Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-13 / 13. szám

3 Az intézet 1912. évi tiszta nyeresége 519,421 korona 28 fillér. Az osztalék szelvényenkint 35 korona. Az igazgatósági jelentés végül a részvényesek tudomására hozza, hogy uj üzleti helyiségről gondoskodtak Bo- ! hus Lajos báró-féle palotában és oda i augusztusban átköltöznek. A részvényesek nevében Szende , Tivadar dr. mondott köszönetet az in- j tőzet vezetőségének azért, hogy az el- i mult, pénzügyileg nehéz esztendőben is j oly kiváló eredménnyel ós szakértelem- | mel vezették az intézet ügyeit. Különö- j sen kiemelte, hogy a szakértő vezetés : eredményeképen hitelmegszoritást még ; a legsúlyosabb napokban sem alkalma- j zott az intézet. Inditványára,?a közgyü- ; lós egyhangúlag elfogadta a jelentéseket j és jegyzőkönyvi köszönetet mondott az igazgatóságnak, a bizottságnak, Hehs Béla vezérigazgatónak és az intézet tisztviselői karának. A közgyűlés ezután újra megalakította az igazgatóságot, igazgatóválasztmányt, és a felügyelő bizottságot. Varjassy Árpád királyi tanácsos tanfelügyelő azt indítványozta, hogy az igazgatóság és felügyelő-bjzotíság eddigi munkás- j ságával szemben tanúsított elismerés és köszönet jeléül egyhangúlag válaszszák meg az eddigi tagokat. Az igaz- 1 gatóság tagjai lettek Szalay Károly kir. j tanácsos, Bohus Lajos báró, főrendiházi tag, nagybirtokos, Instiióris Kál- j mán, Kristyóry János, Keresztes Ferenc, dr. Tagányi Sándor és Walder Gyula. Felügyelő-bizottsági tagok pedig Priegl István dr., Kohn S. N., Sieigerwald Alajos, Grabner Károly. Városfejlesztés Gyulán. Az a szép eszme, amelyet az 1912 évi LVIII. t.-c. valóra akart váltani, széles Magyarországon majdnem mindenütt épen az ellenkező eredményt érte el. Az 1912 óv augusztus havában életbelépett törvény a városok fejlesztését célozza és a városok fejlődése érdekében a törvényhozás a legmesszebb menő anyagi áldozatokat hozta meg az állam részéről. Természetesen a város fejlesztés nem merülhet ki egyedül a tisztviselők javadalmazásának emelésében, hanem épen a fejiődés és fejlesztésnek maga után kell hogy vonja az összes intéz- j mények fejlesztését, függetlenitésót ós i egyéb a törvényben leirt intézmények előbbrevitelét. E helvét azonban mit látunk ? Az 1912 évi LVIII. t. c 28 §-a szerint a városok kötelesek e törvény által érintet szabályrendeletet egy. éven belül megfelelően átalakítani. Önként értetődik, hogy amidőn a törvény a városok fejlesztését célozza, „a megfelelő átalakítása nem valamely retrográd irány zat követése, hanem az összes intézmények fejlesztése volna. Nyilván arra gondolt a törvényhozás, hogy akkor, amidőn az állam a város érdekében igen nagy anyagi áldozatot hoz és a városok fejlesztését óhajtja előmozdítani, egyetlen egy képviseiőlestület sem lesz olyan szűkkeblű, hogy a fejl< sztés ér- , dekében csupán az állam pénzét hasz- j nálja fel, hanem maga is hozzájárul ah- , hoz, ami közérdek és ami minden vá- ! roőnak az érdeke, hogy anyagi áldoza- | tok árán is a város fej ődjék. Sajnos Magyarországon igen sok ! helyen ós igy Gyulán is csupán a takarékoskodás és a vógnólküli takarékoskodás igéje talált talajt. Az volt a jelszó, hogy minden fillért meg kell takarítani es a jelszó ked véért ugy a decemberi, mint az utóbbi közgyűlés feláldozott