Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-15 / 38. szám

Békéscsaba 1913. május 15. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Egy veszedelmes vadorzó halála. Mikló Gyulát agyonlőtték. Bársony Istvánnak, a szabad ter­mészet költői lelkű Írójának van egy megrázó erővel festett novellája, mely j a vadőr és a vadorzó élet-halál harcá- | ról szól. Holdvilágos éjszakán találko­zik a két örök ellenfél az erdő szélén és rövid küzdelem után az őr holtan terül el a pázsiton. Aztán keresik, ku­tatják a gyilkost, de nem találják meg soha. Ilyen halálos kimenetelű párba­jok gyakran megtörténnek olyan he­lyeken, ahol dus a vadállomány. A vadőrök élete soha sine3en biztonság­ban. A vadórzókban van valami a régi betyárok véréből ós dacára annak, hogy, ha elfogják is, csekély kihágási büntetéseket mérnek rájuk, valami vad elszántság lobog bannük és képesek eltenni láb alól azokat, akik őket a szolgabiróság, vagy a rendőrség kezére juttathatják. A vadorzás olyan szenve­déllyé válik, akárcsak a kártya. Akiket ez a szenvedély hatalmába kerit, nem tudnak menekülni tőle, kietlen, viha- : ros éjszakákon is képesek lesbe állani, 1 vagy barangolni a vadjárta erdőkben, mezőkön és valami nagy gyönyörérzet támad fel bennük, ha az éjszakai kalan­dozás sikerül s egy-két nemes vadat I elejthetnek. Csabának és környékének legvesze­delmesebb vadorzói közé tartozott , Mikló Gyula. Meglehetősen tagba- j szakaot, erős ember volt ós a vakmerő- > ségig bátor. A csabai éjszakák alakjai , rettegtek tőle, mikor nem ment ki va­dászni, hanem benn töltötte mulatóhe­lyeken az éjszakát. Ahol ő jelen volt, ott bizonyosan volt verekedés, bicská­zás, amelyekből legtöbbször ő került ki győztesen. Számtalanszor meggyült már a baja a rendőrséggel emiatt is. Meglékelt koponyák, bicskával össze­szurkált emberi testek, kiütött szemek jelezték az útját. Mikló Gyulának igazi terrénuma azonban a határ volt. Napokat, éjsza­kákat töltött künn. A környékbeli ura­dalmak vadállományát bizony sokszor megdézsmálta. Sokszor volt találkozása, összetűzése vadőrökkel. Nem törődött azzal sem, ha rálőttek. A teste tele volt sörétekből eredő sebhelyekkel. De ő is megsebesített sok vadőrt. Vakmerősé­gére jellemző az alábbi eset is. Az ókigyósi uradalom egyik csősze pár évvel ezelőtt éjnek idején puska­lövésekkel elkergette. Másaap fegyver nélkül ment e), egyenesen a csősz kunyhójába. — Az éjszaka elzavartál — mondta — de most fegyver nélkül leszámolok veled. És elővett egy nagy kést a belső zsebéből. A meglepett csősz ismerte Mikló erejét és természetét. Nem tehetett mást, mint könyörgésre fogta a dolgot, hogy ne bántsa, máskor szemet huny a kalandozásai fölött. És ugy is volt. Különösen sok baja volt Mikiónak a pósteleki uradalom egyik vadőrével, Vasas Pállal. Vaeas jól ismerte Mik­lót, de szintén erős, bátor ember ós nem ijedt meg tőle. Gyakran állottak már szemben egymással ós kö'csönösen hordoztak egymástól emléket egy pár sörét képében. Mikló gyakran Ígérgette néki: — Megállj, majd jön még a leszá­molás órája ! — Ott leszek én is — válaszolta Vasas. És vasárnap hajnalban a leszámo­lás órája el is érkezett. Ugy négy óra után a két ellenfél összetalálkozott a pósteleki erdőben. Vasas kötelességé­hez hiven felszólította, hogy adja át a fegyverét, mert tilos területen jár. Mikló hetykén válaszolta: — Abból ugyan nem eszel. Beszéd közben folytonosan köze­ledtek egymáshoz. Egyszerre Vasas