Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-01 / 34. szám

Békéscsaba 1913. április 24 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 T i m á r Endrét, az ipartestület elnökét választotta. Az értekezleten Budai János fejtegette a pénztár áthelyezésének nagy fontosságát. A kérdéshez H a d a b á s János, Marék Mihály, K i s z e 1 y Pál, R e s e t á r Károly' ós ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyző szólottak hozzá, akiknek a felszólalásai után kimondotta az órtekezlet, hogy a pénztár május 12-iki közgyűlésén minden kiküldött részt fog venni ós ha az áthelyezést a közgyűlés megszavazza, az egész megyéből küldöttséget szervez a munkásbiztositó hivatalhoz és kereskedelmi miniszterhez, egyszóval a fölöttes hatóságokat is megmozgatja az áthelyezés érdekében. A mozgalom támogatására az országgyűlési képviselőket is felkérik. Végül néhány arra vállalkozó iparost küldött ki az értekezlet abból a célból, hogy lépjenek érintkezésbe a megye többi községének kiküldötteivel ós azokat is igyekezzenek az áthelyezés eszméjének megnyerni. Hétfőn délután Facsinai Dazső, Hugyec János Orosházán jártak és teljes sikerrel, mert ai ottani kiküldöttek lelkesen jelentették be csatlakozásukat az áthelyezési mozgalomhoz. Kedden H a d a b á s János, Ti mkó János ós Babinszki János Szarvasra utaztak és szintén elérték a kivánt eredményt. Ahol kevesebb a kiküldöttek száma, azokat levélileg kérték fel a mozgalomhoz való csatlakozásra. De Csabán nemcsak a község hoz áldozatot a pénztár szókhelyóért, hanem egyes nagyobb iparvállalatok se riadnak áldozatoktól vissza. Igy a Such-Wagnertéglagyár 10,000, a Bohn-féle téglagyár pedig 20,000 téglával hajlandó a szókház építéséhez hozzájárulni Da a kisebb téglagyárak is bizonyosan fognak adni valamit. _ A szépen megindokolt áthelyezési indítványt Budai János és 22 társa már beküldötíók a pénztár igazgatóságához, tehát azt a május 12-iki közgyűlésnek okvetlenül tárgyalnia kell. Adófizetés postatakarékpénztár utján. A pénzügyminiszter üdvös ujitása Az adót bizony széles ez országban senki se fizeti szívesen. Bármilyen igazságosan votik is ki, az adó mindig nagy, az adó mindig elviselhetetlen, pedig a legtöbb ember egy éjszaka elszór anynyi pénzt, mint amennyivel az állam terheihez hozzájárul. Az elmulatott pénzt nem sajnálja, de az adót sajnálja. Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy fizetni kell, hanem okai maguk az adóhivatalok, illetve annak a tisztviselői is. Mikor a szegény adóalany megjelenik az adóhivatalban, hogy lefizesse tartozását az államnak, ott bizony nem a legnagyobb szívességgel fogadják. A számok emberei ridegek, idegesek, felcsattannak a legkisebb szabálytalanságért is, úgyhogy a szegény adóalany még szidást is kap — a pénzéért. Emellett sokszor egy egész napot el kell töltenie a hivatalbaD, mig rá kerül a sor és' fizethet. Esek a körülmények is okai nagyrészt annak, hogy nem szereti az adót a magyar ós csak káromkodva gondol az adóhivatalra. A befizetés is sok nehézséggel jár, de mennyi bajjal kell megküzdenie annak, aki pénzt akar az adóhivatalban felvenni 1 A pénzfelvétel sokkal körülményesebb s az előirt óvatossági szabályok természetszerű szigorúbb betartása következtében sok veszödséggel és utánajárással van megnehezítve. Az egyre sűrűbben felhangzó panaszok hatása alatt a pénzügyminiszter az idén nagyon üdvös újítást léptetett életbe, amelynek meg fognak örvendeni ugy az adófizetők, mint az edóhivatalnokok, mert a jelenlegi állapotokhoz képest nagy kényelmet ós könnyebbséget jelent. A miniszter ugyanis a nem rég megjelent uj adókezelési utasításban akként rendelkezik, hogy a királyi adóhivataloknál közvetlen adózó adótizetők tartozásukat a postatakarékpénztár csekk és clearing forgalmának igénybevételével is beküldhetik az adóhivatalokhoz. E végből a pénzügyminiszter az összes adóhivatalok részére csekkszámlát nyílott a postatakarékpénztárnál és az adózókat kívánatra díjtalanul látják el a szükséges befizetési lapokkal. Nem szükséges tehát ezután az