Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-02-06 / 11. szám

Békéscsaba 1913 február 6 BÉKÉSHEGYEI KÖZLÖNY 3 nemcsak könnyen leküzdötte, de min­den tekintetben megerősödött. A tőke­emelés sikerrel járt, forgalma ós betét­jei tetemesen emelkedtek. A közgyűlés örvendetesen vette tu­domásul az intézet prosperálásáról szóló igazgatósági jelentést és az elért 37,383 kor. 83 fillér tiszta nyereséget. Megadta a felmentvónyt. A részvényeseknek 6 százalék osztelékot fizet. Az igazgatóságban megüresedett ál­lásra R ó t h József, a Csabai takarék­pénztár vezérigazgatója lett megválasztva mig a felügyelőbizottságba Winter P. Adám és J a n o v i c z Sámuel lett megválasztva. Éjjeli nap a csabai főtéren. Ezer gyertyafényü villanylámpák égnek nemsokára. Csabának igen szép és hatalmas villanytelepe van. Két kicsi és egy negy dinamógép működik benne, arrelyek, ha valamennyien működésben volnának, ellátnák világítással nemcsak Csabát és Békést, hanem még Mezőberényt is. Ennek dacára Csaba közvilágítása nem mondható valami elsőrangúnak. A főbb utvonalak még hagyján. Azokon leg­alább éjfélig maglátják az éjjeli bag­lyok, hogy ki jön szembe velük, a mellékutcákon azonban könnyen képen törülhetik a gyanutlanul bandukáló ván­dort, anélkül, hogy tudná, ki részesítette olyan szeretetteljes cirógatásban. A tá­volabb fekvő kisebb utcákban meg egy­általában nincsenek villanylámpák. Igaz, hogy azoknak az utcáknak a békés, csöndes lakói nem igen barangolnak már a sötétség beállta után, mert lefek­szenek a tyúkokkal, de azért mégis csak kellene azokat is részesíteni a villany­telep tagadhatatlanul nagy áldásaiban. Más városokban a mellékutcákat sem hanyagolják el. Ha nem olyan sürjen is sorakoznak egymás mellé a lángok, mint a főutcákon, de mégis vannak, mert hát a mellékutcákon is emberek, sőt adófizető polgárok élnek. Csabán még a főtér és az Ándrássy­ut világítása se mondható ideálisnak,, csak épen tűrhetőnek. Nyolc óra után, mikor a kirakaiaikkal világító üzleteket becsukják és csupán a közvilágítás mű­ködik, bizony elég nagy a félhomály, mert a villanylángok kis erősségüek. A főterek megvilágítására pedig min­denfelé különös gondot fordítanak. A főtereken van az esti korzó, amelyen a városok nappal zárt helyiségben dol­gozó intelligenciája egy kis üditő sétára megjelenik. És bizony az idegen igen sokszor a korzó közönségéből követ­keztet az illető város kulturális nívó­jára is. Csabán ősztől egész késő ta­vaszig nem igen vonul fel az intelli­gencia, mert a főtér félhomályba van borulva és a hölgyek toalettjei nem érvényesülnek kellőképen. No de megváltozik a helyzet nem­sokára. Pár nap múlva fényárban fog úszni a Főtér, úgyhogy az ember Buda­pesten az Andrássy-uton fogja képzelni magát. A képviselőtestületi közgyűlé­seken, a villanyos bizottsági üléseken egyes városatyák, igen helyesen, már régen hangoztatták, hogy a Főtéren és az Andrássy-uton egy pár ivlámpát kel­lene elhelyezni. Az ívlámpák azonban nagyon drágák és még a kezelésükkel is sok baj van. A szón hamar elég' úgyhogy folyton ki kell cserélni. A villanytelep vezetősége azonban ívlámpák alkalmazása nélkül is meg tudja oldani a ragyogó világítás kérdé­sét. Sokkal olcsóbb lesz ez a világítás és még sem marad az Ívlámpák világí­tása mögött egy jottával sem. A kitű­nően bevált Wo fram égők között ugyanis ujabban tudnak előállítani 1000 gyertyafényü hatalmas égőket is. Nagyobb termekben tapasztalhatta mindenki, hogy már a százas és két­százas égők is milyen nagyszerű vilá­gítást adnak. Hát még az 1000 gyertya­fényüek! Azonban ne tessék gondolni, hogy mindjárt húszával, harmincával helye­zik el a Főtéren és az Andrássy-uton az ezres égőket. Nem. Egyelőre csak egy lesz, mégpedig a Főtér ós az An­drássy-ut tengelyének kereszteződésé­nél, az Aradi Ipar- és Népbank háza előtt. Csak próbaképen helyeznek el egyelőre egyet, ha aztán az beválik, jön a többi is. Bizonyosan be is fog válni. Sokkal olcsóbb is az ivlámpánál. Az iv­lámpánál oszlopok Í9 kellenek. Mig a Wolframnak ilyesmire nincsen szük­sége. Egy huzalt feszítenek ki a Fiume és a banképület között, annak a köze­pén elhelyezik az égőt ós készen van az egész. Á csabai közönség bizonyára öröm­mel veszi hirül a villanytelepi vezető­ség ez üdvös újítását ós gyönyörűség­gel fogja élvezni az első éjjeli napot a Főtéren. —- - ] Gyula szervezési j szabályrendeletének módosítása. 1 — i j Átszervezett tisztviselői állások. Gyula város képviselőtestületének szerdai ülésén a legérdekesebb és leg­fontosabb tárgy az 1913. évi költség­vetés és annak kapcsán a tisztviselők fizetésrendezése volt, amelyre — mint már megírtuk — a szerencsés Gyula 48,000 koronát kapott a belügyminisz­tertől. A tisztviselők fizetésrendezése természetszerűleg szükségessé tette a szervezési szabályrendelet módosítását is, amennyiben a magasabb fizetést fel kellett benne tüntetni. Különben számos állás átszervezése vált szükségessé. — Decemberben, mint annak idején meg­írtuk, egy bizottságot küldött ki a kép­viselőtestület, amelynek kötelességévé tette, hogy vizsgálja meg alaposan az összes hivatali állások ügyforgalmát és tegyen javaslatot a közgyűlés elé az egyes állások átszervezésére vonatko­zólag. Néhány városatya ugyanis abban a szent meggyőződósben ól még most is, hogy nagyon sok tisztviselő van a városházán és elég volna a létszámnak fele is. A kiküldött bizottság, amelynek tagjai dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt ifj. Névery Albert, H a c k Márton, dr. S i m o n k a György, W e i s z Mór, P f a f f Ferenc képviselő­testületi tagok és dr. Bucskó Korio­lán főjegyző voltak, alapos vizsgálat alá vette a kérdést és terjedelmes ja­vaslatot terjesztett a képviselőtestület elé, mely a javaslathoz egyhangúlag hozzá is járult. A javaslatot, mely a szervezési szabályrendelet gyökeres módosítását vonta maga után, az aláb­biakban ismertetjük: A VIII. fizetési osztályba sorozott főügyész megfelelő és tágabb munka­körrel látandó el s a magángyakorlat­tól eltiltandó, az igy előállott vesztesé­géért kárpótlást nyer a magasabb fize­tésben. A legközeipbbi általános tiszt­ujitástól kezdve a IX ik fizetési osztályba sorozandó ügyészi állás szervezendő, kinek a magánmunkálat megengedve legyen. Ha a képviselőtestületnek ily irány­ban hozandó határozata ellen az ezidő­szerinti főügyész felebbezóssel élne ós a magángyakorlatot tovább is folytatná : megbízandó a polgármester, hogy a régi és uj fizetés közötti különbözetet az ügy jogerős befejezéséig ne u'al­ványozza és kezeltesse letétileg. Netáni előbb bekövetkezhető szemólyváltozás esetén a IX. fizetési osztályba sorozott ügyészi állás lesz betöltendő. A városi mérnök részére a VIII. fizetési osztály szerinti főmérnöki illet­mény van megállapítva, igy nevezett állása főmérnöki állásra változtatandó át. Az alszámvevő szükség esetén a városi adóhivatalnál adótiszti teendők elvégzésére felhasználható. Az ügyvezető orvos részére kerület nem jelölendő, — az Eperjespusztára megválasztott orvos és a má6ik városi orvos, — mint kerületi orvosok részére az É őviz-csatorna által elválasztott két kerület jelölendő ki a megfelelő kül­területekkel együtt, ekép az Eperjes­puszta az Élővíz-csatorna balpartja felé eső kerülethez fog tartozni. Az eddigi másodjegyző az IX-ik fizetési osztályba sorozott I. osztályú s az eddigi harmadjegyző a X ik fizetési osztályba sorozott lí-od osztályú aljegy­zőkké szervezendő!* át a törvény értel­mében. A közigazgatási iktatói s a közigaz­gatási kiadói állás — kiadói ós iktatói állásokra szervezendő át — kinek köte­lessége az összes közigazgatási, árva széki stb. iktatói ós kiadói teendők el­látása. Az árvaszéki iktató kiadó irattárnoki állás a X ik fizetési osztályba sorolt irattárnoki állássá szervezendő át, kö­telessége az összes irattári és levéltári teendők ellátása. A rendőrségi iktató és kiadói állá­sok városi írnoki állásokra szervezen­dők vissza, mert a 184/1911. kgy. számú határozat világosan kimondja, hogy az átszervezett állásokban továbbra is évi 1000 korona lesz az illetők javadalma­zása és mert nem azzal a szándokkal szervezte át annak idején a képviselő­testület ezt a két állást, hogy köteles legyen a X. fizetési osztályba felvett illetményt is megadni. A közgyám kötelességévé teendő a kisebb előadói teendőkön felül a halál­eset felvételek ós a leltározás, köteles lesz azonban a leltározásért megállapí­tandó dijakat esetenként a kö pénztárba befizetni. Amennyiben az ezidőszerinti köz­gyám és adótisztek állása megüresed­nék : a megüresedő állás a XI ik fize­tési osztályban megállapított javadalma­zás mellett lesz betöltendő. Ugyanezen állásoknál a megfelelő szolgalati idő elteltével a szolgálati pótlék megfelelően csökkentendő. A műszaki tiszti állásra vonatkozó­lag kimondandó, hogy az állás a Xl-ik fizetési osztályba felvett javadalmazással töltendő be, igy a költségvetésben ezen állás javadalmazására felvett 1340 ko­rona többlet törlendő, mert bár a kép­viselőtestület 204—912. számú határo­zatában azt mondotta ki, hogy az állás a Xl-ik fizetési osztálynak ^megfelelő fizetéssel javadalmazandó, tekintve, hogy az állás még betöltve nincsen, igy egyéni szerzett jogot ezen intézkedés nem sért. Az eddigi végrehajtói állások meg­szüntetésével három végrehajtói állás szervezendő, a Xl-ik fizetési osztályban fölvett fizetéssel. A pályázóktól a köz­ségi közigazgatási tanfolyam bevégzése követelendő. A megszüntetendő tizedbali taná­csosok helyébe az általuk elvégzett munkák ellátása céljából a legközelebbi állalános tiszlujitástól kezdve 5 kerületi biztosi állás szervezendő, fejenként évi 800 korona fizetéssel, kiket a képvise­lőtestület választ 6 évre anélkül, hogy azok a tisztviselő, kezelő ós segédsze­mélyzet tagjai lennének. Ezeket a javaslatokat a képviselő­testület elfogadta és a szervezési sza­bályrendeletet ilyen értelemben módo­sította. Egyesületi élet Szarvason. A Gróf Bolza Pálnó Leányegyesület folyó év február hó 2-án dó.után 3 órakor az állami polgári leányiskola tornatermében tartotta előadó-gyülésót. Már a nagy gonddal összeállított műsor is igazolta, hogy az előadó-gyűlés báró Eötvös József emlékezetének lesz szen­telve. Annak a ritka szellemi tehetség­gel mágáldott férfiúnak, ki nemcsak a magyar szépirodalomnak, hanem az egész magyar irodalomnak egyik leg­nagyobb és legnemesebb alakja; az átalakuló Magyarországnak egyik leg­munkásabb ós legértékesebb képvise­lője, kinek sokoldalú munkássága nem­csak irodalmi ós politikai fej ődésünk­ben hagyott mély nyomokat, hanem nevezetes alkotások iö fűződnek állam­férfiúi működéséhez. A műsor első és mindenesetre leg­érdekesebb pontját képezte W e in­be r g e r Fanni állami polgári iskolai igazgatónak „báró Eötvös József élete és költészete" című alapos tanulmányra valló felolvasása, mellyel állandóan lekötve tartotta a hallgatóság figyelmét. A mindvégig élénk érdeklődést keltő felolvasás Eötvöst, mint irót, költőt, politikust és szónekot igen találóan ismertette, mutatta be. — Mészáros I onka C. M. Weber: Perpe.uummobile­jének szép előadásával gyönyörködtette a közönséget. -- M íjd B r a c h n a Erzsi szavalta báró Eötvös Józsefnek „Én is szeretném", „Remélj" ós „Végrendelet'' cimü általánosan ismert szép versét, találóan adva vissza azokb n a költő nemes felfogását, szivének melegségét. A műsort Krausz Sándornó remek szavalata fejezte be; a nagy írónak gyönyörű demokratikus eszméje, bájos nyelvezete és igaz poózisa miatt egyik legbecsesebb költeményét a „Vár ós kunyhó" cimüt adta elő Hageter Jolán találó, diszkrót zongorakisórete mellett A műsor számainak előadása egy egybevágó, kerekded és kellemes érzést keltő összhangot alkotott. Nehogy egyik-másik szereplő felett a megnyil­vánuló elismerés szava konvencionális dicséretnek tűnj ^k fel, általánosságban csak annyit jegyzünk meg, hogy az előadó-gyűlés egész lefolyása méltó volt a nagy író és államférfi emlékéhez, melyet születésének századik évfordulója alkalmából kivánt felújítani a leány­egyesület elnök-igazgatója egy előadó­gyülés keretében. Az előadó-gyülóst az évi rendes közgyűlés követte. A közgyűlést, alapszabályszerü jo­gánál fogva, dr. W i e 1 a n d Sándor járási főszolgabíró, a Leányegyesület agilis elnöke nyitotta meg ós vezette nagy tapintattal és figyelmes körülte­kintéssel. L u k i c s Ilona titkár az egye­sületi élet összes eseményeit felölelő, igen gondosan szerkesztett jelentésében számolt be a Leányegyesület mult évi munkásságáról. Kürthy Mária pénz­tárnok ügyesen, pedáns pontossággat végezte a pénzkezelést; részletes jelen­tés kíséretében terjesztette be a szám­adást és költségvetést; egyben a szám­adásra vonatkozólag az egyesület érde­mes ellenőre: Mocskonyi József főgimnáziumi igazgató tett jelentést a közgyűlésnek. A könyvtár ügybuzgó, lelkiismeretes kezelői: H o 1 ó c z y Má­ria és Veres Vilma tettek jelentést, melyből — a mult évi gyarapodás mel­lett — mint szintén örvendetes tény említhető fel a könyvtár forgalmára vo­natkozó azon adat, hogy azt a mult évben kétszázan felül vették igénybe. Majd a választásokre került a sor. Megválasztattak közfelkiáltással, spontán lelkesedés mellett, védnöknek : gróf Bolza Pál, ügyésznek gróf Bolza Alfonz dr. Az egyesület vezetőségének gondos előkészítése után megejtett ezen szerencsés választásához c^ak gratulál­hatunk, hogy két ilyen kiváló egyéni­séget nyert meg a helyi kultura ügyé­nek. Megválasztattak továbbá jegyzőnek C s ó p á n y Margit ós választmányi pót­tagnak Mikolay Böske. Elhatározta a közgyűlés, hogy a mult évben megtakarított 235 koronával a „gróf Bolza Pálnó alapítvány" létesí­tését megkezdik, mely a boldogult véd­nöknő iránti hálás kegyeletnek dicsé­retre nem szoruló ténye. Erős a hitünk, hogy a megdicsőült vódnöknő jóságos szelleme vezeti ós irányítja ezután is ezt a kultúrintézményt, melyet életében oly szeretettel dédelgetett, s távoltartja az egyesület vezetőségében a személyi ellentóteket, az önző féltékenységet s több hasonló emberi gyarlóságot, s igy mindannyian egy akarattal, teljes oda­adással, ügyszerétettel munkálkodnak a közművelődés nagy és n jmes céljának érdekében. Az előfizetési dijjal hátrálékban levő előfizetőinket kérjük az előfizetési dij beküldésére, mert ellenesetben a lap küldését beszüntetjük. ÚJDONSÁGOK. — Gyűlés a munkáspónztárnál. Érde­kes ülést tartott a gyulai kerületi mun­kásbiztositó pénztár igazgatósága a na­pokban. Néhány igen fontos és Csabát is közelről érdeklő tárgya volt annak az ülésnek. Elhatározta az igazgatóság, hogy főorvosi állást rendszeresít. Szóba került a székház ügye is. Ennek a fel­építését már régebben elhatározta az igazgatóság és megkereste Gyu'a váro­sát, hogy adjon a székház céljaira meg­felelő telket. A város teljesítette is a kérelmet, hogy valamiképen a pénztár székhelyét át ne tegyék Csabára. Az építkezést azonban el kellett halasztani, mert jelenleg nem áll a pénztárnak ren­' delkezésére a szükséges 'összeg. Tekin­tettel arra, hogy Csabán nagy a beteg­pénztári tagok száma, az igazgatóságnak nincsen kifogása az ellen sem, hogy Csabán teljesen különállóan kezeljék a pénztári ügyeket ós ennek a kirendelt­ségnek bizonyos fokú antonomiája is legyen. Véglegesen még nem határoz­tak erre vonatkozólag, hanem az elin­tézést függőben tartják. — Kinevezés. A földmivelésügyi mi­niszter Hubert Lijos kir. főmérnö­köt a szegedi m. kir. folyammérnöki hivataltól a gyulai m. kir. folyammér­nöki hivatalhoz helyezte át ós ezen hi­vatal főnöki teendőinek ellátásával bízta meg. — Halálozás. Sárréti Jáno3 volt szeghalmi ügyvéd felesége, Uffer­bach Ilona asszony 62 éves korában Szeghalmon elhunyt.

Next

/
Thumbnails
Contents