mindent. Ahelyett tehát, hogy Gyula fejlődnék ós előrehaladna, a képviselőtestület egyes állásokat megszünteted, intézményeket felforgatott és a várost, valamint szervezetét visszafejlesztette ugy, amint azt még 1886-ban a rendezett tanácsú városok létesítésének idejében se tudta I elképzelni egvetlen törvényhozó sem. Az 1885. XXII. t. c, 63 ik § a szerint a rendezett tanác u varos tanícsa áll a polgármesterből, mint elnökből, a rendőrkapitányból, a tanácsnokokból, főügyésztől, főjegyzőből és orvosból, mint tanács tagokból. A városok f jlesztósórő szóló törvények érteiméböu a tiszteletbeli állások beszüntetendők. Gyula váro3 képviselőtestülete tehát, hogy 1310 koronát évente megtakarítson, eltörölte a főügyészi állást, szervezte helyette az ügyészi állást, az ügyészt dotálja 3600 korona évi járandósággal és miután a községi törvény értelmében csak a főügyész lehet a ta- j nács tagja, az ügyész részére szinekurát biztosit, pusztán azért, hogy 1310 koronát megtakarítson. Nyilvánvaló, hogy a főügyészre tanács üléseken, ahol annyi mindenféle ügy kerül referálás alá és ahol épen a főügyész tapasztalatára és tudására szükség van, a főügyésznek jelen kell lenni. A város háztartásában csak filléreket jelent ezen 1310 korona és hogy a filléreket megtakarítsuk, nem szabad a köz hátrányára ilyen nagy áldozatot hozni. Ha nem szükséges főügyész, akkor felesleges az ügyészi állás is, mert a pereket bármely ügyvéd szívesen elvállalja. Visszaszervezte a képviselőtestület a rendőrségi és kiadói állást is, amelyeknél pedig összesen 280 koronát takarít meg. Közigazgatásunk rendes ügymenetele céljából feltótlen szükség van arra, hogy a rendőrségnek külön kiadója legyen és hogy a dolgok épen a köz érdekében rendesen menjenek. Eitörölte a képviselőtestület az igen fontos városgazda állást. A városok fejlesztéséül szóló törvény szerint a város gazdára okvetlen szükség van. A törvény csak táblázatba foglalja azokat az állásokat, amelyeket fenn kell tartani és a városgazda ezen táblázatban bennfoglaltatik. Dd ba nem foglaltatnék benn és ha áldozatok árán kellene létesíteni, akkor sem szab2dna Gyulának a város gazdától megválnia, mert épen Gyula városa igen tok mindent kezel és na a városgazda cimet felcseróijük központi biztos cimmel és továbbra is 1000 korona javadalmazást adunk annak, annyi bizonyos, hogy a mindinkább dráguló életviszonyok mellett ezen 1000 koronáért ós quasi béres cimen nem fogunk o yan embert kapni, aki Gyula város gazdaságát minden tekintetben jól és ambícióval el tudja látni. Az uj törvény szerint a városgazda javadalmazása 1960 korona lenne és csupán 960 koronát takarít meg a város, hogy az állást eltörölte és központi biztost akar alkalmazni. Va ó:ággal komikum azonban, hogy takarítás cimen eltörli a főszámvevő állást a kópviselőtesiület és lisztujitábtól csupán számvevőt alkalmaz. A mai főszánvevő javadalmazása 4510 korona. A számvevő javadalmazása 1210 koronával lenne kevesebb. Gyula város főszámvevője szorgalmas, munkás, ügyes ember, aki ma ha nyugdíjba lép 2120 korona nyugdijat kap. A város képviselőtestülete uj határozatával valósággal nyugdíjba kényszeríti azt, akit egyébként szeretne meg tartani. Nem hihető ugyanis, mikor 2120 korona nyugdijat kapna, önként pályázzon a számvevői állasra és lemondjon