Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-16 / 22. szám

Békéscsaba 1913 március 3 BÉKJCSMJ3GYEI KÖZLÖNY 3 országban, az alispán elérkezettnek látta az időt a halott egyesület feltámasztására és életképessé tételére. E célból Szarvasra közgyűlést hívott össze. A szombaton megtartott közgyűlésen a tagok igen szép számmal jelentek meg, ami annak a jele, hogy maguk a tagok is megunták már a társulat tétlenségét és meg van bennük a jóakarat az intenzív működés kifejtésére. A vármegye képviseletében M o 1d o v á n y i János másodfőjegyző vett részt a feltámasztó közgyűlésen, a föld mivelósügyi miniszter nevében pedig V é g h János halászati felügye'ő. A közgyűlés, amely Szarvason folyt le. mindenekelőtt a tisztikart alakította ujjá. Elnökké egyhangúlag ismét gróf B o 1 za Gézát választották meg, aki mint elnök egyáltalában nem volt oka a társulat pangásának, mert hiszen a föllenditós az igazgató-alelnök kötelessége lett volna. Igazgató-alelnökké a tagok egyhangú bizalma ez alkalommal S z e m ző Gyula dr. szarvasi ügyvédet választolta meg, aki bizonyára lelkesedéssel ("s ambícióval tele fog hozzá látni a társulat é etképességónek beig tzolásához. A régi igazgató alelnök, Szabó Imre szentesi polgár lemondását természetesen elfogadta a közgyűlés, azonban a jogi és anyagi felelőség alól nem mentette fel. Az örökös pangásból ugyanis jogi ós anyagi hátrányok származtak a társulatra^ nézve, amelyekórt mást, mint Szabó Imrét, nem .lehet felelősségre vonni. A hanyagságra tehát a volt igazgató alelnök könnyen rá is fizethet. A lemondás elintézése ós a tisztujjitás után a számadások következtek, amelyek szintén nem valami mintaszerűek. Ennélfogva elhatározta a közgyűlés, hogy felir a földmivelésügyi miniszterhez s a társulati ügykezelés és számadások szakszerű megvizsgálása céljából kérni fogja egy miniszteri számvevő leküldósót. Csak a vizsgálatból fog majd kiiünni, hogy mekkora felelősség terheli a lemondott igazgató-alelnököt. Megjegyzendő, hogy a társulat egyáltalában nem mondható gazdagnak. Inkább adóssága van, mint vagyona. Az uj vezetőségnek tehát nem könnyű dolga lesz a társulat minden tekintetben való megerősitósével. lat pedig 5 - 5000 koronát. Tudva azt, hogy a megye közúti alapja most teljesen üres, az utibizottság nem pénzsegélyt kért a megyétől, hanem azt, hogy 1 adja oda a lebontás alatt levő dobozi híd vasfelszerkezetót, amely még elég jókarban van. A vasfelszerkezet megér 18000 koronát. A vármegye még nem I hozott határozatot a kérelemre vonatkozólag, de minden bizonynyal oda fogja ajándékozni a vasfelszerkezetwt. E hozzájárulásokkal mégis csak fel{ épülhet az uj szeghalmi Berettyó-hid nemsokára. Dj Berettyó-hid Szeghalmon. Hetvenezer koronába kerül. Kevés magyar folyón van már anynyi hid, mint a B jrettyón. Amintelhagyja a bérces Erdélyt ós az Alföldre lép, mindjárt hid hid után következik rajta. Ennek oka főképen az, hogy mindenütt civilizált vidéken megy keresztül, ahol a közlekedés, a forgatom nagy ós folytonos. A forgalom megkönnyítésének pedig folyók mellett egyik legfontosabb eszköze a hid. A régi kompközlekedés már egyáltalán nem fe'el meg a forgalmi igényeknek és mindenütt igyekszenek híddal kicserólni. Legutóbb Éndiődön indu't meg mozgalom a kompközlekedés kicserélése iránt ós a mozgalom olyan sikerrel járt a község áldozatkészsége és az állam hozzájárulása folytán, hogy már nemsokára készen is lesz a sz^p uj, 200,000 koronánál is többe kerü ő hid, mely a legnagyobbak egyike lesz