Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-22 / 49. szám

Békéscsaba, 1913 junius 22, BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 353 pott, négy szavazat érvényte' 1M1 vnU A szarvasi ág. hitv egvház ' Í.

EIÍ J „i* Gusztáv ós Bikádi Antal '

eh

á' állapodott meg a rsinati személyében illetőleg. cSálatosvál? f^^i az idők változnak az e ozás. Változnak A megejtett vát m,

b

A

er

e\i

3- » több kisebb ügyet r asztás után még s most már az fos Qtózett ei a lanács hogy kinek a sze nagj

ugondot okozni, egyház egy mi- mé

lyóben nyerhet az megelégedésre ' tekintetben közami igen fon' ' m

e£

fele1

0 lelkipásztort, bö^séí* élet/ '

os az hit

v- e

v- egyházdésére la jre 8 kivána

tos tovább fejlő haladására. A wVmegyei Gazdasági Egyesület legelőbérlete. Nem helyesli a miniszter. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület minden tőle telhetőt elkövet arra nézve, hogy tagjain segítsen. Azoknak az érdekeit szolgálja minden ténykedésével. Egyszóval hivatása magaslatán áll az egyesület vezetősége, bár egyesek nincsenek megelégedve vele. Mindenkinek kedvére sohsem lehet cselekedni. Ami egyiknek tetszi]?, azt a másik gyűlöli. Hiszen még az Úristen se tud az emberek kedvére cselekedni, hát még a gyarló ember 7aogy tudna! A Gazdasági Egyesület, rávón nagyon sok kedvezményben részesülnek a gazdák, mert a földmiv elósügyi miniszter legtöbbször a Gazc lasági Egyesületeken át érintkezik a gazdaközönséggel, segítési akcióit a gazdasági egyesületek hajtják végre és ő a legtöbb mezőgazdasági kérdésben meghallgatja az egyesületek véleményét. Már c?ak ez a váz'atos ismeretes is mutatja, hogy a gazdasági egyesületeknek milyen fontos szerepük van ós hogy mily helyesen cselekszenek azok a gazdák, akik tagjai közé iratkoznak. A Gazdasági Ef/yesület egyik igazgatóválasztmányi ülésén egy csikólegelő kibérlését határozta el, amivel szintén tagjai érdekeit szolgálta volna. Találtak is hamarosan egy alkalmas területet Gyula határában a Benedeki határrészén. A 350 holdas legelő Gyula város és özv. gróf Almásy Kálmánné tulajdona. Az évi bérösszeg meglehetősen nagy, 11,200 korona lett volna. Az Egyesület mógis belement volna a földbérletbe olyanformán, hogy a földmivelésügyi minisztertől 4000 korona támogatást kért, a fennmaradó összeget pedig a fübér jövedelméből fizette volna ki. Azon a területen kényelmesen ellegelhet 450 csikó. Ha egy egy csikó után 16 korona fübért számítunk, akkor épen kijön a miniszteri segély után fennmaradó 7200 korona. Az Egyesület vezetősége erről a határozatról feliratilag értesítette a földmivelésügyi minisztert s egyben kérte a 4000 korona államsegélyt is. A vármegyéhez most érkezett le a miniszter leirata, amely nem helyesli a Gazdasági Egyesület határozatát és a kórt segélyt nem utalja ki. Főként azért nem helyesli a miniszter a legelőbérletet, mert sokallja a bérösszeget. Nem bizik abban sem, hogy a Gazdasági Egyesület birja fizetni a bért, mert nem igen ván remény arra, hogy azon a legelön lesz 450 csikó. Ezenkívül más kiadások is lesznek. A csikók számára istállót kell építeni aztán pásztor is kell, ami szintén pénzbe kerül. Kijelentette azonban a miniszter, hogy ha a Gazdasági Egyesület olcsóbb legelöbérletet szerez, a kórt államsegélyt készséggel megadja, mert a csikólegelők létesítését már a lótenyésztés föllenditése érdekében is üdvösnek és szükségesnek tartja. telmes. fogékony a haladás mindegyik j formája iránt és nem riad vissza áldó- , zatoktól sem, ha s községnek valamely j téren való előhaladásáról van szó. Csak ; ugy ham rjában összeszedve igen szép 1 határozatai voltak a képviselőtestület- í nek például a köröstarcsai népházra és ; a Kuaszentmártoa—körösladányi vas- I útra vonatkozók is. E vasútra tudvale- ' vőleg jelentékeny összeget szavazott meg a képviselőtestület mindjárt első intradára, egyhangúlag, mert belátta a vasútnak óriási fontosságát és azt, hogy Köröstarcsa vasút nélkül csak csigalas susággal haladhat előre. E határozatok mellett voltak humánus határozatai is a képviselőtestületnek, amennyiben sohasem folyamodtak hiába hozzá a községi alkalmazottak fizetésemelésért. Ha a kérelem elfogadható indokokkal fel volt jól szerelve, Köröstarcsa sohasem zárkózott el annak teljesítése elől. « A köröstarcsai községi alkalmazottakét eddig különösen a nyugdíj kérdése aggasztotta. A jegyzők benne vannak a vármegyei nyugdíjintézetbe, ők tehát könnyen beszélnek. Talán ez is volt az oka annak, hogy a többi alkalmazottak sorsáról nem siettek gondoskodni. Köröstarcsának emellett nyugdíjintézete sincs, amelyre az alkalmazottak támaszkodhatnának, rnint ez már meg van például Csabán és Gyulán is. A csabai tisztviselők nyugdíjintézetének már je'entókeny alapja van, amely az ügyes kezelés folytán évről-évre úgyszólván rohamosan szaporodik. És Köröstarc3a mégis gondoskodott a kisebb fizetésű alkalmazottak nyugdijának biztosításáról. Még pedig okosan ós ügyesen: Szintén nem íratta be az alkalmazottakat a kerületi munkásbiztositó pénztárba, hiába szólította fel erre a gyulai igazgatóság. Egésizen helyesen azt gondolta fel, hogy a munkásbiztositás nagyon drága, célszerűtlen, sok baj van vele ós ráadásul még alig is kapnak a nagy dijak ellenében a biztosítottak. A munkásbiztositó pénztár Magyarország legelhibázottabb intó smónye, amelynek reformálására már nagyon is sürgős szükség van. A munkásbiztositó pénztár helyett tehát Köröstarcsa beíratta a 2000 koronánál kisebb fizetést élvező községi alkalmazottakat a „Jegyzők és Köztisztviselők Országos N.vugdijegyleté"-be. Ez uj ós igen célszerű humánus intézmény, mely a nyugdíjra másként nem számító köztis:tviselők nyugdijáról gondoskodik. És nem is drága. A fizetés 16 százalékát kell évente befizetni. Tehát még így is olcsóbb a munkáspénztárnál, amely csak betegség, vagy baleset alkalmával segít. Ez az intózót nyugdijat is ad, a mi sokkal több, mint a balesetbiztosítás. Köröstarcsa képviselőtestülete elhatározta, hogy a nyugdíjjárulék felót, azaz 8 százalékot a község fogja fizetni, az alkalmazottak tehát fizetesüknek csak épen 8 százalékát kötelesek fizetni, ami csekélység az ellenértékkel szemben. Köröstarcsának e legutplsó humánus határozata méltán sorakozik a többi dicséretreméltó határozat mellé. Ezzel a határozattal példát mutatott Köröstarcsa a többi községnek is arra, hogy kell a nyugdijt nem remélő szegény községi alkalmazottakról rondoskodni s azzal élet- és munkakedvét növelni. Köröstarcsa a községi alkalmazottakért. Gondoskodott a nyúgdijokról. Köröstarcsáról e lapok hasábjain öbbször emlékeztünk már meg a dicsó•et hangján. Ez a csinos, fejlődő közlég igen okos vezetés alatt áll, népe órAz uj adótörvények és az elemi károk. A gyulai pénzügyigazgató a községekhez. Z á d o r Mór gyulai pénzügyigazgató a következő fontos körrendeletet intézte legu'.óbb Bókésvármegye községeihez : A közadók kezeléséről szóló 1909. évi XL. t. c. 36. 38. §§ aiban valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1912. évi pénzügyminiszteri utasítás 85. 113. §§-aiban foglalt határozmányok elemi csapások által okozott károk mikénti bejelentését, felbecslését és az adók elengedését tárgyalja. Elérkezvén idejei annak, hogy az esetleg előforduló elemi csapások által J okozott károk ide bejelentendők lesznek, szükségét látja ezen a kir. pónzügyigazgatóság cimmel az erre vonatkozó 1883. évi XLIV. régi ós az 1909. évi XI. uj törvény rendelkezése közötti lényeges külömbséget közölni. ' Az uj törvény ugyanis sokkal több keresetet ölel fel, melyek a gyakorlat folyamán, mint méltánylást érdemlő esetek szintén a rendkívüli elemi csapások közzé soroltatnak, nevezetesen : 1. Az uj törvény 2. pontja a rovar károk mellé fölveszi a növény betegségeket, melyek a régi törvényben nem ismertettek el elemi csapásoknak. 2. A régi törvény rovar és árviz károknál az adó elengedést azon feltételhez kötötte, hogy a rovar vagy árviz „egész dűlőket magukban foglaló nagyobb területeken" semmitse meg a földnek termését. Az uj törvény ezzel szemben általában minden káresetnél ahhoz köti az adó elengedés feltételé*, hogy az illető káreset „összefüggő nagyobb területeken" semmitse meg a földnek termését. 3. A régi törvény 49 § ának a) pontja szerint szántó földeknél elemi kárnak volt tekintendő a fagy vagy földárja által okozott „árviz" az uj törvény szerint a fagy vagy földárjd által okozott „belviz

1' tekintendő elemi kárnak Az 1909. évi XI. t. c. 36. §-ának c) pontja a rozsdát is fölveszi az elemi károk közé, mig a régi törvényben ezen gyakori káreset nem képezte adóelengedés tárgyát. Az 1883. évi XLIV. t. c. 49. §-a nem vette fel elemi csapások közé, szántóföldeknél a hőütést ós a mezei egerek által okozott károkat, melyeket az 1909. évi XI. t. c. 36. § ának 3. d) pontja adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásoknak tekint. Az 1909. évi XI. t.-c. V. fejezet 36. §-ának 7. pontja egy rendkívül fontos — a régi törvényben szintén nem létezet intézkedést tartalmaz, amennyiben kimondja, hogy a törvényben felsoroltakon kivül más egyéb, esetről-esetre felmerülő elemi csapás, amennyiben annak az adó elengedésre igényt nyújtó minőségót a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg elismeri — elemkárnak tekintetik. Igen lényeges és felette fontos külömbség van a régi és uj törvény között az 1883. évi XLIV. t.-c. 50-ának utolsó b) bekezdése határozottan kimondta, hogy bérbe adott oly birtoknál, amelyeknél a birtokos a bérszerződésben az évi bérösszegnek elemi csapások által okozott károk eseteiben is minden levonás nélkül való kiszolgáltatását biztosította — adóelengedésének nincs helye. Az uj törvény ezzel szemben egyáltalában nem tesz külömbséget a saját kezelésben levő ós a bérbeadott birtok között adóelengedésnek helye van, a mennyiben az elemi kár megállapíttatik tekintet nélkül arra, hogy a bórbeadó vagy bérlő fizeti az adót és a törvény 38. f ának kilencedik bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az a körülmény, hogy xi birtok bérbe van-e adva, vagy nincs az adóelengedés megadását nem érinti. Ezzel az összes erre vonatkozó bírósági határozatok, döntvények és pénzügyminiszteri rendeletek érvényüket vesztették. Végül az uj törvény 38. § ának utolsó bekezdése igy hangzik : A letakarított, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban és csűrökben levő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek csak a 36. §. 7. pontja szerinti eljárás után lehet helye. A régi törvény 50 §-ának ötödik bekezdése a leghatározottabban kimondotta, hogy a letakarított terményeknek elemi csapás általi megsemmisítése esetén adóelengedésnek nincs helye. Az uj törvóny tehát ebben az esetben nem zárkózik el ugyan az adó elengedése elől, hanem az ilyen esetet azok közé sorolja, amelyek döntés végett a pénzügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter elé terjesztendők. E pontokban tartotta egyfelül szükségesnek a kir. pónzügyigazgatóság a régi 1883. évi XLIV. t.-c. és az uj 1909, évi XI. t.-c. között az összehasonlítást tájékoztatás szempontjából rövidesen megtenni, de másfelől nem mulaszthatja el ezen hatóság megjegyezni, hogy már a bejelentések is nem egyöntetűen ós nem a fennálló szabályok értelmében teljesítettek. Ennélfogva szigorúan meghagyja a pénzügyigazgatóság, hogy jövőben jf len körrendelet első részében emlitei utasítás érteimében mindenkor a leg nagyobb pontossággal és lelkiismeretes séggel járjon el, különösen a helyszín szemlejegyzőkönyvek és kárbejelentései mikénti szerkesztésére fordítson az elől járóság jövőben nagyobb gondot. kiváló bór- és lithiumos : gyógyforrás mt- * Mlyaafcajrtiiil, Mszvénynél, cakartotafsésaél, vCrhenyséi, enémtéd fc H

tH

iéi

l iztfvfc tanrtjakál ttfcrf hátán Vnfcote wuita nrayirk 9 S6HVLTIS ÁCGST i € Egy kis vasút fejlődése. Az A. E. G. V. mint villamos vasút. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút, mint örvendetesen konstatálható, az utóbbi években igen szép fejlődésnek indult. Ezelőtt bizony nagyon rosszul állott, úgyhogy a részvényesek teljesen le is tettek az osztalékról, sőt befizetett tőkéjüket is veszedelemben látták. Mióta azonban a hatalmas ACSEV. vette védőszárnyai alá és üzletkezelóse alá, a kis vasút, mondhatni, rohamos fejlődésnek indult. P«r óv óta s-ó sincs dtficitről, sőt a tiszta jövedelem évről évre nagyobb lesz. Csak az a baj, hogy ezt a jövedelmet, illetve annak nagy részét a fennálló régi adósságok törlesztésére kell fordítani. A részvényesek tehát móg alig kapnak osztalékot. Az A. E. G. V. legutóbb tartott közgyűlésén igen érdekes tárgy foglalkoztatta jó ideig a jelenlevőket. Az Arad Csanádi Egyesült Vasutakkal az üzletkezelósre vonatkozó szerződós az óv végén lejár, tehát vagy annak a meghosszabbításáról kell gondoskodni, vagy pedig másnak esetleg előayő3abb ajánlatát fogadni el az üzletkezelésre nézve. Mert nemcsak az ACSEV. aspirál a kis vasút üzletkezelésére, hanem mások is. Legérdekesebb ezek közül a Budapesten szókelő Villamossági Tröszt ajánlata. Ez a tröszt már az aradhegyaljai motoros vasutat is átalakította a célszerűbb villamos üzemre. A tröszt hajlandó az A. E. G. V.J is átalakítani és meglehetősen kedvező feltételek mellett. E feltótelek elfogadása esetén a kisvasút uj fejlődésnek indul. Ki lehet építeni a tótkomlós—hódmezővásárhelyi vonalat, ami által a vasút üzletköre jelentékenyen kitágul ós forgalma is megnövekedik. Az igazgatás is célszerűbb alapra lenne fektethető akkor. Akkor ugyanis Aradról áttelepítenék az igazgatóságot Csabára, amely úgyis központi állomása az A. E. G. V.-nak ós amelynek képviselőtestülete már fel is ajánlott egy megfelelő területet az igazgatósági épület, meg a fűtőház számára. Csabának is nagyon jó volna, ha az áttelepítés minél hamarabb megtörténnék, de a kis vasútnak is. A villamossági tröszt ajánlata fölött nem is kell sokáig gondolkoznia az igazgatóságnak, mert az sokkal előnyösebb mint a ACsEV-é. Az A. Cs. E, V. kezelési díj fejében például a jövededelem 85 százalékát követeli. A Tröszt jóval szerényebb. Megelégszik csak 75 ssázalókkal. Ez márj magában véve is kecsegtető. Még kecsegtetőbb azonban az ajánlat többi része. A Tröszt ugyanis kötelezi magát arra, hogy a részvényeseknek 25; százalók részvónyosztalékot juttat, s hogy a ki3 vasutat tovább fejleszti, kibővíti. Ezenkívül hajlandó átvenni a móg el nem adott uj részvényeket is. A vasút tovább fejlesztése céljából ugyanis az igazgatóság — mint már imegirtuk — elsőbbségi részvényeket bocsátott ki, amelyek közül 348,000 korona értékű móg nincsen jegyezve.f A részvényeknek megfelelő | összeget pedig már fel is vette kölcsönképen a vasút és a kölcsön törlesztéI sóre kell fordítania a jövedelemnek csaknem a felót. Végül kötelezi magát a Tröszt, hogy a szerződés megkötése esetén az igazgatóság székhelye Csaba lesz. Ennóljkedvezőbb ajánlatot nem is kívánhatott volna a A. E. G. V. igazgatósága. A Tröszt vezetése alatt bizonyára óriásit fog lendülni a kis vasút. Nagyobbat, mint a? A. Cs. E. V. vezetése alatt. A Villamossági Tröszt műszaki igazgatója már bejárta az A. E. G. V. vo-