Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-01 / 34. szám

Békéscsaba 1913. április 24 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 T i m á r Endrét, az ipartestület elnökét választotta. Az értekezleten Budai János fejtegette a pénztár áthelyezésének nagy fontosságát. A kérdéshez H a d a b á s János, Marék Mihály, K i s z e 1 y Pál, R e s e t á r Károly' ós ifj. Hor­váth Mihály ipartestületi jegyző szó­lottak hozzá, akiknek a felszólalásai után kimondotta az órtekezlet, hogy a pénztár május 12-iki közgyűlésén min­den kiküldött részt fog venni ós ha az áthelyezést a közgyűlés megszavazza, az egész megyéből küldöttséget szervez a munkásbiztositó hivatalhoz és kereske­delmi miniszterhez, egyszóval a fölöttes hatóságokat is megmozgatja az áthelye­zés érdekében. A mozgalom támogatá­sára az országgyűlési képviselőket is felkérik. Végül néhány arra vállalkozó ipa­rost küldött ki az értekezlet abból a célból, hogy lépjenek érintkezésbe a megye többi községének kiküldötteivel ós azokat is igyekezzenek az áthelyezés eszméjének megnyerni. Hétfőn délután Facsinai Dazső, Hugyec János Orosházán jártak és teljes sikerrel, mert ai ottani kiküldöttek lelkesen jelentet­ték be csatlakozásukat az áthelyezési mozgalomhoz. Kedden H a d a b á s Já­nos, Ti mkó János ós Babinszki János Szarvasra utaztak és szintén el­érték a kivánt eredményt. Ahol keve­sebb a kiküldöttek száma, azokat levéli­leg kérték fel a mozgalomhoz való csatlakozásra. De Csabán nemcsak a község hoz áldozatot a pénztár szókhelyóért, hanem egyes nagyobb iparvállalatok se riadnak áldozatoktól vissza. Igy a Such-Wagner­téglagyár 10,000, a Bohn-féle téglagyár pedig 20,000 téglával hajlandó a szók­ház építéséhez hozzájárulni Da a kisebb téglagyárak is bizonyosan fognak adni valamit. _ A szépen megindokolt áthelyezési indítványt Budai János és 22 társa már beküldötíók a pénztár igazgatósá­gához, tehát azt a május 12-iki közgyű­lésnek okvetlenül tárgyalnia kell. Adófizetés postatakarékpénztár utján. A pénzügyminiszter üdvös ujitása Az adót bizony széles ez országban senki se fizeti szívesen. Bármilyen igaz­ságosan votik is ki, az adó mindig nagy, az adó mindig elviselhetetlen, pedig a legtöbb ember egy éjszaka elszór any­nyi pénzt, mint amennyivel az állam ter­heihez hozzájárul. Az elmulatott pénzt nem sajnálja, de az adót sajnálja. Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy fi­zetni kell, hanem okai maguk az adó­hivatalok, illetve annak a tisztviselői is. Mikor a szegény adóalany megjelenik az adóhivatalban, hogy lefizesse tarto­zását az államnak, ott bizony nem a leg­nagyobb szívességgel fogadják. A szá­mok emberei ridegek, idegesek, felcsat­tannak a legkisebb szabálytalanságért is, úgyhogy a szegény adóalany még szidást is kap — a pénzéért. Emellett sokszor egy egész napot el kell töltenie a hivatalbaD, mig rá kerül a sor és' fi­zethet. Esek a körülmények is okai nagyrészt annak, hogy nem szereti az adót a magyar ós csak káromkodva gondol az adóhivatalra. A befizetés is sok nehézséggel jár, de mennyi bajjal kell megküzdenie an­nak, aki pénzt akar az adóhivatalban felvenni 1 A pénzfelvétel sokkal körül­ményesebb s az előirt óvatossági sza­bályok természetszerű szigorúbb betar­tása következtében sok veszödséggel