Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-13 / 13. szám

3 Az intézet 1912. évi tiszta nyeresége 519,421 korona 28 fillér. Az osztalék szelvényenkint 35 korona. Az igazgatósági jelentés végül a részvényesek tudomására hozza, hogy uj üzleti helyiségről gondoskodtak Bo- ! hus Lajos báró-féle palotában és oda i augusztusban átköltöznek. A részvényesek nevében Szende , Tivadar dr. mondott köszönetet az in- j tőzet vezetőségének azért, hogy az el- i mult, pénzügyileg nehéz esztendőben is j oly kiváló eredménnyel ós szakértelem- | mel vezették az intézet ügyeit. Különö- j sen kiemelte, hogy a szakértő vezetés : eredményeképen hitelmegszoritást még ; a legsúlyosabb napokban sem alkalma- j zott az intézet. Inditványára,?a közgyü- ; lós egyhangúlag elfogadta a jelentéseket j és jegyzőkönyvi köszönetet mondott az igazgatóságnak, a bizottságnak, Hehs Béla vezérigazgatónak és az intézet tisztviselői karának. A közgyűlés ezután újra megalakí­totta az igazgatóságot, igazgatóválaszt­mányt, és a felügyelő bizottságot. Var­jassy Árpád királyi tanácsos tanfelügyelő azt indítványozta, hogy az igazgatóság és felügyelő-bjzotíság eddigi munkás- j ságával szemben tanúsított elismerés és köszönet jeléül egyhangúlag válasz­szák meg az eddigi tagokat. Az igaz- 1 gatóság tagjai lettek Szalay Károly kir. j tanácsos, Bohus Lajos báró, főrendi­házi tag, nagybirtokos, Instiióris Kál- j mán, Kristyóry János, Keresztes Ferenc, dr. Tagányi Sándor és Walder Gyula. Felügyelő-bizottsági tagok pedig Priegl István dr., Kohn S. N., Sieiger­wald Alajos, Grabner Károly. Városfejlesztés Gyulán. Az a szép eszme, amelyet az 1912 évi LVIII. t.-c. valóra akart váltani, szé­les Magyarországon majdnem minde­nütt épen az ellenkező eredményt érte el. Az 1912 óv augusztus havában élet­belépett törvény a városok fejlesztését célozza és a városok fejlődése érdeké­ben a törvényhozás a legmesszebb menő anyagi áldozatokat hozta meg az állam részéről. Természetesen a város fejlesztés nem merülhet ki egyedül a tisztviselők javadalmazásának emelésében, hanem épen a fejiődés és fejlesztésnek maga után kell hogy vonja az összes intéz- j mények fejlesztését, függetlenitésót ós i egyéb a törvényben leirt intézmények előbbrevitelét. E helvét azonban mit látunk ? Az 1912 évi LVIII. t. c 28 §-a sze­rint a városok kötelesek e törvény ál­tal érintet szabályrendeletet egy. éven belül megfelelően átalakítani. Önként értetődik, hogy amidőn a törvény a vá­rosok fejlesztését célozza, „a megfelelő átalakítása nem valamely retrográd irány zat követése, hanem az összes intézmé­nyek fejlesztése volna. Nyilván arra gondolt a törvényhozás, hogy akkor, amidőn az állam a város érdekében igen nagy anyagi áldozatot hoz és a váro­sok fejlesztését óhajtja előmozdítani, egyetlen egy képviseiőlestület sem lesz olyan szűkkeblű, hogy a fejl< sztés ér- , dekében csupán az állam pénzét hasz- j nálja fel, hanem maga is hozzájárul ah- , hoz, ami közérdek és ami minden vá- ! roőnak az érdeke, hogy anyagi áldoza- | tok árán is a város fej ődjék. Sajnos Magyarországon igen sok ! helyen ós igy Gyulán is csupán a ta­karékoskodás és a vógnólküli takaré­koskodás igéje talált talajt. Az volt a jelszó, hogy minden fil­lért meg kell takarítani es a jelszó ked véért ugy a decemberi, mint az utóbbi közgyűlés feláldozott mindent. Ahelyett