Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-01 / 34. szám

2 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 április 20 főid színéről. Tűrtünk tőle és miatta sokat. Elmentünk a türelem legvégső határáig. Most már el kell következnie a leszámolás órájának. Az őrült Nikita lássa meg, hogy hova juttatta kis nemzetét és kis országát. Tagadhatatlan, hogy talán a pár nap múlva megkezdődő háború ránk nézve is nagyon terhes és nagyon szomorú lesz, mert épen a mezei munkák kezdetén leszünk kénytelenek fiaink munkás kezét nélkülözni, akkor viszik őket. a vágóhidra. És csakugyan a mi fiaink mennek először tűzbe, mert Bosznia és Hercegovina magyar ezredekkel, magyar bakákkal van megrakva, az osztrák sógorok meg vigan nevetnek a markukba, mert az ő fiaik biztonságban vannak a Lajthán lul, azokat nem viszik a vad montenegróiak ős szerbek ellen. Minden valószínűség szerint ugyanis a szerajevói XV. és a raguzai XVI. hadtestet fogja a hadügyi kormány mozgósítani a szerbek ellen. Mindkét hadtestben nagyon sok a magyar katona. A montenegrói határon levő Trebiaje például egészen meg van rakva magyar katonákkal. Többek között a csabai 101-ik gyalogezrednek is van ott egy hadilétszámra felemelt zászlóalja. Ha tehát kitör a háború, akkor az nagyon közelről fogja érdekelni a békésmegyeieket, mert onnan is sok derék magyar fiu fog menni a háborúba. A háború elé azonban egész bizalommal tekinthetünk, mert nem fogunk egyedül maradni. Teljes bizonyossággal remélhető ugyanis, hogy a Montenegró ellen intézett akciónkban szövetségesünk, Olaszország is részt fog venni, sőt Anglia is megszállja valamelyik albániai kikötőt, hogy ezzel is dokumentálja részvételét a Montenegró ellen való közös eljárásban. Mindez azonban nem fontos, az oroszlánrész a mienk, a szomszédé, akik leginkább vagyunk érdekelve. Hir szerint a montenegrói csapatok és az osztrák-magyar hadsereg összecsapása a hét végére várható. A montenegró ellen indított e most már fenyegető ós határozott akciónak az oka tulajdonképen az, hogy Montenegró nem hajlandó kiüríteni a meghódolt Szkutarit, amelyet a nagyhatalmak tudvalevőleg a független Albánia fővárosául szemelt ki. Könyebbé teszi a monarchia helyzetét az is, hogy a másik szövetséges, a hatalmas Németország szintén kívánja a háborút és szintén azt hangoztatja, hogy a hatalmaknak a kis Montenegróval szemben meg kell őrizniök tekintélyüket. A külügyminisztériumból a következő hir szivárgott ki a háborús előkészületekről : A nagyköveti értekezlet hétfői ülése után, amelyen nem tudtak megegyezést létrehozni, Ausztria-Magyarország teljesen szabadnak és minden kötelezettségtől mentnek tekinti magát s ebből a tényből azonnal levonja a szükséges következményeket. Politikai körökben ezt ugy értelmezik, hogy csütörtökön vagy legkésőbben pénteken átnyújtják Montenegrónak Ausztria-Magyarország ultimátumát. Olaszországgal még folyik távirati uton az eszmecsere, mert a szövetséges társsal mindvégig tárgyalni akarnak. Lovag Krobatin hadügyminiszter most gróf Berchtold külügyminiszternél időzik. Állítólag igy nyilatkozott: — Csakhogy végre elértük! . . . A vármegyei nyugdíjszabályrendelet módosítása. Harmincöt év a szolgálati idő. Békésvármegye tiszti nyugdijszabály választmánya legutóbbi ülésén igen fontos kérdéssel, a szabályrendelet módosításával'foglalkozott Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. E módosításra szükség volt, meri tudvalevőleg a törvényhozás az állami tisztviselőkre vonatkozó nyugdíjtörvényt lényegesen módosította. A vármegyei tisztviselők nyugdíjigényének az állami tisztviselőkéhez kell alkalmazkodni és ez tette szükségessé a szabályrendelet módosítását. Az uj nyugdíjtörvény sok humánus rendelkezést tartalmaz. Legfontosabbnak kell ezek között tartanunk azt, amely a teljes nyugdíjjogosultságot 85 évi szolgálatban