Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-07-21 / 58. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba l r i,0 julius 17 ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, zivatarokkal. — A csabai közkórház szükségletei. Csaba község kórházi bizottsága kedden délután ülóst tartott, melyen a közkórház különböző szükségleteire beérkezett ajánlatokkal foglalkozott. Nem bontotta fel a bizottság a fertőző pavillon belső berendezésére és a fehérnemük szállítására beérkezett ajánlatokat. Ezek felülbírálására bizottságot kül- j dött ki, melynek tagjai R e m e n á r Elek j kórházigazgató, Wagner József építőmester és W i 1 i m István h. gazda- j sági intéző. Ez a bizottság ma, csütör- ' törtökön délután 4 órakor fogja felbontani és elbírálni az ajánlatokat. A tüzelő anyag szállítására több ajánlat érkezett be. Ezek közül a közül a kőszenre és kokszra legolcsóbb volt a szegedi Schweiger cég ajánlata, tehát azt fogadta el a bizottság. A faszállitást megosztotta Grünwald Kálmán ós Schwarcz Gábor csabai kereskedők között, akik egyforma ajánlatot nyújtottak be. — Válasz'ás a csabai ipartestületben. A békéscsabai ipartestület julius hó 31., vasárnap délután 3 órakor a városháza nagytermében dr. D e b r ec z e n i Lajos tb. főazolgabiró elnöklete alatt rendkiviili közgyűlést tart amelyen választás utján betölti a lemondás folytán megüresedett elnök, két alelnök és két előljárósági tag állását. — Házasság. Hesser Jenő csabai kereskedő házasságot kötött S p i t z e r Irén könyvvezetőnővel Békéscsabán. — Egyházlátogatás. A békósbánáti református egyház esperese, Dombi Lajos, gyulai lelkész e hónap folyamán tartja meg a sárréti egyházakban a szokásos kanonista vizitációt. A vizitáció pontos idejéről már levélben értesítette az esperes az egyházakat. — Eljegyzés. Lepény Tamás csabai hentesiparos eljegyezte Orosházán K o v a 11 s i k Herminát. — Szabadságon. Dr. Wallfisch Ferenc csabai községi orvos ma kezdi meg aug. 20-ig terjedő szabadságát. Távollétében dr. Reisz Miksa községi ügyvezető orvos ós dr. Vas Vilmos helyettesítik. — Békésvármegye - közmüvelődóki bij zottsága f. hó 13-án dálután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen P á 1 Ernő titkár előterjesztette a tél folyamán tartott előadásokról szóló terjedelmes és tartalmas jelentésót, amelyet lapunkban már alkalmunk volt ismertetni. — A bizottság egyben egyelőre elvileg megállapodott a jövö tél [folyamán tartandó előadásokról, érdemleges határozatot azonban csak október hó folyamán fog hozni, amikorra is a helyi bizottságok a községekben tartandó előadásokra vonatkozólag javaslataik megtételére felkéretnek. — A csabai közigazgatás tanulmányozása. A csabai közigazgatásnak nagyon jó hire lehet az országban. Csak is erre lehet gondolni, ha már távoli vidékekről tanulmányozására jönnek. Legutóbb Tompa Antal temesszentandrási főjegyző töltött el itt párnapot a közigazgatás tanulmányozása céljából. A vendégnek a községi tisztviselők szolgáltak a szükséges magyarázatokkal. — Nemzetközi vas- ós gépipari kiállítás Budapesten. Az aradi kereskedelmi ós iparkamara ezúton is közli az érdekeltekkel, hogy a* Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete József főherceg őfensége védnöksége alatt, a magyar kereskedelmi kormány támogatásával, a jövő évi május ós junius havában Budapesten, a városligeti iparcsarnokban nemzetközi vas- és gépipari újdonságok ós szabadalmak kiállítást rendez. A kiállítás vasipaii cikkekre, háztartási, valamint kisebb ipari és gazdasági gépekre, motorokra, közlekedésügyi, építkezési, halászati és tengerészeti, műszaki üzemi cikkekre stb. helyezi a fősúlyt, de azért nagyobb gépek, modellek, vagy rajzok alapján ís bemutathatók. Jelentkezni a kiállításra f. évi november 30 ig lehet a kiállítási irodában (Budapest, VI. ker., Gyár-utca 38.) Egyébként az aradi kamara irodája minden érdeklődőnek lMoioácraPil ad