a vármegyében. Endrődnél ugyanis már nagyon széles a Hármas Körös. Szeghalmon is sok hid van már a kanyargó Körösön. Különösen az utóbbi években épültek ezek a hidak. Most ismét készülőben van egy, a Berettyón, ahol ugyan most is van hid, de az anynyira régi és rozoga, hogy már nagyon veszélyes rajta a közlekedés. Csanki Jenő főszolgabíró épen a hid közveszélyessógóre való tekintettel, a minimumra redukálta a hid forgalmát, arrinek egy csöppet sem örülnek a szeghalmiak. A hid mellett a Berettyó túlsó partján ugyanis lassankint egész váró irósz alakult, ahol körülbelül 1000 ember lakik. Ezekre végtelenül hátrányos az, ha az anyaközséggel nem közlekedhetnek tetszésük szerint és épen ezért sürgetik az uj hid felépítését. Az uj hid létesítése a ónban sok nehézségbe ütközik. A hozzá vezető ut ugyanis csak vicinális ut, amelyen sem az állam, sem a törvényhatóság nem köteles hidat építeni. Az a járási utibizottság kötelessége. A bizottság el is készítette az uj hid tervét és költségvetését, mely szerint 70,000 korona volna az építkezéshez szükség. A bizottság azonban ekkora összeggel nem rendelkezik. Ezért megkereste a községet, a két érdekelt ármentesitő társulatot és a vármegyét is az iránt, hogy járu janak hozzá a hid építési költségeihez. A községi képviselőtestület a polgárok érdekeit tartva szem előtt, meg is szavazott 14,000 koronát, a két ármentesitő társuFelperesböl — elitólt Érdekes törvényszéki tárgyalás. A gyulai törvényszék egyik főtárgyalási terme érdekes jelenetnek volt színhelye csütörtökön délelőtt. Eay öreg ember vádolt erősen egy másikat, aki őt megveríe. Harag cikázott az öreg szemében, amikor az ellenfeléi ő' volt szó. Azt szerette volna, ha a bíróság egyenesen akasztófára ítélte volna az ellenfelét és bizonyosan nagy lelki gyönyörűséggel nézte volna végig Bali Mihály mesteri munkáját a törvényszéki palota udvarán. Meg is győződve szentül, hogy a törvényszék kemény büntetést mér a vádlottra. Mennyire elbámult azoDban, mikor a törvényszók jo gos önvédelem címén felmentette a másikat, vádióból őt degradálta vádlottá és el is ítélte, igaz, hogy csak csekélységre. Ilyen eset még nem esett meg az öregen. El is sóhajtotta nagy keservesen : — Nincsen itt igazság, mióta meghalt Mátyás király ! Gyurik Jánosnak hívják az öreget, akivel ez az érdekes eset megesett. Különben Mezőberényben az öreg szőlőkben lakik. Mint szőlősgazda, nem megvetője a jóféle boritalnak és bizony megesik elég gyakran, hogy felönt a garatra az öreg. Igy törtónt ez a mult óv őszén is, egy szép szeptemberi napon. Amint e boldogságos állapotában az utcán ténfereg kaszával a vállán, megpillantja Székely Julist, a szomszédja leányát. Székely Julis formás, pajkos fehérszemély ós pajkosságával sokszor megbo3Szantotta, kinevette az öreg Gyurikot. Es a sok bosszúság jutott az eszébe, mikor meglátta a leányt. Mogorván rákiáltott: — Várj csak te ! — Na mit akar, vén csont ? — kérdezte a leány és nagyot kacagott. — Ne nevess, te fruska! — pattant fel az öreg. — Még maga akar abban nekem parancsolni ? No ez igazán furcsa ! És tovább nevetett Székely Julis. Gyurikot ez a viselkedés annyira kihozta a sodrából, hogy lekapja válláról az éles kaszát és a lány felé dobta. Ha ügyesen félre nem ugrik a lány, könnyen baja történhetett volna. Székely Julis ám nem olyan lány, aki megijed a maga árnyékától. Az olyan kemény hu^u, tűzről pattant magyar lányok nem szoktak gyávák lenni. Most sem szaladt el, hanem oda ment egészen közel az öreghez: — Mit