állapítja meg. Eddig az állami és megyei tisztviselő csak 40 évi szolgálat után juthatott a teljes nyugdij élvezetébe. Ezt bizony különösen az életfeltételek megnehezbülése után csak nagyon kevesen érhették eJ. A megélhetés feltételei folytonosan nehezebbek lesznek és még csak remény sincsen arra, hogy valaha könnyebbekké válnának. E szomorú helyzet méltánylása vezette a törvényhozást akkor, mikor a teljes szolgálati időt 35 esztendőben állapította meg. A tiszti nyugdijválasztmánynak első dolga volt e fontos módosítás keresztülvitele a nyugdijszabályrendeleten. Másik fontos intézkedése az uj nyugdij törvénynek az, hogy a lakbérnyugdijat is megállapítja. Ez az intézkedés lényegesen emeli az állami tisztviselők ós egyéb alkalmazottak nyugdijának összegét. A választmány szintén Mari: Persze, magának semmibese kerül! Tolvaj: Mindegy, azért mégis megér legalább ezer frankot. Mari: Lánccal együtt ? Tolvaj: Nem, a láncon túladtam tegnap, eladtam, azért csúszott ki az óra a mellényem zsebéből! Mari: (bölcsen) Miért nem kötötte meg l — (Magába hozzáteszi): Ezer frank 1 Szép óra lehet! Tolvaj: Meghiszem azt! (Szelíden.) Mari kisasszony! Mari: (ugyanígy) Charlot ur! Tolvaj: Ön ugy látszik nagyon szereti a konzervet. Mari: Ki nem állhatom. Tolvaj: Hát akkor ne csináljon belőlem konzervet! Mari: Hát mit csináljak magával ? Tolvaj; Eresszen el! Mari: Hogy rám támadjon! . . . Tolvaj: Esküszöm . . . Mindenelőlt rettenetesen kínlódom . . . Mari: (szánakozva) Fáj valamija ? Tolvaj: (jajgatva) Rettenetesen fáj a fejem, a hátam! . .. A csípőm biztosan szét van lapítva, még egy kacsát sem tudnék megfojtani! Könyörüljön rajtam! Mari: Mégse találta meg ? Tolvaj: Mit ? Mari: Hát ez órát! Tolvaj: Nem is kerestem! Törődöm is vele! (Hörögve) Egy . . kis . . . irgalmat . . . kérek . . .! A széken . . . ott a . . . késem . . . vegye le ! Ha csak . . . megmozdulok . . . akkor . . . Mari: (fogja a kést) Igaza van, nem kockáztatok semmit. Hallja ... én eleresztem ... de ha a közelembe mer jönni! . . . Támadásra készen, a tőrrel a kezében, leugrik a ládáról és Charlot de la Butte láthatóvá lesz. Az arca sötéten vörös és duzzadt, a szeme ki van dagadva és csak nehezen tud megállsni a lábán. Végre mélyen föllélekzik, megdörzsöli a hátát ós amikor Mari ilyen harckésznek látja, gúnyosan mosolyogva az ajtóhoz lopódkik. Tolvaj: Viszontlátásra szép gyermekem . . . Mari: (gúnyosan) Magát nem igen fogom viszontlátni 1 (Charlot kimegy) Ha most lármát csapnék. (Habozva) Ej mit, hadd szegje más valaki a nyakát! A tőrt megint leteszi a székre és felnyitja a ládát s a tetejót a falhoz igyekszik támasztani. (Végre is még ő a kárvallott.) Miután a láda teteje mindig lecsapódik. Mari lehajol ós a hátával támasztja meg. Megnézem .... hova eshetett az óra ! A tolvaj megint megjelenik az ajtóban, meg van hajolva és vigyorog. Szerencsésen benne van a csapdában. E'őre ugrik, Marit belöki a ládába, aztán ráül annak a tetejére. (No, szép gyermekem, hát ebhez mit szólsz ? Mari: (kiabál) Ne öljön meg ! Ne öljön meg! Tolvaj: Csak ne félj, kis galambom ! (Előszedi zsebkendőjét és azzal köti meg a láda zárját.) Igy, most jó mulatást. Mari: (alig hallható hangon) Segítség ! Segilsóg ! Gyilkos ! Tolvaj: (körülnéz a szobában, egy melltüt bedug a zsebébe ós szól) Vigyázzon kérem a lóghuzamra, az nagyon árt az egészségnek, Mari kisaszszony ós csak keresse szép türelmesen az órát. Legközelebb majd tudakozódom a hogylótóről. Tolvaj: (menőben) Ajánlom magam, szép gyermekem. Majd a nagyságáját telefonon értesítem arról, hogy ön hol van. (Eltűnik s beteszi maga után az ajtót.) módosította a szabályrendeletet akép, hogy a megyei tisztviselők és más alkalmazottak is lakbérnyugdijat kapnak. 