Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-29 / 42. szám

ekéscsaba 1013 május 29. BÉKÉSMJEGYEl KÖZLÖNY 3 itetben, hogy a megyegyüléseken a algabirákat ostorozza. Dr. Konkoly hatásosan és sikeresen védte meg át a támadások ellen. A megyei árvasz* knek is támadásvolt része dr. B e r é n y i Ármin érői. Ez a támadát, kissé küiönösen ?zott, mert az egész megyebizotlság az van hozzászokva, hogy az árváról a legnagyobb dicséret hangján ékeznek meg mindenütt. Dr. BeróArmin kifogásai fölött egyébként I a közigazgatási bizottság fog, mint illetékes fórum, határozni. Tartalmas vita indult meg Szatmárnegyének a Balkáni szerződésekre átkozó körirata kapcsán. A merkanták és az agráriusok cjaptak össze, sz az összecsapás határozottan parenti színvonalon állott, úgyhogy a jyülés nivóját is emelte. A megyei közkórház köl's ígvetése, )szám£dása, fiitéso és világítása könagy vita fejlődött ki. Szarvas és Békés nagyon szerették ia az ő községi ügyeiket még a dált folyamán letárgyaltain!, de az csak bor óhajtás maradt, mert a többi ;y körül lefolyt viták igénybe veíaz egész délelőttöt. A szarvasi ós ősi ügyeket tehát csaknem egészen 3 ház előtt tárgyalta le a megyebi;ság, mert a déli vonattal a vidéki *yebizottsági tagok nagy része elsőit Gyuláról. A közgyűlésről egyébként részletes ósitásunk a következő : Id. K é r y Gyula főispán szives szakai üdvözölte a szép számmal megnt megyebizottságí tagokat és megtotta a közgyűlést. Dr. D a i m e 1 Sándor az alispáni intést terjesztette elő. A jelentés kapcsán G r ü n f e 1 d ;ab kérdi, hogy özv. Kauderszné rt nem kapta még meg a már 6 hó>pal ezelőtt megszava-ott segélyt, elyre pedig nagy szüksége van ? i>*. itoirn MArion a tárgyalási ^rendet móg nem kapta kézhez, de j hiszi, hogy interpellációt uem szoi előre bejelenteni. Kifogásolja, hogy ávol eső községekre vonitkozó tárik mindig a közgyűlés végéra manak, mikor már csak a tisztvisemaradnak a gyűlésen. EÍ nem hes. Segíteni kelt rajta akép, hogy bbre tegyék a távol eső iiözségek ;reit. — Az alispán megígérte már azt hogy a vidéken lakó főszolgabirákat dernebb állásfoglalásra ós gondolkora inti. A főispán is, tudomása szet, liberális állásponton van és tiszteli szólásszabadságot, meg gyülekezési ot. A vidéki főszolgabirák azonban n fektetnek erre su'yt. Májas elsején árosi előkelő urak voltak Gyomán. mivel köztársasági pártiak voltak, a ndőrök igazolásra szólították fel ós knem eltávolították. Akikkel érintitek, azok is rendőri felügyelet alatt inak, mert republikánusok. Az ilyen írás kihívja a súlyos kritikát. A í?g ibbi vasárnap őt is felelőssé re vonta ryomai főszo'gabiró ós azt mondotta, yy ha köztársasági érzelmének kifejet ad, feloszlatja az ülést. A tisztvise: ós jegyzők fizetési szabályrendelene olyan egyénekkel szavaztassák g, akiket orruknál fogva vezetnek a izolgabirák. Dr. Konkoly Tihamér kijelenti, gy ő a csendőröknek a pesti vendók ellen semmiféle megbízást nem att. A vasárnapi gyomai gyűlésen pe; olyan kifejezésekkel bírálta Makai közállapotokat,,, hogy kénytelen volt idrt utasítani. Ő tiszteletben tartja a )!á-szabadságot, de tömegekben sokan elő lenséget éreznek magukban ós Irányokat szeretnek provokálni. Oit a hatóságokat rendkívül élesen bita dr. Makai. Neki tehát kötelessége It őt figyelmeztetni. Kéri válasza tumásul vételét. Dr. Makai személyes megtámadás címén kijelenti, hogy ő nem sér t senkit. Ambrus Sándor alispán : Grandnek nem tud hamarosan válaszolni. azt hiszi, hogy a jóváhagyás még m érkezett le a kegydij ügyében a lűgyminisztertől. Makainak azt vála>lja, hogy a tárgysorozat az ügyrend pján van összeállítva. Az ügyrendet msokára megkapják a megyebizott5Í tagok, mert kinyomatják az összes ibályrendeleteket. A tárgysorozatban letőleg elől vannak a fontosnak 3zó tárgyak. Különben is lehet kérni ármelyik ügynek a soronkivüli táralását. Az alispán válasza tudomásul szolgált. H a v i á r Dániel mindjárt kéri, hogy két fontoj szarvasi ügyet vegyen elő