akar, mért dobta felem azt a kaszát? — kérdezte haragosan. — Majd megmondom én te fruska ! — fcnyegeíőizött az öreg. — Na hát mondja meg, itt vagyok, ragyogok 1 — Ezért ni 1 Nesze ! Ezzel az öreg Gyurik megragadta a lányt és elkezdte verni. A lány se hagyta magát és dulakodni kezdett az öreggel. Talán egyedül is elbirt volna véle, de történetesen, vagy a nagy lármára kijött az utcára az apja. Mikor az öreg Székely Pál meglátta, hogy a lánya bajban van, odarohant és a nehéz fütykösével elkezdte érdekelni Gyurikot. Ugy el találta látni a baját, hogy szegénynek két hétig kellett az ágyat nyomnia. A bosszú azonban forrt benne: — Beperelem, bezáratom 1 — hajtogatta folyton. És be is perelte Székelyt meg a lányát, akik súlyos testisértéssel vádolva állottak csütörtökön a biróság előtt. Ügyesen védekeztek, mindent az öreg Gyurikra tollak, úgyhogy a biróság beigazoltnak látta mindkettőnél a jogos önvédelmet és felmentette őket a vád alól. Ellenben Gyurik bácsit közcsend elleni kihágás miatt egy napi elzárásra és 10 korona pénzbirságra Ítélte. Az itólet azonban nem jogerős, mert az elítélés fölött ugyancsak mól tatlankodó Gyurik felmentés, a királyi ügyész pedig Székelyék elítélése ós Gyurik büntetésinek súlyosbítása coljából fekbbeztek. KróniKa. fi tavaszi levegőben Milyen jó most ja'rni 1 Ugy szeretnék sárkány lenni S szállni, szállni, szállni I De minő pech : a termetem Nem egész habkönnyű S idelenn kell bandukolnom . . . — Kérem, ez nem szörnyű? Csakugyan igy tavasz táján Megbomlik az ember fi komolyság, nagyképűség fiz ördögnek sem kell. fiz öreg is szilaj csikó, Ha a mezőn járkál, fl fiatal pedig fürgébb fi fecske madárnál. Fecském, fecském édes fecském, — ügy-e, ez a nóta? — Gyere haza, nem láttunk már Vagy hat hónap óta 1 Te helyetted csúnya madár Szállongott a légben : Halottakra váró holló, De elűztük szépen. ~ Gyere, gyere, mutass példát Nekem is, meg másnak: Neki adtuk nagyon magunk' fi lustálkodásnak I fi dolog már alig smakkol fiz embernek máma, Pihenésre nyugalom kell, — Ez a jelszó járja. Pedig munka ébredése Volt a tavasz mindig, Manapság a dolgos embert fi lusták leintik. Dolgozna a parlament is De nem lehet néki, Megzavarják a munkának Konok ellenség!. Dolgozna a tartalékos Idehaza szépen, Ha rágondol, még könnycsepp is Csillog a szemében. De a császár parancsára Lustának kell lenni, Csak akkor nem, ha a szerbnek, Muszkának kell menni. Dolgoznának a kortesek, Ha választás vóna, Hogy mikor lesz, az ég annak fi megmondhatója. Ha megbukik ez a kormány, Kavarog az örvény, S megsemmisül az újdonsült Választási törvény. fi dolognak akadálya Vagyon tehát szépen Kifogás is kerül mindig, Másnak ugy, mint nékem, Most is vége krónikámnak És megmondom nyiltan : Kifogásom az, hogy máma Már eleget Írtam. Quy. kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás ma- fe bélyagfcafskaál, kSszvénynél, cgsk&ffestegséptt, vlrtirnynét, awéw té* * tétopAkí szorvefc fcartrtj&isti ttb* ut&m, TnéssHw maesta mtujut!*. SCHVLTES ÁGOST •^^.