Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-24 / 94. szám

Békéscsaba, 1910 nov. 24 BÉKÉSIEGTEI KÖZlOffT 5 tartjuk őket legalább főbb vonásokban megismertetni. Nagy mértékben túlzott — mondotta — és a valóságnak éppen nem megfelelő állitások azok, hogy a mult évben s az idén is olyan abnormálisan nagy a drágaság, aminő emberemlékezet óta nem volt s különösen oly csekély a felhajtás a fővárosi állatvásárokon, hogy a szükséges vágójószág egyáltalán be sem szerezhető. Hivatalos árjegyzésekből és felhajtásokról szóló hivatalos fe jegyzésekből kimutatja, hogy 1905--1907-ben, mikor a szerb marhabehozatal tetőpontját érte el, tetemesen nagyobb volt a hus ára az 19ö9-ik évinél. A sertés ára sem volt nagyobb a mult évben, mint 1905-ben. A hivatalos adatok bizonysága szerint a jobb minőségű szerb ökör ára alig egy-két fillérrel volt csekélyebb a budapesti piacon fogyasztás tárgyát képező másodrendű magyar ökör áránál s ennek a minő ségnek az ára a szerb behozatal elmaradását követő három éven keresztül nem csak hogy nem emelkedett, de sőt csökkent, bizonyságául annak, hogy a szerb behozatal elmaradása az élő állatok árát nem befolyásolta hátrányosan a fogyasztók szempontjából. A felhajtás tényleg csekélyebb ez idő szerint, mint volt a szerb áílatbehozatal alkalmával, de az eladatlanul maradt állatok számaránya nem változott, bizonyságául annak, hogy a felhajtás a keresletet éppúgy kielégítette a szerb állatbehozatal elmaradásának idejében, mint azelőtt. A húsárakat nem a szerb marha behozatalának eltiltása, hanem a mult évi felettébb rossz takarmánytermés szöktette fel. A mostani szokatlanul magas árak csak átmenetiek. A határ megnyitása a drágaságot nem enyhítené, de viszont kiS'ámithatatlan károkat okozna az or szág állattenyésztésének. A magyar agrárérdekeken csorbát ütni nem lehet. Vannak állattenyésztésünk terén egyéb oly aggályos jelenségek, amelyek az állattenyésztés érdekében céltudatos intézkedések életbeléptetését teszik kívánatossá. Ezek egyike a lefejésre berendezett tehenészetek, amelyek helyrehozhatatlanul pusztítják a tenyésztésre hivatott legkiválóbb egyedeket, a másik a borjuk és növendékállatók igen nagy mérvet öltött pusztitása. Legnagyobb hiánya azu*án ál'atttenyésztésünknek a megfelelő apaállatok hiánya. Kereken 62 ezer tenyészbikára lenne szükség, van pedig mindössze 38 ezer darab. A legfőbb feladat tehát a köztenyésztés számszerű emelése szempontjából a földmivelésügyi kormányra hárul. Kötelessége minden rendelkezésére álló eszközzel a tenyészbikahiányt csökkenteni. Ezenkikiviil tenyésztési irányunk felettébb egyoldalú és a hasznosításra való tenyésztés tekintetében még valóban alig a kezdetek kezdetén vagyunk. A már emiitett tenyészbika hiány enyhítésén kivül orvosszerül jelöli meg a tenyészállatdijazások reformját. Az úgynevezett szemre való biralatnak sem haszna, sem célja nincs. Rendszeresíteni kell ennélfogva az alapos bírálaton alapuló tenyészállatdijazásokat s a bírálatnál az állatok téteményképessége a külemmel legalább egyforma mértékkel veendő figyelembe. Feltetlenül szükséges azután, ho^y a kormány az eddiginél nagyobb támogatásban részesítse az állattenyésztést és tejgazdaságot s e célra az eddiginél jelentékenyen nagyobb összeget állítson ba a költségvetésbe. E'zel kapcsolatban szükséges, hogy a kormány az állattenyésztéssel kapcsolatos adminisztratív teendők egy részét áthárítsa a gazdatársadalmi testületekre. Hangoztatja az állattenyésztési egyesületek létesítésének fontosságát, az állattenyésztési segédek kiképzését, a tejgazdasági és tejszöveikezetek továbbfejlesztésének szükségességét, a legelőkérdés rendezését ós a havasi legelőgazdálkodás kifejlesztését. Állattenyésztésünk másik fontos ága, a sertéstenyésztés terén igen nagvok a bajok. A sertésállomány 1895 óta 25 százalékkal csökkent. Érdemes a megfontolásra, hogy nem volna e nagyon is indokolt a husfajták széleskörű tenyésztésbe vétele a mi viszonyaink között is, a hazai sertéstenyesztós kiegészítéséül. Legfontosabb a sertésvész megszüntetése, mert ha ez továbbra is az eddigi arányokban fogja sértésállományunkat pusztítani, hiábavalónak fogna bizonyulni a létszámemelésre irányuló minden tevékenység. Vé^'M sürgeti az állatlétszám pontos f* .t. Tarkaságok. A csavargó. A rendőrség elfogott egy csavargót. Bevitték a városházára, ahol kiderült, hogy egyike a notórius tolvajoknak. Reggel a rendőrbiztos eló vezették a sunyi képű embert. — Na, — szólt rá a rendörbiztos már megint ide kerültél, gazember ? ... Aztán ujabban mivel foglalkozol ? — A jó útra tértem ! — feleli szemforgatással a csavargó. — Talán dolgozol is ? — kérdezi gúnyosan a rendőrtisztviselő. — Vallásos életet élek. Ekkor haktákban jelenti a rendőr, aki a csavargót bekísérte: — Templomi perselyeket fosztogat! Magyarázat. Egy vendéglőben csendesen iszo gat egy amber és mellette ül a kis fia. Jönnek a sörös kriglik egymásután. Egyszerre megszólal a kis fiu : — Apám, mi az: részeg ? — kérdezte a gyerek. — Részeg ? . . . Az a részeg, aki annyit iszik, hogy berúg. — Mi az berúg? —• „Berúg" az, amikor az ember duplán lát . .. Látod azt a két embert ott a másik asztalnál ? Aki részeg, az négynek látja. — De apám, hisz ott csak egy ember ül — feleli csodálkozva a fiu. A távirat Egy gyulai állami tisztviselő Nagyváradon járatja fiát iskolába. A múlt héten a gondos anya nagy csomagot küldött fiának. Mindenféle apróságok voltak a csomagban. Sonka, szalámi, kolbász és sütemények. Két nap múlva sürgöny jön a fiútól „Hogy van édes apám? Gyuri." Eleinte nem értették az egész sürgönyt, annak okát ós célját. Végül az állami tisztviselő kisillabizálta a sürgöny értelmét. Táviratozott vissza : ^Megetted az egész küldeményt, rosszat álmodtál. Apád.Szójáték. Rossz ós jó szójátékokat nem közlünk ebben a rovatban. D^ Tolsztoj halála alkalmából egy oly ijesztően rossz szójátékot küldtek be hozzánk, hogy elrettentő példa kedveért is hozzuk : — Miben hasonlít egymáshoz a budapesti nyugati pályaudvar ós az asztapovói pályaudvar ? Felelet: — Abban, hogy mindkettő végállomás. A nyugati villamos végállomás, az asztapovói — Tolsztoj végállomása. KU2 GAZDASAG. Harmincmázsás tengeritermés. Hihetetlenül hangzik a magyar gazda fülében, hogy egy hold földről harminc mázsa tengerit lehessen törni, mert hiszen Magyarországon csak 8—12 mázsás tengeritermésekhez vagyunk szokva. Pedig a 30—35 mázsás tengeritermés nemcsak amerikai humbug, hanem olyan tény és valóság, amelyre már Magyarországon is számos példa van. Hermann tovarisovai földbirtokos honosította meg nálunk az úgynevezett Hermann féle teogerimüvelósi rendszert, amelyet az alábbiakban ugy ösmertük meg, amint azt Tovarisován űzik s a melynek segélyével ott állandóan 30—35 mázsás tengeritermóseket érnek el. A föld, amelyen ily óriási terméseket mutat fel Hermann vastag termő rétegű, szelíden homokos, barna agyag talaj, a forgó amelyen ilyen módon tengerit iermesztenek 4-es ; 2 táblán kukoricát, a harmadikon búzát, a negyediken zabot termesztenek. Minden termeny alá, minden évben 2 mm, szuperfátot adnak. Az összes búzába és zabba kat. holdanként 8 kg. vörös herét szórnak el, a buza és zab learatása után még ugyanaz év őszén a heréből magot fognak ; tiz óv alatt sikerült kilencszer kat. holdankint 135—150 kg. termés eredménnyel. A mag here levágása után a tövek újból kihajtanak, ezt azután ősszel zöld trágyául alászántjuk. A tengeri után 22 cm.-re szántanak, vagy csak 15 cm.-re, de 10—12-re fel is túrják a barázdákat. Tavasszal, márc. 20—25 ike közt az őszi szántást elboronálják és megkezdik a vetést, illetve az ültetést. Ebből a célból a talaj hosszában és keresztben 70 cm.-nyíre megvoualaztatik és a keresztezési pontokra 2 szem tengeri magot ültetnek ós azt meg is hagyják a kikelés után ugy, hogy 2—2 tő áll egymás mellett. Természetesen a későn érő nagy szemű fehér lófogu tengerit használják, amely ott rendesen beérik. Amint a tengeri kikelt, megkezdik kapáitatását lókapákkal és kapálnak mindaddig, mig a tengeri embermagasságú nem lesz. Ötször-hatszor megkapálják a tengeritáblákat s igy a tengeriföld sohasem kérgesedik meg, mindig porhanyó marad, teljesen gyommentes. Egy lókapával naponta négy holdat kapálnak meg egy irányban, tehát ezen terület mindkét iránybani megkapálására két nap szükséges. A lókapával egész közel mennek a tövekhez, amelyeket abszolúte nem töltögetnek fel. A kézimunka csupán arra szorítkozik, hogy a tövek jó egy tenyérnyire megporhanyittassanak s ezt a munkát nem kapával, hanem hegyes fácskával végzik. Igaz, hogy az elért óriási eredményhez nagyon kitűnő minőségű föld szükséges, azonban a kevésbé jó talaj is fog adni ha nem is 30 mázsás, de bizonyára 20—25 mázsa termést abban az esetben, ha Hermann-féle rendszer szerint müveit talajunknak minden évben két mázsa s?up jrfoszfátot ós zöld trágyát adunk. Ezen circa 25 koronát kitevő kiadás bőven megtérül a megkétszereződött termésátlagokban, g Békéscsabán ily módon való tengeri-termelést nagy sikerrel Ábrái Lajos ós ifj, Kocziszky Mihály űznek. Gabona árak* Békéscsaba, nov. 23. A budapesti gabonatőzsde irányzata, mert a hozatalok nem javulnak, nem veszitett szilárdságából. A csabai hetipiacon alig volt kínálat. üjbuza 20- 21"— Árpa 1320 Tengeri, uj, morzsolt . 9.40—10 — Budapest, nov. 23. Készbuza változatlan ; ápriisi buza 22 24, májusi 21.38, tenger 11.30. L FOGORVOS fogorvosi működését most már állandóan Békéscsabán, Főtér, saját házában ujra megkezdette. .Kollárit' (börlemez). A jelenkor legjobb tetőfedölemeze Egyedelárusitó : Grünwald Mór Békéscsabán (Saját ház) T saas Jókarban levő, hat lóerejü cséplőgép-garnitúra Békésen, Varga István tanyáján (Rosszerdei-út, első tanya) nov. 27-én, vasárnap délután 3 órakor árverésen el fog adatni. Hirdetés. Felhívjuk mindazon iparosokat, akik a B kescsaban építendő 24 megyei munkásházhoz 120 drb ablak és 96 drb ácsajtót készíteni akarják, hogy abbeli ajánlatukat Békéscsaba község mérnöki hivatalába 1910. nov. 24. d. e. 11 óráig adják be. Minta-ablak és ajtó a mérnöki hivatalban megtekintkető. Később érkezett ajánlat figyelembe nem vétetik. Békéscsaba, 1910. nov. 10. Békéscsaba község elöljárósága : Korosy, Kovács Sz. Ádám főjegyző. községi biró. WT Békésen két ház i mellék-épületekkel, mezőgazdaság: hoz nagyon alkalmas, azonnal el' adó. — Bővebbet: Balogh Testvérek IV. ker., Hatház-utca, 22. sz. alatt. Felhivatnak azon ács iparosok, akik az erzsébethelyi Máté portákon építendő 24 elnyerni óhajtják, hogy ebbeli ajánlatu! kat'1910. évi december hó 5 én délelőtt II i óráig a községi mérnöki hivatalban any' nyival is inkább adják be, mert később érkezett ajánlat figyelembe nem vétetik. A pályázat csakis a mérnöki hivatalban kapható ajánlati iv kitöltése által történhet. Összes faanyagot helyszínén a község adja, tehát csakis a munka kerül pályázatra. Pályázati feltétetelek ós terv a községi m rnöki hivatalban megtekinthetők. Az ajánlat bólyegmentes. Az ajánlati összeg 10 százaléka községi közpénztárba teendő le és a letételről szóló nyugta az ajánlathoz csatolandó. Békéscsaba, 1910 nov. hó 18 án. Békéscsaba község Elöljárósága : Galli Gyula, jegyző. Kovács Sz Adám, községi biró. BORKABATQK Valódi svéd ,LAVALLA'börböl készült, elegáns BŐRKABÁTOK szörmebélés és gallérral olcsó árban kaphatók Löwy Jakab L. és Tsa czég szabóüzletében Békéscsabán, Főtér. Vidéki megrendelésnél mellbőség megirása elegendő. Meg nem felelő kicserélhető. Meg nem felelő kicserélhető. pST MÍELEG '"ÜT" =© 2 H • 5 H 6 35