megragadta a fegyvert és el akarta venni. Mikló nem engedte. És a két izmos ember között nagy dulakodás j támadt. A földön összeölelkezve birkóz­tak. Közben fegyverük a földre esett, Vasasé ugy, hogy a csöve megtelt föld­del. Mikló mindenáron a bicskáját akarta elővenni, de Vasas nem engedte. Igazi élet-halálharc volt. Lihegtek. Nagy területen legázolták a zöld füvet. A küz­delemben ugylátszik, Mikló fáradt ki hamarabb, mert lihegve könyörgött: — Te, engedj el! Egyszer sikerült magát kiszabadí­tania és fegyverét felkapva, elszaladt. Vasas, aki szintén ki volt merülve, egy darabig ülve maradt a földön. Azt hitte, hogy Mikló nem is tér vissza többé. Egyszerre csak a háta mögött a bokor­ban zörejt hallott. Megkapta a fegyverét és felugrott. Mikló Gyulát látta, ki reá célzott mintegy 15 lépésnyi közelből. Vasas hirtelen elhatározással célba vette a ve zedelmes vadorzót és rálőtt. Miklyó azonnal hanyatt vágódott ós rövid kínlódás után meghalt. A sőrétek a fejébe fúródtak. Vasas mikor ezt látta, ijedten sza­ladt be az uradalomba bejelenteni, hogy mi történt. Azonnal többen siettek a véres tragédia színhelyére és a Mikló fegyverét már nem találták ott. Valószínű hogy vadorzó társa a lövés hallatára odafutott és az vitte el a fegyvert. Miklyó holttestét beszállították Do­bozra. Olt ejtették meg rajta hétfőn a törvényszéki boncolást, majd pedig el­temették. Vasas Pált a kir. ügyészség ren­deletére letartóztatták, de minden való­színűség szerint nemsokára szabadon fogják bocsátani, mert beigazolást nyer, hogy jogos önvédelemből használta fegyverét a veszedelmes vadorzó ellen. Tarkaságok. A jel. A mama megsúgja az orvosnak, hogy a kisasszony azért hűlt meg, mert nagyon vékony ós nagyon kivágott ci­pőben járt az utcán, mikor szakadt az eső és nagyon hideg volt. Kéri is a doktort, hogy tiltsa is el a beteg kis­asszonyt a vékony cipő viselésétől. Az orvos odamegy a beteghez: — Mutassa a nyelvét. Ahá. Persze, a kisasszony vékony cipőcskében jár. No, majd írunk valami orvosságot. Ha­nem bizony a kivágott félcipőről le kell mondania. Legalább is a nyár előtt nem szabad viselnie. Ezek után távozni is készül a dok­tor, a beteg azonban visszahívja: — Doktor ur . . . — No mi kell, kisasszonyka . . . — Ha a nyelvemből kitalálta dok­tor ur a vékony cipőt — ugyan kérem nézze meg, hogy jó e a kalapom. Büszkeség. A régi szórakozott professzortipus sohasem hal ki. Ezt bizonyítja ez a kis eset, amely tényleg megtörtént. Az anekdota hőse egyik alföldi gimnázium görög professzora, aki hires a szórako­zottságáról. E veszedelmes szórakozott­ság kellemetlen következményei miatt 'természetesen a felesége szenvedett leg­többet. Eleget korholta is. Múltkor azonban a professzor ur nagy büszkén érkezett haza ... A fe­lesége a szokott és szinte néha nélkü­lözhetetlen kérdéssel üdvözölte. — Hát ma mit felejtettél el ? — Sőt ellenkezőleg, anyuskám — mondotta a tanár ur — már nem va­gyok olyan szórakozol, mint amilyen­nek tarlasz. Látod ma is hazahoztam az esernyőmet. — Az isten szerelméért, mit csinál­tál? Hiszen ma nem is vittél magaddal esernyőt. SPORT. A vasárnapi mérkőzés. „Fővárosi Testedzők Köre" I — „CsAK 1.6:1. Ünnep első napján a CsAK. vezető­sége budapesti csapattal kedveskedett a közönségnek, amely a gyönyörű ta­vaszi időben még eddig nem tapasztalt szokatlan nagy számban jelent meg a football pályán. A pesti csapat igen szépen játszott, de valami különös meg­lepő dolgokat nem