^JS^TE Asszonyoknak. A divat. A kabátos ruha és a köpeny, mely szinte már tipikus viseletté lett sétára, látogatóba stb., épp oly lassan, amilyen biztosan, teljesen |megváltoztatta az öltözködés módját. Az anyagában, formájában és kivitelében mindenik a legnagyobb változatosságot mutatja. Mig egyrészt kizárólag célszerűnek igyekszik lenni, másrészt látjuk némelyik modellen a törekvést az elegáncia felé. Ám mindig megfelelni igyekszik a célnak, amelyet szolgál és szinte kiszorította az úgynevezett szövetruhát. Az ipar, mely csodálatos módon nagyon hamar tud alkalmazkodni az árakat illetőleg; a divat, mely a szövetszükségletet minél kisebb mennyiségre le tudja szorítani, mind kedvez az átalakulásnak, ennek a divatirán nak és igy jutottunk el a könnyű selyemruhához. A divatos selyem mind lágy és simulékony, leginkább egyszinü, simán szőtt, vagy a saját színével mintázott, amikor az alap kissé krepezettnek tetszik, amelyen simán fekszik meg a minta. Színben kedvelt az erős gráná'piros, gesztenyebarna, mandulazöld és természetesen a fekete, ó-arany, sötétlila, ezüst-szürke és szóveri kék. Csipkében a sárgás, illetve a spárgaszin a keresettebb, még pedig vállpántnak, zsabónak ós ujj nak nyer alkalmazást. Újdonság a magas öv, mely selyemből rakott, a természetes derékvonalat jelzi és mintegy összeköti a derekat a még most is könnyedón redőzött aljjal. A mintázott szövetből, különösen ha az fekete, a poplénen ós voálon kívül köpenyt is készítenek. Yan egy grenadinfóle atlasz mintázattal, rámázsnak nevezik, mely különösen szép ós elegáns. Az átmeneti időre angol szövetekből készítik a köpenyeket, háromnegyed hosszura ós elől élesen elkanyaritva. Az ismert laza formán kivül, mely szabásban annyira eltér az elődjétől, azt láituk a legújabb modelleken, hogy kedvelt az inkább testhez álló forma és igy inkább kabát lett belőle, mint köpeny. Egyebekben, ha az uj tavaszi kabátos ruhakat nézzük, valami lényeges változást nem észlelhetünk rajtok. Most is még az egyenes forma a kedvelt, de a kabát már rövidebb, legfeljebb 68—70 cm. hosszú; jobban testhez álló, lebbenyes, ügyesen alkalmaznak rajta zsebet ós hajtókát színes mintázatú anyagból, ami által nőiesebbé válik. Ez a változtatás annyival örvendetesebb, mert nagyobb tere van az egyéni Ízlésnek. Az aljba elől, oldalt vagy hátul néhány ráncot illesztenek, miáltal alól kissé bővül, ami ezen a téren is némi haladástjelent. A C3'pőpánt is divatos megint és tartja magát a mideres alj is. Szokták az aljat hátul beráncolni is, amikor azután a két oldalától kezdve hátrafelé öv fogja le a ráncokat; ám hamar megjegyezzük, hogy ez csak karcsú alaknak való viselet. Célszerű újdonság ós az idénynek valóságos szenzációja a zseb, melyet be is varrnak, de rá is tűznek az aljra, hanem oly kicsi, hogy egyáltalán nem pótolhatja a nagy tasakot, ha csak meg nem szokjuk, hogy az eddiginél kevesebb dolgot cipeljünk magunkkal. ÚJDONSÁGOK. Iskolai misszió. Húsvétra nagyarányú iskolai agitációt kószit elő a „József Főherceg Szanatórium Egyesület. Tanítónők és tanitók nemes buzgóságára apellál, hogy segedelmükkel húsvéti áldozásra szólítsa fel az iskolák vidám gyermekhadát a legszentebb cél: a tüdőbetegek megmentése érdekében. Kétségtelen, hogy: az iskolai miszszió sikerülni fog fényesen. A gyermek lélek fogékony minden szép iránt és kellő kioktatás mellett a gyermekvilág nagyszerű és eredményes munkát fog végezni beteg kis pajtásai érdekében. Rajtunk, tantestületi tagokon a sor, ránk hárul a feladat, hogy szeretetteljes vigilitásra serkentsük kis tanítványainkat, megértetvén velük, mi fajta veszedelem is tulajdonkép a tüdővész és micsoda munka az, amelyet fillérjeikkel istápolhatnak ? I Ezeknek a soroknak az a céljuk, hogy kollégáimat és kolleganőimet szeretettel buzgóságra serkentsem. A „Szanatórium Egyesület" tiz esztendős példátlanul kedves munkája megérdemli, hogy testestől-lelkestől segítőivé szegődjünk. Nincs mása a magyar kulturális vagy emberbaráti mozgalmakban