Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-27 / 17. szám

Békéscsaba 1913 február 27 BÉKÉSMEOYEI KÖZLÖN A 3 marad, amely függetlenné lesz. Monte­negró is kap azonban értékes őrülete­ket a Szandzsákból és Ószerbiából. Még szép hogy ennyit is kap Montenegró, amely számbavehető hadisikreket nem tudott felmutatni. K'ian tehát rendeződnek a viszo­nyok, idehaza ebben a szerencsétlen országban pedig f enekestől fel van for­du'va minden. A D3sy pör uiylátszik, mégis csak hoz kellemetlenségeket a kormánynak. A tisztázatlanul maradt ügy miatt mondo't le gróf Zichy Já­nos kultuszminiszter, sőt épen ma annak a hire is elterjedt, hogy az egész Lukács­kabinet lemond. M >g azonb in nem be­fejezett dolog a Z chy lemondási sem. Z chy jelentkezett kihallgat tson őfelsé­génél és közölte vele lemondását, a Fd's'ig azonban a lemondás elintézését függőben tartotta. Lukács Bud 'pestre érkezése után meglátogatta Z>chyt és háromnegyedóra hazszáig kapacitálta, hogy vonja vissza lemondását. Azonban minden kapacítáció hiábavaló volt. Gróf Z'chy ragaszkodott elhatározásához. Lukács szerdán szintén audienciára ment a királyhoz. E't a napot sokan kritikus napnak tartják Mert azon az audiencián dől e' a kormány sorsa. Hi sikerül Lukácsnak Őf óságéval elhitetni, hogy ő a történtek után is h ilyén ma­radhat és hogy a munkapárt csakis őt óhaj ja látni a kormányelnöki székben, akkor nem lesz semmi baj, de ha ez nem sikerül, akkor mag van pecsételve a kormány sorsa ós Lukács, mint le­mondott é3 utód it kereső miniszter­elnök távozik a Burgból. Ső* politikai körökben már meg is indultak a kon­binációk az utódra vonatkozó'ag. Leg­gyakrabban a Wekerle neve kerül for­galomba. Válságos időkben mindig sze­retik előhozni ezt a tapasztalt, okos és nagyképességü álamférfiut. Lehet, hogy most is ő lesz a jövő embere. Csaba a postapalotáért Képviselőtestület közgyűlése A szemlélőnek öröm volt nézni azt a szinte szokatlan megnyilvánu :ását az egyakaratnak, amely kedden délelőtt uralkodott a csabai városháza közgyű­lési termében. A postapalotáról volt szó. A postapalotáról, amelylyel három év óta olyan sokat foglalkoztunk, mint semmi mással. Most, mikor a kereske delmi miniszter a sok meddő kísérlete­zés u'án elhatározó lépesre szánta el magát és telket vett az Oroshá2Í-u on : végre fe ébredtek a csabai városatyák is és más hangon kezdenek beszélni a postahincstárral, mint azelőtt, amikor mereven elzárkóztak a kincstárnak min­den közeledése elől. Hioba, a posta nagy ur, nem igen türi, hogy sokáig packáz­zanak vele. U óvégre ő akárhol építi fel a postát, mindenhol felkeresik, mert a postára van szüksége a közönségnek, nem pedig a közönségre a postának. Vasárnapi számunkban már meg­emlékeztünk a képviselőtestületi tagok szómba 5 délutáni értekezletéről, amelyen az a felfogás lett végre-valahára ural­kodóvá, hogy a község átengedi a posta­kincstárnak a Főtér és Apponyi-u'ca sarkán levő telek egy részét, de nem ingyen, hanem 80000 koron tért. M^g egy évvel ezelőtt ilyesmiről hallani S9m akartak a városatyák, csak hevertetni akarták azt a telket holt tőke gyanánt. Az értekezleten megnyi átkozó hangu­latból már előre lehetett tudni, hogy mi lesz a képvise'őtesü et határozata. Mivel igen sürgős intézk-dé-ra van szükség, a képviselőtestület már kedden delelőtt összeült. Csaknem telj >s szam­ban megjelentek a közgyűlésen a vá­rosatyák. Z a h o r a n György biró megnyitotta a rendkívüli közgyűlést ós felkérte Korosy L\szló főjegyzőt a szőnyegen fesvő íuy ismertetésére. Korosy László főjegyző részle­tesen beszámolt a budapesti küldöttség u'jának eredményéről. Az ut sikerrel járt, mert a kereskedelmi minisztérium­ban kijelentették, hogy ha a község el­fogadható árért odaadja a már régóta kórt telek főtéri részét, akkor hajlandó a postakincstár elállani attól, hogy a poatapa'otát az O/osházi u'cára helyezze. Ennélfogva nagyon üdvösnek tartaná, ha a képviselőtestület azt az