fftlviláSOSÍtáSt. — Zászlók az elemi iskolákban. Még a koalíciós kormány kultuszministere, gróf Apponyi Albert intézKedett arról, hogy az ország minden iskolában nemzeti zászlók legyenek. A zászlók meg is érkeztek a vármegyeházára. Szétküldésükről most intézkedett az alispán. Csabának harminchót nemzeti szinü lobogó jutott. — Segódjegyzöválasztás Gádoroson. Gádoros község képviselőtestülete a kedden tartott gyűlésen D u d o s i t s Elemórt választotta meg segédjegyzőnek L i p c s ey Sándorral szemben. — A selyemfonodai „sztrájk". Egyik csabai lapban rikitó színekkel megrajzolt cikk jelent meg arról, hogy a csabai selyeinfonoda munkáslányai sztrájkba léptek. E tekintélyes kacsával szemben az igazgatóság kijelenti, hogy a fonodában sztrájkról szó sem lehetett, csupán egy földmivelósügyi miniszteri rendeletből kifolyólag szabadságolták a leányokat az aratás idejére. Most, hogy az aratásnak vége van, a lányok szépen megjelentek a gyárban ós folyik vigan a munka tovább. — Kedélyes estély. A Békéscsabai Iparos Olvasókör 1910 évi julius 23-án (szombaton este,) a Széchenyi ligeti pavilonban, saját könyvtára javára, táncmulatsággal egybekötve kedélyes estélyi rendez, a következő műsorral: 1. Magánjelenet. Előadja G r u b e r Lázár. 2. Monológ. Előadja G y u r i c a Mariska. 3. Páros jelenet. Elmondják S z t a n k ó Ilonka és F i s c h e r Imre. 4. Magánjelenet. Előadja Zelená k Rózsika. 5. Magánjelenet. Előadja Újvári Mihály. 6. Dialóg. Előadják Y a r g a Mariska és T ó t h János. Beléptidij: Személy-jegy 1 korona, háromtagú családjegy 2 korona. Kedvezőtlen idő esetén az estély másnap (vasárnap) tartatik meg. — A papucs. A papucs mindenesetre a legérdekesebb ruházati cikkek közé tartozik. Különösen a pipogya férjek és a nősülésre hajlandó fiatal urak érdeklődnek iránta. Most azonban meggyült a baja véle a bíróságnak is, mégpedig a gyulai vásárból. Ezen a nagy sokadalmat élvező vásáron ugyanis egy J ukos Juon nevű oláh csavargó odasompolygott több ízben C s e t e Pál papucskószitő sátorához és több papucsot ellopott. Az utolsó kísérletezéskor azonban rajtaveszett, mert lefülelték. Mivel Csete a tolvaj szigorú megbüntetését kívánta, a rendőrség átadta az ügyet megfelelő eljárás céljából a bíróságnak. — Az elhagyatott gyermekek tartásdija. A községeknek nagy anyagi áldozatot okoznak a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek. Ezekről 14 éves korig a községeknek kell gondoskodniok. Az okozott kiadás megtérítését kórhetik a megyétől, ez viszont az államtól. A legutóbbi vármegyei közgyűlésen több község kérte a 7—15 éves gyermekek tartásdijának megtóritósót. A közgyűlés az elhagyott gyermekek tartásdijának megtérítése fejében utalványozott a központi alapból Gyulavári községnek 600 koronát, Újkígyós községnek 250 koronát, Bókéssámson községnek 180 koronát, Gádoros községnek 270 koronát, Csorvás községnek pedig 3C0 koronát ós felhatalmazta a vármegye alispánját, hogy ezen összegeket a segélyalapból utalványozza ki. Tekintetbe véve a méltánylást érdemlő okokat, kérte a közgyűlés a belügyminisztertől, hogy Gyulavári községnek 49C3 korona, Újkígyós községnek 1600 korona, Csorvás községnek 1100 korona, Orosháza községnek 2374 korona és Gyula városnak pedig 3000 korona államsegélyt engedélyezzen. De utasította a törvényhatósgi bizottság Gyula város polgármesterét ós a községi élőijáróságokat, hogy amennyiben az elhagyatott gyermekek tartásdijára fordított összeg sem a törvényhatósági bizottság által megállapított összegből, sem a netán nyert államsegélyből fedezetet nem nyerne, a még hiányzó összeg fedezéséről költségvetéseik során gondoskodjanak. — Verekedő vetélytársak. Faragó Pál és Szabó István gyulai legények nem valami közös ideál miatt voltak vetélytársai egymásnak. Csodálatoskópen egy állás miatt vesztek össze. Szabó ugyanis hetes volt Grünbaum Ármin gyulai kereskedőnél. Nem nagyon jól viselhette magát, mert a kereskedő elbocsátotta ós Faragót fogadta fel helyébe. Ezen Szabó annyira elkeseredett, hogy nekitámadt a felváltás napján Faragónak és ugy elagyabugyálta, hogy a kórházba kellett szállítani. — Útonállás. Madarász József 54 éves orosházi gyopárhalmi lakos panaszt tett a rendőrbiztosnál azért, mert folyó hó 3-án éjjel 12 óra tájban a lóvásár tér mellett Soós Antal és Boros Imre orosházi lakosok megtámadták ós pénzét 110 koronát tőle erőszakkal el akarták venni. Sególykiáltásaira odafutott Udvardi István rendőr, akinek azonban a két vakmerő ember majdnem elvette a kardját. A tusakodás közben odaért a szorongatott ember segítségére a fia is Madarász Sándor. Mikor a két támadó látta, hogy a dolognak rájuk nézve nem jó vége lesz, futásnak eredtek. A sötétben sikerült is nekik a menekülés. A feljelentő Madarász József kérte a rendőrbiztostól az illetők szigorú megbüntetését. — Tolvaj cigányasszonyok. Nemcsak a gyulai, de a környékbeli rendőrségnek is régi ismerősei már Nóvák Mari, Lakatos Angyel 03 L a k a t o s Mari. Mind a három angyal Fáraó ivadékai közé tartozik. Rendes látogatói ők az országos vásároknak, ahol a zsebelés díszes mesterségét folytatják. A legközelebbi országos vásár alkalmával szerencséltették Gyulát is. Akadt is préda a horogra Fazekas István személyében, aki azonban meglehetősen sovány prédának bizonyult. A három grácia egyike elcsente ugyan Fazekas jónztárcáját, de abban nem volt több iát korona ós 88 fillérnél. Még ezen is rajta vesztettek a peches cigányasszonyok, mert elcsípték őket. A rendőrség megindította ellenük az eljárást. Tarkaságok. A bizonyítványok. A járásbíróságnál valami becsületsértési ügyben hallgattak ki egy paraszt asszonyt. — Az asszonyt ne tessék kihallgatni, — mondla a panaszos — mert az felesége a vádlottnak. — Maga a felesége a vádlottnak ? — kérdezi a biró. — Igen. Itt megszólal egy tanú: — Nem igaz. Csak bagolyhiten élnek. — Hallgasson — pörlekedik az aszszony — ő az ón férjem. — Mennyi ideje élnek együtt ? — tudakolta a biró. — Nyolc éve. — És van-e valami bizonyítványa, hogy maga a felesége a váelottnak ? — Van bizony három. Két fiu, meg egy leány. Színházi anekdóták. Jarno bécsi színigazgatót megkérdezte valaki, hogy mi a véleménye a szinésznők erkölcséről. Jarno ezeket mondotta: — Egy igazi művésznőnek egészen más az erkölcsi törvénye, mint általában a többi színésznőknek. Az igazi művésznő a jó ós rossz fogalmán kivül áll. Ami egy átlagasszonynál erkölcstelenségnek volna tekinthető, az egy művésznőnél a zsenialitásnak a megnyilatkozása és a művészetének a bizonysága a filiszterekkel szemben. Azok a szinésznők, akik nem művésznők, olyan erkölcsüek vagy erkölcstelenek, amilyeneknek hazulról kikerültek. Ezeken a színház semmit sem változtat, mert ezek a nők akkor sem lettek volna másfóle erkölcsüek, ha nem lettek volna színésznők. — Hát mi az erkölcstelenség a művészetben? — kérdezték végül Jarnot. Mire nyugodtan igy felelt: —- Az egyedüli erkölcstelenség: a tehetsógtelenség. * Egy drámaíró, akinek a darabja történetesen megbukott, találkozik az utcán egy kritikusával: — Jónapot kedves mester. Nem ki- 1 sórne el egy darabig? — kérdi a drámaíró. — Szívesen, de nem a maga darabjáig — felelte a kritiku3. * Szinész-társaságban modern darabokról beszélgettek ós különösen a francia bohózatok frivolságáról folyt a vita. Egy idősebb színész, aki a színpadi erkölcs mellet szavalt igy szólta el magát: — Ha én ilyen disznóságokat akarok látni, akkor nem kell, hogy színházba menjek. Akkor egyszerűen otthon maradok. * A színigazgató a klakkfőnökhöz : — Mosta tói kezdve ne tapsoljanak. — Miért kérem ? — Mert felköltik a kritikusokat. A kenyérkereső asszony. - Hollósné de Grobois Nandine könyve. Hézagpótló, nagy szeretettel ós nagy gonddal megirt könyv került a magyar könyvpiacra. Részletes tájékozás és utmutatás, meleg baráti tanács, tapasztalaton alapult útbaigazítás szegődött egy kicsiny kötetben, a kenyérkereső nők nehéz országútjára hűséges társul.Benne van a kezdet nehézségeinek megvilágítása, a haladás föltételei, a célhoz jutás követelései. Világosan mutat rá arra az útra, amelyen haladva, csakis egyesek szorgalmán múlhat az elmaradás. A mellett pedig minden külső formaságon át, a közélet, a kenyéradók, a közbenjárók szinte megtévesztő labirintusából ad kivezető szálat az olvasó kezébe. Megmagyarázza, kivel hogyan kell beszólni, kit hogyan kell megszólítani, hova hogyan kell folyamodni, mit, mi módon lehet legkedvezőbben előmozdítani. Csak aki áthaladt már egy pár évtizeden és tapasztalatból tudja azt, hogy milyen könnyen dönt valamely küzködő ember sorsán a föllépés hiánya, vagy a megszólításban való járatlanság, csak az tudja igazán megítélni, hogy mit ér Hollósné könyve. Mert hiszen könnyű annak, akit az édes anya, gondos rokon, igaz barát támogat a létért való küzdelem kinos vergődésében. De hánynak jut ki ez a szerencse. És akinek kijut is, olyan tájékozottan, olyan körültekintően lát-e a kérdéshez, mint ahogyan Hollósné gondolta át, dolgozta föl és irta meg. Egy anya sem tehette volna mélyebb érzéssel papírra az élet legszükségesebb tanácsait, a hogyan a minden kenyérkereső nőre rövidesen nélkülözhetetlenné váló, e kézikönyv adja elénk. Elsőbben az iskolai kiképzés pontosságát hangoztatja Hollósné, mert hiszen ez az alap, amelyre építeni lehet. A továbbképzés szükségessége szintén világos, itt már azonban az anyagi tehetőség 'az irányadó. Pontosan ós részletesen számol be ennél a pontnál minden részletkérdésről, a beiratás dijáról, ösztöndíjról, költségről és feltótelekről, föl egészen az egyetemig. A csúcson pedig, ahol az orvosnő, a közhivatalnok, az újságíró asszony, a könyvtárosnő, a műfordító, az írónő, a különböző tanárnők, a művészi pályák lépcsőzete! kezdődnek, röviden, frissen, fárasztó kitérések nélkül körvonalazza még a követeléseket is, amelyekkel az ilyen aspiránsokkal szemben föllépnek. És elvezet sorba a postához, a bankokba, a magánhivatalokba, az ipar terére, a kereskedelemhez, a rendkívüli kereseti forrásokhoz és mindent egyszerűen, olyan természetesen értet meg velünk, hogy a legtájékozatlanabb vi. déki kisleány is azonnal tisztába kel hogy jöjjön vágyaival ós reményeivel A legnagyobb műveltséget követeli foglalkozástól le a legegyszerűbb nép iparig, a nő kenyérkeresetének minder ágazata belefórt ebbe a kicsi könyvbe mégpedig olyan hangon tartva, hogj átolvasása után még az is kedvet kap í kenyérkereső pályákhoz, aki nem szo rult rá, már pedig ha tekintetbe vesszük hogy Hollósné könyve hány olyan ke reseti forrásra mutat rá, amelynek eg; hitves, egy anya is kifogástalanul me"; tud felelni, — egy uj korszakot látunl megnyílni a vagyontalan leányok előt A férfiak zöme ugyanis nem annyir léhaságból, mint inkább gazdasági okok ból nem nősül s hogy ez mindkét nemr< nézve mily súlyos következményeké jár, fölösleges bővebben fejtegetni. H; azonban minden nő számára, a legkéj zettebből a legtudatlanabbig, nyílik ví lamelyes lehetőség a becsületes szerze ményre, a vagyontalan feleség nem les többé fogyasztó, terhes gondszaporit< hanem ellenkezően, családföntartó s< gitőtárssá válik. Hollósné pompás könyve a Bud; pesti HirJap könyvkiadó-vál.alalának k adásában jelent meg; ott és mindé könyvesboltban kapható 2 K 50 fill.-ói KU2 GAZDASÁG. Lehet-e aratás után zöldtrágyázást alkalmazni. Ujabb időben gazdaközönségüi kezd a zöldtrágyázás iránt nagyon é deklődni s valóban nagyon is kíván tos, hogy ez a trágyázási mód külön sen homoktalajokon általánosan elte jedjen, mert a zöldtrágyázás Campb talajmivelési módjával csakugyan m lehet kétszerezni — homoktalajokon a termést, miután pedig négymillió k hold homoktalajunk van az országbí a zöldtrágyázás nemcsak egyesek < deke, hanem országos érdek. Sok fordultak most aratás közben hozzá azzal a kérdéssel, nem-e lehetne zö
