Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-08-14 / 65. szám

Békéscsaba 191Ö aug. 14. bői semmi hátrány sem háramlik a lakosságra. Ő ezt azonban egyáltalában nem akarta elismerni és szinészies pózokkal játszotta el a tagadás szellemének szerepét. Szerencsére a képviselőtestület nagy többsége nem az ő álláspontjára helyezkedett s igy a tanács javaslata keresztül ment szépen. Korosy László főjegyző olvasta fel a kereskedelmi miniszter leiratát, mely szerint a miniszter elfogadja Csaba képviselőtestületnek az építési költség hét százalékának évi bér gyanánt történendő fizetésére vonatkozó határozatát s egyben utasítja a képviselőtestületet, hogy mivel a minisztérium illetékes ügyosztálya más tervek készítésével van most elfoglalva, készíttesse el Csaba a költségvetést és a terveket ós terjeszszen elő részletes bérajánlatot, mennyiért és mennyi időre hajlandó a felépítendő postapalota nagyobb részét az államnak bérbe adni. A tanács javaslata erre vonatkozólag az volt, hogy keres sók fel a minisztériumot a terv elkészítésére, mivel az Csabának megint néhány ezer korona ujabb kiadást okozna. E javaslat fölött meginduló vitában Áchim L. András volt az első szónok. Áchim nem ellensége annak, ha Csaba szépül, ha diszes középületeinek száma szaporodik, de ne menjenek ezek a lakosság kárára. A postapilota felépítéséhez is épen azon okból nem járul hozzá, mert benne a polgárság megkárosítását látjn. Csaba vezetőségének minden hasonló kezdése kudarccal végződik A villanytelep felábilását is át kellett volna engedni a Ganz-gyárnak, hadd élvezle volna az a jövedelmét s hadd sirt volna az a veszteségek fölött. Abba ő sohasem megy bele, hogy Békéscsabán diszes paloták emelkedjenek, amelynek tövében a nép nyomorogjon. Ha nem megfelelő a posta mostani helyisége, építsen másikat a kincstár, vagy építsenek a magánosok, de a község ne kövessen el ilyen ballépéseket. Az a telek, amely a postapalota számára ki van szemelve, most megér 60—70000 forintot s olyan értéket könynyelmüség volna odaajándékozni a kincstárnak. Jól tudja, hogy az egész csak pár ember kedvéért történik, akik a klikkhez tartoznak. Korossy főjegyző: Ez gyanúsítás ! Áchim: Ne adjon nekem utasításokat a főjegyző! R-mdreutasitást csak a bírótól fogadok el ! (Dühösen.) Maga csak alkalmazott, sajnos, dúsan fizetett alkalmazottja a községnek ! Erre a durva kijelentésre nagy zúgás támadt, de a nép atyja tovább menydörgött meglehetősen rekedt hangon: — Nem engfdem a község vagyonát elherdálni ! Építsen oda a község boltokat, lakásokat, azok többat jövedelmeznek. DJ a postapalotának odaépitése ellen tiltakozni fogok mindig! Id. K o c i s z k y Mihály nem oszija ugyan előtte szólónak a villanytelepre vonatkozó véleményét, do a postapalota telkére vonatkozó nézetét magáévá teszi. Annak a teleknek az ára most is nagy és rövid idő múlva még ez az értéke is megduplázódik. Szeberónyi Zs. Lajos szerint fölösleges most a vita, mert, ha jól emlékszik, egy régebbi képviselőtestületi közgyűlés már határozott ebben a kérdésben. Nem áll Áchimnak az az érvelése, hogy a postapalotának a főtérre való ;.hozatala egyes urak érdekében történik. Mai napság már nincsen ur. Ez a fogalom csak a régi időkből maradt fenn, mikor kiváltságos osztályok voltak. Most csak foglalkozásbeli különbség van az egyes emberek között. A szegény emb3i' is ur lehet a mapa emberségéből és a maga köréb3n, ép ugy, mint a gazdag. Az elöljáróság már régebben javaslatot te.t a nagyváradi postaigazgatóság utján a kereskedelmi miniszternek, tehát nem illenék most j egy meggondolatlan határozattal végét vetni a további tárgyalásoknak. Ezéri hozzájárul a tanács javaslatához. Korosy László főjegyző szerint szintén nem indokolt ós nem is illik, hogy a képviselőtestület megmásítsa régebbi határozatát. Eí dezavuáló lenne j egy erkölcsi testületre nézve. A nagyváradi postaigazgató személyesen megszemlélte annak idején ugy a magánosok által felajánlott telkeket, mint a községét és mindenképen ez utóbbit találta legalkalmasabbnak. Ebből is látható, hogy a községre nézve semmi kárt se jelent a postapalota építése, mert a ' posta érdeke elsősorban, hogy jelenlegi helyéről távozzék. I R e i s z Simon elfogadja a tanácsi j javaslatot, bár az ö lakásához közelebb van mostani helyén a posta. E:őtte fő azonban a község érdeke, aminek minden magánérdeket alája kell helyezni. Csodálkozik,; hogy most azok nem akarnak t tézményL ingyenes telep szá Var telemben képviselőit nak megma vitát újból f ról szó, mint régebben meg stádiumához, i tatkozni, hogy < sem. Majd mikt. és költségvetés szó vitáról. Most „ a tanács javaslatát. A c h i m L. András személyes ~ désben kér szót és válaszol Reisz Simonnak. A mult ülésen egy kezdő ipartelep támogatásáról volt szó, amely mellett kardoskodni erkölcsi kötelességének tartotta. De most a kincstárral állunk szemben, mely gazdag, hatalmas, melynek a posta igen jól jövedelmező üzlete, — minek kell annak kedvezményt adni! Épitse máshova a község a postapalotát. Ott van a Petőfi-liget. Annak is el lehet egyik sarkát venni erre a célra. Legfeljebb a bakák máshova mennek akkor szerelmeskedni. A huzamos ideig tartó vita után a képviselőtestület nagy többsége hozzájárult a tanács javaslatához. ez évi költségvetése. Most küldte le a miniszter. Maradnak a mult évi keretek. Békésmegye törvényhatósága még a mult óv végén tárgyalta ós fogadta el a vármegye 1910. évi költségveiését. Az elfogadás után a belügyminiszter elé terjesztette. Mielőtt azonban a minisztérium felülbírálhatta és leküldhette volna a költségvetést, bekövetkezett a kormányválság, annak folyományaként az ex-lex s a költségvetés ott hevert a minisztérium irattárában egészen a legújabb időkig. Félévig tehát Békés negyét is költségvetés nélkül kormányozták épen ugy, mint az országot. Most, hogy a törvényenkivüli állapotnak a parlament véget vetett a mult hónap végén, a minisztérium egymásután intézi el ós kü.di szét az ott heverő vármegyei költségvetéseket/Leérkezett Békés vármegyéé is. A költségvetést kísérő irat azonban némi csalódást okozott. A miniszter ugyanis kijelenti, hogy a költségelőirányzatba felvett többleteket nem engedélyezheti, mivel az ex-lexes állapot mizériáit még nem heverte ki az állam ós az államháztartás egyensúlya semmiféle többletet nem bir el. Ennélfogva a költségvetésnek csak a mult évi keretek között lehet ós szabad mozognia. Pedig a többletek a vármegye elég fontos érdekeinek kielégítését célozzák, így többek között régóta érzi hiányát a vármegye egy segéd levéltárosi állásnak. Különösen most volna szükség rá, mikor a vármegyei levéltár rendezésének fáradtságos munkája folyik, mely a főlevóbáros idejét csaknem teljesen igénybe veszi. A vármegye nem egyszer kérte ez állás rendszeresítését a minisztertől, de az nem teljesítette a kérelmet. Most a költségvetésbe ismételten fslvettók, de megint hiába. Szerepelt ezenkívül a többletben egy uj szolgai állás rendszeresítése is, mely szintén csak óhajtás maradt. A vármegye hivatalos helyiségeinek uj bebútorozására is szükség volna már, mert a mostani bútorok rozogák, ósdiak s ennélfogva célszerűtlenek. A költségvetésbe 4000 korona volt felvéve erre a c lra. Ennek is megmaradnia kell a jövő esztendőre. Mindössze egyetlen óhaját teljesítette a miniszter a vármegyének. Mint ugyanis nem egyszer megírtuk, a vármegyei tiszti nyugdijalap az utóbbi években bekövetkezett számos nyugdíjazás folytán most állandóan deficittel küzd, mert a befizetések nem állanak arányban a kifizetésekkel. A mult évben például 6000 korona volt a deficit. Ennek eltüntetése céljából a törvényhatósági bizottság akként határozott, hogy a hiányt az egyszázalékos vármegyei pótadóból fedezi. A miniszter ezt a hatarozatot most jóváhagyta ós megengedte azt is, hogy ez a pótadóból való levonás évről-évre állandó maradhasson ós miatta ne kellessék külön pótadót kivetni. A költségvetés egyébként 348,000 korona bevételt ós ugyanannyi kiadast tüntet fel. E tekintélyes összeg legnagyobb részét, 318,000 koronát az állam fedezi, a vármegyére mindössze az egyszázalékos pótadó, vagyis körülbelül