Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-20 / 93. szám

314 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. A községi választókerületek eddig a tizedek sorrendje szerint ugy voltak beosztva, hogy a negyedik választókerületnek az átlagos arányszámot mégha ladó házszámai a külső területek két tizedével együtt egy külön választókerületet, az ötödik választókerületet alkották Ez volt a legtermészetesebb, a leglogikusabb beosztás, melyben semmiféle nemzetiségi szeparitizmus, vagy önző pártpolitika nem érvényesült. A jelen év nyarán, a községi képviselők választását megelőzőleg, az elöljáróság azt javasolta, hogy a község II ik tizedének egynehány házszáma csatoltassék az V-ik választó-kerülethez, a többi választókerületek keretei máskülönben érintetlenül hagyassanak. Ebbe a képviselőtestület, miután lényegtelen módosításról van szó, bele is ment. A legutóbb megtartott községi képviselőválasztás kiírásakor azonban a választókat nagy meglepetés érte. A közzétett hirdetményből arról értesültek hogy a választókerületek keretei — a régi Mezőberény tizedeinek rovására — lényegesen meg lettek változtatva. Ugyanis nemcsak „egy néhány ház" lett a külső kerülethez csatolva, hanem vagy kétszáz ház a 3 ik választókerülettől elvétetett s ugyanannyi a külső kerülethez csatoltatott. A ÍV ik tizedhez tartozó azon házszámok pedig, melyek eddig az V ik választókerülethez tartoztak, onnan el- és a IV-ik választókerülethez csatoltattak. A régi Mezőberény összes választókerületeinek keretei tehát lényegükben meg lettek változtatva. Mindebben pedig nemzetiségi szempontok és az élelmes pártpolitika érdekei érvényesültek. A régi Mezőberény lakosságának egy része azérr, mert tótajku, megfosztatott attól, hogy választói jogát régi, a logika ós a természetes rend szerint megállapított kerületben gyakorolhassa. Viszont az uj Mezőb erénynek a németajkúak által lakott tizede a/:on kedvező helyzetbe lett juttatva, hogy az eddigiek meilett négy képviselővel többet választhasson be a képviselőtestületbe. Vagyis az úgynevezett „tót barica" szegénytorsu lakói az V-ik választókerületet elveszítettek, ellenben a németajkuak által lakott úgynevezett „bivalyváros" lakói ugyanazt a maguk részére elhódították. Ez annyival igazságtalanabb és veszedelmesebb állapot, mert hisz a németajkuak áital lakott városrészben vari a legtöbb virilista és igy ezen városrész a községi képviselőtestületben a virilisták révón is túlnyomó számban van képviselve. Azok, akik ezt kieszelték, igy akarták visszafizetni a „tót barica" lakóinak azt, hogy a legutóbbi országos képviselőválasztás alkalmával a függetlenségi és kisgazdapárti jelölt: a „nemet"-nek kikiáltott Winter Ádám körül csoportosullak. Ezt a csoportosulást aíaposan szétrebbentelek azok, akik a „tót barica" szegenysorsu lakosságát a „bivaly város" nemetajku lakossága által kiszorították a község képviselőtestületéből. A nemzetiségi jelszavaknak ós a politikai pártok érdekeinek a községi közéletbe vaió iiyeten behurcolasaba és meghonosításába a régi Mezőberénv lakossága, sőt hisszük, hogy maguk a nemetajku polgártársaink sem fognak belenyugodni soha. Az úgynevezett „tót |barica''-nak szegénysorsu, de magyar érzelmű lakossága ugyanis arra fa nem szo gált, hogy a képviselőtestületből — néprajzi jeilege miatt — kiszorították. Azért határozta el még a Nemzeti Kórben