tehát, hogy Gyula fejlőd­nék ós előrehaladna, a képviselőtestület egyes állásokat megszünteted, intézmé­nyeket felforgatott és a várost, valamint szervezetét visszafejlesztette ugy, amint azt még 1886-ban a rendezett tanácsú városok létesítésének idejében se tudta I elképzelni egvetlen törvényhozó sem. Az 1885. XXII. t. c, 63 ik § a sze­rint a rendezett tanác u varos tanícsa áll a polgármesterből, mint elnökből, a rendőrkapitányból, a tanácsnokokból, főügyésztől, főjegyzőből és orvosból, mint tanács tagokból. A városok f j­lesztósórő szóló törvények érteiméböu a tiszteletbeli állások beszüntetendők. Gyula váro3 képviselőtestülete te­hát, hogy 1310 koronát évente megta­karítson, eltörölte a főügyészi állást, szervezte helyette az ügyészi állást, az ügyészt dotálja 3600 korona évi járan­dósággal és miután a községi törvény értelmében csak a főügyész lehet a ta- j nács tagja, az ügyész részére szineku­rát biztosit, pusztán azért, hogy 1310 koronát megtakarítson. Nyilvánvaló, hogy a főügyészre tanács üléseken, ahol annyi mindenféle ügy kerül referálás alá és ahol épen a főügyész tapaszta­latára és tudására szükség van, a fő­ügyésznek jelen kell lenni. A város ház­tartásában csak filléreket jelent ezen 1310 korona és hogy a filléreket meg­takarítsuk, nem szabad a köz hátrá­nyára ilyen nagy áldozatot hozni. Ha nem szükséges főügyész, akkor felesle­ges az ügyészi állás is, mert a pereket bármely ügyvéd szívesen elvállalja. Visszaszervezte a képviselőtestület a rendőrségi és kiadói állást is, ame­lyeknél pedig összesen 280 koronát ta­karít meg. Közigazgatásunk rendes ügy­menetele céljából feltótlen szükség van arra, hogy a rendőrségnek külön ki­adója legyen és hogy a dolgok épen a köz érdekében rendesen menjenek. Eitörölte a képviselőtestület az igen fontos városgazda állást. A városok fej­lesztéséül szóló törvény szerint a vá­ros gazdára okvetlen szükség van. A törvény csak táblázatba foglalja azokat az állásokat, amelyeket fenn kell tartani és a városgazda ezen táblázatban benn­foglaltatik. Dd ba nem foglaltatnék benn és ha áldozatok árán kellene létesíteni, akkor sem szab2dna Gyulának a város gazdától megválnia, mert épen Gyula városa igen tok mindent kezel és na a városgazda cimet felcseróijük központi biztos cimmel és továbbra is 1000 ko­rona javadalmazást adunk annak, annyi bizonyos, hogy a mindinkább dráguló életviszonyok mellett ezen 1000 koro­náért ós quasi béres cimen nem fogunk o yan embert kapni, aki Gyula város gazdaságát minden tekintetben jól és ambícióval el tudja látni. Az uj törvény szerint a városgazda javadalmazása 1960 korona lenne és csupán 960 koronát takarít meg a város, hogy az állást el­törölte és központi biztost akar alkal­mazni. Va ó:ággal komikum azonban, hogy takarítás cimen eltörli a főszámvevő ál­lást a kópviselőtesiület és lisztujitábtól csupán számvevőt alkalmaz. A mai fő­szánvevő javadalmazása 4510 korona. A számvevő javadalmazása 1210 koro­nával lenne kevesebb. Gyula város fő­számvevője szorgalmas, munkás, ügyes ember, aki ma ha nyugdíjba lép 2120 korona nyugdijat kap. A város képviselőtestülete uj hatá­rozatával valósággal nyugdíjba kény­szeríti azt, akit egyébként szeretne meg tartani. Nem hihető ugyanis, mikor 2120 korona nyugdijat kapna, önként pályáz­zon a számvevői állasra és lemondjon azon többlet javadalmazásáról, mely őt mint nyugdíjast is megilleti. A heiyret tehát a/, hogy lesz a városnak egy nyu­galmazott főszámvevője 2120 korona ja­vadalmazással ós lesz egy számvevője 3300 korona javadalmazással. Ahelyett tehát, hogy a város tartana rendts fő­számvevőt és dijjazná azt 4510 koroná­val, lesz két számvevője, egy nyugdíja­zott és egy aktiv és ezek belefognak ke­rülni 5420 koronába. Kétségtelen tehát, hogy mAg a képviselőtestület által ter­vezett cél sem erhető el ezzel a taka­rókoskodéssal. Egyébként ha a dolgok lényegét nézzük, azt látjuk, hogy Gyula városá­nál 2400 korona kiadás a költségvetés­ben egy százalékos pótadónak felel meg Az állasok és intézményes tervezetek visszafejlesztésével megtakarít a város 2800 koronát, viszont fizet a főszámve­vői és számvevői állásnál bizonyos több­lelet. Az összes megtakarilás tehát még egy százalékot sem tesz ki. Ma Gyula város pótadója 110 szá­zalék. Ha ezen 110 százalékot felemel­tük volna 111 re és intézményeinket nem bántottuk volna, állásainkat nem szerveztük volna vissza, akkor bár még mindig nem tettünk volna eleget az 1912 évi törvény intenciójának, de leg alább nem illethetett volna bennünket az a vád, hogy visszafejlődünk. Azon­ban vissza is fejlődjünk és amint a fen­tiekből kiiünik, még csak lényeges meg­takarítást sem érünk e), ez olyan ano­mália, aminőnek megtörténnie nem s. ;abad. A takarékoskodás szép erény, azon­ban csekély anyaginak megtakarítása intézmények megszüntetésével és a köz­érdek rovására, nem erény, hanem bün. A jelen esetben pedig báiran el­mondbaljuk az i^yen takarékoskodásra, hogy az intézményeket és közérdeket ért hálrányoktól eltekintve a takarékos­kodás kérdéstben: „Pariurimt montes et naszilur ridukulus mus." Dr. Martos József. Egy tanítónő fegyelmije. Felfüggesztik az állásától. Békés községnek ismét baja van egyik tanerőjéveJ. Csodálatos, hogy Békésen az ilyesmik úgyszólván évről­évre megismétlődnek. Más városokban vagy községekben évtizedek is elmúl­nak anélkül, hogy a kultura munkásai­nak valami összekoccanásuk volna a fölöttes hatósággal.^ Békésen ellenben ez gyakran előfordul. Nem lehet tudni, kiben van a hiba. Vagy Békés választ rosszul, mikor az állásokat betölti, vagy a tanerők választják meg rosszul a hílye*, mikor oda pályáznak. Békésen egyébként is baj van állandóan az is­ko'ák körül. Csak legutóbb is nagy­kavarodás támadt amiatt, hogy a köz­ség a polgári leányiskolánál az ötödik tanerő alkalmazását következetesen meg­tagadta. Ezzel a „csak azért is" politi­kával azt érte el Békés, hogy végre is alkalmaznia kell az ötödik tanerőt akár akarja, akár nem, mert a fölöttes ható­ságok nagyfokú gyöngeségét mutatná, ha ebben a kérdésben engedett volna Békésnek. Az alább elmondandó fegyelmi ügy­nek tanítónő a hősnője, K u t a s s y Ida. Ez a hölgy kissé túlságosan is különcködik, úgyhogy furcsákat gon­dolnak már régóta róla ugy a kollegái, mint a felettesei. A gyermekek ej San, akiket tanítania kellene néki, örökös ellene a panasz, úgyhogy már a szülők is zúgolódnak. A tanitónő például olyasmiket csinál, hogy enkorgó hideg­ben nem füttet be a tanterembe, ha­nem ellenkezőleg kinyitja az ablakokat és a velük szemben levő ajtót, hogy legyen légvonat, aztán ő nagykendőbe burkolja magát, meghúzódik az egyik sarokban, a gyönge szervezetű kis gyermekek testén pedig szabadon, ví­gan táncolhat a metsző hideg légvonat. Hogy sokan nagy betegek lesznek ós még meg is halnak e miatt, azzal ő nem törődik. De nemcsak ilyesmivel szórakoztatja a tanitónő a gyermekeket. Gyakran el is veri őket. Egyszóval minden viselkedése azt mutatja, hogy rosszul választott, mikor a rögös, fá­radságos, de magasztos népnevelő pá­lyára szánta el magát. Inkább gazd­asszonynak kellett volna mennie. Hogy a hivatásával milyen keveset törődik a különcködő Kutassy Ida, bi­zonyítja az is, hogy a tantestületi gyű­léseken, amelyeken pedig a megjelenés kötelező, sohasem jelenik meg. A köz­ség végre is megsokallotta a dolgot ós olyan értelmi beadványt intézett a köz­igazgatási bizottsághoz, hogy járjon el a tanitónő ellen és mindenekelőtt tiltsa el a tanítói működéstől, fügessze fel. M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő ja­vaslata az volt, hogy a közigazgatási bizottság adja a sürgős vizsgálat meg­indítása céljából az ügyet a tanfelügye­lőnek és hatalmazza fel arra, hogy a vizsgálat eredményéhez képest a tanító­nőt fel is függeszthesse. A tanfelügyelő szerint is sok olyan ténykedést köve­tett el a tanitónő, amelyek beszámitha­tatlanságát igazolják. Tehát ugyancsak rászolgált már a felfüggesztésre. A közigazgatási bizottság elfogadta a tanfelügyelő javaslatát. Tehát Kutassy Idát nemsokára felfüggesztik állásától. Ud DONSÁGOK. — Egy perc a csabai adóügyosztály­ban. E sorok irója szerdán délelőtt csak egy rövidke percet töltött a csabai adó­szedők szobájában és csaknem félhol­tan távozott el belőle. Rettenetes egy hely az. A ketrec mögött ott kínlódnak szenvednek az adószedők, előtte pedig százával tolong, várakozik a nép. Pe­netráns, kiállhatatlan bűz tölti meg az anélkül is szük termet. Van abban a bűzben minden szagból, ami kellemet­len, rossz. És abban a tüdőt, gyomrot ölő levegőben kell dolgozniok az adó­tiszteknek nap-nap után azért a nyo­morúságos fizetésért. Ha már fizetést nem ad nekik a község, adjon legalább levegőt, tiszta, egészséges levegőt. Hisz a jelenlegi állapot az egészségre nézve a legnagyobb mértékben veszedelmes. Az adófizetők számára csináljon a köz­ség egy várakozó helyiséget, füthelő fo­lyosót, vagy ilyesfélét, amelyből egyen­ként mennének át a hivatalba, mikor rájuk kerül a sor. A községi orvosok­nak ajánlom, hogy nézzenek ba egy­szer oda. Pista legyek, ha azonnal be nem csukatják azt a helyiséget, amely­hez képest az istálló valóságos akácvi­rágos erdő tavasszal... - Eljegyzés. K. Schrifferf Jó­zsef volt országgyűlési képviselő, gyulai földbirtokos leányát R ó z s i k á t elje­gyezte Áment Ferenc földbirtokos Elekről. — Csabai leány amerikai vőlegénye. Messze nyusatróK a világ második nagy városából, Newyorkból angolbetüs és angolnyelvü kartonlapot hozott a posta. Azt olvassuk le arról a lapról, hogy Liska János voit csabai lakos leányát, Erzsikét január hó 26-án eljegyezte Esposito J. Cyrus kapitány. A Liska­családra, amely szép leányairól i3 ne­vezetes volt, bizonyára sokan emlékez­nek még Csabán, Mezjberónyben és azokat fogja is érdekelni ez a hir. — A villanytelep uj vezetői. A csabai villanytelep h. igazgatója ós főkönyve­lője, E 1 e ö d János tudvalevőleg lemon­dott állásáról, a főgépészt, Brucker Istvánt pedig elmozdították állásából. Mindkét állásra nagyon sok pályázó jelentkezett, mikor kiirta a pályázatot a község. Mivel Eleöd János h. igaz­gatónak a jövő héten el keli foglalni Egerben ez ottani villanytelep vezeté­sét, tehát el kell mennie Csabáról, a villamosmü bizottsága kedden délután összeü.t és megejtette a választást. A h. igazgatói állásra Huszár Sándort, a főgépószi állásra pedig Neumann Zdenkót választotta meg a bizottság. Különösen az utóbbi eredménnyel nin­csenek megelégedve sokan, mert a volt gépész, Brucker István is pályázott, aki kiváló munkaerő. Leghelyesebb lett volna őt alkalmazni újból, mert a hiánya nagyon is észrevehető. - A csabai gimnázium disztornája­Felejthetetlen látványban volt részük azoknak, akik vasárnap délután a Ru­dolf főgimnázium disztornáján megje­lentek ; A c h i m Károly, a gimnázium messze földön hires és elismert torna­tanára valósággal remekelt azon a na­pon. A fiuk gyönyörű szép és csodá­san precíz gyakorlatokat mutattak be. Különösen a szabadgyakorlatok ragad­ták el a közönséget, amely szabadgya­korlatok Áchim tornatanár kompozíciói. Eredeti, ötletes, művészi, méltó a test­nevelés kultuszának e kiválóságához. Az ő disztornái már valósággal ese­ményszámba mennek, amelyek iránt nemcsak Csabán érdeklődnek, de az egész vármegyében. E disztornára is sokan jöttek át Békésről, Gyomáról, Gyuláról, Orosházáról és Mezőberény­bői. A nagysikerű tornaverseny után a szépszámú előkelő közönség nagy és megérdemelt óvációban részesítette Áchim Károlyt. A disziorna végén B u. k o v s z k y János igazgató szép be­szédet intézett az ifjúsághoz ós kiosz­totta a nyertesek között az érmeket. A nyertesek a következők; Kötélmá­s z á s n á 1 V. osztályban ; 1. ;Linder Pál. 2. Simon Andor. VI. osztályban ; 1. Schmidt Elek. 2. Maczák András. Függeszkedésnél; VII. osztály­ban; 1. Zupkó E eaiér. 2. Járosi Pál. VIII. osztályban; 1. Torkos Béla. 2. Tamássy Emil. A szabadgyakorlatokat Vidovszky László kisérte nagyon ügyesen zongorán. —• A gyulai jéggyár. Több izben volt már alkaimunk foglalkozni a gyulai jóggyárral, amelyet tudvalevőleg maga a város létesített három évvel ezelőtt a jéginség idején. Tulajdonképan a Szabó Emil és társa budapesti cégé volt a gyár. A város 20,000 koronát adott hozzá, aminek fejében a cég kö­telezte magát a közegészségügyi jég­vermek ingyen való megtöltésére ós arra, hogy tiz év múlva a város tulaj­donába adja át a jéggyárat. A jéggyár azonban nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásnak és a mult évben a Szabó Emil és társa cég is megbukott. Ekkor merült fel az az eszme, hogy alakuljon át részvénytársasággá a jóggyár. Ez át­alakulásnak most már nincsen is semmi akadálya. Az alapitóknak ugyanis sike­rült a jéguyárkoncessziót Szabóékfól 15,000 koronáért megvenni olyan for­mán, hogy az adás-vételből származó károsodásért az angol-osztrák bsnk budapesti fióktelepe garantál. A szerző­dés a hét végón érkezett le az alapítók megbízottjához, dr. K e p p i c h Frigyes • hez. Ennek folytán a részvényjegyző érdekeltséget a közeli napokban dr. L o v i c h Ödön polgármester alakuló közgyűlésre hivja össze. - Áthelyezés. Az igazságügyminisz­ter Kánya István békéscsabai kir. já­rásbirósági b3tétswke3ztő telekkönyv­vezetőt, ki most Endrődön működik, a telekkönyvvezetők rendes lólszámába leendő beosztása mellett, a sárospataki kir. járásbírósághoz helyezte át.

Next

/
Thumbnails
Contents