Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-11-20 / 93. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 312 lángsugaraival bevilágítson mindenhová, ahol a sötétség, a maradiság akart befészkelődni. A világ ismét szegényebb lesz egy nagy férfiúval, pedig milyen kevés van belőle amúgy is. * Egy joggyakornok leemelte hivatal • szolgájának télikabátját a fogasról s zálogba csapta azt. Rajtacsípték. A kabátot visszaakasztották a fogasára, a joggyakornokot pedig visszaültették Íróasztala mellé, hogy folytassa tovább azt a nyomorúságos életet, melyre őt a sors s életviszonyai predesztinálták. Nem csaptak nagy lármát, nem irtak hasábokat róla a lapok, hanem sutyomban, csendben elfödték a feledés fátyolával, hogy valahogyan fel ne ebredjen a nagy zajtól az a mumus, melytől a leginkább fél a modern kor gyermeke : a lelkiismeret. Hogyan ? A joggyakornok, kinek évi 1000 korona fix fizetése van s abból még nyugdíjra vagy 20%-°t le is vonnak, lopni merészkedik, hogy korgó gyomrának esetleg táplálékot szerezzen ? Hogyan, a joggyakornok merészkedik éhes is lenni s ime a jogtalanságot gyakorolni. Hohé joggyakornok barátom, önnek a jogot kell gyakorolni, ez esetben az éhenhalás jogát, mert egyebet ugyan nem gyakorolhat. Hát nincsen megelégedve helyzetével, hát nem jut ki Önnek havonta legalább 66 korona s e mellett nem gyakorolhat kedvére amennyi jogot csak akar ? Még élni is akar ? Ez már kissé több a keletnél. Ön talán hetenkint egyszer meleget is akar ebédelni avval a rongy előképzettséggel, mellyel állását betölti. Hiszen Ön csak érettségit tett, no meg négy esztendőt az egyetemen is eltöltött. Ott is egy csomó vizsgán kellett átesnie s máris a meleg ebéd evők kasztjába kiván tolakodni. Ej ej kedves joggyakornok ur, maradjon csak meg a koplalásnál s hagyja a szolga meleg kabátját ott függni a fogason, csak nem kivánja, hogy valahol ebben a cudar időben náthát fogjon. Békéscsaba közgyűlése. Az uj központi választmány. Békéscsaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése nem valami sok érdekességgel szolgált, amennyiben nem volt olyan tárgy, mely alkalmas lett volna a parasztpárti vezér feltüzelésére. Pedig a képviselőtestületi közgyűlésnek mindig érdekességei szoktak lenni az ő „bölcs" dikciói. Most ilyeneket hallgatni nem volt alkalom s ennek folytán a közgyűlés hamarabb befejeződött, mint máskor. Legszenzációsabb eredménye az volt a gyűlésnek, hogy a vezér a központi választmányból kibukott. Nem választották meg. Az idők jele ez. És ha az általános, titkos választójog érvényre jutna, talán a képviselőválasztások is hasonló meglepetést hoznának. A terrorizmussal fenntartott népszerűség hamar mulandó. A közgyűlésről egyébként tudósításunk a következő: A belügyminiszter az alispán utján felhívta a képviselőtestületet a központi választmány újból való megalakítására, mivel az eddigi tagok mandátuma már lejárt. A tanács a központi választmány tagjaiul a következőket jelölte: Beliczey Géza, Korossy László, dr. Zsilinszky Endre, Kovács L. Mihály, dr. Urszinyi János, Fábry Károly, Saller Gyula, dr. Sailer Vilmos, Varságh Béla. Haan Béla, id. Kociszky Mihály, Szeberényi Zs. Lajos, Áchim L. András. A törvény értelmében titkos szavazással kell a választást megejteni. A választás azzal az érdekes eredménynyel végződött, hogy 10 en egyformán 21 szavazatot kaptak, Varságh Bélára 20-an, Szeberényi Zs. Lajosra 12-en, Áchim, Andrásra mindössze 8 an szavaztak. Ő tehát nem került be a központi választmányba. Mint már megírtuk, a jövő évben Csabán kezdetüket veszik a kataszteri felmérések, melyeknek költségeit a község tartozik fedezni. E köliségek tetemes összegre, körülbelül 6000U koronára rúgnak. A képviselőtestület egyik régebbi közgyűlésén meg is szavazta már ez összeget s az erre vonatkozó közgyűlési határozatot a törvényhatósági bizottság is jóváhagyta. A jóváhagyó határozat tudomásul szolgait. Úgyszintén tudomásul szolgált; bár már nem aktuális a törvényhatósági bizottságnak Sailer Gyu a