugy hiszem, Mindhiába várom. Múlik a nyár, jön a tél Átmenet ősz nélkül, Hazánk megy majd a jégen Kultura, ész nélkül. Egyszer aztán lezuhan, Elterül és — vége, Oda múltja, jelene Minden dicsősége . . . ©uy.