Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-20 / 93. szám

314 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. A községi választókerületek eddig a tizedek sorrendje szerint ugy voltak be­osztva, hogy a negyedik választókerü­letnek az átlagos arányszámot mégha ladó házszámai a külső területek két tizedével együtt egy külön választó­kerületet, az ötödik választókerületet al­kották Ez volt a legtermészetesebb, a leglogikusabb beosztás, melyben sem­miféle nemzetiségi szeparitizmus, vagy önző pártpolitika nem érvényesült. A jelen év nyarán, a községi kép­viselők választását megelőzőleg, az elöl­járóság azt javasolta, hogy a község II ik tizedének egynehány házszáma csatoltassék az V-ik választó-kerülethez, a többi választókerületek keretei máskülön­ben érintetlenül hagyassanak. Ebbe a képviselőtestület, miután lényegtelen módosításról van szó, bele is ment. A legutóbb megtartott községi kép­viselőválasztás kiírásakor azonban a vá­lasztókat nagy meglepetés érte. A közzé­tett hirdetményből arról értesültek hogy a választókerületek keretei — a régi Mezőberény tizedeinek rovására — lé­nyegesen meg lettek változtatva. Ugyanis nemcsak „egy néhány ház" lett a külső kerülethez csatolva, hanem vagy kétszáz ház a 3 ik választókerület­től elvétetett s ugyanannyi a külső ke­rülethez csatoltatott. A ÍV ik tizedhez tartozó azon házszámok pedig, melyek eddig az V ik választókerülethez tartoz­tak, onnan el- és a IV-ik választókerü­lethez csatoltattak. A régi Mezőberény összes választó­kerületeinek keretei tehát lényegükben meg lettek változtatva. Mindebben pedig nemzetiségi szempontok és az élelmes párt­politika érdekei érvényesültek. A régi Mezőberény lakosságának egy része azérr, mert tótajku, megfosz­tatott attól, hogy választói jogát régi, a logika ós a természetes rend szerint megállapított kerületben gyakorolhassa. Viszont az uj Mezőb erénynek a német­ajkúak által lakott tizede a/:on kedvező helyzetbe lett juttatva, hogy az eddigiek meilett négy képviselővel többet választ­hasson be a képviselőtestületbe. Vagyis az úgynevezett „tót barica" szegénytorsu lakói az V-ik választóke­rületet elveszítettek, ellenben a német­ajkuak által lakott úgynevezett „bivaly­város" lakói ugyanazt a maguk részére elhódították. Ez annyival igazságtalanabb és ve­szedelmesebb állapot, mert hisz a né­metajkuak áital lakott városrészben vari a legtöbb virilista és igy ezen városrész a községi képviselőtestületben a virilis­ták révón is túlnyomó számban van képviselve. Azok, akik ezt kieszelték, igy akar­ták visszafizetni a „tót barica" lakóinak azt, hogy a legutóbbi országos képvi­selőválasztás alkalmával a függetlenségi és kisgazdapárti jelölt: a „nemet"-nek kikiáltott Winter Ádám körül csoporto­sullak. Ezt a csoportosulást aíaposan szét­rebbentelek azok, akik a „tót barica" szegenysorsu lakosságát a „bivaly vá­ros" nemetajku lakossága által kiszorí­tották a község képviselőtestületéből. A nemzetiségi jelszavaknak ós a po­litikai pártok érdekeinek a községi köz­életbe vaió iiyeten behurcolasaba és meghonosításába a régi Mezőberénv lakossága, sőt hisszük, hogy maguk a nemetajku polgártársaink sem fognak belenyugodni soha. Az úgynevezett „tót |barica''-nak szegénysorsu, de magyar érzelmű la­kossága ugyanis arra fa nem szo gált, hogy a képviselőtestületből — néprajzi jeilege miatt — kiszorították. Azért ha­tározta el még a Nemzeti Kórben tar­tott fentebb említett népes értekezlet egyhangú lelkesedéssel, nogy követelni fo^ja a város tizedeinek oiy magyar történelmi nevekkel való ellátását, mely nevek az illető tizedek íaRÓi néprajzi jellegének leginkább megfe.elnek, hogy ezek nemzeti tipusokul kitüzetvén, a politikai és magánérdekek áital minden egyes választásual kihasznalni szokott nemzetiségi jeiszavak érvényesülését egyszercmindenkorra lehetetlenné te­gyek s követelni fogjak a választóke­rületeknek a régi alapon, a magyar nem­zeti érdeknek megfe.eió módon való beosztását. Ezen akció folytán a képviselőtes­tületnek fentebb említet határozatából a község eiső tizede „Árpád", a máso­dik tizede Bivalyváros helyett »Széche­nyi», a harmadik tizede „Zrínyi", és a negyedik tizede, Tót barica helyett „Rákóczi' nevéról fog elneveztetni. Ebben kifejezésre jut az a három községi óvoda nevei áital már reszben megtestesített gondolat, hogy Mezőbe­rény községét nem három különféle nemzetisegi, hanem a magyarságnak három,becses válfaja: a napkeleti — vagy Árpád tipusu, a napnyugati — vagy Síéchgnyi tipusu. ós a pannóniai ; — vagy Zrínyi és Rákóci típusú ma- j gyarság lakja. Jeszenszky Károly. Az 0~ .ák-Magyar Bank fiókja • Jsaba és Gyula versengése. Küldöttségjárás Budapesten. Valamely vidék közgazdasági fej­lődésére mindig nagy mértékben közre­hat az, ha ott az Osztrák-Magyar Bank­nak fiókja van. Most, hogy a banksza­badalom meghosszabbítása a jegybankra nézve kedvezően intéződött el, a bank főtanácsa elhatározta, hogy Magyaror­szágon a már meglevő fiókok mellé még tiz uj fiókot létesít. E határozathoz a pénzügyminiszter is hozzájárult. Most aztán országszerte megindult a városok között a küzdelem a bank egy egy fiók­jának elnyeréséért. Bókésmegyében leg­nagyobb energiával Csaba és Gyula lép­tek sorompóba, bár hallomásunk sze­rint Szarvason indult meg hasonló irá­nyú mozgalom. Ugy a Jegybank főtanácsának, mint a pénzügyminiszternek azt kell minde­nekelőtt figyelembe venniök, hogy a fióknak melyik helyen lehet kilátása je­lentékenyebb forgalomra ? Ebből a szem­pontból pedig Csaba van inkább pre­desztinálva arra, hogy benne a fiók el­helyezést nyerjen. A Jegybanknak van mellékhelye Gyulán, Csabán, Orosházán és Szarvason is. Statisztikai adatokkal be lehet bizonyítani, hogy a csabai mellékhely, melyet a Békés-Csabai ta­karékpénztár egyesület kezel : nagyobb óvi forgalmat tud felmutatni, mint a megyebeli többi mellékhely együttvéve. Mert mig Csabán a mellékhely forgalma 53 millió, addig Orosházán 20, Gyulán 17, Szarvason csak 3 millió korona. Ezenkívül predesztinálja erre Cia­bát központi fekvése ós közlekedési gócpont-volta ós nagy ipari ós keres­kedelmi forgalma is, amikkel sem Gyula, sem Szarvas nem rendelkezhetik. A versengés kimenetele azonban még kétséges, mert Gyulának hathatós szószólója van odafönn országgyűlési képviselője dr. Lukács György szemé­lyében. Csaba képviselőjének kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ez irány­ban valamelyes lépést tegyen. Odafönn pedig kellő protekció esetén hamaro­san eltekintenek a célszerűségi szem­ponttól. Gyula ós Csaba küldöttsége egy időben járt fenn e hót végén Budapes­ten a pénzügyminiszternél. Gyula kül­döttségét, melyet Lukács György or­szággyűlési képviselő vezetett, pénte­ken fogadta Lukács pénzügyminisz­ter. A küldöttségben részt vettek dr. L o v i c h Ödön polgármesteren kivül Gyula város kereskedelmi, ipari ós pénz­intézeti érdekeltségeiből igen sokan, Lukács pénzügyminiszter válaszában ki­jelentette, hogy a kérdés végleges el­intézésekor figyelembe fogja venni mindamaz érdekeket, melyek az uj bank­fióknak Gyulán való felállításához fű­ződnek és kilátásba helyezte, hogy mél­tányosan fog a kérés teljesítése körül eljárni. Mint ebből látható, a miniszter meglehetős diplomatikusan járt el. Olyan se hideg se meleg választ adott, melyet a küldöttség ennek dacára megnyug­vással vett tudomásul. Békéscsaba küldöttségének tagjai voltak : K o r o s y László főjegyző, V i d o v s z k y K ároly, R o se n t h a 1 Adolf, D u s b a b a Vilmos, Sailer Gyula, B o h n e r t József, dr. T a r d o s Dezső, R e i c h a r d t József és dr. Láng Frigyes. A küldöttséget, melyet dr. H a n t o s Elemér országgyűlési kópviselő a Pénz­intézetek Országos Szövetségének a főtitkára vezetett : szombaton a kép­viselőházban fogadta a pénzügyminisz­ter. — Az eredményről következő szá­munkban fogunk referálni. KróniKa, Oly szeszélyes, Sőt veszélyes Kezd már lenni ez az ősz, Most meleg van, Majd hideg van, Szóval mindent összefőz. Rossz November, Lásd az ember Ezért téged nem szeret: Egyszer-másszor, Tavaszt játszol, Majd adod a zord telet, Azért mégis, Tudom én is, Hogy van egy jó oldalad : Disznótorban, Úszunk borban S majd kirúgják a falat. Disznótorra, Karcos borra. járnak már az emberek. Mert a lakzi, Elmondhatni, Már a véghez közeleg. Itt, instálom, Konstatálom Könnytengerrel szivemen, hogy az idén, Nagyon gyengén Dühöngött a szerelem. Most például, — Ön elbámul — Egyszer hivtak lakziba, Szégyenemben El se mentem, Pedig hát ez nagy hiba. Hiszen másszor, Hivtak százszor, Oly sok volt az esküvő. Rminl illett, Banda mellett Vonult a sok kicsi nő. Most kevés volt, Hogy miért volt, Bizony Isten, nem tudom. — ho de, pardon, Én azt tartom, Nem jó járni egy uton. Tehát egyszer, Könnyű kedvvel, Másra térek én is át, Bár nyugalmas,.... De unalmas Egyről Írni krónikát. Nagy Csabára, Nemsokára Eljön újra a meleg Es drukkolni, Izzadozni Fognak majd az emberek. Választás lesz, Ugy-e már ez Oknak elég egymaga P Korteskednek, Veszekednek Reggel, délben, éjszaka. Városatya, Minden fajta Ember lenni még szeret, Pedig, pedig Ismerhetik, Hogy nem ád az kenyeret. Körülnézek És fellépek, Leszek én is önjelölt, Kortescélra Van pénz, préda, Nálam többet egy se költ. Gny Mikor a nazarénus haragszik. Kilöktek egy leányt a templomból. Hát az ritkaságszámba megy, hogy a nazarénus haragudjék. Mert tets ik tudni, a nazarénusok, vagyis a hivők, Isten nyájának végtelenül jámbor bá­ránykái, akik inkább szeuvednek, tűr­nek, de nem bántanak senkit. Imádkoz­nak éjjel-nappal, délelőtt és délután, imádkoznak mikor megfogják, mikor eleresztik a kapanyelet. Egyszóval imád­koznak mindig. Világi hiúság nem bántja csöndes keblüket. Nem járnak korcs­mába, színházba, bálba, mert az mind hiábavaló, arra nincs szüksége az élet­nek, csak a templomra, a szentírásra, énekre és imádságra. Ezért tehátlan, mig más istentől elrugaszkodott ember kevés kis szabad idejét a vendéglőben vagy kávóházben tö.ti, a hivő nazarénus alázatos, jámbor lélekkel a templomba, az Ur szine elé járul ós prédikál, éne­kel ós imádkozik. Akadt vala pedig az Urnák most folyó esztendejében Orosházán egy is­tentelen leányzó, aki a M i k ó Julianna névre hallgat. Ez a Mikó Julianna hal­latlan bűnbe keveredett. Nem tudott ugyanis parancsolni fiatal bolondos szi­vének, no meg táncolni vágyó lábának ós nazarénus létére elment két lakada­lomba, amelyeken zsoltár helyet pro­fán cigánymuzsika hangzott ós az hinti a lakadalmakon a jelenlevő istentelen emberek szivébe a bűnös gerjedelmek magvait. A hivők egyházában lőn nagy fel­zúdulás, mikor Mikó Julcsa cselekede­tének híre ment. A jámbor nazarénusok egészen elfelejtkeztek egyházuk elveiről ós szenvedélyes, haragos hangon kiál­tozának : — Ki kell zárni az istentelent! Az nem a mi lányunk többé 1 Az az ördögé lett már! És ugy tettek, amint beszéltek. Mikó Ju!c át kiközösítették a hivők egyhá­zából. Ennek dacára Mikó Julcsa ez év juoius 12-én arra a hallatlan vakmerő­ségre vetemedett, hogy megjelent az imaházban, amely telve volt hivőkkel. Egyszerre vége volt minden áhítat­nak. Mindenfelől villámokat szóró pil­lantások repültek a merész leányzó felé. Azután később szitkozódó szavak és végül más is. Ez a más D i m á k Já­nos uram volt és nem repült, hanem egyszerűen odament a lányhoz, meg­fogta a karját és odavezette az ajtóhoz. Ott egy nazarónushoz épen nem illő módon és erővel meglódította a leányt, úgyhogy elesett ós balkarját eltörte. A törvény azoban törvény. Áll móg a nazarénusokra is. Igy esett meg, hogy a lány panasza folytán Dimák János uram is a biróság elé került, mely csütörtökön ítélkezett fölötte. Di­mák mint igazhivő nem hazudhat. Nem is tagadta tehát a bűncselekményt, ha­nem mély sajnálkozással beismerte. — Nagyon sajnálom, hogy olyat tettem. Én azonban tőlem teihetőleg teljesítettem a kötelességemet. Fizettem az orvost, meg a patikát ós 150 koronát átadtam kártérítés gyanánt a Mikó­lánynak. A törvényszék figyelembe is vette ezeket az enyhítő körülményeket és Dimák Jánost gondatlanságból okozott súlyos testisértós vétsége miatt mind­össze 60 korona fő- és 10 korona mel­lékbüntetésre ítélte. Még ezt a büntetést is-is felfüggesztette az uj büntető 'no­vella 1. §-a alapján. Az itólet jogerős. Dimák János uram bizonyosan meg­elégedéssel távozott el Justisiának az ő templomukhoz képest profán épületé­ből ós hálaadó áldozatot mutatott be az Egek Urának . . . A Jékéaepi Közlöny" táviratai. fl Máz szombati ülése. A képviselőház szombati ülésén is az előző napok hangulata uralkodott, amelyet az uj polgári perrendtartásnak Székély igazságügyminiszter által tör­tónt előterjesztése idézett elő. Nagyobb viták nem voltak egyébként délelőtt, úgyhogy a Ház y a2 órakor áttérhetett az interpellációkra. Ezek között legne­vezetesebb B a r t a Ödön interpellációja a horvát helyzet ügyében. Khuen Hó­derváry Károly miniszterelnök nyom­ban válaszolt az interpellációra. Az ülés különben délután 4 órakor még nem ért véget. Közös miniszteri tanácsKozás Bécsben. K h u e n-H é d e r v á r y miniszter elnök ós Lukács László pénzügymi­niszter szombaton délután Bécsbe utaz­tak, hogy részt vegyenek a vasárnap tar­tandó közös miniszteri tanácskozáson. i Interpelláció a Katonai brutali­tásoKról. Huszár Károly néppárti képviselő a Háznak egyik régebbi ülésén inter­pellációt intézett a honvédelmi minisz­terhez a katonai brutalitások ügyében. : Kiszivárgott hirek szerint Hazai Samu a képviselőház szerdai ülésén fog vá­laszom az interpellációra és nemcsak általánosságban foglalkozik a kórdessel, hanem kiterjeszkedik egyes konkrét esetekre is.

Next

/
Thumbnails
Contents