személyi pótlékára vonatkozó jóváhagyó határozata is. A képvise őtestület tudvalevőleg 2000 korona személyi pó lékot szavazott meg Sailer Gyulának. Ezt a határozatot Áchim L. András és társai természetesen megfelebbezték. A felebbezést azonban a megyegyülés elutasította. A D e u t s c h Testvérek által alapítandó „Hubertus" textilgyárnak megszavazott 1 hold földre vonatkozó határozatot szintén jóváhagyta a törvényhatóság. Precizirozni kívánta azonban azt, hogy katasztrális holdat ad-e a község, vagy 1200 négyszögöles kis holdat ? A képviselőtestület kimondotta, hogy kis holdat ad a gyárnak, nem pedig katasztrális holdat. A nagygerendási kirendeltség számára községházát szándékozik építeni a község. Az építés költségei 10,500 koronára rúgnak, melyet a képviselőtestület már régebben megszavazott. Ezt a határozatot is jóváhagyta a törvényhatóság, úgyszintén az uj fizetési szabályrendeletet is, mely annak idején ugyancsak nagy port vert fel s amelylyel nem egy ízben foglalkoztunk már. A központi igazoló-választmány tagjaiul dr. T a r d o s Dezső ós R é t h y Béla választattak meg. Az intézői állás és egyebek. Korosy László főjegyző mutatta be ezután Sailer Gyula, á megválasztott gazdasági intéző lemondó levelét, melyet a képviselőtestület sajnálattal vett tudomásul. Sailer, mint levelében irta, áldozatot hozott akkor, mikor a gazdasági intézői állást elfogadta, amenynyiben nagyobb fizetésű állást hagyott volna el érte. Ez elhatározásában tisz tán községe érdekeinek előmozdítása vezérelte, azonban látta, hogy tiszta és önzetlen szándékait félreértik egyesek. Ezért mondott le állásáról. Afólreértők alatt természetesen Áchim L. Andrást kell érteni, aki a Sailer Gyulának megszavazott 2000 korona személyi pótlék ellen felebbezett nemcsak a vármegyéhez, de a belügyminiszterhez is. A megüresedett állásra a főszolgabíró legközelebb ki fogja írni a pályázatot. A villanytelep 1911. évre szóló költségelőirányzatának beterjesztésekor többen kifogásolták, hogy a kiadás ugyanannyi, mint a bevétel. A költségvetést azért kellett igy összeállítani, mert különben a bevételtöbblet jövedelmi adózás alá esnék. A vármegyei alispánnak a népszámláló es felülvizsgáló biztosok díjazására vonatkozó határozatatudo nasul szolgáit. A Kun Miksa ós Fia cég fatelepe számára a Vasut-u cán egy telket bérel 1320 koronáért. Most a cég bórmeghosszabbitásért fo yamodott. E körül egy kis vita támadt. Kovács L. Mihály ugyanis abban a nézetben volt, hogy a bérszerződós lejártával azt az értékes területet nyiivános árlejtés utján kell bérbeadói, mert a most mi bérösszeget csekélynek tarija. Többek hozzászólása után abban állapodott nn'g a képviselőtestület, hogy a bórszerződest meghosszabbítja ugyan, de a bérösszeget 1500 koronára emeli fel. A községi tűzoltók a folyton növekedő drágaságra való tekintettel fizetésemelésért folyamodtak. Aközgyülós ezt a kérelmet nem teljesítette, azzal az indokolással, hogy a tűzoltók a mult hónapban már részesültek fizetésjavitásban. A szokásos havijelentósek tudomásul szolgáltak. Ezek voltak a különben is rövid lólekzetü közgyűlés érdekesebb tárgyai. A többiek a nyilvánosságot nem érdekelhetik, mivel csak kisebb jelentőségű személyi ügyek. Kovács Sz. Ádám biró fél 11 órakor rekesztette be a közgyűlést. A városok és a kormány. Három milliós államsegély. Az a fontos és kétségbeesett panasz kodás, amellyel a magyar városok sür gették tarthatatlan helyzetük orvoslását végre cselekedetre kényszeríti a kor mányt. Az eddigi két millió koroná államsegélyt a jövő évben három milli* koronára akarják emelni, bár négy mii lióra kellet volna az ígéretek alapján Az a számítás, mellyel a belügyim niszter a képviselőháztól tárcája terhór ezt a tételt kéri, leginkább jellemzi í helyzet. Pontosan megállapították, hog^ a városoknak azok a kiadásai, melye ket az államnak kellene viselnie, kilem millió koronára rúgnak. Emellet a vá rosok saját szükségletei is évről évri emelkednek, a pótadó ezzel kapcsolat bin egyre nő — erről hihetetlen pél dákat ismer az ország — s a városi al kalmazottak fizetésrendezésót nem lehe halogatni tovább. Mivel pedig erre ; cé ra legalább kilenc millió kell, kapnal a városok — hármat. A kormány az államsegély felhasz nálását nem bizta a várok tetszésére Kötelesek elsősorban a rendszeresítet állásokban íónyleg alkalmazásban levi városi, közigazgatási tisztviselők fizetó sének ós lakpónzének ideiglenes pótló kéra fordítani. Ha erre a célra nen kell, mert a tisztviselők fizetését má rendeltek, az államsegély felhasználási aküv Lkező sorrendben történjék: altitsztek, szolgák, rendőrök fizetés javítására ; a rendőrség fejlesztésére; a közegészségügyi intézmények fej lesztésóre. A jövő évi államsegély felosztásá nál az az eív lesz irányadó, hogy í városok az 1909. évben nekik jutott ösz szeg másfélszeresét kapják. A csabai ipartestűlet köréből. Előljárósági ülés. A békéscsabai ipartestület előljáró sága c-ü!örtökön délután 4 órakor tar totta szokásos havi ülését, melyen a; előljárósági tagok meglehetősen csekéb számban jelentek meg. Az ülés legfon tosabb és legtöbb időt igénybe vevd tárgya a január 8-iki jubihiláris ünnep sógre való készülődés volt. A véglege: programmot azonban majd a december ülés fogja megállapítani. Az előljárósági ülésről tudósitásunl a következő : Jelen voltak Timár Endre elnök lete alatt: Kován Endre alelnök Horváth Mihály jegyző, U h r i j András pénztáros, továbbá Fikker Ká roly, Korek Antal, Kovács Karoly, Bo tyánszky János, Gajdács Mátyás, Timk< András, Viski Dezső, Valentinyi András Boskó János, Pataj György és Nyerne Lajos előljárósági tagok. hogy amióta az első közös iskola megnyílt, de már e rövid idő is bebizonyította, hogy a felhozott ellenvetések részint tulzottak

; részint helytelenekvoltak. Az első közös iskolákban a növendékek egészségi állapota felett való őrködés céljából iskolaorvosokat alkalmaztak. Ezen orvosok javaslatára gyönge testalkatú növendékeket egy, vagy több tárgyból felmentettek. Ezen felmentésben csak néhánynyal részesült több leány, mint fiu. Az elmulasztott iskolai napok száma ugyan nem feltétlenül mérvadó a növendékek egészségi állapotára nézve, de rendes körülmények között mégis ezt szoktuk tekinteni. Az elmulasztott iskolai napok száma csak jelentéktelenül volt magasabb a lányoknál, mint ugyanabban az iskolában a fiuknál. Ami a fiu és leánynövendékek intelligenciája közt vélt különbséget illeti, semmiféle lényeges különbség sem jegyezhető fel. A rendes testalkatú lányok teljesen azonos eredménynyel végzik munkájukat, mint a fiuk és záróvizsgáikon éppen oly jó s sőt többször jobb jegyeket is kapnak, mint a fiuk. Megemlitendő, hogy a lányok nagyobb érdeklődéssel foglalkoznak a humanistikus szakokkal, mint a természettudományokkal, vagy a matematikával. Olyanok, akik egyidőben leány- ós közŐ3 iskolában is tanítottak, ugy nyilatkoztak, hogy a közös iskolába járó leányok sokkal tisztább Ítélőképességet ós logikusabb gondolatmenetet tanúsítanak, ami a fiukkal való együttmunkálkodás következmónyónek tudható be. A gyakorlati életben nehéz előre meghatározni, kik fognak a lányok közül férjhez menni; kik fognak a saját munkájukra utalva lenni, hogy azzal magukat fenntartsák. Tehát móltányos ós igazságos, hogy módot nyujtsunk nekik, hogy a létért való küzdelemben maguknak lehető legnagyobb előnyöket biztosítsanak. A közös iskola különben lehetségessé teszi a lehető legnagyobb műveltség elnyerésért való szabad versenyt. Ugylátszik azonban, hogy a közös iskola legnemesebb gyümölcseit a ne| velés terén termeli. A mindennapi közeledés és az ugyanazon munkában való részvétel, ahelyett, hogy veszélyt hintett volna, ugy a fiukra, mint a leányokra nemesitőleg hatott. A fiu kezdettől fogva a leányban a munkára való társat lát. Érdemüket becsülni tanulja és azok finomabb érzése öntudatlanul is finomító befolyást gyakorol rá. A fiuk fellépése bizonyos méltóság bélyeget hordja magán, a naivság minden vonása nélkül. A férfias munka ós sport iránti kedv nem tűnik el, ellenkezőleg, nagyon erősödik. Durvább kihágások csak a legritkább esetben fordulnak elő. A leányok a közös iskolák révén ugyanannyit nyernek, mint a fiuk. A fiukkal szemben természetes, nyílt, társas módon lépnek fel, mely távol áll minden órzelgéstől. Erkölcstelen eltévelyedés akképen, mint azt a conservativ körökben jósolták, egy esetben sem fordult elő. A közös iskolák jól kiáltották Finnországban a próbát az elmúlt 20 év alatt. A közös nevelés a finn nép széles rétegei nevelés ós kiképzésének | természetes formájául mutatkozik. A finnországi közös iskolák úgynevezett reális ós humanistikus alapon nyugvó általános műveltséget nyújtanak. Vallástan, földrajz, történet, a finn nyelv, a modern nyelvek, a német, francia, svéd és orosz, a természettudományok és a matematika képezik a tanítási anyagot. Később tárgyakul felvették a slöjdöt és az egészségtant is. Az utóbbi évtized alatt azonban a legtöbb közös iskolát arra [kényszeritettók, hogy a slöjdöt ós a kézimunkát hagyják el és a régi tantervhez térjenek vissza. Ennek oka az, hogy a magániskolákat sz esetre, ha állami támogatásra reflektálnak, kötelezték, hogy azok tanterveikbe az orosz nyelvnek ugyaeannyi heti óraszamot adjanak, mint az állami iskolákban. Habár igy az orosz nyelv a k. iskolák tantervében domináló helyet foglal is el, mégis a német és a francia azon nyelv, amelyből a legszebb eredményt mutatják fel. A németből 20, a franciából 15 órát is tanítanak hetenkint, Minden tantárgyból közös tanításban részesülnek a fiuk ós leányok, csak a torna órán vannak elkülönítve a felsőbb osztályok, de a disztornán már együtt versenyeznek. Az intézet vezetése egy elöljáróra és egy előljárónőre van bizva. A fővárosi iskolákban egyenlő joggal rendelkezik a férfi és a nő előljáró; a vid ki iskoláknál — csekélyebb anyagi erővel rendelkezvén — az elöljáró igazgatja az intézetet, az előljárónő a leánynövendékeken csak erkölcsi felügyeletet gyakorol. A tantestület is férfi ós nőtagokból áll, többnyire egyenlő számban. Finnországban a közös iskolák magán- vagy községi jellegűek. A magániskolák társaságok, vagy egyes személyeknek van a birtokában, a községiek azon városok tulajdona, melyekben léteznek. Az első közös iskolák mind magánosoké volt, a 90-es években, a midőn az eszme már bizalmat keltett, a legtöbb város átvette az állami középiskolákat ós közös iskolává alakította at, I mert ez gazdasági szempontból igei | előnyös volt; a két, külön fiu és leány iskola helyett csak egy közösét ke lei fenntartani. A kormány sokáig várakozc álláspontot foglalt el a közös iskolákká i szemben. Nem tagadta meg ugyan tá ; mogatását, de ez iskola alsóbb 5 osztá lyát helyeselte csak. S most ő maga i állit fel 5 osztályos iskolákat, de a 8— osztályosok tovább is magánosok ó társulatok tulajdonai maradnak, melye ket az állam 20 - 30.000 koronával segi évenként. Ma már 25 öt osztályos és 3

1 9 osztályos iskola van Finnországba! ez utóbbiak az egyetemre is kópesi tenek. A finnek a vegyes iskolák eszméjól mint emiitettem, Amerikából vették ál de azt önállóan s a helyi viszonyokho alkalmazva, szervezték. Európában ők , megalapítói, büszkék is rá, tőlük kerül Angliába és Svédországba. S ujabbal már Németországban is kísérletezne! vele. Csak nálunk nehéz megtörni a je get. Pedig szervezése, felállítása nen okozna különösebb gondot, mert ez in tézménnyel már nem kísérletezni kel csak utánozni s a helyi viszonyokho átalakítani. Nyugodt lelkismerettel me rem ajánlani felállítását, mert ami Finnországban tapasztaltam, láttam amit az intéző köröktől hallottam, mim azt igazolják, hogy az együttes tani tásnak elenyészően kevés hátránya mel lett igen sok az előnye. Ha első lál szatra Magyarországon akadályai var nak a közös iskolák felállításának, ta nulmányozni kell azokat, bizton tudón hogy nem legyőzhetetlenek. Vagy te gyünk ugy, mint a finnek, ne sokat vi tatkozzunk, hanem a legnagyobb esz köznöz, a tapasztalathoz forduljunk. Ál litsunk fel egy társulati, vagy község