adózóknak az adóhivatalokban napokig várakozni, a hivatalnokokkal veszekedni, hanem egyszerűen elővesznek egy postatakarókpénztári befizető-lapot, kitöltik és viszi a posta a pénzt teljesen ingyen. A pénzügyminiszter a napokban részletes utasítást adott ki a csekkszámla használatára vonatkozólag, amely a közönség részére még több hasznos újítást tartalmaz s a pénztáraknak a kifizetések teljesítése' körül lényeges könnyítést és gyorsaságot tesz lehetővé. Elrendeli ugyanis az utasítás, hogy a kir. adóhivatalnál bárki által fizetendő bármely, akár állami, akár vármegyei természetű tartozás, mint: adó, illeték, italmérési illeték, dohánytőzsdebér, fogyasztási adó, birság stb. az illető adóhivataltól, vagy a kerületbeli községi elöljáróságtól is díjtalanul beszerezhető postatakarókpánztári befizetési lapon beküldhető. Akinek magának is van a postatakarékpénztárnál csekkszámlája, az clearing-forgalomban is teljesítheti a fizetést. További újítás, hogy az utóbbiak részére kiutalványozott összegeket az adóhivatalok, a felek által beküldött saját postatakarékpénztári lapjuk felhasználásaval külön nyugta bekivánása nélkül is megküldhetik. Ilyenkor a nyugtabólyeget a kijárandóságból készpénzben vonja le a hivatal. Lehetővé van téve, hogy a hivatalok bármily összeget postatakarékpónztári fizetési utalvánnyal utaljanak ki a falek részére. Az adóhivataloknak egymás közötti fizetéseinél lehetőleg a clearingforgalmat kell igénybe venniök. Ezáltal a postai pénzszállítások tetemesen csökkennek s a szállítás alatli elveszésnek nincs kitéve annyi pénzeslevél. Miután az ilyen egymás közötti fizetések rendszerint nagyobb összegeket tesznek ki, az állami pénztáraknak kivételesen meg van engedve, hogy csekkeket 20,000 koronánál magasabb összegről is állithassanak ki. Az uj rendszer nemcsak a nagyközönségnél, hanem az avval foglalkozó adóhivatali tisztviselők körében is tetszéssel ós helyesléssel találkozik. Ramólhetőleg nemsokára kiszélesítik ennek az intézménynek praktikus használatát a nyugdíjasok illetményeinek kifizetésére s egyób állandó természetű fizetések teljesítésére is. A betörőkiráiy lopott kincsei Nagyváradon. A károsult ékszerészek. Weinberger Mór nyilatkozata. Újév napjának reggelén villámgyorgyorsan terjedt el Csabán a hir, hogy Weinberger Mór Andrássy-uti órásés ékszerész üzletét a padláson keresztül törtónt behatolás után valaki kirabolta. Abban az időtájban hasonló körülmények között több betörés törtónt. Nagyváradi, nagyenyedi stb. ékszerészek lettek a betörő áldozatai. Mivel a betörések ugyanazon recept szerint folytak le, nagyon is alapos volt az a föltevés, hogy egy és ugyanaz az ember lehet a tettes. Óriási apparatussal folyt a nyomozás az egész országban. A nyomozás élén két igen ügyes határrendőrsógi detektív állott. A detektívek hetekig nyomoztak, de sikertelenül. Végre is H o rv á t h István csabai rendőrfőbiztos vezette nyomra őket ós az ő felvilágosításai alapján sikerült is kózrekeriteniök a Weinberger-féle és sok más betörés tettesét Makón a Szabó István személyében. Kiderült ekkor, hogy Szabó, aki Makón egészen visszavonultan élt, valósággal királya a betörőknek. Körülbelül 40 kilogrammnyi rablott ékszert találtak nála. A betörő beutazta az egész országot és ahol csak alkalom nyilott rá, mindenütt operált ós mindenütt sikerrel csak az ékszerüzleteket fosztogatta. Szabó a rablott tárgyak legnagyobb részét Nagyváradon zálogosította el. A károsult órásokat és ékszerészeket oda hivta tehát össze a vizsgálóbíró az ott elhelyezett ékszerek megtekintése és esetleges felismerése céljából. Természetesen meg volt idézve Weinberger Mór is, aki a szemléről a következőképen nyilatkozott: — Mint egyik károsult, én is bent voltam. Egyik tétel közt, mely körülbelül 35-40 gyürü, hat drótkarkötő és több apróságból áll, megismertem sajátomnak kót darab csüngőt. A gyűrűk, karkötők és a többire nem mertem nyugodtan állítani, hogy tulajdonomat képezte, mert végre is a gyáros nem csupán az ón részemre készit és árusít olyan

1, de 3 kót csüngő az határozottan tőlem származik, mert most is rajta van a számozó-cédula, megszámozva saját kezemirásával. Eíen alkalommal meggyőződtem azon sajnálatos körülményről, hogy a zálogházak milyen felületesen, lelkiismeretlenül jártak el a legkisebb tapintat j nélkül, csupán saját önző érdeküket | elégítve ki. — Dacára annak, hogy négy hóna; pon belül 8—10 rendőrhatóságtól kap| tak értesítést nagyobb betörésekről, a zsákmányolt áruk felsorolásával elfogadnak kétes, ismeretlen egyénektől 40 egyforma gyűrűt, hat drótkarkötőt, hat pár kézelőgombot, csüngőket számozó cédulákkal egy tételben. Az első pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy ilyen tótelek csupán egy ékszerésztől, vagy tolvaj, betörőtől származhatnak, magánházadnál ilyen egyforma ós nagymennyiségű áruk nem fordulnak elő. — Hivatalos tudomása van a zálogosnak arról, hogy január 1-ére virradó éjjel egy hozzá közelbe eső városban egy ékszerészt kiraboltak, azért január 2-án és 3-án a betörő nála nyugodtan | zálogosíthat, még számozó cédu ával is. | Ha a zálogos ur egy kis jóakaratot ta! nusitott vo'na, vizsgálat tárgyává teszi e gyanu3 tóteleket, milyen könnyen szolgáltatja a rendőrség kezeiba a betörőt, a miáltal elhárítja az azóta elkövetett betöréseket. — Mivel pedig azt megtenni elmulasztotta, a látszat szerint — ha nem orgazdája — bünpalástolója a betörőnek, mert végre is Nagyvárad nem világváros, ahol olyan tételek mindennaposak lennének, ott csak könnyebben lehetne a bűnös uton került árukat felismerni, persze egy kis jóakarat és önzetlenség kell hozzá. — Koppintana csak a körmükre néhányszor a biróság, koboztatná el az ilyen könnyelműen elfogadott, gyanu3 tételeket, óvatosságra józanítaná a zálogosokat, de a mig szabadalmuk van arra, hogy a betörőket támogassák, munkájukat megkönnyítsék, addig virágozni fog a betörő- és zálogosipar egyaránt. ÚJDONSÁGOK. Yésztő község ünnepe. Dr. Balthazár püspök Vésztőn. Békósmegye egyik legvirágzóbb nagyközsége, .Vésztő vasárnap nagy ünnepet ült. Ünnepelte a közel 80ÖO kálvinista magyar a mindenkit mpghóditó egyéniségű, országos hirü püspökét, dr. B a 11 h a z á r Dezsőt. Abból az alkalomból jelent meg közöttük, hogy az ott rendezett Cálvineum (magyar ref. lelkószárvák háza) ünnepélyt megjelenésével fényessé tegye. Délelőtt fél 10 órakor vonult be a Tcözségbe, iskolásgyermekek sorfala és ezrekre menő tömeg éljenzése közben a templomkertben felállított diadalkapuhoz. Ott fogadta Göncy Béla lelkész formás kis beszéddel, mire a püspök válaszolt. Alig csendült meg szava az üde tavaszi légben, a lelkes elragadtatás ült ki az arcokra s rögtön meglehetett állapítani, hogy a Cálvineumnak nyert ügye van Vésztőn. Tizenegy órakor vonult be kíséretével a zsúfolásig megtelt templomba, hol elragadó imával kérte Isten áldását az irgalmasokra, a jókedvű adakozókra. Imája után felcsendült a hires debreceni kántus (35 ifjú ajkán) a magasztos ének, valósággal elragadva a hallgatókat. Majd Futó Zoltán esperes lépett a szószékre, s a joppói kegyes nő Tábita példáján való buzdításra serkentette utánozhatatlan szónoki hévvel a vésztői híveket. Tóth József lelkész berekesztő imája és a kántus ujabb éneke után következett a disz presbiteri ülés, melyen a presbitérium egyhangú határozattal 500 koronát szavazott meg a Kálvineumra. Délben bankett volt az uri kaszinóban 80—90 teritékkel. Lelkes felköszöntőkben nem volt hiány. Délután 5 órakor kezdődött a nagy hangverseny a községháza dísztermében, zsúfolt közönség előtt. A püspök beszéde, a kántus 2 énekszáma és egy vonós négyese, Kiss Ferenc debreceni theol. akad. tanár nagy hatású beszéde volt a magja ennek a hangversenynek, amelynek anyagi eredménye is minden várakozást felülmúlt. Szeghalom, Ladány, Csökmő, Füzesgyarmat, Oxány, Békés közönségét csak ugy ontották a vonatok Vésztőre, kiket mind a püspök jelenléte ós a cél nemes volta vonzott oda e napon. Csabáról L ő r i n c z y László főgondnok nejével, Koppányi Gyula lelkész ós O f f r a Gergely gondnok voltak ott ós tisztelegtek a püspök előtt. Nagyon