azon többlet javadalmazásáról, mely őt mint nyugdíjast is megilleti. A heiyret tehát a/, hogy lesz a városnak egy nyugalmazott főszámvevője 2120 korona javadalmazással ós lesz egy számvevője 3300 korona javadalmazással. Ahelyett tehát, hogy a város tartana rendts főszámvevőt és dijjazná azt 4510 koronával, lesz két számvevője, egy nyugdíjazott és egy aktiv és ezek belefognak kerülni 5420 koronába. Kétségtelen tehát, hogy mAg a képviselőtestület által tervezett cél sem erhető el ezzel a takarókoskodéssal. Egyébként ha a dolgok lényegét nézzük, azt látjuk, hogy Gyula városánál 2400 korona kiadás a költségvetésben egy százalékos pótadónak felel meg Az állasok és intézményes tervezetek visszafejlesztésével megtakarít a város 2800 koronát, viszont fizet a főszámvevői és számvevői állásnál bizonyos többlelet. Az összes megtakarilás tehát még egy százalékot sem tesz ki. Ma Gyula város pótadója 110 százalék. Ha ezen 110 százalékot felemeltük volna 111 re és intézményeinket nem bántottuk volna, állásainkat nem szerveztük volna vissza, akkor bár még mindig nem tettünk volna eleget az 1912 évi törvény intenciójának, de leg alább nem illethetett volna bennünket az a vád, hogy visszafejlődünk. Azonban vissza is fejlődjünk és amint a fentiekből kiiünik, még csak lényeges megtakarítást sem érünk e), ez olyan anomália, aminőnek megtörténnie nem s.

;abad. A takarékoskodás szép erény, azonban csekély anyaginak megtakarítása intézmények megszüntetésével és a közérdek rovására, nem erény, hanem bün. A jelen esetben pedig báiran elmondbaljuk az i^yen takarékoskodásra, hogy az intézményeket és közérdeket ért hálrányoktól eltekintve a takarékoskodás kérdéstben: „Pariurimt montes et naszilur ridukulus mus." Dr. Martos József. Egy tanítónő fegyelmije. Felfüggesztik az állásától. Békés községnek ismét baja van egyik tanerőjéveJ. Csodálatos, hogy Békésen az ilyesmik úgyszólván évrőlévre megismétlődnek. Más városokban vagy községekben évtizedek is elmúlnak anélkül, hogy a kultura munkásainak valami összekoccanásuk volna a fölöttes hatósággal.^ Békésen ellenben ez gyakran előfordul. Nem lehet tudni, kiben van a hiba. Vagy Békés választ rosszul, mikor az állásokat betölti, vagy a tanerők választják meg rosszul a hílye*, mikor oda pályáznak. Békésen egyébként is baj van állandóan az isko'ák körül. Csak legutóbb is nagykavarodás támadt amiatt, hogy a község a polgári leányiskolánál az ötödik tanerő alkalmazását következetesen megtagadta. Ezzel a „csak azért is" politikával azt érte el Békés, hogy végre is alkalmaznia kell az ötödik tanerőt akár akarja, akár nem, mert a fölöttes hatóságok nagyfokú gyöngeségét mutatná, ha ebben a kérdésben engedett volna Békésnek. Az alább elmondandó fegyelmi ügynek tanítónő a hősnője, K u t a s s y Ida. Ez a hölgy kissé túlságosan is különcködik, úgyhogy furcsákat gondolnak már régóta róla ugy a kollegái, mint a felettesei. A gyermekek ej San, akiket tanítania kellene néki, örökös ellene a panasz, úgyhogy már a szülők is zúgolódnak. A tanitónő például olyasmiket csinál, hogy enkorgó hidegben nem füttet be a tanterembe, hanem ellenkezőleg kinyitja az ablakokat és a velük szemben levő ajtót, hogy legyen légvonat, aztán ő nagykendőbe burkolja magát, meghúzódik az egyik sarokban, a gyönge szervezetű kis gyermekek