1 Az uj nyugdíjtörvény emellett igen humánus rendelkezéseket foglal magá- | ban az özvegyekre ós árvákra vonat- j kozólag is, akik eddig csakugyan mos- 1 toha gyermekei voltak az államnak. Az özvegyi nyugdij ós a gyermeknevelési járulók oly csekély százalékát képezték ; a férj fizetésének, vagy pláne, nyűg- | dijának, hogy a szegény özvegyek csak nagy nélkülözések között tudtak ugy ahogy kijönni belőle. Az uj törvény megszünteti a kiáltó móltánytalanságo kat, ami érthető örömet keltett minden- j felé, az egész országban. A nyugdijszabályrendeletet az uj j törvénynek megfelelően Ambrus Sándor alispán dolgozta át, de nem akarta a nyugdijválasztmány megkérdezése előtt a módosított szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság elé terjeszteni. És" ez a tisztviselők szempontjából helyes is volt, mint ez az alábbiakból is kiviláglik. A nyugdijválasztmány ugyanis az alispáni elaboratumot általánosságbin s részleteiben is — a tisztikar által előterjesztett észrevételek ismertetése alapján tárgyalván, a szabályrendeletet azzal terjeszti a törvényhatósági bizottság elé, hogy a vármegyei alkalmazottak hozzájárulása a jelenlegi 4 százalék maradjon, szembsn az alispáni előterjesztéssel, amelynek értelmében a tisztviselők azon részének hozzájárulása, akiknek szolgálati ideje 35 évben lesz megállapítva, öt és fél százalók legyen. A tisztviselők nagy rószére ugyanis a hozzájárulás felemelése — dacára a szabályrendelet által nyújtandó előnyöknek, terhes s igy a nyugdijválasztmány a hozzájárulás jelenlegi mérvét a 4 százalékot javasolja annál inkább, mert az állami tisztviselők csak másfél százalékot fizetnek s mert a törvényhatóság hozzájárulásához viszonyítva, a másfél százalék többlet, számba alig jöhető csekélység, összesen évi 30 0 korona. A*megyei tisztviselők és más alkalmazottak tehát örülhetnek, mert ha a szabályrendelet módosítása a tiszti nyugdijválasztmány elé nem kerül, esetleg nagyobb hozzájáru'ást kellene fizetniök ezután. Csaba a munkáspénztárért. A képviselőtestület közgyűlése. Nemcsak a csabai, hane/n kevés kivétellel az összes békésmegyei munkáltatók és munkások régi Ghaja került hétfőn délelőtt tárgyalásra a városháza közgyűlési termében. Az óhaj oda konkludál, hogy a gyulai kerületi munkásbiztositó és betegsegélyző pénztár székhelye tétessék át Gyuláról Csabára. Tudvalevő dolog, hogy a megyeszókhely a vármegye C3aknem minden községéből c^ak Csabán keresztül közelíthető meg vonaton. Következósképen az odavaló utazás lényegesen többe kerül. Egyéb érvek mellett talán csak ez az egy is elég arra, hogy a pénztári szókhelynek inkább Csabán kell lenni, mint Gyulán. A pénztárra vonatkozó törvény rettenetes hiányai miatt, amelyek különösen a munkáltatók elégedetlenségét fokozzák, növelik a legvégsőkig: gyakran merülnek fel vitás kérdések a pénztár, a munkáltatók ós a biztosítottak között, amely vitás kérdéseket személyes érintkezés utján szoktak elintézni. A mai nehéz pénzviszonyok között az az összeg sem megvetendő, amennyivel kevesebbe kerül a Csabára való utazás. Ezenkívül az a körülmény is Csaba mellett szól, hogy a pénztári tagok száma itt csaknem annyi, mint a vármegye többi részében. A kisiparosok í száma megközelíti a 800 at, a kereskedők száma szintén igen mgy, a hatalmas gyárak és más ipartelepek pedig a munkások százait foglalkoztatják, j Mindenképen érthető és indokolt ; tehát az a mozgalom, amelyet pár évvel ezelőtt indítottak a vármegye legnaI gyobb részének munkáltatói a pénztár ' áthelyezése érdekében. A mozgalom ' akkor nem járt sikerrel, mort a Muní kásbiztositó Hivatal — amelynél bizonyára magasabb befolyások érvényesültek — ragaszkodott ahhoz, hogy a pénztár a megyeszókhelyen legyen. Ezt az elvet pedig már több helyen átlépte a Hivatal. Például, tudomásunk szerint Nógrádmegyében is Losoncon van- a kerületi pénztár, pedig hát a megyeszékhely Balassagyarmat. Az áthelyezés iránt megindult mozgalom, amelyben eddig