produkált. Voltak az idén már itt vidéki csapatok, amelyek értek annyit s mutattak olyan, vagy még jobb formát, mint ez a pesti csa­pat. Hogy mást ne említsünk, a jó múlt­kor itt járt „Debreceni KASE". A kü­lönben jó vendég-c3apat úrias visel­kedésével és fair játékával mindjárt megnyerte a közönség rokonszenvét. A CsÁK. is kitett magáért s különösen az I. félidőben meglepő szép összjáté­kot produkált. Budapest kezd s egy jó ideig változó játék folyik. A CsAK. több szép támadást vezet az ellenfél kapuja felé, de a védelem szerencsével ment. A félidő góljai a 22. és 27. perc­ben esnek Budapest javára. A II. fél időben a Főv. T. K. erősebb tempóba kezd, amely a 3. percben már gólt ered­ményez. Ujabb lerohanásnál Szelezsán kapu? fog egy erős lövést, da a nagy falssal jövő labda a kezéből a gólba pattan, majd a 10. ős 16. percben még két gól esik. A CsAK. több szép hely­zetet nem tud kiaknázni s Zdhorán szép beadását Balázs a kapu fölé lövi. A 25. percben egy szép támadásnál Balázs szökteti Demetert, aki a becke­ken tul jutván, védhetlen gólt lő. A Főv. T. K. ezután óriási tempót kezd, amit a CsAK. hasonlóval viszonoz, de az igazán szép ós gyors játék semmi eredményt nem hoz a félidő végéig. Korner arány 4 : 2 volt Budapest ja­vára. A mérkőzést Boros Károly aradi szöv. biró kitűnően vezette. A CsAK a vendégek tiszteletére este a Fiúméban lakomát adott s a vendégek igen kelle­mes emléket hagyva maguk után s hasonlókkal távozva, az éjféli vonattal utaztak el Budapestre. Aradi M T. E. I. Csabai Előre M. T. 6 : 0. Pünkösd másodnapján az „Előre" az aradi munkásokat látta vendégül. A vendégcsapat elég szép játékot produ­kált, de mintha nem ütötte volna meg azt a nivót, amelyet a mult évben a CsAK. ellen két ízben is mutatott. Já­ték modoruk nem mondható a leg­fairebbnek, a kezeiket ellentámadások­nál túlságosan használják, ugy a lab­dánál, mint az ellenféllel szemben. Kü­lönben semmi erősebb incidens nem fordult elő. Összjátékuk ós labdatech­nikájuk elég jó s gyorsaságukkal nagy fölényben voltak az „Előre" fsltünően lassan mozgó s a futásban gyenge csa­patával szemben. A mérkőzést Áchim Károly a CsAK. ügyv. igazgatója ve­zette mindkét cíapat teljes megelége­désére. „Debreceni Nyomdász S. E.'- — Gyomai „Kner S. C." 5 : 2 Vasárnap Gyomán mérkőzött a két csapat óriási érdeklődő közönség előtt. A jó formában levő Kner-csapat, amely­nek szépen összejátszó csatársora van, jól megállotta helyét erős ellenfelével szemben s a nagyszámban egybegyűlt közönségnek igen élvezetes, szép játók­ban volt része. Mezöberónyi A. C. — Csabai A. K kombinált 3 : 2. Pünkösd hétfőjén a CsAK egy kom­binált csapata játszott Mezőberónynek egy nagyobbrészt vendógdiákokból álló vakációi ad hoc csapata ellen Beróny^ ben. A mérkőzés a legkevésbbó volt mondható barátságosnak, mert olyan szemérmetlenül durva játékot produkált a MAC, amely csak sértette az ott lévő kevés sportember jó ízlését. A CsAK csapatából hiányzott a jó erők egy része, az ott levők pedig, az előző napi igen erős mérkőzéssel s egy áttáncolt éjszakának a fáradtságával a lábaikban állottak ki. Mindezeket tekintetbe véve, a CsAK vezetőségének nem kellett volna megengedni egyáltalán, hogy a kime­rült játékosok bárhol is szerepeljenek. A tapasztaltakból pedig le lehet vonni azt a konzekvenciát is, hogy olyan sportszerűtlenül viselkedő csapatokkal szemben, akik jóváhagyott alapszabá­lyokkal sem rendelkező klubhoz s a