Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-20 / 15. szám

Békéscsaba. 1913 február 27 BÉKÉSÍEGYEI KÖZLÖNY 81 tározta a képviselőtestület, hogy küldöttséget meneszt sürgősen a kereskedelmi minisztériumhoz, amelynek kötelességévé teszi, hogy a postapalota ügyében igyekeizók más elhatározásra birni a minisztériumot és egyben a női kereskedelmi tanfolyam engedélyezése ügyében is eljárjon. A küldöttség nem is késlekedett soká. Hétfőn Z a h o r á n György biró, K o r o s y László főjegyző, dr. Tard o s Dezső, Reisz Hermann, C s i 11 a g Ignác felutaztak Budapestre és kedden eljártak a minisztériumoknál. A küldöttség a postapalota ügyében F o 11 é r t Károly postafőigazgatóval értekezett, mivel Beöthy László kereskedelmi miniszter akkor Bécsben tartózkodott. Épen a tizenkettedik órában érkeztek meg a csabaiak. Egy csekély késedelem eldöntötte volna a postapalota sorsát. Igy azonban kaptak némi Ígéretet. Azonban nagyon sürgős elhatározásra és intézkedésre van szükség, mert a postapalota építésének ügyét a kereskedelmi minisztériumban nem akarják sokáig halasztani. Ezért a képviselőtestületet szombaton délután három órára értekezletre hivták öszsze, melyen a küldöttség beszámol részletesen budapesti utjának eredményéről és ehhez képast megbeszéli a további sürgős teendőket. Tekintettel arra, hogy a képviselőtestület parasztpárti érzelmű tagjai sem idegenkednek már az Apponyi-utcai postapalota eszméjétől, remélhető, hogy egyértelmű eljárással talán sikerülni fog a képviselőtestületnek a minisztérium elhatározását megváltoztatni. Körülbelül fólsikert aratott a küldöttség a női kereskedelmi tanfolyam ügyében is. Eleinte azt a rideg elutasító választ kapta, hogy mivel ilyen tanfolyam már van Gyulán is, Orosházán is, a Csabaira nincsen szükség. K o r o s s y László főjegyző és Reisz Hermann küldöttségi tagok aztán felvilágosították az illető ügyosztály vezetőt, hogy Csaba népes, nagy város, kereskedelmi, vasúti gócpont, ahol a tanfolyam népes volta biztosítva van, emellett nem árt sem a gyulai, sem az orosházi tanfolyamoknak. Sőt egyenesen szükséges, hogy Csabán női kereskedelmi tanfolyam állíttassák fel, nemcsak a csabaiak, hanem a szomszédos nagyközségek Békés, Mezőbaróny stb. miatt is, amelyekből Csaba könnyű szerrel megközelíthető. Erre ca helyes felvilágosításra már azt a kddvezőbb választ kapták, hogy íerjeszen fel a község részletes bő, statisztikai adutokkal is felszerelt memorandumot és akkor fog a minisztérium ez ügybjn dönteni. Ilyen eredménnyel járt a csabai küldöttség Budapesten. Pénzintézeti közgyűlések. Vármegyénk legtöbb pénzintézete már megtartotta közgyűlését, melyen beszámolt az elmúlt óv sáfárkodásáról. Vasárnap két pénzintézet, a Csabavárosi Takarékpénztár és a Békési Népbank tartotta közgyűlését. Csaba-városi Takarékpénztár. A pénzintézet közgyűlésén K i n t z i g János igazgató elnökölt, ki szívélyesen üdvözölvén a megjelenteket, jelentette, hogy 34 részvényes van jelen, kik 1187 darab részvényt és 1149 szavazatot képviselnek. Megnyitó beszédében vázolta a súlyos közgazdasági ós szinte krizisszerü pánzviszonyt. Az intézet céltudatos vezetésének köszöahető, hogy a takarékpénztár a veleszemben támasztott hiteligényt mindensor kielégítette. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kovács Károly ós S ú c h Albert részvényeseket kérte fel. Sailer Gyula vezérigazgató olvasta ezután fel az igazgatóság évi jelentését. Pénzintézeteink túlnyomó részben, — mondta a jelentós — elapadt hitelforrásaik következtében az eddig bő hitelt élvező közönséggel szemben a legzárkózottabb álláspontra voltak kénytelenek helyezkedni. Nehezítette helyzetüket az a körülmény is, hogy — különösen eleinte — a háborús hírektől indokolatlanul megriadt betevő közönség betétjeit rohamosan követelte vissza, minek következtében, hogy a követe- j lésnek eleget tehessenek, kihelyezett kölcsöneik