a megyebizottság, a szarvas szentesi, a szarvas, endrődi utak és a villanyvilágítás ügyét. De megelégszik, ha csak a 21-ik pont után veszik elő. A békésiek szintén kéríék a saját ügyeik soron kivüli tárgyalását. A számonkérőszók jelentése tudomásul szolgált. Ugyancsak tudomásul szolgált a vármegyei árvaszóknek s mult évi működéséről szóló jelentóse is. Ennél a tárgynál azonban felszólalt dr. Berónyi Ármin, aki szerint az árvaszék érdemleges működése sok kifogásolni valót hágy fenn. Az ügyész örökösödési ügyekben nem irásos véleményt szokott beadni. Pedig ott több fontos ügy kerül elő. Nem elegendő a csak szóval való előerjesztés. Azt is tapasztalta* hogy egyes hagyatékoknál fennálló régi követelésekről nircsen már nyilvántartás, pedig régebben vezettek. így könynyen megtörténhetik, hogy nagyobb összegű köv, telések is odavesznek, ami által a kiskorúak kárt szenvednek. Kér erre vonatkozólag orvoslást. Dr. Martos József: Ismeri az árvaszéki ügyrendet. Az árvaszéki ügyeket mintaszerűen intézik e), mert a fölöttes hatóságok is mindig jóváhagyják az intézkedését Nehéz az ügyésztől irásos véleményt kérni, mert az előadó akkor egyszerűen csak kipipálja az ügyész véleményét és abból csinál határozatot. Az ügyészt elég meghallgatni. Csak hátrányos lenne az irásos vélemény az ügyek elintézésére. S á r o s s y Gyula árvaszéki elnök: A gyámügyi törvény csak az ügyész meghallgatását írja elő. Fontosabb ügyeknél különben irásos véleményt ad az ügyész most is. A követelésekről nyilvántartás nincs, hanem maguk az akták a dokumentumok és a referensek tartják nyilván. Dr. Berónyi Ármin fentartja azt a nézetét, hogy fontosabb ügyekben szükséges az irásos vélemény. Mert komplikált ügyeket az ügyésznek egyszeri hallás után megérteni nem lehet. A követelések nyilvántartására is szükség van, azt ő' konkrét adatokkal is tudja igazolni. Felszólalása tehát jogos volt. Reiszig főispán idejében is volt a*, ai-vaocéhnói nyilvántartó. C3ak ujabban nincs. Nem akarja ezzel kétségbevonni az árvaszók szorgalmát, de nem a gyorsaság a fő, hanem az alaposság. Ambrus Sándor alispán : Minden közérdekű felszólalás helyes. A Berényió is az, de árvaügyeknól illetékes fórum a közigazgatási bizottság. Keresse meg a törvényhatóság a közigazgatási bizottságot, hogy vegye fontolóra a dr. Berónyi által mondottakat. Az alispán indítványa elfogadásra talált. Érdekes köriratok. Hunyadmegye köriratában a közigazgatás államosítását sürgeti. Békésmegye már egyszer határozott akként, hogy az államosítást nem kívánja. Az állandó választmány javasolta, hogy most is hozzon ilyen határozatot. A köriratnak arra a ponljára, hogy a kisebb fontosságú ügyek ne tartozzanak a megyebizottsági ülés eló: csak akkor fog határozatot hozni, ha az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészül. Szatmármegyónek a Balkán szerződésekre vonatkozó körirata hasonló szellemű felirattal való támogatását javasolta az állandó választmány. Grünfeld Jakab nem fogadja el a javaslatot, mert az egy társadalmi osztályra, az iparosságra és ipari munkásokra sérelmes. A Balkán-szerződés korlátozása csak a gazdákra jó, az iparosra, kereskedőre hátrányos. Pedig csak a nagy iparral és kereskedelemmel rendelkező állam boldogulhat. A kisgazda sem boldogul a szerződés megszorítása által, csak a nagybirtokosok járnak jól. Felkiáltások: Nem áll! Grünfeld: Nem teszi tönkre a magyar állattenyésztést, ha a Balkánról nagy is lesz a behozatal. Magyarország az első állattenyésztő államok egyike. A szép állatokat viszik külföldre most is, tehát a balkáni behozatalra igenis szükség van. Az gazdasági érdek. In ditványozza, hogy csak tárjen n?pirendre a megye a körirat fölött. H a v i á r Dániel részben osztozik Grünfeld véleményében. De amikor iparosok és kereskedők érdekéről van szó, akkor nem lehet nekik a gazdák érdekei ellen küzdeni, mert az a két érdek össze van kapcsolva. Nehezen halad a magyar ipar és kereskedelem. Addig mig az meg nem erősödik, arra kell törekednünk, hogy legalább a földbirtokos osztály legyen boldog és anyagilag erős. Az állandó választmány javaslatát fogadta el. Dr. Berónyi Ármin: Az iparosnak ós kereskedőnek a fogyasztója a gazda. Ha az tönkremegy, az iparos és kereskedő is tönkremegy. Csak gazdag államban lehet megtenni azt, amit Grünfeld kíván. De nálunk a földbirtok is el van adósodva. A munkás osztály segit magán a szakszervezetek utján, de a gazdák nem tudnak segíteni magukon. A gazdák kezéből nem szabad a keresetet kivenni, hanem inkább összhangzásba kell hozni a gazdasági erőket. Szintén az állandó választmány javaslatát fogadja e). E felszólalások után a törvényhatóság elfogadta az állandó választmány javaslatát. Zalamegyének a közigazgatási letétben kezelt pénzek gyümölcsöztető elhelyezése iránt küldött köriratát hasonló szellemű felirattal támogatta a köz- j gyűlés. Zemplónmegye körirata fölött, amely a román pénzintézetek működésének ellensúlyozására vonatkozik, napirendre tért a közgyűlés, mert az ellensúlyozás t ikerrel nem eszközölhető. To'namegye munkásotthonok létesítését sürgeti, különösen a fiatal női munkások számára. Az üdvös feliratot hasonló szellemű felirattal támogatta a i megyebizottság. \ Sopronmegyónek a kötelező biztosítás elrendelésére vonatkozó köriratát szintén hasonló szellemű felirattal támogatja Békósmegye. J Marostordavármegye egy hatalmas . országos közgazdasági alap létesítését * szeretné. A megyebizottság azonban nem pártolja a feliratot, mert olyan nagy koncepciójú tervet tartalmaz, hogy azt ez idő szerint megvalósítani nem lehet. A háztartási ós pótadó pénztár 1912 évi zárószámadása elfogadásra talált minden vita nélkül. Kórházi ügyek. A megyei kórház 1914 évi költségvetését szintén elfogadásra javasolta az állaüdó választmány. Grünfeld Jakab nem helyesli, hogy a kórház üzleti szempontból próbakoplalást rendezett. Ez nagyfokú igazságtalanság, különösen az egészségesebb gyomrú betegekkel szemben. Az is baj, hogy a betegek mindig egyforma ételt kapnak. A költségvetést elfogadja, de nem helyesli a próbakoplalást és a nagy egyformaságot. Ezen változtatni keil már csak emberi szempontból is. Ambrus Sándor alispán : A régi élelmezési szabályzat igen nagy adagokat állapított meg. Ezért nagy volt a pocsókolás. Most csak tanulmányok folynak abban az irányban, hogy m'ikópen lehetne olcsóbban ellátni a betegeket és változatosabban is ? A kórház az egészséget akarja visszaadni, nem hizlaló intézet. Annyit kapnak a betegek, amennyit a katonák, akik pedig egészségesek. A csabai közkórház költségvetése elfogadásra talált 2 04 korona napi ápolási díjjal. A megyei kórház zárószámadása tudomásul szolgált. A körkórház orvosai ós állandó alkalmazottainak fegyvergyakorlatra való bevonulás esetén 35 napra fizetést szavazott meg a közgyűlés. Az ideiglenes alkalmazottakat azonban e kedvezményben nem részesítette. Grünfeld Jakab indítványozta, hogy az ideiglenes alkalmazottak is kapjanak fizetést katonáskodásuk idején. Ambrus Sándor alispán : Helyes a humanizmus, de oda pénz is kell. Ha a kórház nem birja fizetni az ideiglenes alkalmazottak diját, akkor a megye köteles pótolni. A behívott tartalékosok most úgyis kapnak államsegélyt. Kéri a törvényhatóságot, hogy pénzügyi szempontból ne fogadja ei Grünfeld indítványát. Rendkívül méltánylást érdemlő esetekben úgyis segiti a megye az ideiglenes kórházi alkalmazottakat. E felszólalás után, az állandó választmány javaslatát fogadta el a közgyűlés. A kórház fűtése és világítása ügyében azt javasolta az állandó választmány, hogy ha szükség lesz rá, önálló villanytelepet létesítsen a kórházi bizottság. Dr. Martos József szerint változtatni kell a jelenlegi állapotokon, amelyek szégyenletesek. Nem kell gazdagítani a villanytársaságot, amely drágán adja az áramot. Felkiáltások: Világítsák Csabáról a kórházat! Dr. Martos: Legföljebb egy évre kell a szerződést a villanytársasággal megkötni. Ambrus Sándor alispán : Fűtésre 