csak a munkáltatók és a betegpénztári fagok vettek részt, most ujabb hathatós támogatóra talált magában Csaba községében. A község hajlandó tetemes áldozatot hozni csak a pénztár Csabára kerüljön. E tény megrögzítése mellett hibáztatnunk kell a munkáspánztár igazgatójának ég elnökének az eljárását, akik valósággal kortesutat tesznek a megyében és arra igyekszenek kapacitálni a pénztári kiküldötteket, hogy a május 12-én tartandó küldöttgyűlésen a pénztár áthelyezése ellen foglaljanak állást. Ennyire exponálnia magát a vezetőségnek nem szabad, mert könnyen el fogja róla hinni mindenki, ho

;iy egyáltalában nem tartja szem előtt a munkáltatók ós munkások érdekeit, sőt egyenesen azok ellen tör. Ebbe pedig a fölöttes hatóságnak is beleszólása van. Gyula álláspontja kissé önző. Neki úgyis elég sok és hatalmas közintézménye van, mért nem engedi hát át a pénztárt, amely lényegében gazdasági intézmény, a megye gazdasági középpontjának, Cáabának? Ennyit már a jó szomszédság kedvéért is megtehetne. Csaba képviselőtestülete hétfőn délelőtt foglalkozott ezzel a kérdéssel V er e s András albiró elnöklete alatt. K o r o s y László főjegyző ismertette L i p t á k L. Pál és társai olyan értelmű indítványát, hogy a képviselőtestület szavazzon meg a kerületi pénztár számára a város középpontjában megfelelő területet teljesen ingyen. Ugyanilyen értelmű kérelemmel fordult az ipartestület is a képviselőtestülethez. A tanács javaslata az volt, hogy a képviselőtestület, méltányolva a pénztár Csabára való áthelyezésének nagy horderejét, szavazza meg a székház számára a szükséges lelket ingyen ós minden ellenszolgáltatás nélkül. Egyelőre a határozat csak elvi jelentőségű legyen és a telek szabatos meghatározását, se tartalmazza. Azt azonban már előre jelzi a tanács, hogy legalkalmasabbnak az állami elemi iskola mögötti nagy üres telek egy részét tartja a székház céljaira legalkalmasabbnak. Az épen a város geográfiai középpontjában van ós minden oldalról könnyen megközelíthető. A javaslathoz elsőnek Lipták L. Pál szólott. Örömét fejezi ki afölött, hogy az áthelyezés ügyében az ipartestület is intézett beadványt a képviselőtestülethez. E cél érdekében mindent el kell követni, mert tudvalevőleg Gyula is ajánlott fel telket a székház számára. Igaz, hogy nem minden ellenszolgáltatás nélkül. Reisz Hermann örömmel járul hozzá a tanács javaslatához, mert a pénztár áthelyezésére az iparosok és kereskedők érdekében nagy szükség van. Tudja, hogy e mozgalomban Gyula kivételével az egész megye támogatja Csabát, de mégis szükségesnek tartja, hogy a csabai kiküldöttek a pénztár május 12-iki közgyűlésen teljes számmal megjelenjenek. A határozatról sürgősen értesíteni kell a munkáspénztár igazgatóságát is. K o r o s y László főjegyző: Nehezíti a helyzetet az, hogy már egyszer a munkásbiztositó hivatalnál egy hasonló irányú mozgalom sikertelenül végződött. Azonban, ha a küldöttek közgyűlése ismét elhatározza az áthelyezést, Csabának meg kell mozgatnia a fölöttes hatóságot és föl kell mennie egészen a kereskedelmi miniszterig. Ezt megtenni polgárai érdekében erkölcsi kötelessége a községnek. Dr. S z é k e 1 y Lajos : Annak idejín fel kell kérni Csaba országgyűlési képviselőjét, Kristóffy Józsefet is, hogy nagy befolyását ismét érvényesítse, mint az Osztrák Magyar Bank fiókjánál tetíe. Dr. Hollander Lipót szükségesnek tartaná, hogy e határozatot közölje a község a megyebeli ipartestületekkel is. E felszólalások után a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát az elhangzott pótlásokkal egyetemben. Agitáció megyeszerte. A munkáspénztár csabai kiküldöttei vasárnap délután értekezletet tartottak özv. Filipinyi Aibertnó vendéglőjében, ahol a hatóság nevében dr. Debreceni Lajos szolgabíró jelent meg. Az értekezlet, amelyet Budai János nyomdászsegéd nyitott meg, elnökké