visszafizetését kellett szorgalmazniok. Jelentette az igazgatóság, hogy a közgyűlés mult évi határozatát az intézet alaptőkéjének 400 000 koronáról 800,000 koronára való emelését 2000 drb egyenként 200 korona névértékű rész- j vénynek kibocsátása, elhelyezése által teljes sikerrel végrehajtotta. A fenti határozat értelmében a társaság részvényesei részére biztosított 220 korona átvételi árban 1987 darab részvényre gyakoroltatott az elővételi jog, csupán 13 darab lett 230 koronás árfolyamon órtékefitve, s az igy bpfolyt összeg a bólyegilletékkel együtt 442,650 koronát tett ki, mely összegből a kibocsátási költségeket, 2421 korona 07 fillért levonva, 440,228 korona 93 fillér maradt , s ebből szintén a fenti közgyűlési ha- , tározat alapján 400,000 koronát az alaptőkéhez, 15 000 koronát a létesítendő ! tisztviselői nyugdij alaphoz, és az eze- ; ken felül megmaradt 25,228 korona 93 j fillért a tartalékalaphoz csatolt, mely összeggel tartaléktőkéje 130,757 korona 59 fillérre emelkedett. A pénzintézet üzletágainál tekintélyes emelkedés mutatkozik. A zárószámadás szerint a mult évi tiszta nyereség, az e'őző évi 1483 66 korona áthozatlal 50,931-45 korona. Osztalék részvényenként 12 kor. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság jelentésót, jóváhagyta a zárszámadást és a nyereség felosztására vonatkozó határozatot, megadta a felmentést. E fogadta az igazgatóság ama javaslatát is a közgyü ós, hogy az intézet tisztviselőinek nyugdijalapot létesít s azt ez évben 15 ezer koronával dotálja. Jóváhagyta a nyugdijszabályzatot is. Békési Népbank. A Békési Népbank, ez a 44 éves pénzintézet, vasárnap délután tartotta évi közgyűlését, melynek vezetésére a részvényesek P o p o v i c s Szilveszter főszolgabírót kérték fel. Az elnök jelentette, hogy 38 részvényes van jelen, kik 765 drb részvényt képviselnek. A Népbank mult évi üzleti eredménye, a súlyos pénzviszonyok, az uj részvények kibocsajtása alkalmából részvényeseiknek, biztosított kamatkedvezmények s a tisztviselői fizetések lényeges emelése dacára, teljesen kielégítő s bizonyára a kedvező eredmény jórészt a kellő időben keresztülvitt részvónykibocsájtás javára irandó. A nehéz pénzviszonyok dacára ügyfelei hiteligényeit — ós pedig igen sokáig — kamatlábemelés nélkül kielégíteni képes volt, ez a részvénytársaság jó hírnevének és hitelképességének megnyugtató bizonysága. Megemlékszik a jelentés az intézet egyik jeles ós hosszú éveken át volt igazgatójának, L a v a t k a József elhunytáról. Helyére igazgatóul E m p er 1 Ernő választatott meg. A Népbank üzletágainál a mult évben tetemes gyarapodás mutatkozik. A tiszta nyereség 75,43079 kor. Ebből az összegből azonban az igazgatóság leirta az értékpapír árfolyamkülönbözetből eredt 19,725 65 kor veszteséget, igy felosztásra c-ak 55,70514 kor. ktrült. A közgyűlés e fogadta a mórleget, a falosztásra vonatKozó javaslatot, az igazgatóságnak megadta a felmentvényt. Részvónyenkint az osztalék 30 kor. jótekonycélra 520 kor. juttatott a közgyűlés a nyereségből. A felügyelő-bizottságnak lejárván a megbízatása, szavazás utján az eddigiek :dr. Henzelmann Elek, dr. Haraszti Sándor, B a y e r Artúr, D u r k ó G ,bor ós báró D r e c h s e 1 Géza választattak meg Póttagok: Körbe r Tivadar ós dr. H a j n a 1 József. A csabai kenyérgyár. A csabai kenyérgyár a kezdet nehézségeit, de a szükséges célszerű berendezések folytán az első évi, 14 hónapos üzemet 10,500 korona veszteséggel zárta le. E hiány azonban nem jelenti azt, hogy a kenyérgyár nem áll reális alapon, hanem igenis azt, hogy a veszteséget okozó célszerű beruházások a jövőben oly hasznot ígérnek, amely a mostani kedvezőtlen eredménynyel zárult üzleti évet is pótolni van hivatva. A közgyűlésen Wallerstein S. Sámuel igazgató elnökölt. Az igazgatóság jelentése, mely az első évi üzem nehézségeit részletesen ismertette, de feltárta ama intézkedéseket is, melypk a