és utánajárással van megnehezítve. Az egyre sűrűbben felhangzó pana­szok hatása alatt a pénzügyminiszter az idén nagyon üdvös újítást léptetett életbe, amelynek meg fognak örvendeni ugy az adófizetők, mint az edóhivatal­nokok, mert a jelenlegi állapotokhoz képest nagy kényelmet ós könnyebbsé­get jelent. A miniszter ugyanis a nem rég megjelent uj adókezelési utasítás­ban akként rendelkezik, hogy a királyi adóhivataloknál közvetlen adózó adóti­zetők tartozásukat a postatakarékpénz­tár csekk és clearing forgalmának igény­bevételével is beküldhetik az adóhiva­talokhoz. E végből a pénzügyminiszter az összes adóhivatalok részére csekk­számlát nyílott a postatakarékpénztár­nál és az adózókat kívánatra díjtalanul látják el a szükséges befizetési lapokkal. Nem szükséges tehát ezután az adózók­nak az adóhivatalokban napokig vára­kozni, a hivatalnokokkal veszekedni, hanem egyszerűen elővesznek egy posta­takarókpénztári befizető-lapot, kitöltik és viszi a posta a pénzt teljesen ingyen. A pénzügyminiszter a napokban részletes utasítást adott ki a csekk­számla használatára vonatkozólag, amely a közönség részére még több hasznos újítást tartalmaz s a pénztáraknak a kifizetések teljesítése' körül lényeges könnyítést és gyorsaságot tesz lehetővé. Elrendeli ugyanis az utasítás, hogy a kir. adóhivatalnál bárki által fizetendő bármely, akár állami, akár vármegyei természetű tartozás, mint: adó, illeték, italmérési illeték, dohánytőzsdebér, fo­gyasztási adó, birság stb. az illető adó­hivataltól, vagy a kerületbeli községi elöljáróságtól is díjtalanul beszerez­hető postatakarókpánztári befizetési la­pon beküldhető. Akinek magának is van a postatakarékpénztárnál csekk­számlája, az clearing-forgalomban is teljesítheti a fizetést. További újítás, hogy az utóbbiak részére kiutalványo­zott összegeket az adóhivatalok, a felek által beküldött saját postatakarékpénz­tári lapjuk felhasználásaval külön nyugta bekivánása nélkül is megküldhetik. Ilyenkor a nyugtabólyeget a kijárandó­ságból készpénzben vonja le a hivatal. Lehetővé van téve, hogy a hivatalok bármily összeget postatakarékpónztári fizetési utalvánnyal utaljanak ki a falek részére. Az adóhivataloknak egymás közötti fizetéseinél lehetőleg a clearing­forgalmat kell igénybe venniök. Ezáltal a postai pénzszállítások tetemesen csök­kennek s a szállítás alatli elveszésnek nincs kitéve annyi pénzeslevél. Miután az ilyen egymás közötti fizetések rend­szerint nagyobb összegeket tesznek ki, az állami pénztáraknak kivételesen meg van engedve, hogy csekkeket 20,000 koronánál magasabb összegről is állit­hassanak ki. Az uj rendszer nemcsak a nagy­közönségnél, hanem az avval foglalkozó adóhivatali tisztviselők körében is tet­széssel ós helyesléssel találkozik. Ra­mólhetőleg nemsokára kiszélesítik en­nek az intézménynek praktikus hasz­nálatát a nyugdíjasok illetményeinek kifizetésére s egyób állandó természetű fizetések teljesítésére is. A betörőkiráiy lopott kincsei Nagyváradon. A károsult ékszerészek. Weinberger Mór nyilatkozata. Újév napjának reggelén villámgyor­gyorsan terjedt el Csabán a hir, hogy Weinberger Mór Andrássy-uti órás­és ékszerész üzletét a padláson keresz­tül törtónt behatolás után valaki kira­bolta. Abban az időtájban hasonló kö­rülmények