rövid ez a tudósítás arról az ünnepélyről, hasábokat lehetne róla írni. Vésztő község, mely 1875 ben látott utoljára püspököt, még ma is az események hatása alatt áll s áldja az Istont, hogy az 1-200,000 lelket számláló tiszántúli kerület szabad, független református polgársága olyan embert ültetett püspöki székébe, mint Balthazár Dezső, a kálvinista pap ideálja, ki ahol C3ak jár, mindenütt áldást fakaszt lépte nyomán. — Május I. A fiatalság, a szerelem, a virág, a nagy szépségek hónapja, május ismét elérkezett. Ébredésének hajnalán mindenfelé muzsikaszó zengett lágy, fülbemászó, szivet dobogtató melódiák költögették az alvókat: „ébredjetek, üdvözöljétek [májust piros hajnalhasadáskor!" És nagyon sokan hallgattak az ébresztőre, nagyon sokan keltek fel ós mentek a nagyszerű hajnali levegőben ki a természetbe, ahol legszebb a tavasz, ahol leggyönyörűbb a május. Május elsejének azonban különös jelentőséget kölcsönöz az is, hogy a munkások ünnepe. Esen a napon Magyarországon millió munkáskéz áll meg ós a munkások légiói ünnepelnek. Régi szokás szerint Békéscsabán is rendez felvonulást a szociáldemokrata párt itteni csoportja. A falvonulás délután 3 órakor a Szikesen kezdődik. Onnan vonul a munkásság az Andrássy-uton, SzentIstván-tóren, Széchenyi-utcán ós a Gyulai uton át a vásártérre, ahol népgyűlés lesz. Kedvezőtlen idő esetén a ligeti pavillonban tartja a munkáság a népgyűlést. — Eljegyzés. Vajda Artúr csabai gazdász eljegyezte özv. Rasofszky Miksánó leányát, Böskót. — Föjegyzöválasztás Körösladányban. Körösladány község képviselőtestülete szerdán délelőtt töltötte be a Such István elhalálozása folytán megürült főjegyzői állást, amelyre igen sokan aspiráltak. A pályázók közül a választást vezető C s á n k y Jenő főszolgabíró Horváth Gyula szeghalmi főjegyzőt, Farkas Elek füzesgyarmati ós W er th e i m Gyula gyulavárii jegyzőket jelölte. A három jelölt közül Horváth 35, Farkas pedig 15 szavazatot kapott ós igy Horváth Gyula lett Körösladány főjegyzője. — Ugyanekkor töltötte be a képviselőtestület az egyik üresedésben levő sagódjegyzői állást is. G i 1 g a Konrád püspökladányi segódjegyzőt választotta meg. — [.Katonai előléptetések. A májusi katonai"előléptetések alkalmával több, Csabát érdeklő előléptetés történt. Igy például a méneskarban jobbaházi Dőry György századost, aki sokáig vott a csabai mónteleposztály parancsnoka is, őrnaggyá, Pöschl Nándor főhadnagyot pedig, aki jelenleg a csabai méntelepnól van, századossá, a 101-ik gyalogezred csabai 2-ik százlóaljánál pedig Krausz Ferenc főhadnagyot századossá léptették elé. —Ujtársulati mérnök. Az alsófehórkörösi ármentesitő társulat Széchenyi Antal gróf elnöklete alatt tartott igazgató választmányi ülésében L a n g e r Béla budapesti háromszögelési mérnököt szakaszmórnöknek választotta meg. — Székely Mihály balesete. S z ó k e 1 y Mihály, akit szombaton reggel, — mint megírtuk — baleset ért a rákosi repülőtéren, már jelentékenyen jobban van. A kiváló aviatikus a csipőjón szenvedett zuzódást, amely fájdalmat okoz neki, egyób, súlyosabb baja azonban nem törtónt. Már ma kijelentette, hogy a baleset ellenére is folytatni fogja eddigi veszedelmes foglalkozását, bár az — tette hozzá keserűen — nálunk nem részesül a megérdemelt méltánylásban. Azt is közölte Székely, hogy a hadvezetőség engedelmével, mint hadi pilóta fogja végezni a fegyvergyakorlatát, amelyre behívták. — Halálozás. Bezsán József gyulai görögkeleti lelkész, szentszóki ülnök, a gyulai lelkészi kar nesztora, április hó 25-ón lelkészkedésónek 45-ik ós életének 66 ik évében Gyulán meghalt. Az elhunyt lelkész városszerte nagy tiszteletnek örvendett és halála általános részvétet keltett. Temetése vasárnap délelőtt nagy egyházi pompával ment végbe. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Novotny Mihályt az orosházi kir. adóhivatal főellenőrót a battonyai kir. adóhivatalhoz pénztárnokká s ugyancsak az orosházi adóhivatalhoz pónztárnokká főellenőri minőségben S z ab o 1 o v i c s János marositlyei pénztárnokot kinevezte.