Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-29 / 104. szám

Békéscsaba, 1910 dec. 29. BÉRÉSMMTEI KÖZLÖNY 3 jolta, hogy a kurzus dologi szükségleeire szükséges összeget, 58 koronát ázavazza meg a tanitó számára a képviselőtestület. Ez meg is történt egyhangúlag. A szokásos havi jelentések tudo másul szolgá tak. B 1 a h u t Mihály képviselőtestületi tag mandátumáról lemondott. Helyébe Pollák Arnoldot, a parasztpárt kisebbik eszét hívják be. Néhány illetőségi ügy elintézése után Kovács Sz. Ádám biró a közgyűlést 10 órakor berekesztette. A feltámadásáról. - Levél a szerkesztőhöz, — Karácsonyi számunkban az alispánhoz intézett nyilt levél megyeszerte erős feltűnést keltett. Különösen Csabán tárgyalták sokan és találgatták : ki irta ? Hogy ilyen feltűnést keltett, igazolja azt, hogy sokaknak találta el gondolatát, hogy sokan óhajtják megtalálni valahogy a kibontakozás módját, a felszaggatott béke és rend helyreállítását. E cikkünk nyomán érkezett hozzunk az alábbi levél, melynek írója felkért bennünket a közlésére: „A felfordult állapotokat raarkánssul jellemző cikknek csupán egy paszszusa talált nálam kifogásra, ott, ahol a felfordult állapotok forrásául a csabai Népegylet keletkezését: „a gyászos koalíciós korszak korcsszülöttének

1- állítja. Ez egy téves állítás, mert a Népegylet 1904. évben engedélyeztetett, a koalíciós korszak előtt, Széli Kálmán kormányzása idejében. Hogy kezdettől fogva a parasztpárt bölcsője és nevelőintézete volt, azt tudta mindenki, a hatóságok is, mégis csak 1907-ben kezdtek vele foglalkozni ós került viszgálat 'á, 1907 április 3-án maga az egylet el*9ege is kért vizsgálatot, „mert 1904-től . - » volt vizsgálva, miáltal a könyvvezetés 'g van nehezítve" indokolással. A vizsgálat hosszú időn át húzódott; előbb a csabai szolgabiróság foglalkozott vele, azután az alispán küldte ki dr. Konkoly Tihamér megyei jegyzőt, végre ;s felfüggesztették működését, az egylet helyiségeit bazárták s a koalíciós korszak alatt azután nem is bírták kieszközölni, ho^y továbbra működése engedélyeztessék, megbízható infor nációnk szerint pedig ennek eleget jártak utána nemcsak dr. Pető Sándor, hanem Y á z s o n y i Vilmos is és más demokraták. Az eldöntendő kérdés nem volt éppen könnyű. Olyan szembetűnő, nagy szabálytalanságokat nem tudott a vizsgálat megállapítani, amelyek feltétlen okot szolgáltattak volna az azonnali feloszlatásara. A másik oldalról meg a gyülekezési jog szentsége, érinthetetlensége lett folyton hangoztatva. Közbejött az uj választói törvény tervezete. A szociáldemokraták, az erőre kapott munkásság izgatott vo'.t. Az izgalmat erős kitöréssé lett volna képes fokozni, ha egy alap nélküli, vagy egy sofismákkal erőszakolt okok alapján feloszlatnak egy szociálista Népegyletet. Igy aztán ott hevert az akta a miniszter asztalán egy éven át elintézetlenül. Igenis, a miniszter asztalán, mert Szabó László miniszteri tanácsos, a rendőri osztály feje elintézte, meghozta végdöntésé't, hogy miként? az természetesen hivatalos titok, annyival inkább, mert csak javaslat volt s a miniszteren függött a döntés. Nekünk azonban alapos okunk van hinni, hogy a végleges feloszlatást hozta javaslatba és azt már Hadik államtitkár is felülvizsgálta volt, de eközben beállva a koalíciós kormányra a feloszlás procedúrája és bizony nem sokat törődtek ezzel a kis ügygyei, mely egy erős elvi kérdés eldöntését rejtette méhében. Közben az egylet minden engedély nélkül vigan működött, jöttekmentek, sőt néha gyűléseket is tartotíak benne, . — mert időközben az egylet szobáit feloldotta a hatóság a zár alól, — igy azután az egyletnek sem állott érdekében, hogy forszírozza a döntést, sem Csaba akkori képviselőjének, kit erre nem is sarkalta már a nép, az istenadta nép és a Nópegylet vezetői. Akik a község érdekében állónak tartották volna, hogy ez a kérdés a községi rend és béke javára oldassék meg, csak sóhajtoztak, de nem tettek semmit, aminek bizony az a szomorú akadálya is volt, hogy nem volt kihez fordulni; mert hiszen a község akkori képviselője — nem volt arra alkalmas. Azután jött a — finale! A koalíciós kormány, mely nem olyan gyászos emlékű, mint ahogy szeretik rákenni, megbukott, felragyogott az uj rezsim, az uj kormány és első dolga volt 1910 május 25-én kiadott 91674. számú rendeletével a békéscsabai Népegyletet „feloldani a felfüggesztés hatálya alói, továbbá működését megengedni" és még csak egy szóval sem indokolta meg, hogy miért ? Sic volo, sic jubeo ! Igy tetszik, punktum. Ez az egyedüli ok. Igy esett az eset, — jó lesz tudni és . . . sokaknak megjegyezni." A csabai községi iskolák államosítása, Hozzájárult a miniszter. Mindenki tudja, hogy a városok és községek igen sok állami funkciót végeznek, autonómiájuk keretén belül sok olyan terhet kell viselniök, amelyek tulajdonképen az államot illetnék meg. Hogy ne menjünk tovább, ott van a népoktatás ügye is. Tagadhatatlanul az államnak legfőbb érdeke a

7, hogy polgárai a kulturának minél magasabb fokán álljanak, mert minél magasabb valamely nemzet kulturális színvonala, annál vagyonosabb, gazdagabb az az ország, amelyben lakik. E tétel igazságát azonban csak a legújabb időkben ismerik el. Az állam csak nem régen kezdte el befolyását és hatalmát a közoktatásügy terén is érvényesíteni. Azelőtt az egész oktatásügy az egyházak és a községek kezében volt, amelyek, elgondolható, mily súlyos terheket vállaltak ezáltal magukra. E terheket most már nem is igen bírják, ugy hogy az elemi és középiskolák egymásután mennek az állam protektorátusa alá. Csabának a külterületeken öt községi iskolája van, amelyek személyi költségei 8700 koronára rúgnak. A községnek régi vágya már, hogy e tehertől j is megszabaduljon s az iskolákat az ál! lam vegye kezébe. Ez, ugy látszik, most már sikerülni is fog, amennyiben a vali lás- és közoktatásügyi miniszter haj: lándóaz öt községi tanyai iskolát állami kezelésbe átvenni. A község kiadásai ezáltal csaknem 10,000 koronával csökkennek. Nézetünk szerint azonban Csaba községnek ezt a megtakarított összeget sem szabad hevertetnie, hanem kulturális célokza kell fordítania. Az iskolák tudvalevőleg mind túlzsúfoltak a város belterületén. Helyes volna tehát, ha a község egy nagyobb iskolát építene idebenn ós a tanyai iskoláknál megtakarított 10,000 koronát az uj iskola építési költségeinek törlesztésére fordítaná. Ennél hasznosabb célra nem is lehetne fordítani azt az összeget. A képviselőtestület a keddi közgyűlésen foglalkozott a kultuszminiszternek az öt tanyai iskola államosítására vonatkozó leiratával. Ugyanis már régebben felterjesztéssel élt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy az öt községi tanyai iskolát vegye állami kezelésbe. A miniszter válasza hamarosan meg ls érkezett. E szerint a miniszter hajlandó állami kezelésbe venni az iskolákat a szokásos feltételek mellett, tudniillik, hogy a község fedezi a dologi kiadásokat, az állam pedig a tanszemélyzetet fizeti. Ez is körülbelül 8700 korona megtakarítást jelent évente a községnek. Korosy László főjegyző felolvasta a miniszter által leküldött szerződéstervezetet is, melyhez a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. H a a n Béla felvilágosítást kórt a tervbe vett vandháli állami iskoláról. Korosy László főjegyző előadta, hogy a vandháti iskola terveit és költségvetését a kultuszminiszter az államépitészeti hivatallal készítette el, anélkül, hogy megkérdezte volna a községet, amelyet pedig az építkezési kölség

