Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-08-14 / 65. szám

Békéscsaba 1910 aug. 14. 5 — A vármegyei nyugdíj szabályreudelel módosítása. A dijnokok nyugdíj igényének megállapításához valamint az özvegyi ellátás mérvének ujabb szabályozására vonatkozó rendelkezések a vármegyei nyugdíj szabályrendeletébe felvétetvén, azokat a törvényhatóság elfogadta ós a, módosított szabályrendeletet jóváhagyás végett most másodízben felterjesztette a belügyminiszterhez A belügyminiszter azonban a szabály, rendeletet ezúttal sem hagyta jóvámert dacára annak, hogy a dijnokok a többi tisztviselőkkel egyenlő befizeiósek teljesítésére vannak kötelezve, mégis a nyugdíjazás, özvegyi ellátás ós neveltetési járulékok tekintetében hátrányosabb helyzetben lennének a többi tisztviselőkkel szemben. Ennélfogva utasítja a vármegyét, hogy ezt a sérelmet szüntesse meg, vagy pedig a dijnokok hozzájárulását szállítsa le. Indokolatlannak tartja azt a szabályrendeleti módosítást is, mely szerint a tisztviselők özvegyei 1800, mig a kezelő személyzet özvegyei csak a férj 1600 korona fizetésóig kap 50 százalék özvegyi ellátást, továbbá, hogy a tiztviselők gyermekei után 240, mig a kezelő hivatalnokok után csak 160 korona neveltetési járulók fizettetik. A belügyminiszter kifogásaival a legközelebbi rendes közgyűlés fog foglakozni. — Tüzethányó ártézi kut. C s á n k i Bálint vásárhelyi kutfurómester Tótkomlóson a napokban a községnek egy 315 méter mélységű ártézi kutat furrt, amelyből a vizzel együtt gyúlékony gázok is ömlenek ki, még pedig oly nagy menynyiségben, hogy a meggyújtott gáz állandóan ég. A különös kútnak csodájára járnak a környékbeli lakosok ós az egyszerű fizikai tüneménynek már száz meg száz babonás magyarázója akadt. Nem lehetetlen, hogy a község a föld gázát az építendő gőzmalomnál fogja hajtóerőül felhasználni. — A Daloskör közgyűlése A békéscsabai Daloskör ma dóiután 5 órakor tartja Korosy László elnöklete alatt az ipartestület helyiségében közgyűlését, melynek tárgyai a következők : évi jelentés, számvizsgáló-bizottság jelentése. Tisztújítás ós indítványok. — Mezöberény kölcsöne. Mezőberény község képviselőtestülete az orvosi lakés ós a munkásházak építése céljából 80.000 koronás kölcsön felvételét határozta el. Az erre vonatkozó határozatot most terjesztette be jóváhagyás végett a vármegyéhez. — Az öcsödi hid restaurálása. Az öcsödi Körös-hid padlózata már nagy mértékben el van korhadva, ugy hogy a közlekedés sok veszedelemmel jar. Ennélfogva a vármegye 20.000 korona költséggel a padlózat helyreállítását határozta el. Az alispán most tette közzé az árlejtési hirdetményt, mely szerint ajánlatokat szeptember 13-ig lehet benyújtani. A hirdetményben kifejezésre jut az, hogy az ajánlatok nemcsak fa, hanem betonburkolatra is vonatkozhatnak. — Eltűnt 102 korona. Bujdosó János gyulai kubikosmunkás panaszt tett a rendőrségen, hogy az alatt a négy hét alatt, mig Gyulától távol volt, katonaládájából összekuporgatott 102 koronáját valaki ellopta. A rendőrség azonnal bevezette a nyomozást, de nem sikerült még a tettest kózrekeriteni. Nagy a gyanú, hogy a pénzt Bujdosó hozzátartozói tulajdonították el távolléte alatt. A vizsgálat ennélfogva most abban az irányban