Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-27 / 17. szám

Békéscsaba. 1913 február 27 BÉKÉSÍEGYEI KÖZLÖNY 5 — Líceumi est Orosházán A szabad líceum vezetősége Orosházán f. évi feb­ruár hó 23-án, vasárnap délután fél hat órakor az áil. polg. iskola tornatermé­ben „Petőfi-estét" rendezett. A szabad­ság és szerelem nagy dalnokának éle­téről és költői munkálkodásáról P á 1 Ernőné, a B^kósmegyei Közművelődési Bizottság" titkárának neje tartott e !ő­adast. Ez a kiválóan jól sikerült Petőfi­est felülemelkedett a líceumnak jelen időszakban tartott eddigi előadásain is. Petőfi életét ós költészetét szebb, érde­kesebb és találóbb képben alig lehetett volna bemutatni, mint azt Pál Ernőné tette. Kellemos, megnyerő, szép előadá­sával a nagys7ámu közönség figyelmét és meleg érdeklődését egy óra hosszáig állandóan lekötve tartotta. A kellemos hatást csak fokozták azon szavalatok, melyek a természet dalnokának egy-egy remek alkotását mutatták be s azzal mintegy megvilágították minden oldalról Petőfi csodás költészetét. Székács Béla „János vitéz'-böl részletet szavalt, Oláh István: „Falu végén kurla kocs­ma . . .", M a t u l a Pál: „Magyar ne­mes", N a t i v János: „Dalaim", H é­z e r Bála : ,,A jó öreg korcsmáros", „Az Alföld', Révai Juliska: „Távol­ból", Ferenczy Piroska : „Anyám tyúkja", Szász Dezső: „A mióta én megházasodtam", H o 1 e c s k a Gyula: „Szeptember vég n", Kovács Lajos: „E^y gondolat bánt engemet . . ." cimü költeményeit adták elő. Mindannyian az áll. polg. iskola növendékei, kik elisme­résre méltóan oldották meg feladatukat. A kisFerenczy Piroska szavalatát mint kedves és bájos jelenséget emel­jük ki. — A csabai Zenede hangversenye. A Gyöngyösi Gusztáv vezet* se alatt álló B kése *bai Városi Zenede most vasárnap tartja tizenegy-dik nyilvános hangversenyét. Mindegyik hangverse­nyén nagy készültséget árultak el a nö­vendékek, ami az intézet kitűnő mód­szerének a bizonysága. A közönség min­dig szívesen is keresi fel ezeket a nagy élvezetet nyújtó hangversenyeket. Kü­lönösen szépnek is-^rkezik a növendé­kekből alakiiott 16 tagu zenekarnak a szereplése. Belépő jegy ára 1 korona. Diák jegy 50 fillér. A tis?ta jövedelmet, valamint a szíves adományokat az ösz­töndíj és segélyalap javára fordítja az intézet. A hangversenyre felhívjuk a közönség figyelmét. — A veszedelmes széngáz. A nagy­városok kizarólagos fűtő ínyaga, a kő­szén nálunk alig van elterjedve s külö­nösen a köznépnél ós szegényebb nép osztálynál pedig teljesen ismeretlen. Még ahol általános használatban van is, sokan nem tudnak bánni vele s gyakori szerencsétlenség a tudatlanság követ­kezménye. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy ez a tudatlanokra veszedelmes fűtőanyag Gyulán két öregasszonv saj­nálatos halálát okozta. Özvegy Kris­t y á k Györgyné 71 éves ós özv. 0 s u r Tamásne 72 éves városi szegények évek óta együtt laktak a nagyo^áhvároson a F^hérló u'ca 18. számú ház egy szobács­kájában. Városi segélyből és jóemberek adomám aiból tengették öreg napjaikat. Teli fűtőjüket az utcán fahulladékokból szedegették össze. A mu t héten több va^gon szenet fuvaroztak a városon keresztül a kötőgyár, villanytelep és malmok részére. A döcögős kocsiúton sok kőszéndarab po !yo^ott le a kocsik­ról Az öreg asszonyok ezeket össze­gyűjtötték és hazahordták. Pén'eken délután a takarókiüzhelyen előbb fával tüzet raktak, s mikor már sok parázs volt, egy csomó szenet tettek rá. Ez még nem okozott volna semmi b»jt, do ugyanakkor a kályhacsövet ronyygyal bedugták, hogy a meleg a kéménybe ne menjen. Kiistyáknó zsákot foltozott, mig a másik öreg asszony az ágy mel­lett, kis széken ülve b°szélgetett. A tü?hdyről lassankint kiáradó széngáz éS/revétienül elkábította őket ugy, hogy nem volt módjukban a halá ból kime­nekülni. S'ombaion délelő t fe'tünt a háziasszonyuknak, Lázár F^óránénak, hogy lakói e!ő ő déluián óta nem mu­tatkoztak. Benyitott szobijukba, ahol még mindig érethető volt a széngáz s a két öreget — felöltözötten, ugy amint a haiál munkaközban utólérte őket, — kihűlt, megmerevedett állapotban találta. Jelentést tett a rendőrségnek, amely a helyszínére kiszálo t, s megállapította, hogy a szerencsétlenséget széngazmór­gezes okozta ós a halottak eltemetósó­ről intózkedeit. Vitriolos családi affár Orosházán. Verekedő házastársak. A vitriol legtöbbször szerelmi drá­mákban szerepel. Ha vitriolos drámáról olvasunk, vagy hauunk, csaknem bizo­nyosak lehetünk abban, hogy szerelmi drámáról van szó. A vitriol azonban ugy látszik most már nem nagyon vá­logat, mar befurakodik a családi életbe is. Nemcsak a hűtlen legény arcát teszi már csúffá, nemcsak azoknak a testét égeti össze, hanem már a fárjemuram­ékót is néhanapján. Mint az alábbi épü­letes kis história is bizonyítja. Valósággd ku !ya-macska barátság­ban éln«k egymással G. Szabó Lajos, meg a fdesége. Ö ökös közöttük a ve­szekedés, pörpatvarkodas. Cudarul ösz­szekaptak például a mult év május 11-én is. Az asszony künn volt a pia­con és kipirult arccal, dulva-fulva érke­zett haza. Azonnal nekiesett az urápak : — Mondrad te S '.ekeresnének, hogy árulja a mi gyümö ebünket ? — Mondtam hát! — Hát én nem tudtam volna eladni. — Terád nem bízom az olyasmit. — E ég disznóság! — f^kndt ki az ssszony — Mi vagyok én ? Többre be­csülöd azt a Szekeresnét, mint a fele­ségedet ? Verj n me? a . . . DJ ki már nem mondhatta az átkot, mert S. Szabó kezdte rá Etkezdte szidni az asszonyt u*y, ahogy a torkán kifért. D) az asszony se maradt adós. O yan parázs kis veszekedést rögtönöztek, hogy összeszaladt a fél utca. G. Szabó látta ezt és egy kicsit meg is restelte magát. Da azért forrt benne a düh, a bosszúállás érzete. Megragadta az asz­szonyt ós beordította a konyhába : — Takarodj csak be. Odabenn szá­molunk ! Mikor bementek, belü'ről becsukta a konyhaajtót és e'ke?dte ütni verni az asszonyt, aki kétségbeesetten jajgatott. Ilona nevü leányuk, amint ezt meg­hallotta, e őrohant az épület másik ró­szébő!. Emémuit a jelenet láttára ós az ablakon át sirva könyörgött az apjá­nak. — Apám, ne bántsa már ! Da nem használt semmit a könyör­gés. A leány ekkor egy merész ugrás­sal benn termett a konyhában az abla­kon át és megfogta az apja kezét, aki csak ekkor hagyott fel a veréssel. Sza­bóné mikor kiszabadult, a dühtől szinte reszketve felkapta a közelben lévő vit­riolos üveget ós tartalmát ráöntötte a férjére, aki karján ós nyakán szenvedett Í-U yos égési sebeket. S'.abó kikapta a felesége kezéből az üveget ós ami még benne maradt, ráöntötte a feleségére. D i csak jelentéktelen sérüléseket oko­zott ezáltal. Az épületes kis családi jelenet az orosházi kir. járá biróság eló került, amely megállapítván a jogos öivédel­met, S>abónót felmentette a su yos testisértós vádja aló, ellenben S abót könnyű testisértós cimón elitólte 80 ko­rona pénzbirságra. Itt azonban még nem lett vége a dolognak. Szabó ugyanis, aki elítéltetése miatt módfelett haragudott, feljelentette a cselédjüket, Pálinkás Erzsit hamis tanuzás és hamis eskü miatt. A lány ugyanis inkább az asszony javára val­lott. Azt mondta ugyanis, hozy a vit­riolos üveget Szabó kapta fél ós ő öntö'te le először az asszonyt, aki a tán önvédelemből elkapta az üveget. E vallomástételre Pálinkás Erzsi meg is esküdött. A hamis esküvel vádolt Erzsinek már a gvulai törvényszék eló kellett állania. Da ügyesen védekezett. Azt mondta, hogy őt egy Molnár nevű legény birta rá a vallomástételre. Sze­relmet vallott neki és azt ig^rte, hogy feleségül is veszi, ha S abónó javára vall. Ilyen csábitásnak hogyne engedne egy leány! A biróság helyet is adott a véde­kezésnek és Pálinkás Erzsit felmentette a hamis tanuzás vádja alól. Tarkaságok. Előzékeny. Egy tánc- ós illemtanár Iokalitásá­ból tódult kifelé a fiatalság, kipirult arcú hölgyecskék és agyontáncolt lo­vagok. /\ tánc egy kicut sokáig tartott, már éjfél fe!ó járt az idő, amikor az utcán zsibongva, nagy lármával szót­oszlottak az i lemtanár növendékei. Egy fiatal hölgyecske az u:.cán igy szólt a lovagjához: — Borzasztó, ilyen későn megyek haza ós most nincs sen'ii, aki haza­kísérjen, pedig legalább egy félórányira lakom innen . . . Most ilyen későn men­jek egyedül ... Azt mondja erre a fiatalember: — Akkor már nekem sokkal jobb én mindössze három percnyire lakom innen. És ezzel szépen sarkon fordult ós otthagyta a kis hölgyet az utcán. Előléptetés. Egy magáncég főnöke a legváloga­tottabb gorombaságokat szokta mondo gatni az alkalmazottainak. Ez persze nem jelent semmit, az alkalmazottai nem veszik rossz néven, mert tudják, hogy a főnök azért jó ember, csak a modora ilyen. Jött azonban egy uj hivatalnok, aki nem ismerte még a főnök tulajdonságait és nagyon megsértődött a diszjelzők miatt. — Kérem, főnök ur, — tört ki be­lőle egy alkalommal a méltatlankodás, — amikor belép em, sündisznónak ne­vezett Néhány nap múlva birkának ne­vezett, majd borjúnak titulált, ma pe­dig már ökörnek nevez. Én nem tűr­hetem el a folytonos gorombaságait. A főnök csodálkozva hallgatta a méltatlankodást. — És még maga haragszik? Hit nem látja, hogy folytonosan emelem a maga értékét. Milyen a tréfa ? Uj ka'apot hoztak őnagyságának ós perszw röglön felpróbálta a férje előtt a nagyszerű kalapot. Megnézegette ma-, gát minden eikepzelhető poziturában végre a férjet kérdezte meg : — Nos, mit szó sz hozzá ? Milyen a kalapom ? A f >rj kissé savanyúan felelte: — O yan, mint egy havi fizetésem. TÜfttfÉflYKIEZÉS­§ Az állatkínzó. Gulyás Inre kö­röstarc-sai ember nagyon sűrűvérű, ha­mar fel tudja magát izgatni. A mult év októberében például bement M jző­berénybe a vásárra és lovat vett. Mikor kiakarta próbálni, hogy a ló használ­ható-e kocsiba, megütközve kellett konstatálnia, hogy bizony a parip nem kocsis lónak való. Rúgkapált ós nem akart menni semmikepen. Eküor el­kezdte ütni az ostorral, ahogy csak birta. A ló ennek dacára sem akart menni. Rugdalózol, csiku=>y folyt róla az izzadság, de nem ment. Gulyás ek­kor leszállott a kocsiról és u^y ü ötte­verte a lovat. A körülállók, köztük az apja is, nem tudtak nézni ezt az állat­kínzást. Oda is szóltak : — Ugyan ne bántsa már azt a sze­gény jós/ágo*. Látja, hogy ccni meey. — Nem bánom, ha meg is döglik, de mennie kell! — mondta nagyot káromkodva Gulyás ós tovább verte a lovat. Mikor p^dig az apja is leintette, arra is ráhúzott dühében. Látta mind­ezt az lacikonyhás sátorból Síeg^di Gábor hentesmester ós od imént a cso­porthoz. — Kije magának ez az ember — kérdezte az öreg Gulyástól. — A fiam — válaszolta elkeseredve az öreg. — Hát illik az apjára felemelni a kezét? — feddette a fiút Szegedi. —• Megveri az isten. — Binorn is én ! Magának meg semmi köze hozzá! — mondta gorom­bán a fiatal Gulyás. Mikor Szegedi to­vább is feddette, dühösen rárohant és pofonvágta. A gará da emb^r tettleg ugyan nem inzultálta Kollár L jos ügy­védet, aki a nagy lármára odasietett, de azzal is olyan durván bánt, olyan mosdatlan szájú kifejezéseket használt ellene, hogy az ügyvéd kénytelen volt eltávozni. Végre mgysokára előkerült egy V i s z n e r nevü rendőr is, igye­kezett lecsendesíteni a dühöngő embert, aki nekiment volna akkor mindenkinek. Még a rendőrt se respektálta. Mikor az felszólította, hogy viselkedjék csende­sebben, rámordn t, nagyot káromkodott, aztán mellén ragadta ós ha egy fiatal­ember segítségére nem megy a rendőr­nek, még meg is taposta volna. C j*k u'óbbi tettéért vonta felelőségre hó fő a a gyulai törvényszék, amely hatósági elleni erőszak miatt egy hónapi fog­házra ítélte. A vádlott és védője fel­mentés végett felebbezett. Da felebbe­zett a királyi ügyész is, aki viszont ke­veselte a büntetést. 14-15 éves, 6 elemi vagy két polgári iskolával fizetéssel felvétetik ! a „CORYINA"-köiiyvnyomdában. Értesítem a t. közönséget,hogy atyámnak régebben fennálló fogorvosi műtermébe tirstil beUptem és rendeléseimet naponts, dél­előtt 9—12-ig, délután 2—5-ig megkezdtem. Tisztelettel Dr. RÉYÉSZ SÁNDOR, Békéscsaba, Vas utca 1. sz. a. Eladó ház. Békéscsabán, Katona utca 1. sz. a. (a Korona kávéház mellett) levő ház, mely áll 1 kétszobás és 1 egy­szobás lakás ós mellékhelyiségekből, nagy udvarral és kerttel együtt, olcsón eladó. Bővebbet ugyanott. KU2 GAZDASÁG, Gabona árak. Békéscsaba, február 26. A budapesti gabonatőzsdén az irány­zat ismét lanyhul; az igaz, hogy a kí­nálat csekély és a forgalom is az. A csabai hetipiacon igen jó volt a kínálat. Buza 2040 -21-40 Árpa — Tengeri morzsolt . 14. •— Budapest, február 26. K^szbuza ü'let­telen; — áprilisi buza 2358, októberi buza 24 24, tengeri 15 02. a Bécsi biztositó-társaság csabai főügynöksége. IRODA: Szent-István-tér á. szám. 5000 darab akác szőlőkarót 2 m. hosszú ágban, továbbá szép, 3 m. magas, nyii-, rezgő nyár- és akác­facsemetét, mint többféle ezüst és diszfenyöt eladja Uradalmi erdészet, Póstelek Meghívó. A Békési Takarékpénztár Rész­vénytársaság . évi rendes ülését 1913. évi március hó 9-én, az intézet helyis-égéban délután 3 órakor tartja meg, melyre a részvényések tiszte­lettel meghivatnak. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Közgyűlési elnök választása. 2. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesi­j tésére bizottság választása. 3. Az igazgatóság jelentése és az 1912. i évi zárszámadások előterjesztése. 4. A feüigyelöbizottság jelentése. 5. A mérleg megállapítása, nyereség hovatorditása s a felmentvény megadása iránti határozat. 6. Indítványok feletti határozat. Békés, 1912 február hó 24. Az igazgatóság nevében : Baky István, igazgatóság! elnök. JEGYZET : Az alapszabályok 51. §-a akként ren­delkezik, hogy: „Minden részvényes, amennyiben a közgyűlésen szavazati jogát gyakorolni óhajtja, tarto­zik részvényeit a közgyűlés megnyitása előtt az inté­zeti pénztárnál elismervény m»liett letenni" v

Next

/
Thumbnails
Contents