Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-29 / 104. szám

5 (/ t v efegártsaf készít a Corvina nyomda Békéscsabán. TÖRVÉNYKEZÉS. leknó 9-én nságnyt a távoíse a 5 Briegelt1 fel5s jót vette a kis öszöil or 1 kis Máspénynber házra ;erős. ilbert 11-én iadiá)t eliladla azonróság lopás t penapi 28. ibbra illett, útak 2080 )— ) fii, okleszül. iya, 3 segéd, ;s leá<ocsis, föld, pinMária István halál. Özv. Dudás .Wátyásné, napszámos özvegye, 69 éves, aggkori végelgyengülés. Kender Györgyné, lakatos 38 éves, gerincvelőgyuladás. Szafián Ilona napánya, 3 éves, íorokgyik. Özv. Szabó Sátini agánzónő, 69 éve?, husdaganat. ,Kollárit

á (börSemez). A jelenkor legjobb tetőfedőlemeze Egyedelárusitó : I

Grünwald Mór Békéscsabán (Saját ház) Hirdetmény, A föld é3 házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Altaláuos jövedelmipótadó fejébon fizetendő a) a földbirtokra, a házbér alá esö ház•kra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak, a földtehermentességi járuléknak 30 ' százaléka ; b) a ház oíztályadó alá eső házbirtokra | a f. évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százalékac) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített töld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető ^föld- vagy házbirtokja állami adó és földtehermentesitési járulék cziméu a folyó évre kivettetett volna, ha a fö)dvagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosnak az 1883. XLVI. t.-e. 13. §-a álíal az a kedvezmény adatotf, hogy a) a föld és házbirtoknakáltalános jövedelmi pótadójából levonaudó az illető tulajdonolt bekebelező által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tény eg le nem rótt tőkemaradék egy évi kamtaa-nak 10 százaléka, feltéve, hogy e tökével kamatok is vaunak bekebelezve b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése ne:n az óv első napján

1 hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első ós utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. Az a) alat i bekezdésében foglalt intézkedésben világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az a/, évi kamat összeg, mely a adóévet megelőző év végén fennmaradt tőke maradék után jár. Hi tehát valamely föidbir tokos 1905. évi január hóban 100.000 forinto vett fel magán hitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 60000 irtot visszifizetett, a levonás alapját az 1906 évr

j, az 1905. évi deczember hő végén fennmaradt 40000 korona tókeiuaradék évi kamatjának 10 százaléka togja képezni. Ez eljárás azonban csupán az a) alatt bekezdésben emiitett közönséges kölcsönökrvonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől, a jele zálog-intézete'-tői felvett törlesztési köles a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis a hitelintézetekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pó'.adó kiszámításnál. aa) A bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő e^é-z tartamára vétetik az az öszszeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsönnek nem a megelőző, hanem a f. évi kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedve, ménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adó év fo.yamán is keletkeztek. (1891. 41 187. P. M R. 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik,, hogy ezen, az általános jövedelmi pótadónál szamitásba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893: 28,058. P. M. R. 13. P. K.) A vallomás az adóév jan. hó 1—31-ike közötti idíb

jn adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) E határidő lejária után és jelesül február 15-ig érkező vallomások az 1897. március 23-án kelt és „Pénzügyi Közlöny" 10. számában megjelent 21,275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben törtónt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben emiitett esstek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő etelte után valamely pénzintézetnél tkvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a telvett kölcsönnek tkvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból, az általános jövedelmi pótadónak jogosu- t latlan apasztása oéljából telekkönyvileg j be nem kebelezett adósságot vallanak be az 1883. évi XLIV. t.-c. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. 13897. 1910. L sz

> Tudnivalók Galli Gyula, jegyző. Kovács Sz. Adám, biró. az 1910. évi VIII. t,-c. értelmében az 1910. évi december hó 31-iki állapot szerint végrehajtandó népszám'álásról. I. A népszámlálás célja. A népszámlálás célja az egész ország' nak, valamint az ország egyes vármegyéinek, városainak és községeinek lélekszámát megállapítani s a népességnek mindazon viszonyait számba venni, amelyek akár miveltségi és gazdasági, akár nemzeti és társadalmi, vagy bármely más közszempontból fantossággal bírnak és amelyekre ugy a törvényhozásnak és a kormánynak, valamint a megyei, városi és községi közigazgatásnak, söt magának a társadalomnak is a közjólét és közmiveltség előmozdítására irányuló tevékenységhez mellőzhetetlen szüksége van. Ennélfogva minden egyei polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a nagy népszámlálási munkálatnak sikerességét tőle telhetőleg előmozdítani, hanem egyúttal jól felfogott érdeke is. Attól nem kell senkinek tartania, hogy a népszámlálásból bárkire bármi legcsekélyebb hátrány származhatnék. Erre nézve a törvény szigorú rendelkezései kellő biztosítékot nyújtanak. Az 1897. évi XXXV. t.-c. 17. §-a világosan kimondja, hogy a statisztikai adatok, igy tehát a népszámlálási adatok is, az adók kivetésénél alapul nem vehetők. Hogy pedig a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más módon se lehessen semmiféle, sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a törvény 15. §-a a 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat és a népszámlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, akik valamely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. II. Miből áll és mi módon hajtatik végre a népszámlálás ? A népszámlálás a tulajdonképeni népösszeiráson kivül a lakásul szolgáló épületeknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a 24 éven leiüli férfinépességnek a választói jogosultság kiterjesztése szempontjából figyelmet érdemlő némely viszonyainak számbavételéből áll. A népszámlás akképpen történik, hogy a népszámlálás időpontjában jelenlévő minden egyénről külön számlálólap, továbbá minden lakóházról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy házigyűjtőiv ám„tatik ki. A számlálólapokat és házigyüj tői veket vagy az egyes családfők, illetve háztulajdonosok, vagy azok helyettese (a családnak bármely, az adatok kitöltésére képes tagja), vagy a számlálóbiztos tölti ki, aki e végből minden egyes házban és lakásban megjelenik. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, akik a népszámlálási kérdőponeokat maguk képesek kitölteni, e fontos állampolgári kötelességet lehetőleg személyesen teljesítsék. Kívánatos továbbá, hogy az összeírás ideje alatt, vagyis január 1-je és 10-ike között, addig, amíg a számlálóbiztos az illető iakásban a lakókat össze nem irta, vagy a kitöltött lapokat be nem gyűjtötte, mindig tartózkodjék otthon olyan egyén, aki ugy magáról, mint a háztartáshoz tartozó többi egyénekről a számlálóbiztosnak a pontos adatokat te tudja vallani. III. Kiről keli számlálólapot kiállítani ? Számlálólap minden oly egyénről töltendő ki, aki az 1910. évi december 31-ike és 1911. évi január l je közti éjfél idóponjában a lakásban lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt). Azokról a csecsemőkről, kik az 1911. évi január hó 1-én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásba találja őket, nem kell számlálólapot kiállítani, ellenbeu azokról az egyénekről, akik az 1910. évi december 31-iki éjfél után halnak meg, noha akkor, amidőn a szám álóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is vannak temetve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanígy kiállítandó a számlálólap azon egyénekről is, akik december hó 31-éről január hó 1-jére forduló éjjelt a lakásban töltik (pl. az egész héten át szomszédos városokban, községekben dolgozó és családjuktól távollevő, de szombatonként hazatérő munkások, továbbá szabadságon otthon levő katonák, tanulók stb.) habár január 1-én, vagy azután a lakásból eltávoznak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiállítása azokról, akik csak az 1910 dec. 31. éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálólapok nem állíttattak ki. Igy például a december hó 31-én uton levőkről utazásuk közben a számlálólap nem lévén kiállítható, ezek ott számlálandók meg, ahova megérkeznek, ugyanígy a december hó 31, vagy január hó eleje helyet változtató gazdasági és egyéb cselédek is rendszerint ott veendők számba, ahová költöznek, vagyis az uj gazdánál. Mindazon egyének, akik a különös körülményeknél fogva 1910. évi december hó 31iki tartózkodásuk helyén megszámlálhatok nem voltak, aménnyibsn az uj tartózkodási helyen meg nem számláltatnának, valamint azok az egyének is, akik noha tartózkodási helyüket nem változtatták, tévedésből, mulasztásból, vagy bármi okból a számlálásból kimaradtak s erről tudomással bírnak, legkésőbb 1911. évi janáár hó 10-éig a községi elöljáróságnál számlálólapjuk kitöltése végett jelentkezni kötelesek. IV. Hogyan kell a számlálólapot kitölteni ? A számlálólapok kitöltésére nézve, a mennyiben egyes kérdópontok magyarázatra szorulnak, a számlálólapok kitöltésére vonatkozó utasítás irányadó. Azok a családfők, (vagy helyetteseik) tehát, akik a számlálólapokat személyesen töltik ki, ez utasítás megfelelő pontjait vegyék figyelembe, esetleg hagyják üresen azokat a kérdőpontokat, amelyekre nézve nincsenek egészen tisztában s amelyeket azután a számlálóbiztosnál) a családfő (vagy helyet vallása alapján kitölteni azonban külön is figyeln lálóbiztost azokra a kérd nem tudnak kitölteni. Minden kérdőpontra gyobb pontossággal kel születés évére, hónapjárí natkozó kérdés a népszf legfontosabb kérdőpontj kívánatos, hogy minden

1 les adatokat tudjon a felmutatni. A ki tehát i ját igazoló okmányok, házassági anyakönyvi ki munkakönyv,) vagy mi jegyzések (pl. imakőny tént feljegyzések) birtol előre keresse elő azokat nekkel nem rendelkezik, korán az illetékes lelkés egyházi főhatóság ren anyakönyvét ''jtalani a születés időpontjai* v Ha pedig netalán 15 korú gyermek születésé kétséges, erre nézve az hivatal ad pontos felvil V. Büntető ha Aki a uépszámláls hamis vagy valótlan ac j^... őlapra vagy a há szóbelileg hamis, vagy vall be, vagy az adats gadja : kihágást követ terjedhető pénzbüate (1897. évi XXXV. t.-c. gás ügyében a kir. jái el. (1897. évi XXXV. Ily kihágást köv magát, vagy valamel népszámlálás alól kivo láló-biztost bármi mód tréfálási célból is félre aki a rovatok kitölt felvilágosítást megtaga elöljáróság (városi hat' lálási ügyben megidéz meg nem felel s mult módon igazolni nem t sági vagy egyéb cselé akinek biztos tudomás meg nem számoltatott ganatositása végett a nál (városi hatóságnál hó 10-ig jelentkezni szállodás vagy szállóv natkozó különös kötél jesiti. stb. Aki pedig a néps tását hamis hirek terjeí vagy 67, által a felvé időben való végrehajts az ebből származó ká esetleg szükségessé vi egyéb intézkedések k .mi tartozik. (1897. évi XXXV. tőrvénycikk 14. § A hatóság elleni erőszak büntettél követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a számlálóbiztost vagy népszámlálási felülvizsgálót teendőinek végrehajtásában erőszak vagy fenyegetés által akadályozza, vagy valameiy intézkedésre kényszeríti vagy pe}dig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. (1910 VIII. t.-c. 5. §. és 1878. V. t.-c. 165. §.) Békéscsaba, 1910 dec. 16. Elöljáróság: ^orosy Lászlí, főjegyző. Kovács Sz. Adám, biró.