folyik. — Gyula erdőkezelési jarulókai. Gyula város erdőkezelósi járulók cimón még azok után az erdők után is fizetett tekintélyes összeget, amelyek már nem az ő tulajdonában vannak. így fizetett a József főherceg szanatóriumnak átengedett 27 hold ós a körös szabályozás céljaira kisajátított 7 hold után is, Erre csak ebben az évben jöttek rá. amikor kérték a földmivelósügyi minisztertől a túlfizetés visszautalását. A miniszter a kérelmet méltán, osnak is taalálta és az 1903-tól 1909-ig tévesen befizetett erdőjárulók fejében 516 koronát utalt vissza Gyula városának. — Szülök figyelmebe ajánljuk Rőser tan- és nevető intézetét Budapesten (alapitatott 1863 ban.) E kitűnő hírnévnek örvendő intézet magában foglal 3 osztályú felső kereskedelmi iskolát, mely teljesen egyenrangú az állami, községi és testületi felső kereskedelmi iskolákkal és 4 ossztályu polgári iskolát. Bizonyítványai államórvónyesek és az egy éves önhéntessógre jogosítanak. Vidóki tanulók az iskolákkal kapcsolatos nevelő internátusba felvétetnek. Értesítést küld Rőser János igazgatóBudapest, VI., Aradi-utca 10. — Msgas jutalek mellett ügynököket, utazókat keres ablakredőnyök elárusitására Schili inger Simon és Társa ablakredőny-gyára Budapest, gróf Zichy Je-nő-utca 16, hová írásbeli ajánlatok ós megrendelések intózandőti. — A gyulai közkórház szennyvize. A gyulai közkórház szennyvizlevezető csatornájának munkálatai ellen több, környékbeligyulai lakosnak kifogása van, amely kifogásoknak egy felebbezósben adtak kifejezést, amely felebbezós az | alispánnak a szennyvizlevezető csatornára vonatkozó engedélye ellen irányul. I Mivel a felebbezós akkor érkezeit be, már a munkálatok folyamatban vannak, 1 a közigazgatási bizottság hétfői ülésén ' elkésettnek tekintette, ennélfogva nem ! vette figyelembe. Csabai leány — borbélytanonc. Aki nagyobb külföldi városban megfordult, gyakran tapasztalhatta, hogy a fodrász üzletekben női alkamazottak szorgóskodnak, még pedig helyenként nem is kisszámban. Ezek a nők is ugyanazt a munkát végzik, amit a férfiak, hajat vágnak, borotválnak s a külömbség mindössze annyi, hogy a nők nagyrésze napszámos, mert nem tanulta ki a borbély mesterséget, illetőleg abban nem szabadult föl. Ilyen női alkalmazottakat a budapesti üzletekben találunk, sőt Aradon is, ahol egyik másik főnök felesége mesterkedik a borotvával. A borbólymestersóget azonban ezideig még egyetlen nő sem tanulta ki Magyarországon s az első borbólyinas leányt Arad produkálta. A Gru'ber I.-fóle fodrász üzletben ugyanis már hónapok óta tevónykedik egy csinosabb, körül belül tizenöt-tizenhat éves szőke leány, aki eleinte csupán haj munkát végzett, illetőleg tanú a, később azonban a beszappanozás körül is bőséges szerep jutott. Az utóbi időben pedig — a törzsvendégek nem kis meglepetésére — borotvát fogott ós tevékeny részt vesz a férfi arcok szőrtelentó sében. Természetesen mindenki érdeklődött az uj dolog iránt s igy pattant ki, hogy a csinos leány, akit Builur Mariskának hivnak, voltaképpen fodrásztanuló Gruber Istvánnál, aki két évre vette föl az első leány-inast, amikor az rendje ós módja szerint felszabadul. A nagy esemény egy óv múlva történik meg, mivel a leány már egy éve „inaskodik." B u d u r Mariska árva leány. Apja Békéscsabán évekig borboly mester volt. Amikor meghalt, a kis Mariska teljesen árván maradt. Aradon lakó rokonok vették magukhoz, akik aztán elhatározták, hogy megtanítják a leánynyal apja mesterségét. Bizonyos, hogy ez az elhatározás több reális érzékre vall, mint hogyha például varrodába adják a kis Mariskát mert ezen a pályán, ahol nem kell súlyos fizikai munkát végeznie, bizonyára boldogulni fog Budur Mariska, aki egyébként — a főnökének nyilatkozata szerint — nagy kedvvel és ambícióval dolgozik s igen ügyes, használható fodrász válik belőle. A cigányprímás hegedűje(Amikor az is baj, mikor pénzünk van.) - Fővárosi tudósítónktól — V á c z i Kis Lajos cigányprímás az Andrássy-utiHelvéczia kávéházban húzza a nótákat a mulatni vágyó közönségnek. Ez magában véve nem nagy esemény, mert a többi kávéházakban is ugyanazt tapasztalhatjuk. De felemlitésre méltó az az eset, amely szerdán éjjel történt a nevezett kávéházban. Egy kedélyesnek látszó uri társaság a késő éjjeli órákban ;ment be a kávéházba, amely különösen hires arról, hogy szép, de könnyüvérü hölgyek szívesen tanyaznak ott. A hangulat a lehető legrózsásabb volt; a cigányok épen egy aktuális kupiét játszottak, senkisem figyelt ugyan a zenére, mert mindenki a párjával volt elfoglalva ós bizony sokan mélyen belenéztek a pohár fenekére. Egyszóval, még az Istenek sem mulattak olyan jól, mint amilyen elsőrendűen a Helvéczia-kávéház vendégei szórakoztak a mult éjszakán. A társaság elhelyezkedett egy körasztalnál. — Pezsgőt kérek! — mondotta Moskovics Ernő zombori nagybirtokos, akiben igazi bácskai vér csörgedez. Nem sokáig üldögéltek tétlenül ; a mulatós fiatalember odarendelte a cigányprímást ós eijátszatta vele a legszebb magyar nótákat. A cigány gyönyörűen játszott. A bácskai földesúr pedig gavallér volt és egy darab ezresbankót csúsztatott a hegedű nyílásába. A primás ennek láttára majdnem elszédült ós a vonó iemegett a kezében. — Talán keveseled, hogy ugy megrémültél ? - kérdezte a humorizáló fiatal nábob. — És erre már elővette a hegedűben levő ezresbankó párját ós szintúgy becsúsztatta a hegedűbe, mint az előbbit. A cigány szeme örömében tűzben égett és nem győzte köszöngetni a fényes honoráriumot. Aztán egy kis pezsgőt is ivott a „banda" ós újra játszottak a füstös zenészek. Minden szem a kitűnően mulató társaságra irányult. De ezzel ők mitsem törődtek, csakis a gyönyörnek éltek. A földesúr most a távozást ajánlotta. És hogy a cigányok öröme még nagyobb legyen, elővette a harmadik ezresbankót ós a hangszerbe tette. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a primás kezében ugy remegett a hegedű, hogy Moskovicsnak szinte nagy megerőltetésébe került a papírpénzt a szük S alakú nyílásba helyezni.) A kedélyes kompánia eltávozott. A cigányok rögtön abbahagyták a muzsikálást." Első dolguk volt természetesen a tekintélyes zsákmány szétosztása. A primás próbálgatta a bankókat kivenni, de sehogysem sikerült neki. Aztán előkerültek különböző szerszámok : tollkés, olló, hajtű és ezekkel próbálták a pénzt kivenni. Nem birták A primás homlokán megjelentek a verejték. Most a másodprimás, a gordonkás, a brácsos, a pikulás, sőt még a nagybőgős kezén is keresztül ment a hegedű, de egyikük sem tudott vele boldogulni. A három darab ezresbankó ugy elbujt a szárazfában, mintha onnét sohasem akarna előkerülni. Miután sehogy sem tudták a pénzt kihalászni, a hegedűt szépen botakarták ós VácziKis Lajos, a primás hazavitte. Másnap elvitte a hangszert egy ügyes hangszerkészítőhöz, aki nagy fejcsóválás között ezt mondotta: — A hegedűből a bankókat kivenni nem lehet. Csak egy mód van, mely abból áll, hogy a hegedűt szót kell bontani- Ez pedig kockázatos dolog, mert könnyen elvesztheti a hegedű nemes hangját. Most tehát Öntől függ, hogy mit tegyen a hegedűjével, amely ötszáz koronával kevesebbet ér, mint a bentlóvő háromezer korona. Tehát most határozzon! A cigányprímás bizony kellemetlen helyzetbe került. Nem tudott választ adni. Mert abba, hogy kenyérkereső hegedűjét szétszedjék, sehogy sem akart beleegyezni. Viszont a háromezer koronához is hozzászeretett volna jutni. Hát most mit tegyen? Hit majd csak elhatározza magát Váci Kis Lajos. Be kár is volna, ha a kitűnő hegedű bübájos.hangját elvesztené, mert hirtelenében nem igen találna a primás egy másik hegedűt, aonlylyel egy óra alatt három ezer koronát tudna összehegedülni. A „szomoró" cigány, miután most dilemmáoa került, a jövőban valószínűleg alázatosan meg fogji kérni hallgatóit, hogy inkább a homlokára ragaszszák a kedves bankókat ós ne a száraz fájába tegyék. Vissza a régi jó szokással Tarkaságok. A londiner. Egy nagy jorgalmu helyen a motoros hirtelen megáll. Nagy csődület támad. A kocsiban felugrálnak az emberek és ilyedt kérdések röpködnek. — Mi az ? — Elgázoltak valakit? — Meghal? A csődület közepén egy kék kötényes szolga áll. Be van rúgva ós bárgyú mosollyal néz körül. — Miért nem vigyáz? — rival rá néhány ember, — most majd a motor alá került. — Részeg disznó! — kiált rá a kocsivezető — nem halotta, hogy csöngettem ? — Nekem neu csöngetett — vitatkozott az ember. — Kétszer is csöngettem, — ismétló a kocsivezető. — Az semmi. — Semmi ? — Igen is semmi. Én londiner vagyok, nekem báromszór kell csöngetni. Papúcs ur. Papucshistóriák voltak műsoron. Vagyis olyan történetek, amelyekbm a pipücs alatt szenvedő férjek eseteiről voit szó. Ezek során a következő kis fejezetet mondotta el a papucs-férj természetrajzából. Egy ember, aki a legnagyobb lumpok közzé tartozott, a házas életben az asszony dresszirozása alatt valóságos báránnyá szelídült. Ez a dr^sszura olyan sikeres volt, hogy a férj már nem is mert gondo.kozni a felesége nélkül. Tegnap aztáa ez a házaspár kiment ligetbe megittak már vagy három pohár sört, amikor a pincór megkérdezte a fórjet. — Parancsol még egy pohár sört ? A fórfi nagyon zavart volt, nem tudta mit feleljen, mert felesége nem nézett éppen oda ós ugy nem olvashatta ki annak szeméből a gondolatát. Ekkor igen alázatosan megszóliitotta az asszonyt: — Mond csakmamukám, mit gondolsz szomjas vagyok én még? Tanügy. Beiratás a békéscsabai ág. ev Rudolffogimnáziumba. A békéscsabai illetőségű tanulók felvétele augusztus 26—29 napjain lesz, délelőtt 8—11-ig; más tanulóké szeptember 1 -3-ig, délelőtt 8-11 ig, délután 2—3-ig. A beiratásnál minden tanuló tartozik atyjával, vagy annak helyettesével megjelenni, és titolsó iskolai, valamint születési és ujraoitási bizonyítványát bemutatni. A tanuló egész évi fizetni valója : 69 K 30 f. melv összegből 39 K. 30 f. a beiratásnál, 30 K pedig február első feliben fizetendő. Izraelita vallású tanulók hitoktatási dij címén 8 K.