tartott fentebb említett népes értekezlet egyhangú lelkesedéssel, nogy követelni fo^ja a város tizedeinek oiy magyar történelmi nevekkel való ellátását, mely nevek az illető tizedek íaRÓi néprajzi jellegének leginkább megfe.elnek, hogy ezek nemzeti tipusokul kitüzetvén, a politikai és magánérdekek áital minden egyes választásual kihasznalni szokott nemzetiségi jeiszavak érvényesülését egyszercmindenkorra lehetetlenné tegyek s követelni fogjak a választókerületeknek a régi alapon, a magyar nemzeti érdeknek megfe.eió módon való beosztását. Ezen akció folytán a képviselőtestületnek fentebb említet határozatából a község eiső tizede „Árpád", a második tizede Bivalyváros helyett »Széchenyi», a harmadik tizede „Zrínyi", és a negyedik tizede, Tót barica helyett „Rákóczi' nevéról fog elneveztetni. Ebben kifejezésre jut az a három községi óvoda nevei áital már reszben megtestesített gondolat, hogy Mezőberény községét nem három különféle nemzetisegi, hanem a magyarságnak három,becses válfaja: a napkeleti — vagy Árpád tipusu, a napnyugati — vagy Síéchgnyi tipusu. ós a pannóniai ; — vagy Zrínyi és Rákóci típusú ma- j gyarság lakja. Jeszenszky Károly. Az 0~ .ák-Magyar Bank fiókja • Jsaba és Gyula versengése. Küldöttségjárás Budapesten. Valamely vidék közgazdasági fejlődésére mindig nagy mértékben közrehat az, ha ott az Osztrák-Magyar Banknak fiókja van. Most, hogy a bankszabadalom meghosszabbítása a jegybankra nézve kedvezően intéződött el, a bank főtanácsa elhatározta, hogy Magyarországon a már meglevő fiókok mellé még tiz uj fiókot létesít. E határozathoz a pénzügyminiszter is hozzájárult. Most aztán országszerte megindult a városok között a küzdelem a bank egy egy fiókjának elnyeréséért. Bókésmegyében legnagyobb energiával Csaba és Gyula léptek sorompóba, bár hallomásunk szerint Szarvason indult meg hasonló irányú mozgalom. Ugy a Jegybank főtanácsának, mint a pénzügyminiszternek azt kell mindenekelőtt figyelembe venniök, hogy a fióknak melyik helyen lehet kilátása jelentékenyebb forgalomra ? Ebből a szempontból pedig Csaba van inkább predesztinálva arra, hogy benne a fiók elhelyezést nyerjen. A Jegybanknak van mellékhelye Gyulán, Csabán, Orosházán és Szarvason is. Statisztikai adatokkal be lehet bizonyítani, hogy a csabai mellékhely, melyet a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület kezel : nagyobb óvi forgalmat tud felmutatni, mint a megyebeli többi mellékhely együttvéve. Mert mig Csabán a mellékhely forgalma 53 millió, addig Orosházán 20, Gyulán 17, Szarvason csak 3 millió korona. Ezenkívül predesztinálja erre Ciabát központi fekvése ós közlekedési gócpont-volta ós nagy ipari ós kereskedelmi forgalma is, amikkel sem Gyula, sem Szarvas nem rendelkezhetik. A versengés kimenetele azonban még kétséges, mert Gyulának hathatós szószólója van odafönn országgyűlési képviselője dr. Lukács György személyében. Csaba képviselőjének kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ez irányban valamelyes lépést tegyen. Odafönn pedig kellő protekció esetén hamarosan eltekintenek a célszerűségi szemponttól. Gyula ós Csaba küldöttsége egy időben járt fenn e hót végén Budapesten a pénzügyminiszternél. Gyula küldöttségét, melyet Lukács György országgyűlési képviselő vezetett, pénteken fogadta Lukács pénzügyminiszter. A küldöttségben részt vettek dr. L o v i c h Ödön polgármesteren kivül Gyula város kereskedelmi, ipari ós pénzintézeti érdekeltségeiből igen sokan, Lukács pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a kérdés végleges elintézésekor figyelembe fogja venni mindamaz érdekeket, melyek az uj bankfióknak Gyulán való felállításához fűződnek és kilátásba helyezte, hogy méltányosan fog a kérés teljesítése körül eljárni. Mint ebből látható, a miniszter meglehetős diplomatikusan járt el. Olyan se hideg se meleg választ adott, melyet a küldöttség ennek dacára megnyugvással vett tudomásul. Békéscsaba küldöttségének tagjai voltak : K o r o s y László főjegyző, V i d o v s z k y K ároly, R o se n t h a 1 Adolf, D u s b a b a Vilmos, Sailer Gyula, B o h n e r t József, dr. T a r d o s Dezső, R e i c h a r d t József és dr. Láng Frigyes. A küldöttséget, melyet dr. H a n t o s Elemér országgyűlési kópviselő a Pénzintézetek Országos Szövetségének a főtitkára vezetett : szombaton a képviselőházban fogadta a pénzügyminiszter. — Az eredményről következő számunkban fogunk referálni. KróniKa, Oly szeszélyes, Sőt veszélyes Kezd már lenni ez az ősz, Most meleg van, Majd hideg van, Szóval mindent összefőz. Rossz November, Lásd az ember Ezért téged nem szeret: Egyszer-másszor, Tavaszt játszol, Majd adod a zord telet, Azért mégis, Tudom én is, Hogy van egy jó oldalad : Disznótorban, Úszunk borban S majd kirúgják a falat. Disznótorra, Karcos borra. járnak már az emberek. Mert a lakzi, Elmondhatni, Már a véghez közeleg. Itt, instálom, Konstatálom Könnytengerrel szivemen, hogy az idén, Nagyon gyengén Dühöngött a szerelem. Most például, — Ön elbámul — Egyszer hivtak lakziba, Szégyenemben El se mentem, Pedig hát ez nagy hiba. Hiszen másszor, Hivtak százszor, Oly sok volt az esküvő. Rminl illett, Banda mellett Vonult a sok kicsi nő. Most kevés volt, Hogy miért volt, Bizony Isten, nem tudom. — ho de, pardon, Én azt tartom, Nem jó járni egy uton. Tehát egyszer, Könnyű kedvvel, Másra térek én is át, Bár nyugalmas,.... De unalmas Egyről Írni krónikát. Nagy Csabára, Nemsokára Eljön újra a meleg Es drukkolni, Izzadozni Fognak majd az emberek. Választás lesz, Ugy-e már ez Oknak elég egymaga P Korteskednek, Veszekednek Reggel, délben, éjszaka. Városatya, Minden fajta Ember lenni még szeret, Pedig, pedig Ismerhetik, Hogy nem ád az kenyeret. Körülnézek És fellépek, Leszek én is önjelölt, Kortescélra Van pénz, préda, Nálam többet egy se költ. Gny Mikor a nazarénus haragszik. Kilöktek egy leányt a templomból. Hát az ritkaságszámba megy, hogy a nazarénus haragudjék. Mert tets ik tudni, a nazarénusok, vagyis a hivők, Isten nyájának végtelenül jámbor báránykái, akik inkább szeuvednek, tűrnek, de nem bántanak senkit. Imádkoznak éjjel-nappal, délelőtt és délután, imádkoznak mikor megfogják, mikor eleresztik a kapanyelet. Egyszóval imádkoznak mindig. Világi hiúság nem bántja csöndes keblüket. Nem járnak korcsmába, színházba, bálba, mert az mind hiábavaló, arra nincs szüksége az életnek, csak a templomra, a szentírásra, énekre és imádságra. Ezért tehátlan, mig más istentől elrugaszkodott ember kevés kis szabad idejét a vendéglőben vagy kávóházben tö.ti, a hivő nazarénus alázatos, jámbor lélekkel a templomba, az Ur szine elé járul ós prédikál, énekel ós imádkozik. Akadt vala pedig az Urnák most folyó esztendejében Orosházán egy istentelen leányzó, aki a M i k ó Julianna névre hallgat. Ez a Mikó Julianna hallatlan bűnbe keveredett. Nem tudott ugyanis parancsolni fiatal bolondos szivének, no meg táncolni vágyó lábának ós nazarénus létére elment két lakadalomba, amelyeken zsoltár helyet profán cigánymuzsika hangzott ós az hinti a lakadalmakon a jelenlevő istentelen emberek szivébe a bűnös gerjedelmek magvait. A hivők egyházában lőn nagy felzúdulás, mikor Mikó Julcsa cselekedetének híre ment. A jámbor nazarénusok egészen elfelejtkeztek egyházuk elveiről ós szenvedélyes, haragos hangon kiáltozának : — Ki kell zárni az istentelent! Az nem a mi lányunk többé 1 Az az ördögé lett már! És ugy tettek, amint beszéltek. Mikó Ju!c át kiközösítették a hivők egyházából. Ennek dacára Mikó Julcsa ez év juoius 12-én arra a hallatlan vakmerőségre vetemedett, hogy megjelent az imaházban, amely telve volt hivőkkel. Egyszerre vége volt minden áhítatnak. Mindenfelől villámokat szóró pillantások repültek a merész leányzó felé. Azután később szitkozódó szavak és végül más is. Ez a más D i m á k János uram volt és nem repült, hanem egyszerűen odament a lányhoz, megfogta a karját és odavezette az ajtóhoz. Ott egy nazarónushoz épen nem illő módon és erővel meglódította a leányt, úgyhogy elesett ós balkarját eltörte. A törvény azoban törvény. Áll móg a nazarénusokra is. Igy esett meg, hogy a lány panasza folytán Dimák János uram is a biróság elé került, mely csütörtökön ítélkezett fölötte. Dimák mint igazhivő nem hazudhat. Nem is tagadta tehát a bűncselekményt, hanem mély sajnálkozással beismerte. — Nagyon sajnálom, hogy olyat tettem. Én azonban tőlem teihetőleg teljesítettem a kötelességemet. Fizettem az orvost, meg a patikát ós 150 koronát átadtam kártérítés gyanánt a Mikólánynak. A törvényszék figyelembe is vette ezeket az enyhítő körülményeket és Dimák Jánost gondatlanságból okozott súlyos testisértós vétsége miatt mindössze 60 korona fő- és 10 korona mellékbüntetésre ítélte. Még ezt a büntetést is-is felfüggesztette az uj büntető 'novella 1. §-a alapján. Az itólet jogerős. Dimák János uram bizonyosan megelégedéssel távozott el Justisiának az ő templomukhoz képest profán épületéből ós hálaadó áldozatot mutatott be az Egek Urának . . . A Jékéaepi Közlöny" táviratai. fl Máz szombati ülése. A képviselőház szombati ülésén is az előző napok hangulata uralkodott, amelyet az uj polgári perrendtartásnak Székély igazságügyminiszter által törtónt előterjesztése idézett elő. Nagyobb viták nem voltak egyébként délelőtt, úgyhogy a Ház y

a2 órakor áttérhetett az interpellációkra. Ezek között legnevezetesebb B a r t a Ödön interpellációja a horvát helyzet ügyében. Khuen Hóderváry Károly miniszterelnök nyomban válaszolt az interpellációra. Az ülés különben délután 4 órakor még nem ért véget. Közös miniszteri tanácsKozás Bécsben. K h u e n-H é d e r v á r y miniszter elnök ós Lukács László pénzügyminiszter szombaton délután Bécsbe utaztak, hogy részt vegyenek a vasárnap tartandó közös miniszteri tanácskozáson. i Interpelláció a Katonai brutalitásoKról. Huszár Károly néppárti képviselő a Háznak egyik régebbi ülésén interpellációt intézett a honvédelmi miniszterhez a katonai brutalitások ügyében. : Kiszivárgott hirek szerint Hazai Samu a képviselőház szerdai ülésén fog válaszom az interpellációra és nemcsak általánosságban foglalkozik a kórdessel, hanem kiterjeszkedik egyes konkrét esetekre is.