62000 korona, világításra 13000 kor. kell jelenleg ós móg ráadásul rossz is a fűtőberendezés. Ezen az állapoton változtatni kell: mégpedig ugy, hogy együtt kell megoldani a fűtés ós világítás kórdósét. Ezek együttes berendezése 422,000 koronába kerülne. Ha 10 évre a 62000 és 13000 koronát lekötné a megye, a vállalkozó gyár hajlandó lett volna b?rende?ni ugy a fűtést, mint a világítást. Most már várni kell, mig a pénzügyi helyzet kedvezőbb lesz, mert a gyár nem vállalkozik. Dr. Martos a felvilágosító beszéd hatása alatt visszavonta indítványát, mire a törvényhatóság elfogadta az állandó választmány javaslatát. Kristófíy Józsoí Csabán. A beszámoló. Csaba országgyűlési képviselője, az országszerte ismert és emlegetett Krist ó f f y József szombaton ós vasárnap Csabán járt. A sok kérés mégis meghatotta ós rászánta magát a nagy útra, kerületének meglátogatására. Kívánsága szerint nem volt nagy fogadtatása, nem vonult ki elébe a csabai nép, a kocsik százaival, nem rendeztek tiszteletére fáklyás menetet, de azért határozottan meg lehet állapítani, hogy a fogadtatás meleg, szívélyes volt, hogy pártkülönbség nélkül az egész csabai polgárság szimpátiával üdvözölte azt az embert, akire móg csak kevés idővel ezelőtt is pereatot kiáltottak a Kárpátoktól az Adriáig. Változtak az idők, változtak az emberek is. Magyarország nagy része akkor valósággal hazaárulónak tartotta Kristóffyt ós most belátja, hogy egészen higgadt, tisztességes törekvésű ós határozottan értékes politikus. Kristóffy csabai tartózkodása alatt többször is tanúságot tett arról, hogy az általános egyenlő és titkos választójognak valósággal inkarnációja és minden törekvése abban merül ki, hogy a legdemokratikusabb választójogot keresztülhajtsa. Közéleti szereplése e körül forog, ezt hangoztatta, valahányszor csak alkalma volt rá, csabai tartózkodása alatt is. Örömmel hallotta tőle mindenki, hogy ő főként CáaMra, a kerületére nézve akaria magát hasznossá tenni ós hog

:? minden tőle t< .hetőt elkövet e város haladása, fejlődése érdekében. Politikai érvényesülésre most már nem számit ós nem is vágyik. Kristóffy József csabai tartózkodásáról az alábbi tudósításban számolunk be: Már vasárnapi számunkban is jeleztük, hogy szombaton, megérkezése napján társasvacsora volt tiszteletére a „Nádor" télikertjében. A lakomán körülbelül 200-an vettek részt. A társadalomnak úgyszólván minden rétege képviselve volt azon a lakomán, dokumentálásául annak, hogy Kristóffyt az egész polgárság képviselőjének tekinti politikai meggyőződésére való tekintet nélkül és hogy méltányolni tudja azokat az érdemeket, amelyeket Kristóffy megválasztása óta szerzett Csaba fejlesztése körül. A vacsorán nagyon sok tartalmas felköszöntő hangzott el. Beszéltek : Kiss László főszolgabiró, Kristóffy, Korosy főjegyző, L i pt á k L Pál, Baross Gyula országgyűlési képviselő, volt főispán, Hodzsa Milán, akinek, akármilyen nehezére esett is, magyarul kellett beszélnie, aztán Tímár Endre ipartestületi elnök, Zelenyánszky Mihály, Pollák Arnold ós Márton József. A vacsora kitűnő hangulatban egészen a késő éjjeli órákig eltartott. Vasárnap délelőtt Kristóffy több látogatást tett. Meglátogatta Kiss László főszolgabírót, aztán a községi hivatalokat. Sok helyre a nóvjegyót küldötte el az idő rövidsége miatt. A községházán több küldöttség tisztelgett nála. Legfontosabb volt ezek között a csabai iparosok és kereskedők együttes küldöttsége. A küldöttség Kristóffy támogatását kérte a mostanában megindult olyan célú akcióhoz, hogy a kerületi betegsególyző pénztár székhelye Gyuláról Csabára tótessék át. Kris.óffy megígérte, hogy befolyását ebben az irányban ia érvényesíteni fogja. Délelőtt 11 órakor Kristóffy Erzsóbethelyre rándult ki, ahol a Hegedűsféle vendéglő nagytermében röviden tájékoztatta a választópolgárságot a jelenlegi politikai helyzetről. Erre az útjára dr. Debreczeni Lajos szolgabíró és Hodzsa Milán kísérte el a képviselőt. Délben házigazdája, Bohus M.