Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-27 / 33. szám

Békéscsaba 1913 április 27 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 rapodik is. Azért akadtak ezelőtt is, az Alföldön városok, amelyebben a lakosság egy része szívesen foglalko­zott konyhakertészettel. Debrecenben például egész külön kasztot képeztek az úgynevezett „libakertesek", akik 2—3 holdon gazdálkodtak és mégis Debrecen jobbmódu emberei közé so­rozták őket. Abból a 2—3 holdból sokan vagyont szereztek. A konyhakertészet jövedelmező voltára való tekintettel a földmivelés­ügyi kormány ezelőlt is mindent elkö­vetett arra nézve, hogy azt a magyar­sággal megkedveltesse és azt a hasznot, amit a bolgárkertészek vágtak évenkint zsebre, Magyarországon tartsa. A kor­mánynak ez az üdvös törekvése azon­ban meddő maradt egészen a legújabb időkig, amikor megkezdődött a balkáni háború, hazahívták a bolgárokat. Ma­gyarországot akkor az a veszedelem fenyegette, hogy vagy teljesen főzelék félék nélkül marad, vagy pedig gyémánt­drága áron juthat hozzá. Akkor aztán rászánták magukat sokan arra, hogy bolgárkertészetbe fognak. A fö!dni­velésügyi miniszter éber figyelemmel kiséri ezt a mozgalmat ós szívesen támogatja is. Békésmegyében legelőször a mező­berényiek mutattak hajlandóságot a konyhakertészet művelése iránt. Nem régiben például ott egy „Zöldségter­melő Társaság" alakult, amely 25 feath. holdnyi területen akarja űzni a konyha­kertészetet. A társaság azonban nem tartozik a szerények közé. Tudva azt, hogy a fö.'dmiveÍ4sügyi kormány szí­vesen támogatja a konyhakertészetef, olyan követelésekkel járultak a minisz­ter elé, hogy azoknak a teljesítése még az államnak is megerőltetésébe kerülne. Az államsegély még a normális köve­telések közé tartozik. De emellett kérték még azt is, hogy a földmivelésügyi kor­mány teljesen szerelje íel és rendezze be a telepet, ezenkívül alkalmazzon egy szakképzett kertészt és négy ugyancsak szakképzett kerli munkáát. Az állam­segélyt még nem csapták magasra. Megelégednének szerény 400 koronával. A földmivelésügyi miniszter most válaszol a folyamodványra. Kijelenti, hogy a 25 hold konyhakertészeti ter­veit hajlandó ingyenesen elkészíteni, de egyéb segélyről csak akkor lehet szó, amikor majd a község is hozzá­járul a telep felállításához ós a vízjogi engedély is megérkezik. A mezőberényi „bolgárok" tehát még várhatnak jó ideig, mig hozzáfog­hatnak a káposzta és zöldpaprika ter­mesztéséhez. A csabai sorozásról. Nagyon jó volt az eredmény. Hétfőtől csütörtökig ember ember hátán tolongott a csabai városháza előtt, úgyhogy a rendőröknek alig lehetett a rendet fenntartani. Oít várták az asz­szentálást a legények, meg kétségbeesett hozzátartozóik. Könnyező mamókákat, siránkozó lányokat, nyafogó legénye­ket lehetett csak látni. Szinte csodál­koztunk azon, hogy a hadi erények már ennyire aláhanyatlottak. Régebben még vágyakoztak katonának a legények, pedig akkor napirenden voltak a hábo­rúk, most meg már kétségbe varnak esve, még ha békések is az állapotok. Hát még most, amikor attól lehet tar­tani, hogy minden pillanatban kitörhet egy kis osztrák-magyar-balkáni csete­paté ! A kaionáskodástól való huzódozás­nak azonban nemcsak a félelem az oka. Gazdasági okai is vannak. A mai viszo­nyok között minden családnak szüksége van az erős, munkás kézre és a legtöbb családra valóságos csapás, mikor a nagy munkabíró fiút elviszik császár katoná­jának. Nem is volt most a városban az az élénkség, amelyet a sorozás kelt más­kor. Az utcai, korcsmai kurjongatások, verekedések elmaradtak, akiket nem vettek be, azok csendesen örültek, aki­ket bevettek, csöndesen keseregtek. Az eredmény különben igen jó volt Csabán. A C3abai ós kigyisi legények kitettek magukért. Az egész vármegyé­ben Csabán találtak legtöbb katonának való legényt Még a színmagyar közsé­gek is gyönge anyagot szolgáltattak az idén. A csabai tót-magyarok, ugy lát­szik még tartják magukat, nem ernyed­tek el annyira, mint Árpád unokái. A csabai sorozás eredményéről rész­letes kimutatás a következő: Fel volt hiva : I. korosztályból 409, II. korosztályból 265, III. korosztályból pedig 177. Basoroztatott: I. korosztályból 188, póttartalókba 3, II. korosztályból 75, a póttartalékba 3, III. korosztályból 22. Fegyverkóptelen lett: I. korosztály­ból 3, II. korosztályból 4, III. korosz- , tályból 118. Töröltetett: I. korosztályból 3. Kórházba internáltak : I. korosztály­ból 8, II. korosztályból 5, III. korosz­tályból 2 legényt. Távolmaradt: I. korosztályból 59, II. korosztályból 58, III. korosztályból 34 legény. Az Osztrák—Magyar Bank csabai fiókja. Elkészült a bankfiók palotája. Csaba közönségének egyik része azon tippel, hogy kik lesznek a bank­fiók váltócenzorai s az érdeklődést nem az váltja ki, — mert a funkció nobile officium, hanem hogy kiket ér a meg­tiszteltetés, hogy egyesek adósságcsiná­lását ellenőrizzék és ellensúlyozzák. Ez a kíváncsiság is nemsokára ki­tést nyer, mert a canzorok névlajatroma már felküldetett a központi igazgatóság­hoz s lehet, hogy a csütörtöki kor­mányzási ülésen, melyen a bankráta leszállítását is óhajtottuk volna, már elintézést is nyert. A békésmegyei bankfiók megnyitá­sára már nagyon csekély az akadály, mert palotája az Orosházi- ós Zsilinszky­utci sarkán már május 15-ére teljesen elkészül. Hatalmas és impozáns épület s uralja a Ferenc József-tér tengelyét. Diszre, erősségre Csabán nincsen hozzá hasonló középület. Eddig az állami polgári fiúiskola vezetett s azt hisszük, az Apponyi-utca sarkán majd épülő postapalota sem fogja a bankfiók palo­táját lesajnálni, tudva azt, hogy az államkincstár nem teheti olymértékben a diszes építkezést, mint az Osztrák-Ma­gyar Bank, mert ennek van mibő', mig a kincstár a bankoktól kö'csönöz s ez a pénzt csak nagy kamat mellett adja. A hatalmas és oly szilárdan épült palota, hogy esetleges földrengés is alig tehet abban kárt, elég gyorsan: 8—9 hónap alatt készül el, s mint min­den építkezésnél, itt is akadályt okozott a vasgerenda-kartell. Mikor az építke­zésnél a pincerésszel, vagyis az alap­zattal elkészültek, megakadtak, mert a vasgerendák csak három hót után ér­keztek meg. A palota tervét Hubert József budapesti műépítész, ki az Osztrák-Ma­gyar Banknak nem egy vidéki palotáját tervezte és építette, ezzel is meg lett bizva s ugyancsak ő építi a sátoralja­újhelyi, verseci, az újvidéki ós jövőre a fiumei hatalmas bankpalotákat. A csabai pa'ota, lehet mondani, külsőleg tu'diszes, impozánsan mutatja, hogy nem sajnálták reá a pénzt, mig az épület belsejében a csín, az ízlés egyesül a praktikus beosztással ós komforttal. Minden helyiségben, pedig van szép számmal, mert a magas föld­szinten van 18 helyiség, az emeleten két lakás 18 helyiséggel, légfűtés, víz­vezeték, villany van bevezetve és par­kettázott. A vízvezetékhez igen bővizű, percenként 64 litert adó ártézi kut szol­gáltatja a vizet. A pincében 13 helyi­ség van. Ha a palota épületébe a kapun be­lépünk, a bankfiók portásával kell ta­lálkoznunk, ki aztán a főlépcsőre utasit, előtte két hatalmas fehérmárvány-oszlop, A főlépcsőről, oldalt kékesszinü majo­' lika-lapokkal kirakva, egyenesen a fő­pénztárba jutunk. E lépcsőn oldalt van | egy előszoba, honnan a bankfőnökhöz, j vagy cenzorok termébe léphetünk. A ' cenzoroknak vagy vendégeknek van egy külön társalgó terme is. A főpénztár terme 14 méter hosszú, 7 széles; az összes hivatali helyiség falai embermagasságig faburkolattal lesz bevonva. A pénztár-teremből természe­tesen csak tisztviselők , egy kisebb szo­bába jutunk, hol a könyvek és iratok részére Wertheim-szekrÓDyek lesznek. E szobából jutunk a palota leg­értékesebb és legszilárdabb helyiségébe, a páncélszobába, hol a milliók lesznek elhelyezve. Ezt a páncél-szobát 70 centi­méteres vasbeton falak alkotják. A szoba alapját a pincéből csavart acél­sínek, 5 centiméter távolságban elhe­lyezve, összekötve, vasbeton alkotja. A falak áttörhetetlenek. A három méter széles és hosszú páncélszobába acélállvá­nyok jönnek, melyeket az aradi waggon­gyár készít. Hatalmas Wertheim-ajtón, mely 20 centiméter vastag, jutunk be. A szemle alkalmával ugyancsak erőt kellett kifejteni annak betevésénél. Az ajtó ugyanis 25 métermázsa nehéz. A Wertheim aj'ón kívül még egy vasajtó is van. A hivatalos helyiség ajtóinak zárjai mind el vannak látva vészjelzővel, úgy­szintén a páncólszoba ajtaja is. Ha va­laki a kulcslyukon csak dróttal is babrál, a vészjel a főnök, a pénztáros, a bank­szolga és a portás szobájában egy­szerre megszólal. A vezeték nem látható, igy a betörő azokat nem vághatja el. Külön folyosó vezet az emeleti laká­sokba. Ezeknek művészies vaskorlátját Dénes Bálint mülakatos készítette el. Az emeleten a Zsilinszky-utcai részi fronton ötszobás lakása, fürdőszoba és mellékhelyiségek, a főnök lakása. A bankfőnök, mint tudva van, L a u b n e r József, jelenlegi újvidéki főnök lesz. A főpénztárosnak négy szobás lakása van, az orosházi uti részen. A szolgának közvetlen a páncólszoba mellett van két­szobás lakása. Még a portás lakik a palotában. A bankfiók tisztviselői kara hót személyből fog állani. A komplikált épitós vezetósét L u c z János fővárosi pallér látta el; az ács­munkát Molnár János csabai ács­mester, a bádogos-munkákat H a n k ó Mátyás készítette, mig az asztalosmun­kákat C z e i 1 e r István aradi asztalos. A bankpalota előtt két méter széles aszfaltjárda is készül és május 15-re a műépítész az épületet teljesen készen átadja. A községi állatorvosok Felebbezések a vármegye határo­zata ellen. A községi állatorvosok általában véve meglehetősen mostoha elbánásban részesülnek mindenfelé. A fizetésük a képzettségükhöz képest elenyészően csekély és a jövedelmünk se valami kábitóan nagy. A törvény megállapítja ugy az ember,- mint az állatorvosok díjazását és bizony aránytalanul nagy különbség van a kettő között. Az állat­orvosnak tiszer is szaladnia kell annyi összegért, amennyit az emberorvos egyszeri látogatás megkeres. Ezt tudva, mindenki rokonérzésót kivívta magának a községi állatorvosok olyan irányú mozgalma, hogy fizetésü­ket a községek emeljék fel. Memoran­dumszerü kérvénnyel fordultak még a mult évben a törvényhatósági bizott­sághoz, amelyben adatokkal bizonyítot­ták be helyzetük tarthatlanságát, tehát kellően meg volt indokolva fizetóseme­lési kórelmük. A törvényhatósági bi­zottság méltányolta is a kérelmet, ameny­nyiben utasította a községeket, hogy a helyhatósági állatorvosoknak legalább is 1600 korona fizetést és 400 korona lakbért adjanak. A békésmegyei községek nagy ré­szének semmi kifogása nem volt a ha­tározat ellen, már csak azért sem, mert sok helyen magasabb az állatorvosok fizetóso, mint amennyit a törvényható­sági határozat megállapított. Ezek közé tartozik például Csaba is, ahol vágó­hidi állatorvosnak 4000, a közigazgatási állatorvosnak pedig 2200 korona fize­tése van. Csak az a baj, hogy az utóbbi fizetéséből 800 korona nem tartozik a törzsfizetéshez, hanem csak tiszteletdíj számba megy. Egyik-másik község azonban sokal­lotta a vármegye