testén pedig szabadon, vígan táncolhat a metsző hideg légvonat. Hogy sokan nagy betegek lesznek ós még meg is halnak e miatt, azzal ő nem törődik. De nemcsak ilyesmivel szórakoztatja a tanitónő a gyermekeket. Gyakran el is veri őket. Egyszóval minden viselkedése azt mutatja, hogy rosszul választott, mikor a rögös, fáradságos, de magasztos népnevelő pályára szánta el magát. Inkább gazdasszonynak kellett volna mennie. Hogy a hivatásával milyen keveset törődik a különcködő Kutassy Ida, bizonyítja az is, hogy a tantestületi gyűléseken, amelyeken pedig a megjelenés kötelező, sohasem jelenik meg. A község végre is megsokallotta a dolgot ós olyan értelmi beadványt intézett a közigazgatási bizottsághoz, hogy járjon el a tanitónő ellen és mindenekelőtt tiltsa el a tanítói működéstől, fügessze fel. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő javaslata az volt, hogy a közigazgatási bizottság adja a sürgős vizsgálat megindítása céljából az ügyet a tanfelügyelőnek és hatalmazza fel arra, hogy a vizsgálat eredményéhez képest a tanítónőt fel is függeszthesse. A tanfelügyelő szerint is sok olyan ténykedést követett el a tanitónő, amelyek beszámithatatlanságát igazolják. Tehát ugyancsak rászolgált már a felfüggesztésre. A közigazgatási bizottság elfogadta a tanfelügyelő javaslatát. Tehát Kutassy Idát nemsokára felfüggesztik állásától. Ud DONSÁGOK. — Egy perc a csabai adóügyosztályban. E sorok irója szerdán délelőtt csak egy rövidke percet töltött a csabai adószedők szobájában és csaknem félholtan távozott el belőle. Rettenetes egy hely az. A ketrec mögött ott kínlódnak szenvednek az adószedők, előtte pedig százával tolong, várakozik a nép. Penetráns, kiállhatatlan bűz tölti meg az anélkül is szük termet. Van abban a bűzben minden szagból, ami kellemetlen, rossz. És abban a tüdőt, gyomrot ölő levegőben kell dolgozniok az adótiszteknek nap-nap után azért a nyomorúságos fizetésért. Ha már fizetést nem ad nekik a község, adjon legalább levegőt, tiszta, egészséges levegőt. Hisz a jelenlegi állapot az egészségre nézve a legnagyobb mértékben veszedelmes. Az adófizetők számára csináljon a község egy várakozó helyiséget, füthelő folyosót, vagy ilyesfélét, amelyből egyenként mennének át a hivatalba, mikor rájuk kerül a sor. A községi orvosoknak ajánlom, hogy nézzenek ba egyszer oda. Pista legyek, ha azonnal be nem csukatják azt a helyiséget, amelyhez képest az istálló valóságos akácvirágos erdő tavasszal... - Eljegyzés. K. Schrifferf József volt országgyűlési képviselő, gyulai földbirtokos leányát R ó z s i k á t eljegyezte Áment Ferenc földbirtokos Elekről. — Csabai leány amerikai vőlegénye. Messze nyusatróK a világ második nagy városából, Newyorkból angolbetüs és angolnyelvü kartonlapot hozott a posta. Azt olvassuk le arról a lapról, hogy Liska János voit csabai lakos leányát, Erzsikét január hó 26-án eljegyezte Esposito J. Cyrus kapitány. A Liskacsaládra, amely szép leányairól i3 nevezetes volt, bizonyára sokan emlékeznek még Csabán, Mezjberónyben és azokat fogja is érdekelni ez a hir. — A villanytelep uj vezetői. A csabai villanytelep h. igazgatója ós főkönyvelője, E 1 e ö d János tudvalevőleg lemondott állásáról, a főgépészt, Brucker Istvánt pedig elmozdították állásából. Mindkét állásra nagyon sok pályázó jelentkezett, mikor