jk terhelnek. A terv szerint az iskola 19000 koronába került volna holott a községi iskolák, amelyek pedig hasonló méretűek ós csak felényi költségeket emésztettek fel. A község ilyen értelmű felterjesztést tett a kultuszminiszterhez és kötelezte magát, hogy felényi költséggel is építtet megfelelő méretű és szilárd iskolíépületet. A miniszter az államépitészeti hivatal tervének megváltoztatásával elfogadta a község ajánlatát s a jövő iskolai évben már meg is fog nyilni a vandháti állami iskola. A csabai ág. ev. egyház uj presbitériuma. Győzött a hivatalos lista. A csabai ág. ev. egyház presbitériuma tagjainak választása tudvalevőleg a mult héten, csütörtökön történt meg. Az a választás egyike volt a legérdekesebbnek a legközelebbi választások között, amennyiben erőpróbája volt az uj presbiterválasztási szabályrendeletnek, mely az egyházban a demagógiának vezető szerephez való jutását, tehát az egyházi anarchia meghonosodását van hivatva megakadályozni. A szavazás a község tiz kerületében szép rendben folyt le, dacára annak, hogy a parasztpárt vezetősége ugyancsak fenyegétődzött a választás előtt. A szavazatok összeszámlálása igen sok időt vett igénybe, mert az 500 szavazó lap mindegyikén 400—400 név volt kinyomtatva. Az összeszámlálás kedden este nyert befejezést. Az összeszámlálásnak az az örvendetes eredménye lett, hogy a parasztpárt vereséget szenvedett, mert még maga a vezér sem került be presbiternek. Mindegyik kerületben keresztül ment a hivatalos lista és az egyháztanács most az ev. gazdatársadalom legjavából, egyházát szerető tagokból van összeállítva. Igy, a választás befejezte után érdekes összehasonlítani a parasztpárt listáját a hivatalos jelöltek listájával. Az uj szabályrendelet többek között azt mondja, hogy a jelölésnél különös gondot kell fordítani arra, hogy az egyház tagjai foglalkozásuk szerint lehetőleg arányosan legyenek képviselve. Ennek a parasztpárt ugy felelt meg, hogy két intelligens egyháztagot jelölt, dr. Wagner Dánielt és H a a n Bélát (aki bizonyára legkevésbbó tehet arról, hogy őt jóakarója, aki a listába bejuttatta, felvétette a parasztpárt jelöltjei közé). Ezenkívül hat iparos volt jelölve (Gyuricza Mihály, Blahut György, Sztrac/inszki Pál, Vidovenyecz János, Gyurkó Mihály, Varga András). A többi parasztpárti földmives. Ellenben a hivatalos lista jelöltjei között 25 intelligens és 35 iparoskereskedő egyháztag volt, a többi földmives, köztük vagy 100 parasztpárti. Az intelligens jelöltek a következők : Áchim Gusztáv, Jéger József, Povázsay Zsigmond, Kovács L. Mihály, ifj. Kocziszky Mihály, Such Albert, Petrovics József, Seiler Elek, dr. Wagner Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Donner Lajos, Réthy Béla, dr. Margócsy Miklós, Korosy László, Zsilinszky Sándor, Varságh Béla, Omazta Gyula, Haan Béla, Badics Elek, Vidovszky Ferenc, Sailer Gyula, Babich Pál, Sucii Kálmán, Droppa Gyula,; Povázsay Máté. Áz iparosok közül pedig a következők voltak jelölve: Gulyás Mihály kerékgyártó, Gyurko Pál kovács, Bohus Pál ács, Prisztavok J. kovács, Ondroviczky Pál, Lipták P. János, Csicsely János kovács, Sajben Pál lakatos, Hankó Máté, Kokavecz Mátyás, Horváth Mihály, Molnár ,Sámuel, Kiszely Pál, Hugyecz János, Áchim László, ifj. Horvát Mihály, Molnár P. János, Michna.y Gusztáv, Havran Lajos, Uhrin András, Medovarszki Mátyás, Kovács Zs. Pál, Matulay Ferenc, Fábián Mátyás, Sztraczinszky Pál, Sztraczinszky György, Mengyan András, VaJykusz János, Martincsek Pál, Kován Endre, Jeney Endre, Frnda Miklós, Kiiment Mihály, Botyánszky János, Gajdács M. csizmadia. Ezek a jelöltek nagyobbrészt meg is választattak. Véres verekedés Endrödön. Félholtra szurkáltak egy embert. Szó, ami szó, a magyar még mindig virtuskodó nemzet. A százados harcok, amelyekben éltünk és mozogtunk, annyira hadakozó természetűvé tett bennünket, hogy ezt a természetet még a kulturális fejlődés sem tudta kiirtani belőlünk. Különösen a nép egyszerű gyermekeiben dühöng ez a nagy természet, pláne, ha egy kis alkohol is működik a koponyában. Csak bizony már nem a fokos járja, hanem a kés, amely amellett, hogy csúnyább ós alattomosabb verekedő eszköz a botnál, még veszedelmesebb is. Régebben éppen csak hogy meglékeltek egy pár koponyát, de most már nem egyszer halálos kimenetelű verekedések is történnek. Csaknem katasztrófális vége lett annak a verekedésnek, mely Endrödön esett meg január hó 28-án a K o h n Ignác korcsmájában. Vasárnap lévén, Uhrin József, Hegedűs