között több betörés törtónt. Nagyváradi, nagyenyedi stb. ékszerészek lettek a betörő áldozatai. Mivel a betö­rések ugyanazon recept szerint folytak le, nagyon is alapos volt az a föltevés, hogy egy és ugyanaz az ember lehet a tettes. Óriási apparatussal folyt a nyo­mozás az egész országban. A nyomozás élén két igen ügyes határrendőrsógi de­tektív állott. A detektívek hetekig nyo­moztak, de sikertelenül. Végre is H o r­v á t h István csabai rendőrfőbiztos ve­zette nyomra őket ós az ő felvilágosí­tásai alapján sikerült is kózrekeriteniök a Weinberger-féle és sok más betörés tettesét Makón a Szabó István sze­mélyében. Kiderült ekkor, hogy Szabó, aki Makón egészen visszavonultan élt, valósággal királya a betörőknek. Körül­belül 40 kilogrammnyi rablott ékszert találtak nála. A betörő beutazta az egész országot és ahol csak alkalom nyilott rá, mindenütt operált ós mindenütt si­kerrel csak az ékszerüzleteket foszto­gatta. Szabó a rablott tárgyak legnagyobb részét Nagyváradon zálogosította el. A károsult órásokat és ékszerészeket oda hivta tehát össze a vizsgálóbíró az ott elhelyezett ékszerek megtekintése és esetleges felismerése céljából. Termé­szetesen meg volt idézve Weinberger Mór is, aki a szemléről a következőké­pen nyilatkozott: — Mint egyik károsult, én is bent voltam. Egyik tétel közt, mely körülbe­lül 35-40 gyürü, hat drótkarkötő és több apróságból áll, megismertem sa­játomnak kót darab csüngőt. A gyűrűk, karkötők és a többire nem mertem nyu­godtan állítani, hogy tulajdonomat ké­pezte, mert végre is a gyáros nem csu­pán az ón részemre készit és árusít olyan 1, de 3 kót csüngő az határozottan tőlem származik, mert most is rajta van a számozó-cédula, megszámozva saját kezemirásával. Eíen alkalommal meggyőződtem azon sajnálatos körülményről, hogy a zálogházak milyen felületesen, lelkiis­meretlenül jártak el a legkisebb tapintat j nélkül, csupán saját önző érdeküket | elégítve ki. — Dacára annak, hogy négy hóna­; pon belül 8—10 rendőrhatóságtól kap­| tak értesítést nagyobb betörésekről, a zsákmányolt áruk felsorolásával elfo­gadnak kétes, ismeretlen egyénektől 40 egyforma gyűrűt, hat drótkarkötőt, hat pár kézelőgombot, csüngőket számozó cédulákkal egy tételben. Az első pilla­natban mindenki tisztában lehet azzal, hogy ilyen tótelek csupán egy éksze­résztől, vagy tolvaj, betörőtől származ­hatnak, magánházadnál ilyen egyforma ós nagymennyiségű áruk nem fordul­nak elő. — Hivatalos tudomása van a zálo­gosnak arról, hogy január 1-ére virradó éjjel egy hozzá közelbe eső városban egy ékszerészt kiraboltak, azért január 2-án és 3-án a betörő nála nyugodtan | zálogosíthat, még számozó cédu ával is. | Ha a zálogos ur egy kis jóakaratot ta­! nusitott vo'na, vizsgálat tárgyává teszi e gyanu3 tóteleket, milyen könnyen szolgáltatja a rendőrség kezeiba a be­törőt, a miáltal elhárítja az azóta elkö­vetett betöréseket. — Mivel pedig azt megtenni elmu­lasztotta, a látszat szerint — ha nem or­gazdája — bünpalástolója a betörőnek, mert végre is Nagyvárad nem világvá­ros, ahol olyan tételek mindennaposak lennének, ott csak könnyebben lehetne a bűnös uton került árukat felismerni, persze egy kis jóakarat és önzetlenség kell hozzá. — Koppintana csak a körmükre né­hányszor a biróság, koboztatná el az ilyen könnyelműen elfogadott, gyanu3 tételeket, óvatosságra józanítaná a zá­logosokat, de a mig szabadalmuk van arra, hogy a betörőket támogassák, munkájukat megkönnyítsék, addig virá­gozni fog a betörő- és zálogosipar egy­aránt. ÚJDONSÁGOK. Yésztő község ünnepe. Dr. Balthazár püspök Vésztőn. Békósmegye egyik legvirágzóbb nagyközsége, .Vésztő vasárnap nagy ünnepet ült. Ünnepelte a közel 80ÖO kálvinista magyar a mindenkit mpg­hóditó egyéniségű, országos hirü püs­pökét, dr. B a 11 h a z á r Dezsőt. Abból az alkalomból jelent meg közöttük, hogy az ott rendezett Cálvineum (magyar ref. lelkószárvák háza) ünnepélyt megjele­nésével fényessé tegye. Délelőtt fél 10 órakor vonult be a Tcözségbe, iskolásgyermekek sorfala és ezrekre menő tömeg éljenzése közben a templomkertben felállított diadalkapu­hoz. Ott fogadta Göncy Béla lelkész formás kis beszéddel, mire a püspök válaszolt. Alig csendült meg szava az üde tavaszi légben, a lelkes elragad­tatás ült ki az arcokra s rögtön meg­lehetett állapítani, hogy a Cálvineumnak nyert ügye van Vésztőn. Tizenegy óra­kor vonult be kíséretével a zsúfolásig megtelt templomba, hol elragadó imá­val kérte Isten áldását az irgalmasokra, a jókedvű adakozókra. Imája után fel­csendült a hires debreceni kántus (35 ifjú ajkán) a magasztos ének, valóság­gal elragadva a hallgatókat. Majd Futó Zoltán esperes lépett a szószékre, s a joppói kegyes nő Tábita példáján való buzdításra serkentette utánozhatatlan szónoki hévvel a vésztői híveket. Tóth József lelkész berekesztő imája és a kántus ujabb éneke után következett a disz presbiteri ülés, me­lyen a presbitérium egyhangú határo­zattal 500 koronát szavazott meg a Kálvineumra. Délben bankett volt az uri kaszi­nóban 80—90 teritékkel. Lelkes felkö­szöntőkben nem volt hiány. Délután 5 órakor kezdődött a nagy hangverseny a községháza dísztermében, zsúfolt kö­zönség előtt. A püspök beszéde, a kán­tus 2 énekszáma és egy vonós négyese, Kiss Ferenc debreceni theol. akad. tanár nagy hatású beszéde volt a magja ennek a hangversenynek, amelynek anyagi eredménye is minden várakozást felülmúlt. Szeghalom, Ladány, Csökmő, Füzesgyarmat, Oxány, Békés közönsé­gét csak ugy ontották a vonatok Vész­tőre, kiket mind a püspök jelenléte ós a cél nemes volta vonzott oda e napon. Csabáról L ő r i n c z y László főgond­nok nejével, Koppányi Gyula lelkész ós O f f r a Gergely gondnok voltak ott ós tisztelegtek a püspök előtt. Nagyon rövid ez a tudósítás arról az ünnepélyről, hasábokat lehetne róla írni. Vésztő község, mely 1875 ben lá­tott utoljára püspököt, még ma is az események hatása alatt áll s áldja az Istont, hogy az 1-200,000 lelket szám­láló tiszántúli kerület szabad, független református polgársága olyan embert ültetett püspöki székébe, mint Balthazár Dezső, a kálvinista pap ideálja, ki ahol C3ak jár, mindenütt áldást fakaszt lépte nyomán. — Május I. A fiatalság, a szerelem, a virág, a nagy szépségek hónapja, május ismét elérkezett. Ébredésének hajnalán mindenfelé muzsikaszó zengett lágy, fülbemászó, szivet dobogtató me­lódiák költögették az alvókat: „ébred­jetek, üdvözöljétek [májust piros hajnal­hasadáskor!" És nagyon sokan hallgat­tak az ébresztőre, nagyon sokan keltek fel ós mentek a nagyszerű hajnali leve­gőben ki a természetbe, ahol