ajánlatot tenné a miniszternek, hogv a telekből 400 négyszögölet hajlandó 80,000 koro­naért átadni. L i p t á k L. Pál a szombati érte­kezleten még ellenezte a nagyon érté kes telek átengedését. Belátta azonban azóta, hogy a postap ílotának a forgalmi gócpontban kell lennie Ezért szintén nem emel kifogást a telek egy részé­nek eladása ellen. Dr. Szondy Lajos kevésnek tartja azt az összeget, amit a község kér a te- ! lekrészórt. Nigyobb árt kell kérni, hogy a község kart ne szenvedjen. P o 1 1 á k Arnold : Most nem azt kell nézni, hogy a községnek kára, vagy haszna lesz e, hanem a közönsé­get. Fő, hogy a po4a központban legyen. LiptákL Pá célszerűnek tartaná, ha a község 100,000 koronát kérne a telekrészért, mert abból el lehetne en­gpdni 20,000 koronát. Igy azonban a 80,000 koronából is le fognak alkudni. ; Korosy László főjegyző: Nem azt kell most nézni, hogy a község jó üzletet c-inál-e vagy rosszat. A hozandó határozatban ki lehet fejezni azt, hogy a község közérdekből áldozatot hoz, mikor 80,000 koronát kér a telekrészért. Akkor nem is fog alkudni a minisz­térium. Varga András annak az íjggályá nak ad kifej jzést, hogy a Hrabovszky­féle telek a község nyakába szakad. Fábry Karoly szerint attól nem lehet tartani, mert' az adásvételi szer­ződés még nincsen jóváhagyva. Addig pedig semmis. H máj árul szintén ahoz, hogy a község 80,000 koronáért adja el a telekrészt. A megmaradt 405 négy­szögölnyi telekrészen pedig szerinte leghelyesebb volna a féltőbb leány­iskolái internáuU létesíteni, amellyel Csabi jó hire nmét terjedne. Dr, Holla nder Lipót: A hatá­rozatba bele kell venni azt is, hogy a telekre a posta csak emeletes, palota szerű épüietet emelhet. Szükségesnek tartja, hogy a biró és főjegyző szemé­lye s <n vigyék fel a határozatot minél hamarább a miűiszteriumba. A képviselőtestület tehát elvben hozzajáru t a telek átengedéséhez. Vég­érvényesen azonban a törvény szerint csak 30 nap múlva, névszerinti szava zással fog határozni. Az Alföldi Gazdasági Vasút Csabára jön vissza az üzletkezelőség. A motoros vasút, mely valódi áldás az általa szelt nagy területekre, további fejlesztését, a részvények kamatozását a fennálló tekintélyes adósság, mely az el nem helyezett részvényekből kelet­kezett, hátráltatta. E nagy terhen segí­tendő, a részvénytársaság elsőbbségi részvények kibocsátását határozta el. E részvények 5 százalék kamatozása biz­tosítva és a kibocsájtáshoz a kereske­delmi miniszter is hozzájárult. Az alföldi gazdasági vasút, amely­nek a vármegye, Békéscsaba és a Wenckheim uradalom egyik nagy rész­vényesé, kedden tartotta e fontos ügy­ben rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésen B e I i c z e y Géza elnökölt, mert dr. Fábry Sándor az Acs v. et képviselte. A közgyűlés, mely reggel 9 órától 3 óráig tartott, elé terjesztették a vasút ideiglenes mérlegét. Annak eredménye szen'nt a vasú nak mult évi bevétele 501,523 koroDa 68 fillér, kiadási 412 269 korona 38 fillér, üzleti fe'ewleue 88 254 korona 30 fillér, vagvi-i 14,000 koroná­val több, mint az 1911 évben. Ebből levonva a beszerzési kamat cimén fel­merült kiadasokat, marad tisztán 44,015 korona felesleg. A műit évi személy­forgalom 19 százalékkal nigyobb volt, mint az előző évi és e cimen a több bevétel 9 százalékkal több. Az áruszál­lítás tonnamennyisége 4710-el volt több, mint az 1911. évb >n, az áruszállítás be­vétele azonban mégis 6 százalékkal ki­sebb volt, mint az 1911 tvben, mert gabonaforgalom egyáltalán nem volt és a tömegszállitmányok kisebb távol­ságokra lettek szállítva a megváltozott viszonyoknak megfe elően. A közgyül s, Dessewffy Arisz­tid miniszteri kiküldött jelenlét-ben tár­gyalta a va-u^ pén ügyi rendezéséhez tervbe vett 1215,000 korona elsőbbségi részvény kibncsajiási ügyét, amelyhez a miniszter hozzaj rul azzal, hogy az elsőbbségi részvény 90-es árfolyammal i leendő elhelyezését c-upán a törvény­hozás hozzájáru ásának fenntartásával engedélyezi. Ezzel kapcsolatosan elő­terjesztetett a következő két évben szük­séges beruházási prograram, amely 216 ezer koronát tesz ki Ebben benne van a békéscsabú állomás kibővítése, uj felvételi épület emelése, 8 sertésszállitó kocsi ós egy Békése abán közlekedő b 'nzin elektromos kocsi beszerzése. Hosszabb vitát keltett, hogy a vasút az önálló kezelésre térjen-e át, vagy pe­dig ezentut is — mint eddig — az arad­csanádi vasút kezelje az alföldi gazda­sági vasutat. Több >n voltak, akik a vasút önálló kezelése mellett érveltek, köztük az előadó :Sármezey Endre, H a a n Béla. Hogy az önálló kezelés nem ment keresztül, ennek az az oka, hogv ez esetben az elsőbbségi részvénykibocsáj­tás — amelyben áz Acsev. nagyban részt vesz, 150 ezer koronával — nem történhetett volna meg. A kis vasút kezelésire a közgyűlés az Acsev.-vel tíz évre szóló, igen elő­nyös szerződést kötött, mert az a p^nt is benfoglaltatík, hogy a szerződést e őbb is fel lehet mondani. Bennfoglaltató a szerződésben, hogy a vamt üzletkezelőságe C lábán legyen. A vasút részéről az elmúlt héten egy bizottság Csabán járt, mely megtekin­tette azt a területet, ahol az üzletkeze­lősógi fp iilet, felvételi ós műhely fog felépülni. A megyebizottsági tagválasztás reformja. Uj választó kerületek. Vita a megyegyűlésen. A törvényhatósági bizottság hétfői közgyűlésén egy miniszteri leirat fölö.t kerekedett legnagyobb vita. Ez a ren­delet a {megye sok községének régen hangoztatott kívánságára vonatkozik. Bá­kósmegyében ugyanis a megyebizott­sági tagválasztókerületek beosztása na­gyon ósdi, nagyon igazságtalan, úgyhogy miatta a kisebb községek nem is tud­nak érvényesülni. Évtizedekkel ezelőtt a kis községeket hozzácsapták egy-egy nagyközséghez és megyebizottsági tag­választások alkalmával oda kellett utaz­niok a szavazó polgároknak, ha jogu­kat gyakorolni akarták. A nagy község termószetesea nagyobb erővel léphetett fel és mindig azok lettek választott me­gyebizottsági tagok, akiket ők akartak. Ennélfogva a kis községek érdekei leg­többször el voltak hagyagolva a megye­gyüléseken, mert nem volt szószólójuk, Lassankint bizonyos nemtörődömség, letargia szállotta meg a kisközségek pol­gárait. Elmaradoztak a választásokról, amelyeken való szer^p'ósük úgyis hiába­való volt. Csak legutóbb ébredtek fel ismét és indítottak erélyes akciót a vá­lasztókerü etek célszerűbb, igazságosabb beosztása, egyben pedig a megyebizott­sági tagok számának felemelése érde­kében. Kü önösen Gádoros, Pusztaföld­vár és Újkígyós buzgólkodtak, amelyek a vármegyének csakugyan a legkisebb községei. Maga a vármegye nem ide­genkedett az akciótól, szívesen támo­gatta és több ízben fal is irt a belügy­miniszterhez. Valasz azonban csak évek muíva, nem régen érkezett. Azt vála­szolta a miniszter, hogy a kérdést nem viszi a törvényhozás elé, mert a vá­lasztókerületek beosztásának megváltoz­tatását a miniszter is megengedheti, ha indokoltnak látja. A megyebizottsági tagok létszámának felemelése már tör­vényhozási intézkedést igényel. Kü ön­ben egyik kérdéssel való foglalkozást sem tartja időszerűnek addig, mig a választójogi rtform meg nem valósul Az ügynek Moldovány Jinos másodfőjegyző volt az előidója. Fe'ol­vasta az aliandó választmánynak olyan értelmű javaslatát, hogy a miniszteri leiratot egyszerűen vegye tudomásul a megyebizottság és közölje az érdekelt községekkel. D Bikádi Antal nem fogadja el az ábandó választmány javaslatát. Meg­elégf d ssel hallotta a miniszteri leirat­ból, hogy a megyebizottsági tagválasztó kerületek beosztasanak megváltoztatá­sához nem kell törvényhozási intézke­dés, hanem azt maga a miniszter is megteheti. Most tehát nem lehet egy­szerűen tudomásul venni a leiratot, hanem intézkedni kell. A választój )gi reformra ne várjunk, mert bár benyúj­totta a kormány a képviselőházhoz a javaslatot, nem lehet tudni, mikor lesz törvény b^lő'e. Indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság rendelje el az előmunkálatokat és utrsitsa az alis­pánt, hogy a jövő megyebizottsági köz­gyűlésre terjesszen elő a tagválasztó­kerületek megváltoztatásáról és a me­gyebizottsági tagok létszámának fel­emeléséről javallatot. Ambrus S indor alispán nem ide­genkedik a gondolattól, de fölösleges­nek tartja, mert odafönn a miniszté­riumban U2.yis évekig elmaradhat az ügy, mig a miniszter elintézi. Ha most felterjesztjük is az erre vonatkozó ha­tározatot, a miniszter csak nem intézi el addig, mig a választójogi reformból törvény nem lesz. Az állandó választ­mány épen ezért javasolja, hogy a leirat egyszerűen tudomásul vétessek. A vá­lasztmány nem ellensége a reformnak és maga is szívesen kidolgozza a ter­vezetet, ha a törvényh tóság ugy kívánja. Dr. Bikádi Antal uzy vette ki a leiratból, hogy a megyebi ottsági tagok létszámának felemelését is megenged­heti a miniszter, nem kell vele a tör­vényhozás elé menni. Ambrus Sándor alispán felolvassa az erre vonatkozó törvényszakaszt, amely szerint a felemeléshez törvény­hozási intézkedés szükséges. A törvény elrendeli usyan, hogy 10 évenkint a választókerületekben a szavazópolgárok számához képest a megyebizottsá. i ta­gok száma revideálandó és ha kell, változtatandó, de csak a létszámon belül. Vagyis a szaporodó, népesedő kerüle­tek több-több képviselőt küldhetn k a megyegyülésre, de a többi néptelenebb kerületek rovására. Dr. Bikádi Antal ennek dacára abbtn a nézetben volt, hogy az alispán­nak nemcsak a választókerületek beosz­tásáról, hanem a tagok létszámának fel­emeléséről is javaslatot kell készítenie. A megyebizottság ilyen értelemben határozott. A csabai állatorvosi állások. A megye jóváhagyta a község határozatát, Valósággal tengeri kígyója lett már | Csabának az állatorvoj kérdés. Máshol ilyen kérdések fölött hamarosan napi­rendre térnek az emberek, itt azonban már jó ideje rágódnak rajta és fognak még rágódni sokáig. A képviselőtestü­letben ismételten nagy vitát keltett a miniszteri leirat tárgyaiágakor az állat­orvos ügy. Ugyanúgy történt a megye­gyűlésen is, ahova felebbezés folytán került. Előreláthatólag ismételten meg­járja a belügyminisztériumot is, aztán megint a képviselőtestület ós megyebi­zottság elé kerül és igy tovább. Örö­kös c'rcu'us viiiosus. Az már be van bizonyítva, hogy 3 községi állatorvos nem kell. Elég egy vágóhidi ós egy közigazgatási. Vágóhid­állatorvos már van, meg kell tehát vá­lasztani, beszüntetni az ő mostani állá­sát. Akkor megmarad a mostani köz­igazgatási állatorvos. Hogy a kettő fi­zetése kö ö.t. ne legyen olyan nagy kü­lömbség, de meg azért is, hogy végre­valahára béke legyen, a közigazgatási állatorvos fizetését is fel kell emelni a tőle kivánt összeggel. Ezt a méltányos­ság is követeli. Fu'ja a megszüntetendő második állatorvosi állás javadalmazá­sából. Ekkor rendben volna a dolog és vége lenne ennek a már-már bosszantó S hercehurcának. A kfpviselőtestület a legutóbbi mi­niszteri rendelet kapcsán tudvalevőleg akként határozott, hogy a vágóhídi ál­latorvosnak 4000 korona fizetést ad és hogy e határozat jóváhagyása után fogja betölteni a most üresedésben levő ál­lást, a többi állásokra vonatkozólag pe­dig csak majd azután fog határozatot hozni. E hatarozat ellen két felebbezés is érkezett be a megyebizottsághoz. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a megyebizottság a felebbezések elutasításával hagyja jóvá a képviselő­testű et hoározatát. Dr. Ho liánder Lipót nem fo­gadja el az állandó választmány javas­latát. Nincs kifő jasa a képviselőtestü eti határozatnak azon része ellen, mely a vágóhidi állatorvos javadalmát 4000 ko­ronában állapi ja meg. Konstatálnia kell azonb in, hogy a határozat nem felel mej a miniszteri leirat intencióinak. A miniszter akként rendelkezett, hogy mind a három állatorvosi állás fenn­tartandó, mert Cwbán arra szükség van. P o l 1 á k Arnold: Nincs szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents