Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-20 / 23. szám

Békéscsaba 1013 március 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 erzsébethelyi elöljáróság vezetője, K o 1p a s z k y jegyző előtt. — Fővárosi detektívek vagyunk — mutatkoztak be az idegenek. Hallottuk, hogy itt Erzsébelhelyen van valami reszketősök felekezete. Azt szeretnénk megtudni, hogy hol gyülekeznek össze. Kolpaszky jegyző meg sem kérdezte tőlük, hogy mért érdeklődnek a detektívek a reszketősök iránt, csak melléjük adott egy rendőrt, aki aztán elvezette őket a Káliay-féle házhoz. Hogy mit akartak a detektívek, nem lehet tudni. Rejtélyessé teszi a dolgot az is, hogy a detektívek nem jelentkeztek a rendőrhatóság fejénél, a főszolgabírónál, sem a rendőrségen, ami pedig kötelességük lett volna, hanem csak eltöltöttek egy napot kérdezősködéssel Erzsébethelyen, aztán elutaztak. Még csak be sem jöttek a városba. Kiss László főszolgabíró kedden vizsgálatot taríott az erzséb jthalyi elöljáróságon, meglepetéssel értesült a detektívek titokzatos szerepléséről. A vizsgálat befejezése után tehit azonnal kocsiba ült ós elment a gyanús Kállayféle házhoz. Az udvarra belépve, egy tágas szobába vezették, amelyben öt feltűnően csinos leány tartózkodott. Egy idősebb asszony, Kállayné kérdezte először, hogy mivel szolgálhat. — Itt szoktak összegyülekezni a traszucyk, a reszketősök ? — kérdezte a főszolgabíró. — I»en, itt — volt a válasz. — És mit szoktak csinálni? — Hát istenhez térünk. Tálán nem szabad ? — kérdezte az asszony. — Dehogy nem. Milyen vallásúak maguk tulajdonképen ? — Lutheránusok. — Hát akkor mórt nem a templomban térnek istenhez ? Itt van közel! — Nekünk igy jobban tetszik. — Igen ? Kijelentem, hogy azokat az összejöveteleket nem fogom megengedni. Ezzel a főszolgabíró eltávozott. Szerkesztőnknek alkalma volt beszólni visszatérte után a főszolgabíróval. — Nekem — mondotta — nagyon gyanúsnak tűnik fel ez a reszketős szekta. Gyanússá teszi már csak az is, hogy fővárosi detektívek érdektődtek utána. Gyanús az is, hogy szép, fiatal lányokat láttam a szobában. Az összejöveteleket határozottan be fogom tiltani. A reszketősök szektája tehát bajba került Ciabán. Csakugyan gyanús is az a szekta. Egy szemtanú beszélte, hogy az összejövetelek alkalmával férfiak, lányok, asszonyok összeölelkeznek ós ugy ugrálnak énekelve, kiabálva egy gyertyával megrakott asztal körül. Nagyon emlékeztet ez az „istenitisztelet" az orgiákra. Igy „térnek istenhez" a reszketősök. Különben nemsokára világosság derül az egész ügyre, mert a csendőrség vette kezébe a dolgot ós az fogja kideríteni, hogy azok a jámbor férfiak és hölgyek miért is „reszketnek" tulajdonképen ós hogy mit értenek ők „istenhez térés" alatt ? Séta a békéscsabai sertéshizlaló körül. Szépen fejlődő községünk számos, I igazán impozáns ipartelepei között egyik legérdekesebb és tanulságosabb intézménye a csabai sertéshizlaló telep, melynek létjogosultságát mi sem indokolja jobban, mint azon körülmény, hogy a már eddig létesített számos sertósszáilást ismét szaporítani kell, mert kevés a hely a hizlalóba beállítandó sertések számára. A részvénytársaság vezetőségének szívességéből tettem meg az itt leirt tanulmányi sétát a telepen, amely helyes és céltudatos elhelyezésével, épületeivel és praktikus felszerelésével valóban meglepett. A telep a Békéscsaba—aradi vasútvonal mellett, a kigyósi átjáró ut közvetlen szomszédságában fekszik, a község belterületéhez közel. A főbejárattól jobbra van a tágas és kellemes beosztású irodahelyiség ós szolgalakás. Az iroda közelében van az emeletes magtárhelyisóg és daráló-malom villamos hajtásra. A mázsálóhelyiségben van a beöntő garad, melyből a takarmány serlegfelvonókon lesz önműködően az emeleti magtárhelyisógbe, vagy a darálóhengerekkel felszerelt malomba szállítva, ahonnan