Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-28 / 60. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba l

r

i,0 julius 17 ennek képviselője, Hieronymi miniszter. Ki is állott és vagdalkozott erősen. Az elmúlt kormányt, az elmúlt többséget támadta, paskolta néhány lapjára fordított kardütéssel, majd éles vágásokkal. Mindent, amit az ellenzéki oldalról mondottak a kormány ellen, viszszaforditott erősebb és érzékenyebbenható támadásokra. Hogy most nincs költségvetés ésindemnitást kellett kérni, ezt a miniszter szerint az elmúlt kormány és többség okozta, ekként kerültünk a jelenlegi helyzetbe. Hogy az indemnitást az év végéig kérték ? — Hát nem a koalíció volt az — mondta — amelyik hat hónapra kért indemnitást? Nekik szabad volt, nekünk nem szabad. A miniszter riposztjaira a jobboldal felvillanyozva tapsolt. Beszéde végén pedig Khuen-Héderváry volt az első, aki kezet szorított véle. — Fogadd üdvözletemet, ifjú harcosunk. Most tehát van már pénz és ha pénz van, minden van. Már a katonát könnyebben adják, mert ha a pénz az emberek bőrére megy, a katonát meg szerezni katonadolog, egykettő, ripsz, ropsz . . . senki sem veszi magára a felelősséget, hogy mert a képviselők beszélni akarnak, hát a fiuk tovább szolgáljanak, a póttartalékosokat pedig beinvitálják bakakosztra. Az alkotmányos rend helyreállása tehát most már csak napok kérdése, mert az ujoncjavaslattal hamar végeznek. Már kedden, az indemnitás megszavazása után megőrölt két szónokot az ujoncvita ós nem is sokan vannak feliratkozva, pedig hát az ujonckérpós hálás téma, mert a kuruc magyarok alaposan neki mehetnek az osztrák ármádiának. Dehát nem lesz vita A kánikulai meleg kezes bárányokká teszi a véresszájú ellenzéki férfiakat is. nagy számmal jelentek meg a közgyűlésen, aminek magyarázatául a nyári munkák, főképen pedig a nyaralások szolgálnak. Maga a tárgysorozat nem volt valami gazdag. A szó szoros értelmében vett közérdekű ügy nem is szerepelt rajta, pedig szerepelhetett volna, mert van. Fontos ezek között különösen a Köröscsatorna ügye. E csatorna ellen, nem tudni, mi okból, a társulat valami érthetetlen animozitással viseltetik. A mult évben pusztító csabai tífuszjárványnak is elsősorban az volt az oka, hogy a csatornában viz helyett valósággal pocsolya volt, hálás telepe a járványt terjesztő bacillusoknak. És most se mondható előnyösebb hír arról a csatornáról. Sárga, iszapos, piszkos viz van benne és még az is olyan sekély, hogy gyakran nem kap kellő mennyiségű vizet az öntözött réti villanymotoros szivattyú. Pedig a nyári melegben szokott leginkább fellépni a tífuszjárvány, mint Budapest példája mutatja. A közegészségügyi érdek követeli ennélfogva, hogy az Ármentesitő Társulat ne fukarkodjék a természetadta kincscsel, hanem sűrűbben lássa el friss vizzal a csatornát. A közgyűlésnek, melyen gróf Széchenyi Antal elnökölt, egyik legérdekesebb tárgya Künzl Ernő t. igazgató-főmérnök jelentése volt, melynek közérdekübb részét az alábbiakban köAz Alsófehérkörösi Ármentesitő Társulat közgyűlése. Érdekes ig. főmérnöki jelentés. Békésmegye legnagyobb vizitársulata, az Alsófehérkörösi Ármentesitő, Belvizszabályozó ós Vizhasznositó Társulat e hónap 25-ón, hétfőn délelőtt választmányi-, délután pedig özgyülést tartott gyulai székháza nagytermében. A társulati tagok közül nem valami „Az árvédekezéssel kapcsolatos kiadások 1666 K. 73 fill. összeget tettek ki. Nagyobb kellemetlenséget okoztak azonban a belvizek, melyek természetesen akkor jelentkeztek a' legnagyobb menynyiségben, mikor az árvizek a legmagasabbak voltak. Nem mulaszthatom el ez alkalommal tisztelettel bejelenteni, hogy a társulati főlecsapoló csatornában igen sok viz jut lefolyásra oly területről, mely nem képezi társulati árterünk tartozékát és ez okból jóllehet a