következő évi üzem jövedelmező ered ményeit biztosítják, ugy hogy a közgyűlés minden vita nélkül elfogadta a jelentést, a mérleget s ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvónyt megadta. Ezután az igazgatóság ós felügyelőbizottsági tagok megválasztása következetAz igazgatóság tagjai a régiek maradtak, ellenben a felügyelő-bizottsági tagsági helyeken változás történt. Felügyelőknek meg választattak : Fekete Sándor, Rusz Károly, Temesvári Didor, Bányai András, Hirschmann Ármin és Izsák Lőrinc. A közgyü'és belátva azt, hogy a kenyérgyár 50,000 kor. részvénytőkéje a nagy befektetésre és a forgalomra való tekintettel nem elégséges, elhatározta azt, hogy 100 K névértékű s 8 százalékot kamatozó elsőbbségi részvényeket bocsájt ki. A kamatozó részvényeket már jegyezték is. A vármegyei közkórház mult évi forgalma. Nagy emelkedés. A megyei közkórház igazgatósága minden évben terjedelmes jelentést szokott közreadni az intézet előző évi forgalmáról. Ez a jelentés ugyan az idő rövidsége miatt még nem jelenhetett meg, de azért módunkban van a forgalmat ismertetni, mégpedig annak a jelentésnek az alapján, melyet az alispán terjeszt a hétfői megyegyülés elé. E forgalmas kimutatás hatalmas számadatai egy nagy, mintaszerű közegészségügyi intézményt tárnak elénk, amelynek különösen az utóbbi években eszközölt nagyarányú átalakítás óta jó hire van az egész országban. Annyira, hogy messze vidékről jönnek tanulmányozni. Legutóbb például Liptóvármegye főorvosa ós vezető tisztviselői látogatták meg a mi kórházunkat, mert az ottani megyei közkórházat annak a mintájára akarnák átalakítani és berendezni. Mindinkább nyilvánvalóvá lesz, hogy az a hatalmas összeg, amelyet a vármegye a közkórház alakítására fordított, csak hasznos és jövedelmező befektetés volt, amelynek gyümölcsei már most is kezdenek mutatkozni. Pedig csók a lefolyt 1912 óv volt az első, a melyben az összes pavillonok át voltak adva rendeltetésüknek. A gyógyulást kereső emberek messze vidékről tömegesen keresték fel a kórház minden egyes osztályát. Ez köszönhető annak is, hogy az osztályokon elsőrangú orvosok működnek. Mert mit ér a legmodernebb, legmintaszerübb kórház is megfelelő, képzett orvosi személyzet nélkül 1 Az elmúlt évben 6743 uj beteget vettek fel. Visszamaradt az 1911. évről 846 beteg. Ezt hozzáadva az előbbi I számhoz, kitűnik, hogy összesen I 7589 beteget ápoltak a mngyei közkórházban. Ez a szám 1 1 2 5 - e 1 nagyobb az előző ivinól. Oly nagyarányú ez az emelkedés, amilyennel csak egy-két kórház dicsekedhetik az országban. Egyszersmind gyönyörű perspektívát nyit a kórház jövendő fejlődésébe. Az ápolási napok száma 318,722 volt, vagyis 29,656 tal több, mint ! 1911-ben. Tekintettel arra, hogy a napi ápolási dijak jóval magasabbak, mint voltak ezelőtt, könnyen kiszámítható, hogy az ápolási napok számának ilyen arányú emelkedése mellett nemsokára haszonnal fog záródni a kórházi zárszámadás daeára annak, hogy az átalakításra felvett kölcsön annuitásos törlesztése igen jelentékeny összegre rug ós ameltett még mindig merülnek fel más kiadások is. Javításokra, uj műszerek beszerzésére minden évben szép summát kell elkölteni. Ezenkívül az elemi cikkek szállítása is folytonosan drágul. Ezt azonban a napi ápolási dijak felemelésével könnyen lehet ellensu yozni. Az ápolt betegek közül 599 az elmegyógyitó osztályon, 6990 pedig a többi osztályokon volt elhelyezve. Az elmebeteg osztály, amely szintén kitűnően van berendezve, már olyan hirre emelkedett, hogy szomorú élőhalott lakóinak száma folytonosan szaporodik, sőt mivel az állami elmegyógyintézetek már valamennyien tul vannak zsúfolva, a közegészségügyi felügyelőség a mult évben érintkezésbe lépett a vármegye kórházi bizottságával az iránt, hogy adjon helyet az állam által gondozott betegek számára is. Ha ez megtörténik, akkor a gyulai kórház elmebeteg osztálya is túlzsúfolt lesz nemsokára. A sebészeti osztályon 2040 nagyobb ' ós 875 kisebb műtétet végeztek. Ezek közül a legveszedelmesebb, hasmetszés mütót volt 350. A szemészeti osztályon 350 műtétet gvégeztek. Azonban mivel ez osztály kiváló fiatal főorvosának a háborús bonyodalmak miatt katonai szolgálatra kellett bevonulnia, a műtéti tevékenység azon az osztályon november óta teljesen szünetel, mert nincs más aki végezze. A fogászati rendelésen 152 műtétet hajtottak végre. Az ápolás eredménye kitűnő volt, amennyiban a beteg közül 51 99% teljesen gyógyultan, 28-69% javultan hagyta el a kórházat. A eyógyulatlanul távozók mindössze 4 18®/

0-ot képviseltek, az elhaltak szintén annyit. Ez a gyógyítási eredmény szintén elsőrangú. Hogy szegény betegek milyen nagy számmal keresik fel a kórházat, bizonyítja az, hogy az ápolási napok közül csak 1638 volt első osztályú ós 12,612 a másodosztályú. Ezzel szemben a harmadosztályú ápolási napok száma 302,517 volt. A harmadosztályú ellátást tudvalevőleg a szegényebb betegek szokták igénybe venni. Ezek a számadatok élénken tanúskodnak amellett, hogy mily szükséges közegészségügyi intézménye a vármegyei közkórház nemcsak a vármegyének, hanem az egész környéknek is. A parasztpárt házvételi ügye. Közgyűlés a népegyletben. A békéscsabai parasztpártnak régi óhaját képazi a népagylet házának Áchim L. András örököseitől való megvétele. A párt ezen kívánságának megvalósítására jó alkalom kínálkozott a napokban, midőn az árvaszék a kiskorúak érdekében a ház eladását határozta el, 17,000 koronában szabván meg a vételárat. Ebben az ügyben vasárnap délutánra közgyűlést hivott össze a népegylet vezetősége. Már a kora délutáni órákban nagy csoportokban gyülekeztek a tagok ós L i p t á k L. Pál alelnök mintegy 300 ember jelenlétében nyitotta meg a közgyűlést, kérve a tagokat, hogy a nagyfontosságú ügyre való tekintettel higgadtan viselkedjenek. Dr. B i r ó Emil, a házvóteli-bizottság előadója ismertette a házvótelre vonatkozólag a bizottság javaslatát. Ennek lényege az, hosy a 17,000 korona vótelárösszeget 340 drb 50 koronás adóslevél kibocsátására szerezze meg az egyesület, az ingatlan az Általános Népegylet nevére telekönyveztessék, az adóslevelek pedig évente az egylet előző évi jövedelméhez mérten sorsolás utján fizettessenek vissza. P o 11 á k Arnold a 17.0C0 korona vételárhoz készséggel hozzájárul és lelkes szavakban kérte a tagokat, hogy a vételt áldozatkészségükkel tegyék lehetővé. Az ingatlan azonban a vevők nevére telekkönyveztessék. Kraszkó Mihály sokalja a 17,000 korona vételárat ós kéri a közgyűlést, hogy 16,000 koronánál többet ne szavazzon meg. Ha ennyiért az eladóktól meg nem kaphatják, vonuljanak ki a házból ós béreljenek másutt helyiséget. Szerinte könnyű a 17,000 koronát felajánlani, kíváncsi azonban arra, hogy ha a jegyzésre kerül a sor, jelen lesz-e az előtte szóló. Pollák Arnold visszautasít minden személyeskedést és a 17,000 korona vételárra szavazást kér. Zelenyánszky Mihály felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogrv a 17,000 korona vételárat megadja. Hrabovszky Pál indítványára pedig kimondották, hogy ha az összeg egybegyűl, akkor fognak határozni, hogy kinek a nevére legyen az ingatlan telekkönyvezve. L i p t á k L. Pál alelnök előterjesztette ezután, hogy özv. Áchim L. Andrásné 1000, Kristóffy József 1000 és a sárospataki parasztpárt 200 koronára kötvényt jegyez ós hogy Kristóffy ós a sárospataki parasztpárt a kötvényeket a Népegyletnek ajándékozza. Ezzel a közgyűlés, melyet PollákI Kraszkó összetűzésén kívül semmi meg nem zavart, véget ért. ÚJDONSÁGOK. Népművészeti kiállítás a csabai városházán. Népművészeti háziipari kiállítás nyílik meg ma délelőtt a csabai városháza emeleti közgyűlési termében. Mindjárt azzal kezdjük az előzetes ismertetésünket, hogy a kiállítást belépődíj nélkül tekintheti meg négy napon keresztül mindenki, aki megismerni, helyesebben