kiirta a pályázatot a község. Mivel Eleöd János h. igazgatónak a jövő héten el keli foglalni Egerben ez ottani villanytelep vezetését, tehát el kell mennie Csabáról, a villamosmü bizottsága kedden délután összeü.t és megejtette a választást. A h. igazgatói állásra Huszár Sándort, a főgépószi állásra pedig Neumann Zdenkót választotta meg a bizottság. Különösen az utóbbi eredménnyel nincsenek megelégedve sokan, mert a volt gépész, Brucker István is pályázott, aki kiváló munkaerő. Leghelyesebb lett volna őt alkalmazni újból, mert a hiánya nagyon is észrevehető. - A csabai gimnázium disztornájaFelejthetetlen látványban volt részük azoknak, akik vasárnap délután a Rudolf főgimnázium disztornáján megjelentek ; A c h i m Károly, a gimnázium messze földön hires és elismert tornatanára valósággal remekelt azon a napon. A fiuk gyönyörű szép és csodásan precíz gyakorlatokat mutattak be. Különösen a szabadgyakorlatok ragadták el a közönséget, amely szabadgyakorlatok Áchim tornatanár kompozíciói. Eredeti, ötletes, művészi, méltó a testnevelés kultuszának e kiválóságához. Az ő disztornái már valósággal eseményszámba mennek, amelyek iránt nemcsak Csabán érdeklődnek, de az egész vármegyében. E disztornára is sokan jöttek át Békésről, Gyomáról, Gyuláról, Orosházáról és Mezőberénybői. A nagysikerű tornaverseny után a szépszámú előkelő közönség nagy és megérdemelt óvációban részesítette Áchim Károlyt. A disziorna végén B u. k o v s z k y János igazgató szép beszédet intézett az ifjúsághoz ós kiosztotta a nyertesek között az érmeket. A nyertesek a következők; Kötélmás z á s n á 1 V. osztályban ; 1. ;Linder Pál. 2. Simon Andor. VI. osztályban ; 1. Schmidt Elek. 2. Maczák András. Függeszkedésnél; VII. osztályban; 1. Zupkó E eaiér. 2. Járosi Pál. VIII. osztályban; 1. Torkos Béla. 2. Tamássy Emil. A szabadgyakorlatokat Vidovszky László kisérte nagyon ügyesen zongorán. —• A gyulai jéggyár. Több izben volt már alkaimunk foglalkozni a gyulai jóggyárral, amelyet tudvalevőleg maga a város létesített három évvel ezelőtt a jéginség idején. Tulajdonképan a Szabó Emil és társa budapesti cégé volt a gyár. A város 20,000 koronát adott hozzá, aminek fejében a cég kötelezte magát a közegészségügyi jégvermek ingyen való megtöltésére ós arra, hogy tiz év múlva a város tulajdonába adja át a jéggyárat. A jéggyár azonban nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásnak és a mult évben a Szabó Emil és társa cég is megbukott. Ekkor merült fel az az eszme, hogy alakuljon át részvénytársasággá a jóggyár. Ez átalakulásnak most már nincsen is semmi akadálya. Az alapitóknak ugyanis sikerült a jéguyárkoncessziót Szabóékfól 15,000 koronáért megvenni olyan formán, hogy az adás-vételből származó károsodásért az angol-osztrák bsnk budapesti fióktelepe garantál. A szerződés a hét végón érkezett le az alapítók megbízottjához, dr. K e p p i c h Frigyes • hez. Ennek folytán a részvényjegyző érdekeltséget a közeli napokban dr. L o v i c h Ödön polgármester alakuló közgyűlésre hivja össze. - Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Kánya István békéscsabai kir. járásbirósági b3tétswke3ztő telekkönyvvezetőt, ki most Endrődön működik, a telekkönyvvezetők rendes lólszámába leendő beosztása mellett, a sárospataki kir. járásbírósághoz helyezte át.