Pál és Imre István endrödi legények betértek egy pohár borra, esetleg kettőre, j sőt háromra is. Már akkor ott voltak ! G y u r i c a Imre ós Tóth István. Uh- s rinék eleinte külön asztalhoz ültek ós j hajtogatták ugyancsak a hegy levét, pedig odaérkezósükkor is volt már ben• nük egy kevés kis ital. Uhrin anélkül is kötekedő természetű 9mber lóvén, a a bor hatása alatt igyekezett médiumot keresni magának. Egyszerre megakadt e szeme Gyuricán, akivel nem volt valami ió viszonyban. Mindjárt kötekedni kezdett: — Hogy löttyen a fittyen ? — Semmi közöd hozzá ! — válaszolt Gyurica. — De nekem van közöm hozzá ! — Ahhoz pedig nincs, ecsém! — Nincs ? Nekem nincs ? — pattant fel Uhrin. - És móg hozzá ecsém ? Nagy dühösen odament a Gyuricáék asztalához ós ott kezdte szidni Gyuricát. Tóth István végre is megunta és rákiáltott : — Hagyj bókét Imrének, meg az asztalunknak is. Menj a helyedre, a kompániádba ! — Még te mersz nekem parancsolni ? — ordított Uhrin és nekirohant Tóthnak. Hatalmasan mellbe vágta először, azután előrántotta a bicskáját és a Tóth karjába vágta. Tóth ekkor széket ragadott fel és annak a védelme alatt igyekezett az ajtó felé erősebb ellenfele elől, akinek segítsége is érkezett sógora Hegedűs Pál személyében. Hegedűs először a széket vette el tőle, azután egy bikacsökkel fejbe ütötte. Uhrin meg biztatta is: — Ne hagyd, üsd, üsd ! Tóth ekkor kimenekült az utcára, de támadói utána rohantak. Az utcán aztán Uhrin hatalmasan mellbe szúrta, úgyhogy összeesett. Épen a tüdejét érte a szúrás s miatta hetekig feküdt élet ós halál között. A királyi törvényszék súlyos testisórtés büntette miatt Uhrin Józsefet másfél évi-, Hegedüst pedig hat hónapi börtönre ítélte. Ezt az ítéletet a nagyváradi kir. tábla is jóváhagyta. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, szeles, hűvös" időt jelez' sokhelyütt csapadékkal. — Az év végén. Az 1910. óv is haldoklik már. Már csak pár nap kell ós leesik fejéről az élet koronája, hogy másnap a fiatal újév fején tündököljön. Ilyenkor év végén a gondolkozni szerető ós tudó emberek önkénytelenül is magukba szállanak ós számot vetnek azzal, hogy miképen sáfárkodtak az elmúlt esztendőben, teljesitettók-e kötelességeiket ugy, ahogyan azt kellett volna? Bizony talán egyetlen ember sem akad, aki azt mondhatná magáról, hogy lelkiismeretesen teljesítette mindennemű kötelességeit. Ugyanazért az év utolsó napján a templomok megtelnek vezeklő emberekkel mindenütt, akik bűneiket szánva-bánva fogadhoznak, hogy a másik évb9n lelkiismeretüknek tetszőbben viselkednek. A csabai ó- és újévi isteni tiszteletek sorrendje a következő : A reformátusoknál ó-óv utolsó napján délután fél három órakor lesz az istenitisztelet a főgimnázium tornacsarnokában. A szent beszédet Koppán y i Gyula lelkész fogja mondani. — Az újévi istenitisztelet vasárnap délelőtt 9 órakor lesz. Ott szintén Koppányi Gyula lelkész prédikál. A csabai róm. kath. templomban az óévi hálaadó-istentisztelet este 5 órakor kezdődik és Nemeskey Andor plébános tartja. Az ev. nagytemplomban 3 órakor kezdődő istentiszteleten H u s z k a Sámuel s. lelkész, a kistemplomban Csepregi György esperes-lelkész mondanak egyházi beszédet. Az istentisztelet itt fél 4 órakor kezdődik. — Eljegyzések. Dr. T a r d o s Dezső csabai ügyvéd eljegyezte R o s e n t h a 1 Mór nagyszónási bérlő leányát, Olgát. Dr. A r t i m o v i c s Gábor, rahói járásbirósági jegyző eljegyezte Csabán S e r e s s Jolán, polgári leányiskolái tanítónőt. Medovarszky Mátyás, Csaba község főpénztári ellenőre, eljegyezte özv. Molnár Pálnó leányát, Mariskát. V a s s Imre, volt csabai pénzügyőri biztos, jelenleg miskolci felügyelő leányát, I r ó n t eljegyezte dr. S'eeb e r g Béla, kir. törvényszéki jegyző. — Kinevezés. A nagyváradi ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló ítélőtábla kerületébe Z v a r i n y i Szilárd szarvasi járásbirósági díjtalan joggyakornokot, lapunk tehetséges poótamunkatársát, díjas joggyakornokká léptette elő.