a kész dara a sertéshizlaló szállások felett elhelyezett kóziraktárakba lesz minden egyes tulajdonos számlájára szállítva iparvágányokon. A sertés ólak közötti utakon szinte iparvágányok vannak lerakva a feltakarított trágya elszállítása végett. A felhalmozott trágya egyenesen a vasúti lórékba lesz berakva a téglából épitett tartányokból. A kész kihizott sertések külön saját rakodó utján jutnak a vasúti kocsikba. Meglepő a telepen uralkodó rend ós tisztaság. A telep felszerelése gyakorlott emberek praktikus beosztását dicséri. A sertés hizlalására annyira fontos viz bő forrású furrott kútból, a vas állványra szerelt tartányba lesz felszivattyuzva, honnan csőhálózat utján a fürösztő gödrökbe és itató c apókba jut. A vízellátás tehát a lehető leg- i kényelmesebb. Ahol ily nagy tömegben történik | a hizlalás, ott elkerülhetetlen, hogy ittott kényszer szúrás ne forduljon elő, arra külön épitetett tiszta, tágas vágóhid áll rendelkezésre, modern jéghütő berendezéssel, üstökkel, felvonó esigával, mázsálóval stb. Itt is a legnagyobb tisztaság ós rend uralkodik. A hentes a telep szolgálatában és bármely percben éjjel-nappal rendelkezésre áll. A sorjában épült tágas eertós szállások körül vannak ültetve akác- és jegenyefákkal és nagyon szépen lombosodni kezdenek. Igen fontos, hogy a nyári hőségben árnyékot nyújtanak a hízóknak, egyébként pedig a szép sorjába ültetett alók a szemet is gyönyörködtetik. Ami a hizlaló üzemi részét illeti, az bérszállásokból ált, melyet az illető sertéstulajdonosok havonként fizetendő dijórt kibérelnek és a hízókat és takarmányt saját regijökben szerzik be. — Ugyancsak beszerezhető a kész takarmány a részvénytársulattól is. Ez idő szerint a társaság saját számlájára helyszűke miatt csak kevesebb sertést hizlal. A telepen beállított hízók száma jelenleg mintegy 8000 drb, melyek takarmányszükséglete naponként mintegy 30,000 klgr. Felesleges hangoztatni, mily nagy gazdasági jelentősége van egy ilyen intézménynek egy köíségben. A nagyobb takarmányszükséglet az árakat nivón tartja s igy csak gazdáink látják hasznát. Sajnos, a telephez vezető járhatatlan út c-aknem lehetetlenné teszi s a takarmány a szomszéd községekből ós uradalmakból többnyire vasúton kerül a telepre. Ugyancsak ezen ok miatt a kitűnő sertóstrágya sem kerülhet, amint kívánatos lenne, gazdáink földjére, úgy most az is a közeli kigyósi uradalomba kerül ktsvasuti kocsirakományonként potom 8 korona vételárért. A tűrhetetlen pénzviszonyok javulása esetén a társaság uj részvények kibocsátásával fogja részvénytőkéjót emelni, mert a bérszállásokat okvetlen szaporítani kell. Hallomásom szerint már is számosan nyilatkoztak, hogy hogy sertésállományaikat tetemesen felemelnék, ha hely lenne. Azon vezető emberek, akik ezen telep létrehozását lehetővé tették, igen életrevaló, hasznos és fontos intézmény nyel gazdagították községünket. Ki kell különösen emelnem, hogy a tapintatos ós gyakorlatias vezetés most is a legjobb kezekbe van letéve, amely a legnagyobb garancia a társaság prosperálására. Uióbbi időben, sajnos, Csabán egynehány iparvállalat ment tönkre, részint az inprakukus vezetés, másrészt a konjunk urák kedvezőtlen alakulása miatt Ez okozza, hogy a gazdák zöme meglehetős közönyt tanusit egy ujabb intéz móny iránt. E'. az oka, hogy az ilyen intézmény részvényei nem jutnak olyan elemek kezei közé, akikhez kellene, t. i. a kisgazdák ládifiókjábi. Kívánatos lenne hogy a sertés hizlaló telep részvényei necsak egyes magyar törzs részvényes kezei, vagy pláne egy pár intézet tulajdonába legyenek ahol állandóan nagyobb tőkét kötvén le; teszi immobillá az intézet tőkéjét. Gazdaközönségünké lenne a kötelesség, hogy a részvényeket magának j megszerezze és igy az intézmény vezetésére befolyást nyerjen, az ottani vi szonyokat tanulmányozza s a tapasztalatokat hasznára fordítsa, vagy tapasztalatait ott esetleg az intézmény érdekében érvényesíthetné. Társadalmunk intézőinek kell oda hatniok hogy népünket ilyen irányban buzdítsák, igy válna lehetővé sok nemt s és üdvös dolgot keresztül vinniök, amely most a gazdaközönség tájékozat- I lansága folytán érdeklődés hiánya miatt dől meg. Nevesebb nemzelgazdászaink rég hangoztatott jelszava „többet termelni" t vonatkozik a sertérhizlalásra is, nem kell hozzá különösebb bölcsesség, hogy a trrmelt szemes takarmány felhaszj nálva hus ós zsir alakjában sokkal több h sznot hajt, mint eladás folytán. A régi idők óta fejlett industriával bíró nyugat felé mi egyebet sem exportálhatunk, mint gazdasági terményeket és élő állatokat. Használjuk ki tehát az itt kínálkozó konjunktúrákat ós évek óta mutatkozó kereskedelmi passzivitásunkat itt is iparkodjunk csökkenteni. —- Adja a Mindenható, hogy ily irányú törekvéseink között a békéscsabai sertéshizlaló telep is méltóképen kivegve részét, mert azt mondja a költő : „Hass, alkoss, gyarapiís s a haza fónyre derül . . . Áchim László. t Elfogták a gyulai csalót. A kedélyes csirkefogó. Annak idején már megírtuk, hogy januárban a Pál napi vásár alkalmával mily furfangos módon csapta be egy csaló Messinger Hermannt, a népszerű gyulai készruhakereskedöt. Da nemcsak Messinger volt akkor az áldozat, hanem egy aradmegyei eleki fuvaros is, aki a csalót Gyulára szállította. A csaló megalkudott a fuvarossal, aki szívesen vállalkozott arra, hogy átviszi Gyulára. Az idő azonban nem valami nagyon barátságos volt ós meglehetősen vékony ruhájában nagyon fázott a derék férfiú Da ezen a bajon is segített. Megpillantott az utcán egy bámészkodó legényt, akin jó meleg bunda volt ós oda intette: — Szeretnél Gyulára jönni ? - kérdezte. — Hát dolgom felől elmehetnék. — Elviszlek, hogyha átadod nekem a bundádat. Te jobban birod a hideget. Gyulán ehetsz-ihatsz, amennyi csak beléd férés széjjel nézhetsz a városban. A legény azonnal kész volt átadni a kabátját és most már hárman menlek Gyulára, ahol a „Magyar királyiban szállottak meg. Az idegen ugyancsak urasan és gavallérosan rendelkezett : — Mind a hármónkak jó ebédet, jó bort, a lovaknak pedig szénát, zabot amennyi csak beléjük fór. Mikor már alaposan belaktak, az idegen ott hagyta a kísérőit — Kimegyek — mondotta — a vásárba egy kabátot venni. Addig csak egyenek, igyanak. És ment egyenesen Messinger Hermanhoz, kiválasztott egy jó kabátot, megalkudott rá ós fel is vette. Da nem fizetett, hanem a következőképen vágta ki magát. — Ejnye, nincs nálam pénz. A szállodában felejtettem. Küldjön el majd később valakit a „Magyar kiraly"-ba, ott leszek. Olyan komoly arccal mondta ezt, hogy Messinger elhitte neki. Udvariasan mondta: — Kérem alássan, kérem alássan ! Később elküldötte a segédjét, de az eiőkelő idegen nem volt ott. Ekkor már ólt a gyanúperrel. Utasította a segédjót, hogy keresse fel a vásárban az idegent és vagy a pénzt, vagy a kabátot hozza vissza. A segéd hosszas barangolás után rá is talált az idegenre a Komló előtt és megszólította. Az nagy móltatlankodással fakadt ki: — U;»yan mit zaklatnak? O.t hagytam a pénzt a vendéglŐ3nénól a Magyar Kírály-ban. Menjen oda ós m9gkapjá. A segéd lóhalálában szaladt, de bizony hosszú órral ke lett távosnia, mert a vendóglősnó s ;mmit sa tudott a dolgról. A C3aló padig nyomtalanul eltűnt, nem lehetett Gyulán s