-t fizetnek ; vidéki ref. tanulók ós a gör. keletiek ugyanezen b cimen 5 K,-t, de csak abban az esetben, ha a nagym. miniszter úr jutalomdijat nem engedélyezne a hitoktatók részére. A főgimnázium tápintézetébe fizető tagnak felvétetik a gimnázium bármely vidéki növendéke. Az étkezés dija: ebédért és vacsoráért 150 K. csak ebédért 90 K. Ezek az összegek fólévenkint előre fizetendők, kivételes és indokolt esetben havi részletekben is törleszthetők. Javító és pótló-vizsgálatok sug. 31-én lesznek, délelőtt 8 órakor ; írásbeli magán- és fölvóieli vizsgálatok szept. 1-ón, d. e. 8 órakor. Az őszi pótló- és javitóéret ségi vizsgálatok ez idén a Rudolf-főgimniziumban P lesznek mégpedig aí írásbeliek szeptember 5., 6 ós 7 napjain, (d. e 7 órakor), a szóbeliek szept. 8 án. A javító érettségi vizsgálat dija összesen 15 K, a pótló-é: 20 K. (magántanulóknál: 53 K) Ezekre a vizsgálatokra az érettségizők szeptember 4-ón d. e. 8—-11-ig jelentkezzenek, Bukovszki János igazgató-tanár. — Tanitók gyűlése- A gyulavidéki r. kath. néptanító-egylet Gyulán, augusztus 23-án, a belvárosi isko a helyiségében reggel 9 órakor rendes kózgyülést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Az egyházi énektanítás, mint a vallásos nevelés fontos tényezője. Ériekékezés, tartja: Székely L íjos. 2. Pénztári jelentés. Előterjeszti : T ak á csy Lijos. 3. A magyar nyelv tanítása a nem magyar ajkú iskolákban. Felolvasás, tartja : J a n k ó Kiroly, békéscsabai r. kath. tanitó. 4. Nyilt vitatételek, indítványok, kérdések ós időközben felmerülő ügyek tárgyalása 6. Tisztújítás. K 115 tői kezdve métnrenkint. Prankó, már vámmentesen, házhoz szállítva. — Gazdag mintaválaszték azonnal. Selyemgyáros Henneberg, Zürich. BUDAPESTEN. Nyári «s téli gyógyhely, a magyar irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modernberendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek es urak részére. Török-, kő- éj márványfürdők ; hőlég-, szénsavas- és villamos-vízfürdők. A türdők kitűnő eredménynyel használtatnakjTstőleg csúzos bántalmaknál és idegbajok ellen. Ivókúra a a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. — Szolid kezelés, jutányos ár. Gyógy- és zenedij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az' Igazgatóság. TORVENYKEÍLS. § Csetepaté a háztér miatt Kovács István békóoi ügynök Hógely Gjbor házában lakott. Nem valami jő fizető lehetett, mert az áprilisi negytd alkalmával a háziúr erelyesen kijelentette, hogyha nem fizeti meg a házbért, le is ut, fel is ut, vagy pedig kirakja mindenestül együtt az utcára. E fölött keményen összevesztek, ugy hogy Kovács baltával fenyegette meg Hógelyt: — Azt próbálja csak meg, hogy engem kitegyen ! Majd ellátom én akkor a kend bajat! Hógely a nagy izgalomban egyenesen a közeiben posztoló Tóth János rendőrért futott. A rend éber őre íeg is jelent és erélyesen távozásra szólította fel Kovácsot, aki erre egyáltalában nemvo.t haj andó, sőt még arend' őrt is megfenyegette a baltával. A csetepaté annyira kiélesedett, hogy Tóth