fizetésemelését és min­dent elkövet arra nézve, hogy az a ha­tározat jogerőre ne emelkedjék. Sajnos vannak e községek között olyanok is, amelyekről hasonlót nem gondoltunk volna. Az elégedetlen községek elhatá­rozták, hogy a törvényhatósági határo­zatot megfelebbezik a belügyminiszter­hez, mert azt magukra sérelmesnek tart­ják. Eddig Tótkomlós, Öcsöd, Bókós­szentandrás, Csorvás és Vésztő nyújtot­ták be felebbezéseiket. Tótkomlóson nem csodálkozunk, mert az talán még a bőrt is lenyúzná a községi alkalmazottakról és pénzelne belőle, mintsemhogy csak egy fillérrel is emelje fizetéseket. Éhen felfordulhat előtte a községi tisztviselő, de Tótkomlós szivét még akkor sem lá­gyítja meg. A többi felebbező községen azonban csudálkozunk, mert valameny­nyiben józan magyar nép lakik, amely bírálni és méltányolni tud, látnia kell tehát azt is, hogy az állatorvosok az eddigi fizetősből a mai szomorú viszo­nyok között megélni képtelenek. Ezek a felebbezések azonban hiába­valók. A belügyminiszter a legnagyobb valószínűség szerint jóvá fogja tenni a törvényhatóság határozatát. kiváló bór- és lithinmog ~ gyógyforrás m» * Mlyaibajtluál, ktovénynéi, cnktrl«tt0sé«aéi, rirhetyvél e«és* tM ái látefZMl szarvak kanrtjjüaál títká katán. Tnteata nmnto unwjwfo. S6HVLTIS ÁfOST Nagy automobil járás Csabán. A gépjármüvek szemléje. Pénteken délelőtt ós déiután egy kis fantáziával Budapesten a Stefánia­uton vagy a Rákóczi uton képzelhette magát az ember Csabán, mikor végig ment, vagy megállott a főtéren. A há­zak sziníe megnőttek. A Weisz-ház a szecessziós palota szerepét töltötte be, a városháza pesti városházzá lett, a katholikus templom lipótvárosi bazili­kává magasztosult, a „Fiume" „Hotel Ritz"-có lett, egy borzashaju mesterle­gényben valamelyik nagy pesti ujság­irót gondolt az ember, Horváth Pista rendőrfőbiztos Boda Dezső ós Németh Pista — Czája dijbírkozóvá lett egy pár pillanatra. Hogy mi okozta ezt az illúziót. Hát az kérem, hogy pénteken nagy auto­mobil ós motorbicikli-járá8 volt Csabán. A szélrózsa minden irányból robogtak ezek a luxuriózus alkalmatosságok a csabai városháza udvarára és egész nagyvárosi képet adtak ennek a falu­nak. A csabai viszonyokkal ismeretlen idegen e nagy felvonulás láttára köny­nyen azt hihette, hogy Csabán és kör­nyékén csupa mágnások vagy pónzki­rályok laknak ós bizonyára hízelgőbb vélemény alakult ki lelkében Csabáról, mint mikor végig robogott az állomás­tól az Andrássy-uton, abban a por fé­szekben. A felvonulás tulajdonképeni oka pé­pig az volt, hogy pénteken tartották meg a gépjármüvek szemléjét. Az idén először tartanak ilyen szemléket az egész országban. A belügyminiszter ren­delkezett akkópen, hogy a gépjármüve­ket tulajdonosaik minden évben tartoz­nak egy megbízott szakértő előtt be­mutatni, aki megvizsgálja közbiztonsági szempontból. A szakértői szemle kiter­jed arra, hogy a gépnek nincsen e va­lami nagyobb baja ós főképen arra, hogy a fékező jól működik-e ? Mert a legtöbb automobilszerencsótlensógnek az az oka, hogy a fékező rossz és a söffőr, vagy a vezető nem tudja kellő időben megállítani a gépet. Be kell ezen­kívül mutatni mindenkinek a soffőr iga­zolványát is, mert anélkül gépet vezetni nem szabad. A belügyminiszter szemle kerüle­tekre osztotta be az országot ós Csaba is egy ilyen kerület középpontja lett. A gépeket azonban nem feltétlenül a ke­rület székhelyén kell bemutatniok, a ke­rületben lakó géptulajdonosoknak. Be­mutathatják más kerületben is, ahol ne­kik tetszik. A csabai szemlét R o h o n y i Gyula, a szegedi áll. felsőbb ipariskola igaz­gatója tartotta, de részt vett rajta Kiss László főszolgabíró is. Az érdeklődós

Next

/
Thumbnails
Contents