gyulai, borosgyáni, gyuriréti csatornák ez alkalommal nem vezették a számított maximális vizet, egyik-másik belviz levezető csatorna pedig még nincs is kiépítve, a főlecsapoló csatorna alsó szakaszán mégis közel a vízmennyiség számított maximuma jutott lefolyásra. Ezért üdvös volna kellő időben arról gondoskodni, hogy az idegen területről lefolyásra jutó vizek vagy ott raktároztassanak, avagy, hogy a főlecsapoló csatorna felső szakasza tisztítása alkalmával nagyobb móretekkel látassék el, hogy a kigyósi uradalom az ismétlődő belviz-kiontésnek kitéve ne legyen, melyek miatt már évek óta az uradalom társulatunknál több ízben panaszt emelt. Mindenesetre azonban módot kellene keresni, hogy a társulatunk kötelékébe boldogságtól már szinte olvadásba kezdett, mint a jégcsap a napfényben. A vőlegény, markotai, javakorbeli ember, már másodízben próbálkozik a házassággal. Kis leánya maradt az első asszony után, amelló'kellett valaki. Igy mondta ; de sok zsírral volt kikenve a lator s még nemcsak emellé kívánta a fehérnépet! Tehette különben, mert volt hozzá módja. Ugy mondják a rossz nyelvek, hogy ezek miatt és nem gazdájuk szép szemeiért adtak ki Szücsók a Dávid Jóskán, aki pedig sokáig legyeskedett a kis leányuk körül s a kinek a forró csíkjaitól lánggalégő piros rózsák kezdtek nyílni a Magda fakó, színtelen arcán. De hát azok a rossz nyelvek a gyehenna tüzére valók. Annál inkább arra valók, mert lám a tiszttartónét is gyanúba fogták, hogy összeszűri a levet a fiatal ispánnal s mógis a tisztartónó aszszony csak fólesztendőe rá szökött el az ispán után. Igaz, hogy Szűcs Magdától csak az oltár előtt a tiszteletes ur kérdezte: — Felelj, csak lélek szerint felelj édes leányom, szereted-e ezt a tisztességes személyt! Az apja meg az anyja nem is gondoltak ilyesmire. Tudták ők magukról, hogy a szerelem, meg a nyomorúság olyan portéka, ami elé nem kell harangozni, mert egyszer valamikor magától is megjő mind a kettő. Búnak hajtott fejjel ült az asztal mellet az a szép asszony. Lesütötte a szemeit s csak néha lopva nézett az urára. A vőfély a cifra mondókáit még cifrábbakkal szerezte meg, a muzsika meg szólt s a táncoló fiatal asszonyok telt csípője izgett, mozgott a zene ütemére. Vaiamikor, nem is olyan régen, senki sem táncolta ugy a mártogatót mint a liliomszál menyasszony, de most, mintha a kedve is megcsappant volna, még a bokázón se melegedett fel. Pedig az ember ugyancsak gyilkolta a sóvárgó pillantásaival, szeme bogarában ott leselkedett a vágy, hogy ennek a törékeny teremtésnek (hej 1 nem törnek azok azért olyan könnyen össze) a lelkét, testét a magáévá tegye egészen. A lakodalmas nép ki gyalogosan, ki kocsin, csak reggelre oszlott szót. Akkor indult útnak az uj házaspár is. Puha ülés volt a kocsin, csak ugy süppedt a teher alatt. A gazda maga mellé ültette a kis feleségét, kezébe vette a gyeplőt, egyet szisszenteit a két ló röpült, mint a szél. Lobogott a sörónyük s lábaikkal minha a levegő-eget szelték volna. Nem is erre a nyomorúságos földre való volt az a két szép paripa. Szűcs Magda alig, hogy sorra nézhette az ismerős házakat, ugy vélte, azok röpülnek s ők állnak egyhelyben, mozdulatlanul. A határkőnél még egyszer visszapillantott. Sürün száguldott a pusztáról a füst, sötétségbe húzva a közelségben mindent. Magda megismerte, hogy az a csúnya fekete füst, a Bodoláék kéményéből terpeszkedik az ég felé, "íert azok szárititott gazzal tüzelnek. Azt a tiszta kék füstöt, meg a Dudásók kéménye veri; a Dudásóké, akik dupla fakonvenciót húznak az uraságtól. Aztán előre tekintett. A vörös major karcsú jegenyéi ötlöttek a szemébe. Megismerte az egyiket, amellett szokott várakozni Dávid Jóskára. Itt a Buzásék kender földje van, ott meg a keskeny ér kanyarog s a nádasból visszabókol feléje a sok-sok buzogány fej. Istenem, hát mindezektől ugy elszakadt most, mint a lányságától. nem tartozó érdekeltség a haszon arányában a költségek viselésébe bevonassák. Mivel egyrészt a veszei szifon bedőlt állapota miatt a vizeket nem lehetett a felső vidékről tökéletesen levezetni, a belvizek a kigyósi uradalom makkosháti majorjában a főlecsapoló csatorna töltéseit több helyen átlépték, a meglehetős rossz szikes földből készített töltéseket elmosták és az uradalomnak | nemcsak a legelőjót és kaszálóját, hanem j elég nagy területen a szántóföldjót is ! ellepték. Be kell jelentenem, hogy minden tőlünk telhetőt elkövettünk, hogy ! a vizek gyors elvezetésével a kárt lehetőleg csökkentsük. 1 Az alsó szakaszon a belvizek okozta kellemetlenségeket növelte az a körülmény, hogy a veszedelmes helyzetben ( lévő vélt torkolati zsilip miatt a szivattyú telepet nem lehetett addig megindítani, | mig a Kettős-Körösben a vízállás egy bizonyos mértékig meg nem apadt. E helyen a belvizeket az árviz által a torkolati zsilipre gyakorolt nyomás ellensúlyozása céljából a megengedett magasságig duzzasztani, illetve raktározni kellett, hogy ez által a torkolati zsilip állékonyságát biztosítsuk. A belvizek tökéletesebb elvezetése céljából az idei nyár és ősz folyamán — az alatt az idő alatt, mig a szifon építési munkálatai tartanak - a költségvetésben megállapított összeg erejéig a fő- és fényesi csatornákat kitisztítani szándékozunk és ezzel kapcsolatban a főcsatorna partjait a makkosháti major területén emelni, a fényesi csatornán az átereszeket esetleg bővíteni fogjuk. A veszei szifon részlet-tervei a hivatalos ut betartásával a földmivelósügyi m. kir. minisztériumhoz felterjesztettek. A régi szifon roncsain ik eltávolithatása és az újnak megépithetóse céljából az élőviz csatornát két helyen erős fzídfallal elzártuk és egy ideiglenes jellegű körülvezető csatornát képeztünk ki, ugy hogy az élővizcsatorna viz? a munkagödör megkerülésével találja lefolyását. A munkagödörben állandóan jelentkező fakadó vizek, valamint a Kígyósról a főlecsapoló csatornán időközönként lefolyásra kerülő belvizek kiszivattyuzására egy lokomobillal hajtott centrifugál szivattyút óhajtottam bérelni. El kellett azonban szándékomtól állani, mivel a lokomobilórt (fűtőanyag, kezelőszemélyzetet beleértve) napi 50 korona haszonbért kértek és mivel előreláthatólag 100 napon át szükségein lesz a gépre, ez mintegy 5000 korona kiadást okozott volna. Utána járva a dolognak, 8760 koronáért epy teljesen uj 12 lóerős benzin lokomobilt lehet beszerezni, a melyre társulatunknak mindég szüksége van, mert a jelenben is minden évben kell egynek a Fekete-körösi szivattyútelephez való kiszállításáról gondoskodnom, ami mintegy 290 korona évi kiadást okoz, abban az esetben is, ha a lokomobilt egyáltalában üzembe sem vesszük, az uradalotn a ki- és beszállítást önköltségen eszközli ós a használatért bórt nem számit." A tartalmas ós terjedelmes főmérnöki jelentést a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Gyulavári és Ant közsóg lakosai kérvényt nyújtottak be az Ármentesitő Társuláshoz az iránt, hogy engedje meg nekik a gáton való közlekedést legalább arra az időre, mig az aratási, általában a mezei munkálatok befejezést nyernek. A gáton ugyanis gyorsabban és könynyebben lehet a közlekedést lebonyolítani. A társulat azonban a kérelmet nem teljesítette, mivel az a vízjogi törvénybe ütközik. A törvény ugyanis tiltja, hogy a gátakon bármiféle jármüvei is közlekedni lehessen. A gátakon csak a gyalog-közlekedés engedhető meg. A számadások során bejelentette a főmérnök, hogy a magyar földhitelintézettől 4 000,000 koronás kölcsön 28 ik 95.000 koronás törlesztési részletére csak 51.658 korona, a 800.000 koronás kölcsön 14-ik 19.000 koronás részletére pedig csak 1528 korona folyt be. A két | kölcsön törlesztési hátraléka tehát 60 903 i korona, mely után a társulat a főkötvény értelmében öt százalékos késedelmi kamatot tartozik fizetni. A többi szőnyegen fekvő tárgy a nyilvánosságot nem érdekelheti, mert nagyobbára a társulat belügyeire vonatkoznak. Bajok a gyulai jéggyár körül. Zúgolódik a közönség. Közei van a csőd. Megírtuk annak idején, hogy az enyhe tél következtében, mint országszerte mindenütt, Bókésvármegyében is mozgalom indult meg jégmüvek felállítása iránt. Intenzivebb mozgalom először Békéscsabán keletkezett, ahol Schreyer József cég vette kezébe az ügyet és hamarosan fel is építtette a Köröspárton a jéggyárat, mely némi a kezdet kezdetén előállott mizériát leszámítva, azóta állandóan üzemben van, a közönség igényeit kielégíti. Gyula város is gondoskodni akarván ugy a hatóságok, mint a magánfogyasztók jégszüksógletének fedezéséről, mint már emiitettük, elfogadta a Szabó Emil és Társa budapesti cég ajánlatát, amely szerint 20.000 korona egyszersmindenkori szubvenció fejében a cég felállítja a jéggyárat s tiz éven keresztül tartozik járványok esetén a hatóság részére szükséges jeget díjtalanul kiszolgáltatni, a vágóhídi jégtartót ingyen megtölteni és meghatározott árért a magánfogyasztókat is a szükséghez képest ellátni. Tiz év után pedig teljesen a város tulajdonába megy a gyár. Az egyezség megkötése után hozzáfogtak a gyár építéséhez, mely azonban igen lassan haladt. Végre junius utolsó napjaiban megindult az üzem. Ebben azonban nem sok köszönete volt a közönségnek, sem a vállalkozóknak. A gépak ugyanis nem működtek jól. Folyton romlottak. Megfelelő generátort nem tudtak kapni. Végre is két motort állítottak be. Ekkor azonban más baj állott elő. A cég ugyanis 10—12 fokú vizre számított ós most kitűnik, hogy 15—18 fokúnál hidegebb vizet nem lehet kapni, ami óriási különbséget jelent a termelés mennyisége tekintetében. Mert az természetes, hogy meleg vízből sokkal több munkával és több idő alatt lehet jeget fagyasztani, mint hidegből. Arról, hogy a gyár naponta száz métermázsa jeget termeljen, — ahogy előre tervezte volt — még hallani sem lehet. Állandó volt a panasz kezdettől fogva azok részéről, akik jégért mennek, hogy néha félnapig kell a fagyasztásra várakozni. A türelmetlenebbek fólfagyasztásában is elviszik a jeget, Legtöbben pedig jég nélkül mennek haza. A szintén érzékenyen károsult cég igyekszik a közönség igényeit kielégigiteni olyképen, hogy Budapestről hozat jeget, de ez egyrészt költséges, másrészt pedig még igy sem lehet fedezni a szükségletet, mert vannak napok, hogy a fogasztó vagy nem kap egyáltalában semmit, vagy pedig sokkal kevesebbet, mint amennyinek átvételére kötelezte magát. Eddig a közönség még a kezdet nehézségeinek tudta be a mizériákat, de most, hogy a kánikulai hőség bekövetkezett és a tífuszjárvány réme fenyeget, a közönségben feltámadt a méltatlankodás és zúgolódás. Ezzel szemben az üzem vezetői tehetetlenek, elvesztették a fejüket ós nem képesek az akadályokat elhárítani. Pedig a bajokért csak magukra vethetnek, mert Gyula város közönségé nem oka a mizériáknak ós ez a körülmény nem menti fel őket az elvállalt kötelezettségek alól. A vendéglősök és szállodások most azon igyekeznek, hogy a céggel kötött szerződést felbontsák, amely esetben Budapestről hozatnak jeget. Mint értesülünk, legközelebb Gyula város képviselőtestülete is rendkívüli közgyűlést tart, amelyen szintén a céggel kötött egyezség kerül tárgyalás alá és valószínűleg ott is a felbontás mellett határoznak. E szerint a gyulai jóggyár csődöt mondott. A csabai ügyvédjelöltek Tiltakozás egy törvényjavaslat ellen Tagadhatatlan, hogy az ügyvédi pálya a legnehezebb pályák egyike. Igen nehéz és amellett igen hosszú. Leghosszabb valamennyi egyetemi végzettséget igénylő pályák között. Nagyon sokszor megtörténik, hogy egyesek de-