legszebb a tavasz, ahol leggyönyörűbb a május. Május elsejének azonban különös jelen­tőséget kölcsönöz az is, hogy a mun­kások ünnepe. Esen a napon Magyar­országon millió munkáskéz áll meg ós a munkások légiói ünnepelnek. Régi szokás szerint Békéscsabán is rendez felvonulást a szociáldemokrata párt itteni csoportja. A falvonulás délután 3 óra­kor a Szikesen kezdődik. Onnan vonul a munkásság az Andrássy-uton, Szent­István-tóren, Széchenyi-utcán ós a Gyulai uton át a vásártérre, ahol népgyűlés lesz. Kedvezőtlen idő esetén a ligeti pavillonban tartja a munkáság a nép­gyűlést. — Eljegyzés. Vajda Artúr csabai gazdász eljegyezte özv. Rasofszky Miksánó leányát, Böskót. — Föjegyzöválasztás Körösladányban. Körösladány község képviselőtestülete szerdán délelőtt töltötte be a Such István elhalálozása folytán megürült fő­jegyzői állást, amelyre igen sokan as­piráltak. A pályázók közül a választást vezető C s á n k y Jenő főszolgabíró Horváth Gyula szeghalmi főjegyzőt, Farkas Elek füzesgyarmati ós W er t­h e i m Gyula gyulavárii jegyzőket je­lölte. A három jelölt közül Horváth 35, Farkas pedig 15 szavazatot kapott ós igy Horváth Gyula lett Körösladány főjegyzője. — Ugyanekkor töltötte be a képviselőtestület az egyik üresedés­ben levő sagódjegyzői állást is. G i 1 g a Konrád püspökladányi segódjegyzőt választotta meg. — [.Katonai előléptetések. A májusi katonai"előléptetések alkalmával több, Csabát érdeklő előléptetés történt. Igy például a méneskarban jobbaházi Dőry György századost, aki sokáig vott a csabai mónteleposztály parancsnoka is, őrnaggyá, Pöschl Nándor főhad­nagyot pedig, aki jelenleg a csabai méntelepnól van, századossá, a 101-ik gyalogezred csabai 2-ik százlóaljánál pedig Krausz Ferenc főhadnagyot századossá léptették elé. —Ujtársulati mérnök. Az alsófehórkö­rösi ármentesitő társulat Széchenyi Antal gróf elnöklete alatt tartott igaz­gató választmányi ülésében L a n g e r Béla budapesti háromszögelési mérnö­köt szakaszmórnöknek választotta meg. — Székely Mihály balesete. S z ó k e 1 y Mihály, akit szombaton reggel, — mint megírtuk — baleset ért a rákosi repülő­téren, már jelentékenyen jobban van. A kiváló aviatikus a csipőjón szenvedett zuzódást, amely fájdalmat okoz neki, egyób, súlyosabb baja azonban nem törtónt. Már ma kijelentette, hogy a baleset ellenére is folytatni fogja eddigi veszedelmes foglalkozását, bár az — tette hozzá keserűen — nálunk nem részesül a megérdemelt méltánylásban. Azt is közölte Székely, hogy a hadve­zetőség engedelmével, mint hadi pilóta fogja végezni a fegyvergyakorlatát, amelyre behívták. — Halálozás. Bezsán József gyulai görögkeleti lelkész, szentszóki ülnök, a gyulai lelkészi kar nesztora, április hó 25-ón lelkészkedésónek 45-ik ós életé­nek 66 ik évében Gyulán meghalt. Az elhunyt lelkész városszerte nagy tisz­teletnek örvendett és halála általános részvétet keltett. Temetése vasárnap délelőtt nagy egyházi pompával ment végbe. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Novotny Mihályt az orosházi kir. adóhivatal főellenőrót a battonyai kir. adóhivatalhoz pénztárnokká s ugyan­csak az orosházi adóhivatalhoz pónz­tárnokká főellenőri minőségben S z a­b o 1 o v i c s János marositlyei pénz­tárnokot kinevezte.

Next

/
Thumbnails
Contents