szövetség kötelékébe sem tartoznak, meg kell szüntetni minden összekötte­tést s mérkőzéseket nem szabad lekötni, mertszfcbülytalanságok esetén még meg­torló lépéseket sem lehet tenni ellenük. A sóhivatalnál pedig a felmerült diffe­renciákat nem igen lehet elintézni. A kö?ponii iskolák vizsgái az ág. ev. kistemplomban tartatnak délelőtt és délután. Junius 9-én délelőtt 8—10 óráig Szvák Mátyás, 10 —12 óráig Laczó En­dre; délután 2-4 óráig Kozsuch Ist­ván, 4-6 óráig Lehoczky Igor. 10-én délelőtt 8-10 óráig Simkó Károly, 10—12 óráig Molnár János; délután 2-4 óráig Uhrin Károly, 4-6 óráig Kraszkó János; 11-én délelőtt 8—10 óráig Kiiment Endre, 10-12 ór.áig Bo­hus László; délután 2—4 óráig Gajdác3 Mihály, 4-6 óiáig Galli János; 12 én délelőtt 8—10 óráig Lukoviczki Endre, 10-12 óráig Szlany Pál; délután 2-4 óráig Lipták Pál, 4-6 óráig Bielik Já nos; 13-ln délelőtt 8-10 óráig Mazan János, 10—12 óráig Tyehlár Károly; délután 2—4 óráig Molnár Márton, 4-6 óráig Kovács János iskolája. * Tanitóegyleti közgyűlés. A Békés­vármegyei Altalános Tanító-Egyesület Békéscsabán, május hó 21-én, a város­háza nagytermében közgyűlést tart U h­r i n Károly elnöklete alatt. A közgyű­lés sorrendje a következő : Május 20 án, délután 2 órakor az állami elemi isko­lában igazgató-bizottsági gyűlés. Május 21-én, délelőtt fél 9 órakor a közgyűlés helyén előértekezlet, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgysorozatát, ki­küldi a pónztárvizsgáló és jelölő bizott­ságot. Május 21-én, délelőtt 9 órakor közgyüló?, melynek tárgysorozata a kö­vetkező : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó P e t z József egyesületi fő­jegyző. 3. Kisegítő iskolák. Előadó M a­z u r e k Ferenc gyulai állami elemi is­kolai tanitó. 4. Az „Eötvös-alap" uj alap­szabályainak ismertetése. Előadó Paulö­vi cs József orosházi állami elemi is­kolai igazgató-tanitó. 5. Igazgató-bizott­sági tagok ós a Magyarországi Tanító­egyesületek Országos Szövetségébe ki­küldendő képviselőinknek megválasz­tása. 6. A pénztáros évi jelentése, a mult évi számadások bemutatása ós a pónz­tárvizsgáló-bizottság jelentése. 7. A jövő évi költségvetés megállapítása. 8. A könyvtáros évi jelentése. 9. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 10. Indítványok. KU2 OA2DASAG, Gabona árak. Bókóscsab?, május 14. A budapesti gabonatőzsdén most meglehetősen nagy a kínálat, de a mal­mok tartózkodnak a vásárlástól, igy az árak egyre olcsóbbodnak. A csabai hetipiacon is igen jó volt a kínálat. A gazdák a jó terméskilátásra igyekeznek fölös készletükön túladni. Buza 19 60-20 40 Tengeri morzsolt . 16-­Budapest, k'máj. 14. Készbuza 20 fillér­rel olcsóbb ; májusibuza 2134, októ­beri buza 22-82, tengeri 16 58. Tanoncz 6 elemit vagy két polgári iskolát jart 14 éves fiu fizetéssel felvétetik a ,,CORYIÍiA"-köiiyviiyoni(lábaii. Jégszekrények legolcsóbb, legszebb, legjobb kivitelben csakis Tanügy. * Iskolai vizsgák. A békéscsabai ág. hitv. evang. egyházi iskolák évzáró vizsgái a tanyai iskolákban junius hó 2-5-ig, a békéscsaba-erzsóbethelyi isko­lákban junius 6—7-ig, a központi isko­lákban pedig junius 9—14-ig tartatnak SZABÓ ALBERT főtéri üzletében kaphatók. Eladó vendéglő. 22 év óta, Orosházán fenn­álló jóhirnevű és főforgalmú vendéglő ház ós teljes berendezés­sel betegség miatt eladó. Értekezni lehet özv. Pallér Antalnénál Orosháza, I. kerület, Vásárhelyi-utca 424. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents