Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-06-05 / 44. szám

2 BÉKÉSMEGYÉI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 junius 12. már számos kisebb és nagyobb városnak készítették el a vízvezetékét ós a csatornázását. A cég egyik főnöke, Varga mérnök többször járt Csabán, érintkezésbe lépett a város vezetőségével, helyszíni szemléket tartott ós elkészítette a csatornázás ós vízvezeték terveit, alapos memorandumban ismertette a fontos kérdési. Legutóbb a mult hét végén járt Csabán B a s c h mérnök és most készítik a részletes tervet és költségvetést. A részletes terv ós költségvetés sürgős elkészítése ós letárgyalása azért fontos, mert az uj kövezési programm megvalósításához nemsokára hozzáfog nak és legcélszerűbb volna azzal együtt megcsinálni a vízvezetéket és csatornázást is. A tervező mérnökök a községhez intézett első memorandumukban egyszerre 25000 lólek állal lakott terület csatornázását és vízvezetékét célozták. Keresztül menne annak a határvonala a vasúttól kiindulva az Orosháziutcán keresztül a Körösön tuli részre, ott a Thurzó-utcán haladna, a kórház mellett a Széchenyi-ligeten át. Az innenső oldalra az Áchim L. András utcánál jönne át, végig menne az utcán a Szarvasi-útra és azon ismét kijutna a vasúthoz, A főcső az Andrássy-uton és a Főtéren lenne. Onnan ágazna szót a mellékutcákba. A csatornából a szenny viza selyemfonoda mellett folyna ki a szűrőkészülékbe, vagy a szennyvizderitő műbe. Mint a fentiekből látható, hatalmas hálózat épülne a tervek szerint mindjárt elöljáróban is. Tekintettel arra, hogy a hálózat igen nagy költségbe kerül, Kiss László főszolgabíró, K or o s y László főjegyző és az ügy iránt melegen érdeklődő képviselőtestületi tagok arra kérték a mérnököket, hogy elöljáróban ne vonjanak be a vízvezeték körzetébe olyan nagy területet, hanem kisebbet. Elég lesz 12000 lélek által lakott terület is. A kisebbített terv szerint a hálózat kiindulási pontja csak a vasút lenne. A Körösön tuli rósz azonban jóval rövidebb volna, amennyiben a Körösparton vonulna a vezeték a református templomig, onnan a gyulai uton át a kórházig, a ligetbe, nem haladna egészen az Achim-utcáig, hanem a Baross-utcán át vonulna a Szarvasi-utra. Ez a terv jóval kevesebb költséggel valósitható meg, mint az előbbi. És nyugodt lehet a pótadótól fólő közönség, mert dacára a tetemes költségnek, nem kell emelni a pótadót. A községDek ugyanis csak annyiban kerül pénzébe, hogy mint háztulajdonos, fizetni fogja a városháza, a járásbirósági épület és „Fiume" után a vizdijat. Mert a tervező mérnökök a vízvezeték költségeit más városok mintájára ugy gondolják előteremteni, hogy mindegyik háztulajdonos vagy lakásbérlő fizet a számára szükséges vízmennyiség szerint. A vizdij egy évre szobánként 10 korona lesz. Csekély, mindenki által könnyen fizethető összeg ez. Többe kerül nála az ártézi kútról való hordás is. Ha aztán még hozzávesszük a vizvezetókadta kényelmet, tisztaságot, igazán potomságnak kell tartanunk az évi 10 koronát. Remélhetőleg nem is fog akadni a hálózat mentén egyetlen házlulajdonos sem, aki be nem vezettetné házába a vízvezetéket. Mint fentebb emiitettük Basch mérnök a mult hót végén Csabán járt ós megtekintette azt a területet, ahol a vizetadó kutak létesülnének s ahol a szennyvíz derítését ós elvezetését legcélszerűbben lehetne eszközölni. Kutak fúrására legalkalmasabbnak az alsóvógi tehénlegelőt találta a mérnök, a szennyvíz derítésére pedig a békési ut mentén levő ós a község tulajdonát képező 40 holdas területet. A két mérnök most a részletes terven és költségvetésen dolgozik, amelyet elkészítése után a képviselőtestület is tárgyalni fog. Biztosra vesszük, hogy a képviselőtestület e nagy horderejű kérdésben, Csaba fejlesztésének egyedül helyes álláspontjára fog helyezkedni ős a mérnökök előterjesztését elfogadja. A kormány lemondott. - Fővárosi levél. — Idefenn kavarognak-zugnak a különféle indulatok, de azt hiszem, a vidék sem ül nyugodtan a legutóbbi izgalmas események hatása alatt. A nagy pörnek vége van. Dóey Zoltánt a budapesti királyi törvényszók, amelyet pedig az ellenzéki lapok folytonosan részrehajlással, szolgalelküséggel vádoltak, felmentette az ellene emelt vádak alól. Ennek az Ítéletnek nem a szorosabban vett jogi része fontos, hanem fontosak a politikai következményei. Mert azt senki sem tagadhatja, hogy a Lukács-Désy pör inkább volt politikai pör, mint bünpör. Dósynek a felmentése egyértelmű volt Lukács bukásával. Hiába emelte ki az itélet indokolása, hogy a panamákban a Lukács egyéni intaktsága kétségbevonhatatlan, amiben nem is kételkedik senki: Lukácsnak mégis morális kötelessége helyéről távozni. E«t érezte is Lukács. Az itélet napján, kedden délután 6 órakor, a Bécsben tartózkodó Hazai és Josipovics miniszterek kivételével minisztertanácsra hivta össze társait. A minisztortanács, amely mindössze félóráig tartott, elhatározta a kormány lemondását és a lemondásnak a képviselőházban történendő bejelentését. Ez a bejelentés szerdán meg is történt. A lemondás hire, bár a Désy felmentése után körülbelül el volt rá készülve mindenki, igen nagy izgalmat keltett Budapesten. A nemzeti munkapárt az események hatása alatt még szilárdabb szervezetté lett, mint eddig volt. A veszedelem szorosabbá tette a párttagok között a kapcsolatot. Meglátszott ez a kedden este tartott pártértekezleten is. A miniszterek ugyanis a tanácskozásról egyenesen a munkapárt értekezletére mentek. A Lloyd klub viharedzett falai ritkán láttak olyan ovációt, mint aminőben ma részesítették Lukács László miniszterelnököt. Az értekezleten elhangzott felszólalások is arról tanúskodtak, hogy a munkapárt korántsem érzi magát gyöngének, hogy a történtek dacára is élni ós uralkodni akar. Most már természetesen mindenfelé az a kérdés, hogy ki lesz az utód ? Egy bécsi l8p értesülése szerint Lukács László, a lemondott miniszterelnök gróf Tisza litvánt fogja utódjául ajánlani Őfelségének. Ha ez a kombináció beválik, akkor nem történik semmi rend szerváltozáe, hiszen a lemondott kormány is tulajdonkópen Tis'a intenciói szerint működött. Beszélnek egy átmeneti kabinetről is, amelyet Serényi Béla grJf, Hazai Samu, vagy Balogh Jenő vezetne. Ezek azonban még kombinációk. Minden attól függ, hogy Őfelsége miképen dönt. Ez a döntés pedig péntek előtt nem következhetik be. A képviselőház szerdai üléséről fővárosi tudósítónk a következőket telefonálta : Vihar a képviselőházban. Megkardlapozott képviselő. A Désy-Lukács pör befejezése akcióra késztette az ellenzéket is. Ma délelőtt 9 óra előtt az ellenzék bevonult a Házba, mely akkor még üres volt. A munkapártiak csak később gyülekeztek. Midőn Lukács László megjelent az ülésteremben, az ellenzék a már ismert gyalázkodó kifejezésekkel fogadta. A zaj, lárma, gúnyolódás még fokozódott, mikor Tisza István az elnöki helyen megjelent. A zaj többszöri intésre sem ült { el ; az elnök csendre intette a képvi! selőket, s közben a zajongó ellenzékiek nevét jegyezte. A nagy zaj közepette az elnök az ülést tiz percre felfüggesztette. Az ülés újra megnyitása után a zaj újra ismétlődött, mire a palotaőrség bevonult a terembe. Az ellenzék ezeket még nagyobb gúnnyal fogadta. A rendteremtés nem sikerült, sőt Héderváry Lehel a feléje közeledő Q e r ő palotaőrségi kapitányt oly súlyosan sértegette, hogy ez kardot rántott és háromszor Héderváryra sújtott. Az ellenzéket a palotaőrségi tiszt ezen eljárása iszonyatosan feldühösitette. A tisztre rohantak, de ebben az őrség megakadályozta őket. Héderváryt az £őrség kivezette a teremből. A képviselő balkarján három lapos vágást kapott. Az elnök által felirt zajongó nyolc képviselő között volt Justh Gyula is. Mikor ki akarták vezetni, azt mondotta : — Nem engedelmeskedem ilyen kormánynak. — De barátai rábírták a távozásra és vele az ellenzék is távozott. Mikor Tisza újra megnyitotta az ülést, azt mondotta : A palotaőrségi tiszt feljebbvalójának fog felelni eljáí rásáért, az őt sértegető képviselő pedig | a mentelmi bizottság előtt. Lukács László bejelentette a kormány lemondását, a képviselőházat pedig elnapolták a válság megoldásáig. A Ház folyósóján Tisza István kijelentette, hogy miniszteri tárcát nem vállal. embercsoporthoz, amely nem egy hosszú éjszakán vitte az őrjöngésig vidám énekével. — Hó, nézz ide, kubai — te csirkefogó ! Általános rémület ós csodálkozás. A sipláda elhallgatott, a karének is. Pepeta büszkén felemelte a fejét. Mit akar ez a zsivány ? Itt nincsenek ellopni való birkák. Visentico hetvenkedő mozdulattal vetette le a zubbonyát. — Ugy látszik, ez a legényke még nem tudja, mi a feketeleves — szólt ós elhagyta a kört a többiek figyelmeztetése ellenére. Pepeta nyugodt volt: a vézna fickó csak nem mer kikezdeni Visenticóval ? És ha igen: majd megtanítja móresre a kubai. A két férfi szeme összevillant ós ekkor a nagy csöndességben lassan, minden szótagot hangsúlyozva, megszólalt Menüt: — Mégis csirkefogó vagy, igenis csavargó, az vagy 1 Mindenki felugrott, a székek felborultak, a sipláda a porba esett, halk panaszhangot hallatván. Da akármilyen gyorsan rohantak is oda az emberek, későn érkeztek. Mint két veszett vadmacska rohant egymásnak a két férfi. Egymás nyakába vájták körmüket ós megcsúszva a dinnyehéjakon, tajtékzó szitokkal támadtak egymásra. A kubai hirtelen körbe fordult, hogy azután, mint egy darab zsák vágódjék a földnek. Ebben a pillanatban elfelejtette az Antillák nyelvét és gyermekkora dilektusán üvöltötte: — Anyám . . . anyám segíts! Mint egy közepén kettévágott kigyó, megfordult a kövezeten és görcsösen szorította össze azt a hatalmas vágást, i amelyet az ellenfele kése ejtett rajta ós amelyből csak ugy dölt a vér. Az em- ' berek mindenfelől odarohantak hozzá. I Az erkélyek megteltek és az egyiken megjelent a fésületlen Serafine asszony, akit első álmából riasztott fel fiának sególykiáltása. A szegény asszony bor- j zasztó kiáltásokba tört ki, anélkül, hogy , szerencsétlensége egész nagyságát fel tudta volna fogni. Pepeta görcsökben bukott a körülötte állók karjaiba. Mint valami dühös vadállat, meredt Menüt felé ós a szó szoros értelmében az arcába köpte a férfinak. — Gyilkos! Alávaló! Gazember. A tettes azonban szomorú arccal, nyugodtan állt ott, anélkül, hogy kísérletet tett volna a menekülésre. A gallérja szót volt tépve, jobbkarja könyökig vértől piroslott. A kés lábai előtt hevert. Mikor azután a vállán érezte a rendőr kezét, nem mozdult, nem rázkódott össze, csak kissé mosolygott. Igy hagyta el az utcát, bilincsbe vert kézzel, véresre karmolt arccal, útközben a rendőrökkel csevegett és örült, hogy az emberek sürü tömegben tolonganak körülötte, mint valami ünnepelt gavallér, vagy toreador körül. Mikor elment a kávéház előtt, vidáman köszöntötte barátait, akik, mintha nem lettek volna ott, tőle magától kérdezték, hogy mi törtónt tulajdonképpen ? — Semmi, csak egy kis b:csületbeli ügy. És sorsával elégedetten, diadalmas mosolylyal fogadva a körülötte lévők tekintetét, ment tovább a börtön felé. Blasko Ibanez. A hosszú élet titka. - Kintzing egyetemi tanár tanítása. ... Egy hires amerikai orvosprofesszor, Kintzing Pearce, aki a marylandi orvosi egyetemen tanít, könyvet irt arról, mik a föltótelei a hosszú életnek. Ennek a titkát évszázadok óta kutatják az emberek és a legújabb korban igen sürün jelennek meg szakemberektől hasznos tanácsok ós élet meghosszabbítására nézve. Kintzing dr., akinek könyve Amerikában igen nagy érdeklődést kelt, különleges tanulmányává tette az emberi élet tartamát és igen egyszerűen becsületes tanácsokat ad arra, hogyan kell a betegségtől óvakodni, hogyan kell az egózsóget megőrizni és ezen az uton hogyan lehet sokáig élni. Mivel a hosszú élet titka bizonyára mindenkit érdekel, alább röviden ismertetjük az amerikai orvosprofesszor könyvét. Az első követelmény az, hogy kerülni kell mindazokat az okokat, amelyek korai halált idéznek elő és követni kell a modern tudomány egészségügyi rendszabályait. Aki sokáig akar élni, annak meg kell szereznie bizonyos tulajdonságokat, amelyekkel természettől fogva esetleg nem rendelkezik. Mértékletesen kell ennie és jó emésztésről kell gondoskodnia. Aki biztosítani akarja magát a korai halál ellen, legyen derűs kedvű, békés természetű ós elnéző mások megítélésében. A napszakok szerint rendezett szokások kellenek és olyan foglalkozás, amely nem kényszerít folytonos ülésre. Ami a lakást illeti, mondja Kintzing dr., már eddig is elegendő bizonyító anyag áll rendelkezésünkre, hogy belássuk, mennyivel kedvezőbb helyzetben van a falusi lakó, mint a hasonló föltótelek közt élő városi lakó. Ennek főoka az, hogy a város csak nehezen tudja kielégíteni lakóinak két főszükségletót. Ezek: a tiszta levegő és a tiszta víz. Ebből az következik, hogy minden városi embernek, hacsak valami módon megteheti, a város központjától minél messzebb kellene laknia, amivel feltétlenül meghosszabbítja a m:gaós a családja életét. Aki lakást bérel, inkább azt nézze egészséges-e a lakás, mint azt, hogy elegáns-e a kiállítása. A friss levegő egyáltalán az élet első feltótele. Dolgozni is, pihenni is friss levegőn kellene és alvás közben meg épen jó friss levegőt kell a tüdőbe juttatni. Óvakodnia kell az embernek, hogy sokat ne egyék. Inkább kevesebbet, mint nagyon sokat. A gyors evés a hos3zu élet legnagyobb ellensége. Egyetek lassan, az ételt jól rágjátok meg és máris kevesebbet fogtok enni. Az ételnek alkalmazkodnia kell az ember korához, szervezetéhez, foglalkozásához ós szükségletéhez, de mindenesetre jól meg kell főzve lennie. És csak ne sokat gondolkozzatok egészségetekről, hangzik Kintzing dr. tanácsa. A képzelt bajokon való folytonos töprengés épen annyira árt a testnek, mint a valódi betegség. Aki egyszer megismerte, hogy mi a helyes, az önként, aggodalmas fonto'gatás nélkül fogja követni a szabályokat. De nemcsak az élet fizikai föltételeire kell tekintettel lennünk. Legalább is ugyanakkora figyelemmel kell lenni az elmére, a lélekre is. A munkát bizonyos szabályok szerint kell végezni, hogy az energia ki ne merüljön. A szellemi munkát fizikai munkával változatossá kell tenni ós kellőképen pihenni is kell. Legyen az ember jókedvű. A folytonos szomorkodás több embert vitt már a sirba, mint a sok munka, fájdalom vagy nyomor. A humor már sok bajtól óvta meg az embert. Az élet meghosszabbításához, különösen már előrehaladottabb korban, nagyban hozzájárul valami olyan kedvtelés, amely az élethivatáson kivül van. | Például kertészkedés, állatnevelós, fotografozás, régiséggyüjtés stb. I Friss levegő és egyszerű életmód: j ezek azok a titkos szerek, amelyekkel meghosszabbítjuk életünket, fejezi be jó tanácsait a professzor. /