vhol se feltalálni. A becsapott Massingjr sziate vigasztalan volt. A csendőrség nyomozott a csaló után, de sokáig sikertelenül. Végre mintegy két hónapi nyomozás után mégis sikerült nyakon csípni a csalót L ő r i n c z György 27 éves aradmegyei pincér személyéban. Ssabadkán fogták el a jales férfiút, ahol hasonló C3alást akart elkövetni. Messingernek a kávéházban adták tudtára, hógy a csendőrségen van a csaló. Nagyon megőrült ós sietett oda. Azt hitte, most már megkerül a kabát. Mikor odaért, örömében kezet fogott a csirkefogóval : — Isten hozta, barátom! — üdvö zölte lelkendezve. Később, mikor megtudta, hogy kabát nincs, szemrehányást tett neki: — Mért csapott be engemet, szegény embert! Lőrinc egész kedélyesen „válaszolt : — Mórt hagyta magát? Ügyes embert nem lehet becsapni. — Mióta van ezen a diszes pályán? — kérdezték a csendőrök. — Kilenc év?. Egész jól meg lehet élni belőle. Kiderült később, hogy mostanában 16 városban követett el kisebb-nagyobb csalásokat. A Messinger-féle csalásért sem a gyulai törvényszék fogja felelősségre vonni, hanem a temesvári, mert a csalások legnagyobb részét Temesmegyében követte el. A csendőrség oda szállította a Masszingerrel való szembesítés után. ÚJDONSÁGOK. — Békéscsaba közgyűlése. Csabi kép viselőteslülete ma csütörtökön tartja március havi közgyűlését, amelynek egyik legfontosabb tárgya lesz a tanügyi ós vásári esküdti állásokra való jelölés. A tanügyi esküdti állásra csak jelentkező van: Filipinyi Samu tűzoltó felügyelő. Filipinyi már több mint negyedszázada áll a község szolgálatában. Kötelességét mindig mintaszerű lelkiismeretsóggel teljasit9tte. Sokoldalúságát semmi sam bizonyítja jobban, mint az, hogy bárhova állították felebbvalói, bármily faladat teljesítését bízták rá, mindig megállotta helyét embejül. És az elismerésnek bizony nagyon csekély jelével találkozott. A képviselőtestület ós maga a polgárság is, mintegy kötelességet teljasit vele szemben, ha a tanügyi esküdti állásra megválasztja. Örömmel értesülünk, hogy pártkülönbség nélkül mellette is van mindenki. A vásári esküdti állásra B ot y á n s z k i János, Medovarszky Mátyás szijjgyártó iparos ós P1 u h á r György pályáznak. Hogy közülök, kinek van nagyobb pártja, nen tudói. Mint értesülünk, a parasztpárt többsége P 1 u h á r György mellett foglalt állást A közgyűlésnek e jelölések mellett is vannak még fontos tárgyai, amelyek közül elég csak a Máté-féle porták vizlevezetósi ügyét, a közkórház költségelőirányzatát, az Athletikii klub telket és a hajdúk fizetésemelését említenünk. — A csabai izr. niagyiet e»tély3 Békéscsaba egyik legnagyobb és igen áldásos működést kifejtő jótékony egyesülete, az Izraelita Nőagylet húsvét hétfőjén nagyszabású hangversenyt ós teaestólyt rendez a „Nádor"-szálÍoda télikertjében. A hangverseny érdekes, változatos műsora már magában is biztosit ji az estély sikerét, a nelynek tiszta jövedelme az Egylet hunánus céijiit szolgálja. A rendezőség fáradtságot nem kímélve munkálkodik azon, hogy az eítélyen megjelenő közönség minél jobbau érezze magát. Felhívjuk az estélyre a kö'.önség figyelmét. — Fischer M H hilála Ezt a nevet évtizedeken keresztül nemesik Csabán ismerték, hinem az egész vármegyében, sőt annak hitárain kivül is. A vise'ője, Fis cher Mór Hmrik, egyike volt Csabi legelőkelőbb kereskedőinek. És éveken keresztül ő volt a csabai kereskedők nesztora is. Az öreg urat általános tisztelet környezte e nagy alföldi metropDisban. Épm ezért sajnálattal értesült mindenki róla, hogy az aggastyán márc ui 16 án, 80 éves"korában elhunyt. H tlálát gyermekein ás ! unokáin kívül nagy rokonsá gyássotja. Keiden tették örök nyu^a'omra nagy részvét mellett. — Kitüntatett nyugalmizott járásbiri. A király S a l Altat vo t oroshm j \rásbirót sokévi kiváló biró3kod isáért a Ferenc J5isef reii lovag ceresz

fj ívil tüntette ki. — MegjiTalmazott rendőrkapitány A földmivelésügyi miniszter Bessenyei Vendének, Gyula váro3 reidiralkipitányának, a gazdisági mu íkásközv itités körül kifejtett bu'.galmi elismeréseül 200 korom ju almit utalványozott. — Kirendelés. Az igazságügyminisztar P ó c z e 1 y József állami elami iskol ú tanítót, a külterületi iskolák igazgitójit a fiatalkorúik fogházábin teljesítendő tanítói teendőkkel bizta meg.